Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-06-12 / 24. szám

TAN ÜGY.

Zemplén- vármepyei Tanitó-Eplt hivatalos rovata.

— Rovatvezető: Schneider Jakab, —

Kéziratok a rovatvezetőhöz S.A.-üjhelybe küldendők.

Mit tehet a tanító a szocializmus meggátlására?

Irta: Vass József.

Felolvastatott a zemplén-vármegyei tanitó-egyesület felső- körének 1898. máj. 4-én N.-Mihályon tartott alakuló gyűlésén.

(Folytatás.)

A nagyméltós. keresk. minister ur épen e hetekben nyújtott be egy törvényjavaslatot, a hitelszövetkezetek alakítása érdekében. (Azóta a képviselőházban le is tárgyaltatott és elfogadtatott). Ragadjuk meg tehát a kedvező alkalmat, álljunk a mozgalom élére és alakítsunk minden uagyobb községben önálló, a kisebb községekben pedig szövetkezve ily hitelszövetkezeteket, hol a szegény ember egyrészről megtakarított filléreit helyezheti e>, másrészről könnyen juthat olcsó kis hitelhez.

Ne sajnáljuk a fáradságot, én le kém mélyéből meg vagyok győződve, hogy ennek jótékony hatása el nem maradhat.

Nagy baja a mi gazdálkodási rendszerünknek, kivált a kisebb birtokoknál, hogy majdnem kizárólag magtermeléssel foglalkozunk. Világosítsuk fel a népet, hogy az okszerű állattenyésztés, méhészet, gyümölcsfa, szárnyasok nevelése, a gazdaságnak nem megvetendő ágai és a szántásvetéssel a gazda nem merítette ki teendőinek halmazát és gazdasági keresetének forrásait.

Az újonnan szervezett gazdasági ismétlőiskoláktól várok e ttkintetben különösen sokat*) Törekedjünk tehát, hogy azok vezetésére a kellő képzettséget megszerezzük és igy ezen intézet létesithetésének alapíöltételét biztosítsuk. Szoktassuk meg a népet, hogy »Segíts magadon és megsegít az Isten is* c. közmondás egyike a legnagyobb életbölcsességnek. Nálunk a földmi- velők legnagyobb része a telet nem használja egyébre, mint a nyári hónapok alatt verejtékes munkával szerzett javaknak elköltésére, sőt sok esetben elpocsékolasára. A korcsmái élet télen virágzik legjobban Ennek pedig egyik főoka, hogy a népnek foglalkozása nincs. Igen fontos úgy anyagi, mint erkölcsi szempontból is,hogy a téli hónapokra is foglalkozást teremtsünk a népnek. És mi lehetne az más, mint a házi ipar. E foglalkozás természetesen a helyi viszonyok szerint változik. A tanitó, ha ért is a házi ipar egyik-másik ágához, sokszor épen azon ágát nem érti, mely községének megfelelne. Ezért nem kívánható, de nem is okvetlenül szükséges, hogy a tanitó tanítsa meg a népet az egyes iparágak üzésére; de igen is szükséges, hogy a népet e foglalkozásra buzdítva, az elöljáróságra hasson, hogy az ahhoz értő mesterekkel taníttassa meg a népet, a helyi viszonyoknak megfelelő házi ipari ágak üzésére. A községnek — mint testu'etnek — erre fordított költsége bőven megtérül az által, hogy a lakossága adóviselő képessége fokozta- tik. — Nem áll tehát módomban egyes iparág-r- kat kiemelve terjesztésre ajánlani, mert ami X községnek megfelel és szépen jövedelmező, az esetleg Y községben kivihetetlen.

Dacára ennek, mégis általánosságban ki akarok emelni egynéhány jövedelmező ágat. Ilyenek a 1) fonás és szövés. Ez kiterjed a len, ken der, gyapjú és pamut iparra, előbbiekben úgy a fonásra, mint a szövésre, utóbbiakban ellenben csakis a szövésre. Figyelemre méltó ágai a fo nás és szövészetnek a szerh vászonszövés, melyet különösen Torontál és Temes vármegye szerb női lakossága készít, ame'yet ma már külföldi gyárak is u'ánoznak. 2) A kalottaszegi varottas, a legszebb magyar házi ipari termék, melylyel Kolozs-vmegye Bányfy Hunyad vidéken 10—12 magyar község nőlakossága foglalkozik; száma meghaladja az ezret. 3) Igen szép házi ipari ág a nagyselyki arany-ezüstszőttes, melylyel N.- Küköl ő-vmegye román nőlakossága foglalkozik, különösen kötényeket, függönyöket és bútorszöveteket készítve. 4) A kalottaszegi varottassal versenyez újabb időben a felvidéki házi liimzö ipar, mely Pozsony, Trencsén és Nyitra-várme- gyékben van elterjedve. 5) A fonó- és szövőiparban megemlitendők még a csipkeverés, mely különösen Bars és Zólyom-vmegyékb.n űzetik nagy mérvben; továbbá megemlitendő a torontáli, csíki és máramarosi szőnyegszövés.

II. A fa házi ipart szintén Erdélyben s a felvidéken űzik különösen, még pedig szerszám- nyelek, gazdasági eszközök, faedények és konyhaeszközök készítése által.

Ili A szalma-, nád-, gyékény- és kosárr fonás. Ezek azon főbb házi ipari ágak, melyek közül egyik-másik, majd minden községben üz*) Én semmit, mert szerintem ezek nem egyebek, mint egyesek érdekeit szolgáló divatcikk. R.-vezető.

hető és amely a földmivelő népnek a téli hónapokban szép keresetet nyújt.

Ezen eszközök volnának tehát azok, melyekkel a szocializmus főokának — a szegénységnek — gátat vethetünk.

(Vége köv.)

A szép előadásról általában.

Mégis csak hasznos dolog a történelem lapjait forgatni. Sok tapasztalat, fontos következtetések birtokába juthatunk onnan, melyek gondolkodásunknak uj irányt adnak, életböícse'eti lát- körünket szélesbitik és mélyítik.

Keresvén az egyes események okait és rugóit, azt a meggyőződést nyerjük, hogy a szónoklatnak, a szó hatálmának és erejének nem épen lényegtelen és csekély fontosságú szerepe van azok megteremtésében. II. Fülöp, macedón király, ravasz politikája ellen Demosthenes, a szónokok királya, az úgy nevezett filippikák által menti meg Athént és Hellászt. Imre magyar király pálcával kezében s ama mindenki előtt ismeretes szavakat hangoztatva: »Majd meglátom, ki merészli szentségtörő kezét felemelni koronás királya ellen I« — megy Endre sátorába, hogy elfogassa. íme nehány bátor szó és mily sok vért kiméi meg, mily kedvező fordulatot eredményez, mily biztos fék a csaknem kitörőben lévő polgárháború megakadályozása ellen 1 Hát Mária Terézia királynőnek, a pozsonyi országgyűlésen tartott beszéde, nem-e egy alapjában felforgatott s összeomlófélben lévő birodalom szilárditása s vaskapcsokkal való egybeolvasztása eszköze gya nánt tekinthető ?! Megadhatjuk rá a feleletet mindnyájan. Mit mondjunk aztán egy Eötvös, egy Deák higgadt, tárgyilagos s mindenkit egyaránt meggyőző beszédéről ?! Hát a lángszavu Kossuth Lajoséról, ki lelke hevével éleszti és gyújtja tettre a magyar nemzetet, a »Szabadság, Egyenlőség és Testvériség« szent eszméiért való önvédelmi harcra, a zsarnokság ellen ; — ki szavának delejével oly csőd is hatást gyakorol egy maroknyi népre, hogy az a »Kárpátoktól az Ad riáig* átrohanó bősz üvöltés és vad zivatarban bár véres homlokkal, de nemes önérzettel, fel emelt fővel és huzamos ideig lobogtatja magasan a legszentebb eszmék fényét: a magyar nemzeti zászlót ! !

Oh, a magyar történet nagyon dús és gazdag oly példákban, melyek mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy mily bűvös, mily varázserő rejlik az élő szóban, a szép beszédben.

A fentebbiek alapján valóban elmondhatjuk, hogy akarmely korszak történelmi eseményeinek szálait a korszónokok tartják kezeik között, hogy azokat saját akaratuk szerint bonyolítsák; elmondhatjuk, hogy a politikai események hullámait a szónokok korbácsolják fel s adnak habfodrainak szelidebb. vagy haragosabb szint és alakzatot Szivet melegitő és lelkesítő sz ínoklat és mozgalmas élet, egymásnak létfeltételei ; amaz előzményként, ez pedig mint következmény tekinthető. Olyan az a nagy társadalom szervezetében, mint emberi testben az izmok és idegek, melyek nélkül az bénulásban és dermettségben vesztegelne: olyan, mint levegőben az éleny, mely nélkül életről szó sem lehet.

Már a görögök és rómaiak elismerték annak nemzetpolitikai nagy horderejét s nem kés tek iskoláikban a rendes tantárgyak közé emelni Quintilianus erre vonathozólag azt mondja : »az ékesszólás művészet ben, az elokventia is részesüljön kellő figyelemben a grammatikus részéről, hogy a tanuló tudjon az olvasottakról pontosan és kellő bőséggel beszélni. Ez adja meg a leendő szónoknak a kellő alapot «

Tekintvén a szép előadásnak, a helyes beszédnek társadalmi életünkben való nagy befő lyását s ama kapcsot, mely ez által embert, emberhez fűz s igy a társaságnak legnélkülönözhet- lenebb alapja és feltétele; nem épen felesleges dolog azzal, habár csak rövid körvonalaiban is, amennyiben az a népiskolai kivánalom keretébe beilleszthető, foglalkozni.

A kezdeties embert akkor helyezhetjük a művelődés lépcsőjének alapfokára, mikor indulatait tagolt hangok által kezdte kifejezni. Valamint az őskori ember nyelve és beszéde a lassú fejlődés szerint csiszolódott és tökélesedett, úgy a családban lévő kis gyermek beszéde is lassan- lassan, fokról-fokról fejlődik úgy erőben, mint tartalomban.

Midőn a kis gyermek bizonyos látási és hallási fogékonyságra tett szert, önkénytelenül is érdeklődés csillámlik fel lelkében a külvilág tárgyai iránt s azok neveiről kérdezősködik. Vajha tudvágya a szülék szivében mindig visszhangra találna s kedvezően elégittetnék ki ! Vajha a gyenge, de fogékony lény mindig hivatott és szakavatott egyén vezetése mellett erősödhetnék. De, ha igen sok helyen a szüle és beszélni kezdő gyermek közt lévő viszonyt vizsgáljuk, bizonybizony nem valami kedves kép tárul lelki szemeink eié. Az ebbeli hanyagságnak mig egyfelől az irodalmi nyelvben való járatlanság, másfelől a pedagógia iránt vdó nem törődés lehetnek okai, De ne legyünk lulszigoru vizsgáló- és itélóbirák.

Hisz’ a leggondatlanabb szüle is foglalkozik gyermekével ! Oh igen addig, mig az ölén hordja. Tanítja ekkor ő beszélni is, de kevés benne a köszönet. Kácsi, tütü papa, csicsás stb., ekkor napirenden vannak Valóságos gyermeknyelv, melyet a későbbi korban az irodalmi nyelvvel kell kicserélni. Nem a céltudos beszélni tanítás rugója a szülék eljárásának, hanem a mulattatás. Vájjon nem lenne-e célszerűbb mindjárt kezdetben az irodalmi nyelv által általánosan használt fogalomjegyeken kezdeni? Ki-ki adja meg rá a feleletet. Miért megcsalni a gyermeket már kezdetben az ő látkörébe eső tárgyak nevei felől?? Oh, de a megszokás a konzervatizmus itt sem tagadja meg magát! Hát a müveit osztálynál mit találunk ?

(Folyt, köv.)

Sikolya Antal, ev. ref. tanitó.

A s.-a -újhelyi „Carolineum‘ nőnevelő intézet iskoláiban tartandó záróvizsgálatok sorrendje : Junius 16 án 9 órakor óvó-vizsgálat, — jun. 20-án 8 órakor hittan-vizsgálat, a polgári iskola I —IV osztb., — jun. 21-én 8 órakor ex- ternat-e’emi III—IV. osztb , — jun. 21-én délután 3 órakor externat-elemi I—II. osztb, - jun. 22-én 8 orakor : nyelvtani csoport a polgári iskola III. és IV. osztályaiban. — jun. 22-én délután 3 órakor : nyelvtani csoport a polgári iskola I. és II. osztályaiban, — jun. 23-án 8 órakor: a népiskola

IV. V. és VI. osztályaiban, — jun. 23-án délután 3 órakor a népiskola I. osztályában, — jun. 24-én 8 órakor: történelmi csoport a polgári iskola

III. és IV. osztályaiban, jun. 24-én délután 3 órakor : történelmi csoport a polgári iskola I. és II. osztályaiban, — jun 25-én 8 órakor: a népiskola II—III. osztályaiban, — jun. 25-én délután 3 órakor: tornavizsgálat a polgári iskola összes osztályaiban, — jun. 27-én 8 órakor : mennyiségés természettudományi csoport a polgári iskola III. és IV. osztályaiban, —jun. 27-én délután 3 órakor : mennyiség- és természettudományi csoport a polgári iskola I. és II. osztályaiban, — junius 28-án 8 órakor: »TeDeum«, — jun. 28-án délután £ órakor: zene- és énekvizsgálat. — Miután a vizsgálatok nyilvánosak, a t szülők és tanügybarátok szívesen látott vendégek lesznek. — Az igazga- gatóság.

Vizsgálatok sorrendje a homonnai polg. és felső kereskedelmi iskolában. Junius 11 és 12-én kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok, -- jun. 17-én és 18 án polgári (fiú) iskolai magánvizsgálatok, — jun. 19- és 20 án polgári (leány) iskolai magánvizsgálatok,— jun. 21-én d e a polgári és felső kereskedelmi iskolában hittan vizsgálatok, — jun. 21-én d. u. a polgári iskolában latin és francianyelv, hegedűlés, — jun. 22-én d. e. a kereskedelmi alsó oszályban : magyar, német, francia és keresk. földrajz; a polg. IV. osztályban osztály vizsgálat, — d. u. a kereskede’mi középső osztályban : vegytan és áruismeret, jogi és közgazdasági ismeretek, történelem és keresk. levelezés, — jun. 23 án d. e. a kereskedelmi alsó osztályban : természettan, mennyiségtan, szépírás, keresk. számtan; a III, polg, osztályban osztály vizsgálat, — d. u a keresk. középső osztályban : magyar, német, francia és keresk. földrajz, — jun 24 én d. e. a keresk. alsó osztályban : történelem, keresk. ismeretek, levelezés és irodai munkálatok ; a polg. isk II. osztályában osztályvizsgálat, — d. u a keresk. középső osztályban : könyvitel, keresk. számtan, irodai munkálatok, mennyiségtan. — jun. 25 én d. e. a polg, isk. I. osztályában osztályvizsgálat, a keresk. i-kolában gyorsirászat, — d. u. a polg. iskolában ének- és tornavizsgálat. — Jun. 27- 28- és 29-én szóbeli érettségi vizsgálatok, — jun. 30-án záróünnepség. A vizsgálatok délelőtt 8 órakor, délután 2 órakor kezdődnek. Homonnán, 1898. jun. 3-án. Kováts József igazgató.

A a.-a.-újhelyi r. kát. elemi fiu-iskola

osztályaiban a nyilvános évzáróvizsgálatok f. hó l7-én és 18-án fognak megtartatni; melyekre, szives részvétel végett a növendékek szülői, valamint a tanügy iránt érdeklődő közönség tisztelettel m?g- hivatnak. Az egyes osztályok vizsgálatainak sorrendje, következőképp állapíttatott m;g; junius 17. reggeli 8 órakor a IV. osztályban fog megkezdetni. Ugyanaz nap délután 2 óra’ror a III. osztályban, junius 18-án reggel 8 órakor a II osztályban és délután 1 órakor az I. osztályban. S.-A. Ujhely, 1898. junius hó 11. Az igazgatóság.

Vizsgálatok rendje. A sátoralja-ujhelyi iparos-tanulók iskolájában az 1897—98. isk. évet bezáró vizsgálatok a következőleg állapíttattak meg: Junius 15-én d. u. 5—7-ig az I. A) oszt. vizsgálata a r. kát. isk.jlV. osztálya termében ;

16-án d. u. 5—7-ig a III. oszt. vizsgálata a r. kát. iskola II. osztálya termében; 17-én d. u. 5—7-ig az előkészítő B) oszt. vizsgálata a gör. kát. fiiskola termében; 20-án d. u. 5—7-ig az I. C) oszt. vizsgálata a róm. kát. iskola II. osztálya termében ; 21-én d. u. 5—7-ig all. oszt. vizsgálata a róm. kát. isk. I. osztálya termében; 22-én d. u.