Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-06-12 / 24. szám

1898 juiius i2. II. Melléklet a „Zemplén“ 24. számához. utakat is erősen megrongálta; igy közvetetten Erdő-Bónye előtt az egész úttestet 23 mtr. hosz- ban elszakította, továbbá két kőhidat teljesen elsodort. Az erdő-bényei fürdőhöz vezető utón két fahidat rombolt szét és a fürdőtelepen ke­resztül vezető fedett csatornát felszakitotta, a telepet elárasztotta, iszapot, köveket és fatör­zseket hagyva maga után. A forgalom a köz- utvonalokon már teljesen helyreállott. F. hó 7-én ugyanott újból nagyobb zápor, majd erős jégeső volt, mely szintén tetemes károkat okozott. — .Homonnai antituberkulin.“ A tü­dővész és a tüdőgümőkór ellen, mint értesülünk, Marasca Istvánné úrnő homonnai lakos valami csodaszert talált ki és arra már szab adalmat is nyert. — Sztrajnyáni porcellán. A N.-Mihály község általellenében a Laborcz folyó balpart­ján fekvő Sztrajnyán község határában igen gaz­dag kaolin-agyag telepet találtak. Amint tudósí­tónk írja, ez a sztrajnyáni kaolin az ungvár- megyei Dubrincs község határában találtató kaolinnal keverve a legjobb minőségű porcelán- földet szolgáltatja, mely szakértők véleménye szerint a kontinens leghíresebb kaolin-bánya termékeivel kiállja a versenyt. Méhcsipés ellen igen egyszerű eljárást ajánlanak, mely a mellett, hogy bárki által köny- nyen alkalmazható, a csípés okozta kellemetlen következményeket azonnal megszünteti. — A ful­lánkot ki kell a sebből venni, s a körömmel egy kis vért, habár csak egy cseppecskét is, ki­szorítani. A kiszorított vér eltávolítja a mérget a szúrás helye nem dagad meg, s a fájdalom is azonnal megszűnik. — Campe a következő egy­szerű eljárást ajánlja: Vegyünk közönséges konyhasót, nedvesítsük meg kissé vízzel és dör­zsöljük be a megcsípett helyeket. A fájdalom és daganat a legrövidebb idő alatt elmúlnak, sőt ha ezt az eljárást mindjárt a csípés után alkalmazzuk, fájdalom és daganatképződés fel sem lépnek. — Mesterséges tojás. Ki hitte volna, hogy a találmányok századában a tojásnak is akad mesterséges pótlószere. Pedig már meg van. Az első kísérleteket Amerikában tették a tojás­gyártással és ma már Londonban és Párisban is nagyszerűen berendezett telepek foglalkoznak e fontos élelmiszer mesterséges előállításával. A gyártás alapjául a cukrászat művészete szolgál. — Először csinálják a tojás sárgáját kukorica- lisztből, keményítővel, mely keveréket egy kis adag cukor tesz Ízessé, a tojás fehérje albuminből készül. — A tojásalakot e keverék éppen úgy nyeri, mint a tojás- és a golyóalaku cukorkák, rózüstben t. i. addig-addig forgatják, mig a kellő ovális formát el nem nyerte, a mi külön­ben pár perc alatt megvan ; végül zselatinnal vonják be és gipszoldatba mártják, miáltal egé­szen olyan alakot nyert, mint a tyúktojás. A mesterséges tojás fölszeletelve egészen olyan izü, mint az igazi, azonban hígítani vagy rán- tottává főzni természetes okoknál fogva nem 1 hét. De igy is rendkívüli fontossága van e találmánynak a kereskedésben s mig egyrészt már-már érezhető hiányt pótol a tojás szükség­letben, addig másrészt egy virágzó uj iparágnak veti meg alapját, nem is számítva azt, hogy ez az érdekes találmány egy egész sereg uj ideára fog alkalmat szolgáltatni. — Eladó két db. uszodai részvény az idei uszodai ingyen jegyekkel együtt, hol : megmondja a kiadóhivatal. Nyersselyem básztruha S frí, 65 kríAI 42 frt 75 krig teljes Öltönyhöz valö kelme — Tussors és Shantung-Pongees, való mint fekete, fehér és szines Henneberg-selyem 45 kral, 14 frt 65 krig méterenként — a legdivatosabb szövésszin és mintázatban. Frivát- fogyasztóknak postabér és vámmentesen valamint ház- ho szzállitva, mintákat pedig postafordultával kiil-denek : llcillieberg G. (cs. és k. udvari szállicó solyem-gjArai Zürichben. — Magyar levelezés Svájczba kétszer- s levélbélyeg ragasz­tandó. — 3’ Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi 6-ik (júniusi) füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Zemplén-vármegye a tizenhatodik szá­zadban. (2. folyt.) Irta: Nagy Gyula — 2. Zem- plén-vá-imegye történelmi földrajza. (5. közle­mény.) Irta : Dongó Gy. Géza. — 3. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (30 folyt.) Ford. Kapás L. Aurél. — 4. Zemplén várme­gye politikai és helyrajzi ösmertetése. (30. folyt.) Ford. Dongó Gy. Géza. — 2. Sárospatak vá­ros és vára történetéhez. (1. közi.) Irta: Soós Elemér. — 6. Szirmay András naplója. (26. folyt.) Közli: Kársa Ferenc. — 7. A piaristák Zem- plén-vármegyében. (5. folyt.) Irta: Hudra Já­nos. — 8. Történeti és földrajzi adatok Csertósz községről. (2. folyt.) Közli: Sztavrovszky Gyula. --9. Zemplén földesurai a múlt szá­zadban. (4. folyt.) ,Közli: Dongó Gy. Géza. Levelesláda : 10. Árpádkori adatok Liszka tör­ténetéhez. Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Vár­megyénk 1801-ben a borhamisítók ellen. Közli: Kemechey János. — 12. Kossuth az örökös megváltás ügyében. Közli: Dongó Gy. Géza. — 13. A „felült nemesi sereg“ történetéhez. Közli: Dongó Gy. Géza. Tárca: 14. Nép­szokások Kárpát-aljai oroszainknál. (Folyt, és vége.) Irta: fíihary Emil. — 15. A szerkesztő postája. — 16. A kiadó postája. —A jelen fü­zethez mellékelve kapják az „Adalékok“ elő- tizetői Zemplén-vármegye színezett térképét. — Az „Adalékok“ előfizetése egy évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk főképpen pedig a községek figyelmébe, annyi­val is inkább, mert ebben az évfolyamban kez­detét vette az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. Kövessék e tekintetben a t. jegyzőségek N.-Azar, Bély, A.-Bereczki, Czigánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Le­lesz, O.-Liszka, B.-Szentes, Mád, M.-Zombor, leg­újabban pedig Tokaj város példáját, kik a kép­viselőtestületek elhatározásából megrendelték az „Adalékok“-at és már be is léptek t. előfizetőink sorába. Mik a magyar arcképbélyegek? A magyar történe­lem, irodalom és művészet legnagyobb alakjainak művé­szien megcsinált arcképei bólyegaiakban és nagyságban, Bgy-egy ilyen arczképecske ára 1 kr. Az ifjúság okulására de gyönyörködtetésére is készültek s Szilágyi Sándor, Márki Sándor kiváló történettudósok a legmelegebben ajánlák ezt a gyönyörű gyűjteményt az iskolák, tanitók, tanárok figyelmébe, mert ezek a belyegek nemcsak lelke­sítenek, tanítanak, de egyúttal elősegítik a tanítást, fel­ébresztik a gyermekben a történelem iránt való szerete­ted lelkesedést Minden arckép alatt ott vannak az illető alakra vonatkozó kronológiai adatok s 1—2 sor jellemzés. Kiválóan szépek és sikerültek a magyar királyok képei, ezek bámulatosan tökéletesek Korhű művészi rajzok, mű­vészi reprodukcióban. A bélyegek szélei recézettek, hátuk enyvezve van, a gyermek oda ragaszthatja őket, a hová épen akarja, a hol tanul, vagy olvas róluk. De vannak albumok is, melyekbe beragaszthatók Egy album 25 kr. Az arcképbólyegeket Weisner J. Emil Budapesten, (Csáky- utca 4. II. ein.) gyűjti és adja ki s megrendelhetők úgy onnan, mint pedig bármely hazai könyvkereskedésből. Csöndes évek. Törökök dulása, a németek garázdál­kodása és a kuruevilág ezerféle izgalmai végképp kimerí­tették az országot. A forrongások, a küzdelmek idejére csöndes évek következtek. Dermetsógéből csak egyszer rez­zent fel az ország, midőn a Petro-féle parasztlázadás tört ki, mint a vihar alól a tűz A „csöndes éveknek*, a jel­zett lázadásnak ez érdekes történetével, továbbá Mária- Teréziának a nép érdekében tett intézkedéseivel foglalko­zik Benedek Elek, a „Magyar nép múltja és jelene“ cimü pazar diszszel kiállított hatalmas munkájának ép most meg­jelent 13-ik és 14-ik füzete, melyek mindegyike méltán sorakozik az előbbiekhez, minthogy úgy az előadás módja, mint a tőszgyökeres magyaros stilus és történeti alapos­ság tekintetében a legszigorúbb kritika igéuyeit is felül­múlják. Az Athenaeum kiadásában megjelenő munka egy- egy füzete 30 krajcárért kapható Lővy Adolf s.-a -újhelyi könyvkereskedéseiben. A „Zenélő Magyarország“ zongora-hegedű szenemü- folyóirat ép most megjelent XI. füzete tartalmazza a követ­kező zenemű újdonságokat. I. Buday J. „Még azt mondja a birónó.“ II. Fekete J. „A selmeczi vásártéren“ magyar dalokat. III. Soltz J. „Mezei virágok“ keringőt. IV Frieke R. „Románcz.“ Hegedűre, zongora kísérettel Minden zon­gorázó és hegedűsöknek kiváló fontossággal biró olcsó zenemű folyóirat havonta kétszer megjelenő mindenkor 10—10 oldal zenét tartalmazó füzetei a legújabb s legjobb választékát hozzák a modern és aktuális magyar dal-, mű- dal-, szalon-, tánczone-couplék s hegedű darab újdonságok­ból. Hat füzet egy negyedévben 6á olbal zenemüvei, melyre 1 ft az előfizetés. Előflzerhetni a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Bpest, VI. Csengery-ntca 62/a honnan meg­ismerésre mutatványszámot ingyen és bórment e küldenek. „Pillangó* A „Pillangó* társadalmi és művészeti élclap, 19-ik száma fekszik előttünk. Ebből a számbói is kitűnik, amit már több ízben mondottunk, hogy hasonló lap magyarul még nem jelent meg és tekintettel irányára, minden müveit magyarhoz illő dolog, hogy ezt a lapot támogassa. A „Pillangó“ szerkesztősége és kiadóhiyatala Buddaesten, Teréz-körut 35. sz , a. van Előfizetése negyed­évre egv ft. mutatós számot kivanatra ingyen küldenek. Egyesületi élet. A „Bodrogközi jótékony nőegyesület“ alaptőkéjének gyarapítására befolyt a »Zemplén« 22-ik számában közölt leszá­molás szerint . . . 1097 ft 50 kr. ugyanakkor a kiadások 137 ft58kr. leszámolás után maradt tiszta jövedelem . . 959 ft 92 kr. a »Zemplén* 23 ik szá mában részletezett felül- űzetések kitettek . . 70 ft — kr. az ugyanezen számban ki­tüntetett tiszta jövedelem volt tehát . , ............................. 1029 ft 92 kr. A lefolyt héten újból felülfízettek : Özv. Malláth Györgyné 100 ft. Kornfeld Zsigmond a ma­gyar ált. hitelbank igazga­tója (Bpest) .... 50 ft. Kozma Mihályné (B.-Vécs) 2 ft. 152 ft — kr. Összes tiszta jövedelem a mai napig 1181 ft 92 kr. azaz egyezerszáznyolcvanegy forint 92 kr. Perbenyik, 1898. junius 10. Gróf Mailáth József né. Nyilvános számadás A b idrog-keresztúri ev. reform, egyház tem­plom javítási alapja javára folyó évi május hó 30-án jótékonycélu majálist rendezett. A szépen berendezett zöldet nem lehetett igénybe venni, a majálist a nagy eső miatt teremben kellett meg­tartani. — Összes bevételünk 62 forint, a kiadás 55 forint 69 krajcár volt. A belépő díjon felül fizettek: Szepsy István, Belánszky Gyula, Breth Gyula, Csáky Adorján gróf, Kollár József, Gyön­gyösi Lajos, Varga Márton 1—1 forintot; Veng- larcsik István, Grittn r Lajos 50—60 krajcárt. — A májálison részt nem vettek, de a bevételi ösz- szeghez járultak: Simon Józsei Szerencsről 1 ft 50 kr; Selzer Sámuel. Weinberger Bernát, Dudás János, Márkusz Gusztáv, Balajthy Dániel Licht- mann Hermann 1-1 forinttal. Kecskeméthy Zsigmond 2 forinttal. — A majális tiszta jöve­delme 6 forint 31 krajcár. — Fogadják érte e helyen is az egyház hálás köszönetét. Bodrog-Keresztur, 1898. junius 6. Hubói Hubay József, ev. ref. lelkész. Tekintetes szerkesztő ur! Kérem becses lapjában a jótékony cél érde­kében a kővetkezőket közhírré tenni. A vissi ev. ref. egyház prezsbiterioma f. hó 5 én a sárospataki főiskolai énekkar közreműkö­désével az építés alatt álló vissi ev. rel. templom költségeinek fedezésére jótékony célú hangver­senyt rendezett. A müsorozat változatos összálitása és pá- ratlaul szép előadás biztosította, illetve maradan­dóvá tette a sikert. — A főiskolai énekkar gyö­nyörű színezéssel előadott d irabjai, Sovány De­zső és Varga János szavalatai, Séra J. Bakos E. és Tariska D. fuvola-triói mind »hogy volt«-ozva lettek. Még a messze vidékről összesereglett le­ányok tánc után só^árgó vágya is elnémult és, ami ritkaság, segítettek a tapsolók seregének, hogy az ,ujrá«-t kierőszakolhassák. Szinte nem is értem mi okozta ez iránt a mulatság iránt a bámulatosan kimutatott érdeklő­dést? A magasztos cél, a templom építés? A ren­dezők Bartha József lelkész és Bodnár János gond­nok buzgó fáradozása ? vagy ez a jóra fordult ta­vaszi idő, vagy talán csakugyan az volna az ok, amit Szikszay András ibrányi lelkész felemlített, hogy t. i. kiváncsiak voltak még a távol lakók is, hogy vajon csakugyan tudna egy 129 lélek - számból álló református gyülekezet templomot épiteni. dalestét rendezni ? Hát akik kiváncsiak voltak örömmel győ­ződtek meg róla, hogy ez egy életrevaló, pártfo­gásra méltó gyülekezet Aki érdeklődést s rokon- szenvet tud ébren tartai, az a gyülekezet méltó arra, hogy éljen. Szűk ez a hely arra, hogy a jelen volt fé­nyes közönséget felsoroljam, csak annyit emlitek meg, hogy ezen a dalestén százharminckilenc család vett részt, nagyobbára Szabolcs-, Zemplén- és Bihar-vármegyékből. — A jövedelem három­száznegyven íorint volt. Felülfizettek : Szabó Karolina 10 ft, Risz- dorfer József 8 ft, Bóocz Ferenc, Frenkel Sámu­el, id, Veres János 5 —5 ftot, Bakos Béla, Szabó János, Kecskeméthy Mihály 4 —4 ftot, Pethő An­tal, Sztankay Béla, Kormány Gyula, Szitha Fe­renc, Kömmerling János, Király József, Szikszay András, Kutka Izidor, Gomba Károly, Berey And­rás 3—3 ftot, Szabó Gyula, Zsoldos Ferenc, Kvaszinger József, Korocz József, Kolozsy Ferenc, Dobozi Pap Ferenc, Majláth József gróf 2—2 ftot, Szőke Péter, Paraszkay Vilmos, Marossy Bertalan, Hodosy Lajos, Lábos István, Kohn Ignác, Hodosy Ilona, Csiszár Bertalan Boldizsár István, Adóu Sámuel, Vay Jenő, Lápossy János, Andrássy Kál mánné, Pozsgay Miklós, Nánássy Adolf dr , Szi­lágyi Bertalan, Bornemisza János, Gagyi Károly, Kiséry László Dobozy László, Albert Pál, ifj. Bukó István, Barát Imre, Eya Lajos, Fábry Gusz táv, Bransvetter Béla, Szeghy Ágoston, Sárközy László 1 — 1 ftot, id. Bukó István 80 kr., Szabó János, Kömmerling Dezső, Kovács Aladár, Hor­váth Imre, Harsányi K. M., N. N., Filep József- né, Engel János 50—50 krt. —Összesen 123 ft 80 kr. A mikor ezen jótékony adakozóknak hálás köszönetünket jelentjük, magunkat s egyházunkat továbbra is jóakaró figyelmükbe ajánlva vagyunk a prezsbitériom megbízásából. Viss, 1898. junius 6-án. alázatos szolgája : A rendezőség.

Next

/
Thumbnails
Contents