Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-05-29 / 22. szám

rezni, kezdetét vette a kikérdezés. Ének és ima után a beszéd- és értelemgyakorlatok, olvasás, nyelvtan, irás, magyar történelem és számtan körül rövid előadás tartatván, pár hazafias dalzáradékkal fejezteit be az ünnepies látogatás. A kir. tanfelügyelő elbúcsúzó beszédében királytiszteletre és hazaszeretetre buzdította az iskolás növendékeket.

— Nyári mulatságok. Az újhelyi iparosok önképző-egyesülete, mint már jeleztük is, ma délután tartja nyári mulatságát a „Torzsás“-on. Az ezen mulatság impozánsabbá tétele céljából felfogadott katonazenekar ma déli 11 óra 53 perckor érkezik Ujhelybe, — délután 2 órakor a Széchenyi-téren lévő parkban térzenét tart, innen történik a vigalmi bizottság kivonulása a „Torzsás“-ra, élén a katonai zenekarral. A mulatság d. u. 3 órakor veszi kezdetét, este pedig igen impozáns tűzijáték lesz. A készülődés után Ítélve a mulatság kedvező idő esetén sikerültnek Ígérkezik. — Nem kevésbé nagy az érdeklődés a városi kaszinó junius 4-iki mulatsága iránt, melyet az Abonyi-kertben fognak megtartani. A kertet és tánchelyiséget ez alkalommal villámos lámpák fogják világítani, jó ételeket és italolat pedig Abonyi D. Mór vendéglős fog szolgáltatni.

— Tűzi lárma. Tegnapelőtt este kilenc óraután, a délnyugati égboltozatnak hirtelen támadt s mindent bevilágtó veres fénye azt jelezte, hogy nagy tűz van. A városból nézve nehány percre úgy tetszett, mintha a város déli részén, a honvédségi laktanya tájékán,, vagy az úgynevezett újvárosban volna a tűz. Ámde ez nem bizonyult valónak, mert a tűz nem is Uj- helyben vagy határában, hanem a közeli József- falván volt, ott égett le egy ház. Dacára azonban, hogy igy volt, a tüzőrség ugyancsak fújta az utcákon végig a riadót. A t. e. parancsnokság emiatt a felügyeletes tüzőrséget felelősségre vonta és megbüntette.

•— Jó a szódavíz. Nem rég a közönség köréből vett interpelláció, hogy mióta a szóda- viz-gyárak egyesültek, a szódavíz piszkos és bűzös, tehát élvezhetetlen, arra indította a rendőrhatóságot, hogy a gyárat szigorú ellenőrzés és gyakori vizsgálat alatt tartsa. Most tehát már hivatalos körből vett értesülésünk nyomán, a fogyasztó közönség megnyugtatására közöljük, hogy a Klastrom-utcai Vaíyi-féle házban lévő szódaviz-gyár berendezése megfelelő, a kezelés tiszta és szakszerű. A viz pedig, melyet a gyártáshoz az udvaron lévő szivattyús kutból nyernek s amelyet Schön Hugó dr. járásorvos megvizsgált és Kincsessy Péter gyógyszerész analizált, jó, szagtalan és Íztelen ivóvíz s mint ilyen, a kiadott bizonylat szerint a szódavíz gyártásra teljésen alkalmas. (Eme rehabilitációnak szívesen adunk tért, mindazonáltal kérjük a rendőrhatóságot folytonos és éber ellenőrzés teljesítésére, Szerk.)

— Reggel 7-töl d. u. 1-ig. A közönség tájákoztatása végett közöljük, hogy a s.-a.-újhelyi kir. pénzügyigazgatóságnál a hivatalos órák, a beállott nyári hőség következtében, holnap- utántól, vagyis junius hó 1-től kezdve, a szeptember hó végéig terjedő négy hónapon át, hétköznapokon reggeli 7 órától délutáni 1 óráig (vasár s ünnepnapokon pedig délelőtti 9 órától — déli 12 óráig) fognak megtartatni — és hogy a f. évi október hó 1-től kezdve hétköznapokon ismét az eddig megállapítva volt délelőtti és délutáni hivatalos órák fognak visszaállíttatni

— Öngyilkos öreg asszony. Malinyák Jánosné szül. Tatár Fáni, kir. adópénztáros özvegye, már hosszú évek óta testvérénél, Háber Józsefnénál, lakott a Csillag-utcai Zajka-féle házban. E hó 25-én éjjel a 64 éves gyermektelen öreg asszony szobájából szó nélkül eltávozott és mert aki különben mindig otthon ült, másnapra sem került elő, testvére és sógora roszat sejtettek s keresésére indultak. .Balsejtelmük nem is csalt, mert délután rátaláltak a Csillag-utcai mély kerekes kút fenekén s onnan húzták ki holttestét a boldogtalannak, aki búskomorsága és életuntsága miatt vált meg az élettől, mely számára gyönyörűséget már nem hozott. Szabályszerű orvosrendőri eljárás után tegnap eltemették.

— Nagy tűz. A f. hó 21-én Hardicsa községben pusztított tiiz alkalmából, a gálszé- csi főszolgabíró távirati megkeresésére és Ma- tolai Etele alispán intézkedésére, délután Barthos István honvéd-főhadnagy vezénylete alatt egy század honvédség és Schön Miksa tűzoltó e. h. főparancsnok vezetése alatt a fizetett tűzoltók kellő oltó szerekkel, külön vonaton a veszedelem színhelyére siettek s a tűz oltása és lokalizálása körül valóban elismerésre és dicséretre méltó munkát végeztek.

— Eljegyzés. Ligeti Fülöp homonnai tanító e hó 25-én eljegyezte Beichard Bernát kedves és müveit leányát, Honor kissszonyt.

— Naptáregyesités Melles Emil bodrogközi esperes, kis-dobrai lelkész, igen tisztelt barátunk és munkatársunk, most megjelent „Naptáregyesités c. 38 lapra terjedő nyomtatott füzetében ismételve is fölhívja az intézőkörök, úgymint az országos kormány és a gk. püspökök figyelmét és hathatós közremunkálását arra a régen vajúdó kérdésre : hogyan lehetne és kellene az időszámításnak a görög szert. kát. egyházban divó avult s már-már tarthatatlan rendszerét helyesbíteni, vagyis a gk. naptárt a rk. naptárral egyesíteni? annyival is. inkább, mert 1901-től a különbség a két időszámítás között már 13 nap lesz. És amidőn a kérdést minden gondolható részében megvitatta, a szakirodalom alapos ismeretével és a tárgy lelkesedésével megirt tanulmányát igy végzi: „A naptár kérdése nem hitelvi dolog, még csak nem is szorosan vett egyházfegyelmi kérdés, de tulajdonkép a tudomány dolga. Ha I. Lipót és I. Ferenc királyok kezdeményező lépésében soha senki sem látott vallási sérelmet, úgy hiszem, ma sem fog látni senki, ha az országos kormány a közhangulat figyelembe vétele mellett, tekintettel a körültünk fekvő görög ritusu államokban e tekintetben érvényesült mozgalmakra, e kérdést 0 felsége az apostoli király elé terjeszti. Őfelségétől, mint a kát. egyház legfőbb kegyurától meghatalmazást nyervén, püspökeinket felhívja, hogy nagyon itt az ideje annak, miszerint e kérdésben ne mi maradjunk utolsókul.

— Tűzvész Sztropkón. Szomorú pünkösdjük van a szegény sztropkaiaknak. Szerdán, f. hó 25-én, éjjel fél tizenkét órakor vészkiáltás, a harangok félelmetes kongása, és rémes világosság állították talpra Sztropkónak a végletekig felzaklatott lakosságát ... A mostani tűz is a Zichy gróf tulajdonában volt de most valami Wohlmann nevű egyéniség kezelésére bízott gazdasági udvar nagy pajtájában fogott tüzet titokzatos módon, melyről a lángnyelvek a dél felől fuj dogált szél segítségével átvitték a tüzes szikrák nagytömegét az „újsor“ szalmafe- deles, sűrűn épült házikóira, ahol aztán föltartóztathatatlanul végig s mondhatni földig égette le a lakóházakat és melléképületeket. Oda égtek a gazdasági felszerelések, bútorzatok és vagy húsz család nagy nyomornak néz eléje. — A szegények fájdalmát enyhitgesse, omló könnyeiket száritgassa a kinek módjában áll — kérjük szépen! rl.

— Villámcsapás. F. hó 26-án este 9 órakor nagy zivatar vonult el Vajdácska felett. A villám leesapott özv. Szabó Istvánné csűrébe, mely abban a pillanatban lángba borult s azonkívül még öt lakóház, több melléképület is elhamvadt, egy sertésólban 3 db. sertés bennégett. Az összes épületek biztosítva voltak. A most leégettek kétszeresen érzik a csapás súlyát, mert a múlt év augusztusában is leégtek.

— Gyermekrabló sas. Ha nem szavahihető ember beszélte volna, kételkednénk az Európában is párját ritkító történet valóságában, ami Czékén e napokban esett meg; ugyanis a falu kondásának hat éves kis fia a liba-legelőn gondtalanul őrizte a sárga pelyhes kis jószágokat, amikor egyszerre csak, mint a mesebeli grif- madár, egy óriási kondor-keselyű csap le a gyerekre, hatalmas karmait testébe vájja, öles szárnyaival pedig a földre teperi. A kétségbe ejtő pillanatban a halálra rémült gyerek sikoltozását szerencsére meghallotta a közelében foglalatoskodott édes apa, aki legott oda rohant, ámde a vérszomjas s bizonyára nagyon kiéhezett ragadozó még akkor sem engedte ki karmai közül zsákmányát, úgy, hogy az apa, a kezében volt fokossal, valósággal az élet és halál közt vergődő gyermeke felett csak több nehéz ütéssel bírta leverni a gyermeket már karmai között szorongatott saskeselyüt. A leütött madár-óriás egy csupasz nyakú keselyüt, mely, ki tudná, hogy hogy nem, a messzi tropikus éghajlatról vetődött mifelénk, a kondás behozta Új helybe, ahol a Behynáék boltjában sok nézője akadt. A gyermekrabló madár-óriást V. A. megvette, hogy a főgimná- ziom természetrajzi gyűjteménye számára ki- tömesse. — A megtámadott fiúcska pedig fején és testén több sebbel még most is lázasbetegen fekszik.

— Elemi csapások. Sárospatakról nagy jégverés hire érkezett hozzánk, amely e hó 26-án éjjel az alsó határban a gabonanemüek- ben igen nagy kárt okozott. — Az újhelyi határt is érte dél felől s elverte a szép fejlődésben talált uj szőlőket.

— Mezőgazdasági állapotok. A szerencsi járásból Írja egyik szorgalmas levelezőnk : Az őszi és tavaszi vetések eddig kitűnő állapotban vannak, újra és újra áldásos eső frissíti meg a határainkat. A marhaállományok kitűnő legelőn járnak. Kesznyétenben pl. még az idegenek is bérelhetnek 9—10 forint évi bérért csikók számára. A szarvasmarhák és sertések között mostanában semmiféle járványos betegség nem mutatkozik. — A nép nyugodtan folytatja mezei munkáját, bárha drágaság van is, biztató reménynyel várja, — látván a termények szépségét, a nyár közelgő áldását. — Az utak befásitása is megkezdetett vidékünkön, mégpedig a kesznyéteni faiskolából kiosztott eperfákkal. Örömmel fogadta a nép a vármegyei Gazdasági

Egyesület szives intézkedését, hogy t. i. a be- fásitás ügyét őszibarack oltvány- és oltógaly- küldeményekkel elősegítette, bár a mi vidékünk az őszibarackfáknak nem barátja, azok inkább partos vidékekre valók; a mi földünk inkább az alma, körte, szilva és a meggy tenyésztésre alkalmas.

— Az egy és félkrajcáros réz váltópénz a magánforgalomban csak 1898. évi junius hó 20-áig, az állami pénztáraknál és hivataloknál pedig 1898. évi december 31-ig fogadtatnak el; 1898. december 31-ike után azok sem névértékűkben, sem anyagi értékük megtérítése mellett többé sem fizetésképpen el nem fogadtatnak, sem be nem váltatnak.

— Herczeg Montenuovo Alfréd uradalmi igazgatósága Német-Bolyról a következő körlevelet küldte szét: A hercegi uradalmi igazgatóság tisztelettel tudatja, miszerint az uradalommal megkötött szerződés alapján Schwabach Zs. G. XX. cs. és kir. udvari szállító ur Pécsett több évre megvette a villányi vidék területén fekvő hercegi szőlők összes termését, egyszersmind használatba vette a hercegi borpincéket is. E szorzödési viszony tartama alatt tehát Schwabach Zs. G. ur egyedüli és kizárólagos tulajdonosa nevezett boroknak és igy ajánljuk a tisztelt fogyasztóknak a herceg Montenuovo Alfréd borpincéi bérlete, Schwabach Zs. G. pécsi céget, mint e célra egyedüli és teljesen megbízható beszerzési forrást. Német-Boly, a póstabólyeg kelte.

— Örökbe adatik egy 5 éves igen szép leányka, hol? megmondja: a kiadóhivatal.

— Az ammóniák, mint tisztítószer.

Ajtóvasalások, kilincsek, zárak, csengetyűhuzók tisztítására szaklapokban nagyon ajánlják az ammóniakot. Gyapjúszövet darabot mártanak belé és erősen ledörzsölik vele az illető ércrészeket, amelyek azután sokáig megtartják fényüket. A régi sárgaréz olyan lesz, mint az uj, ha ammóniakot öntenek rá, kefével megdörzsölik és végül tiszta vízzel lemossák.

— Vadászathoz jól idomított 3 éves nőstény-vizsla, — továbbá tanittatlan egyéves him- vizsla kitűnő fajból eladó. Értekezhetni Spiczuli honvéd-puskaművessel S.-A.-Ujhelyt.

— Hogy lehet fehérneműt szépre mosni ? Ha a mosóvízhez egy kis petróleomot keverünk, attól nemcsak igen szép fehér lesz a ruha, hanem a mosás gyorsabban és könnyebben is megy végbe. Az eljárás a mosás e módjánál a következő : 20 liternyi mosóvízhez keverjünk 2—3 kanál tiszta petróleomot és 250 gramm apróra vágott szappant, ezt a keveréket főzzük meg, azután a szennyes fehérneműt tegyük bele és mintegy 20 percig főzzük. Ezután kivéve a fehérneműt, mossuk ki tisztára, tegyük az öblítő vízbe s egy éjen át hagyjuk abban. Reggel aztán ki kell öblíteni a ruhát, a szokott módon megkékiteni, aztán száradás végett kiteregetni. Ha ilyen módon kétszer kimossuk a megsárgult fehérneműt, teljesen vissza fogja az előbbi szép színét nyerni. Ez a mosásmód nem árt a ruhának, sőt inkább megkíméli.

Felhívjuk t. olvasóink figyelmét mai számunk „Nyilt-tér“ rovotában foglalt Krondorfi savanyuviz hirdetésére.

— Időjóslat, május 29-ére. Eső, hűvös, hosszabb ideig állandó.

S el3rerÄ-d-a.3M.a,st

75 krlól 14 írt 65 krig méterenként, — valamins fekete, feliér színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt G5 krig méterenként, —a legdivatosabb szövés, szín és mintázatban. Privát-fogyasztóknak postabér és vámmantesen vi- l.imint házhoz szállna, — mintákat pedig pÓ3ta fordultával küldenek, llciineUerg Gr. (cs és kir. udvar szállító) selyem^ yrtrai Zürchbeii.

I — Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 5.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi 6-ik (júniusi) füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Zemplén-vármegye a tizenhatodik században. (2. folyt) Irta: Nagy Gyula — 2. Zemplén-vármegye történelmi földrajza. (5. közlemény.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (30. folyt.) Ford. Kapás L. Aurél. — 4. Zemplén-várme- gye politikai és helyrajzi ösmertetése. (30. folyt.) Ford. Dongó Gy. Géza. — 2. Sárospatak város és vára történetéhez. (1. közi.) Irta : Soós Elemér. — 6. Szirmay András naplója. (26. folyt.) Közli: Iíarsa Ferenc. — 7. A piaristák Zem- plén-vármegyébon. (5. folyt.) Irta: Hudra dános. — 8. Történeti és földrajzi adatok Csertész községről. (2. folyt.) Közli : Sztavrovszky Gyula. — 9. Zemplén földesurai a múlt században. (4. folyt.) , Közli: Dongó Gy. Géza. Levelesláda : 10. Arpádkori adatok Piszka történetéhez. Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Vár- megyénk 1801-ben a borhamisítók ellen. Közli: Folytatás a II. mellékleten.