Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-29 / 22. szám
1898. május 29. II. Melléklet a „Zemplén“ 22. számához Kemechey János. — 12. Kossuth az örökös megváltás ügyében. Közli: Dongó Gy. Géza. — 13. A „felült nemesi sereg“ történetéhez. Közli: Dongó Gy. Géza. Tároa: 14. Népszokások Kárpát-aljai oroszainknál. (Folyt, és vége.) Irta: Bihary Emil. — 15. A szerkesztő postája. — 16. A kiadó postája. — A jelen füzethez mellékelve kapják az „Adalékok“ előfizetői Zemplén -vármegye színezett térképét. — Az „Adalékok“ előfizetése egy évre (12 füzetre) csak 2 ft 40 kr. Melegen ajánljuk főképpen pedig a községek figyelmébe, annyival is inkább, mert ebben az évfolyamban kezdetét vette az egyes községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. Kövessék e tekintetben a t. körjegyzőségek N.-Azar, Bély, A.-Bereczki, Czigánd, Gálszécs, B.-Kisfalud, Lelesz, O.-Liszka, B.-Szentes, Mád, M.-Zombor, legújabban pedig Tokaj város példáját, kik a képviselőtestületek elhatározásából megrendelték az „ Adalékok“-at és már be is léptek t. előfizetőink sorába. Ábránd és való cim alatt e napokban került ki a sajtó alól Mülheim Frigyesnek, Kassán a „Pannónia“ c. politikai lap kedvelt s derék belmunka társának egy kötete, mely 11 ügyes kis novellát tartalmaz. A könyv ára 2 korona s megrendelhető a szerzőnél a „Pannónia“ szerkesztőségében. Egyesületi élet. A magyar nyelvet és népnevelést Zemplén-vármegyében terjesztő egyesület a vármegyeháza kistermében f. hó 26-án d. u. 2 órakor tartotta évi rendes közgyűlését. A felolvasott titkári szép és tartalmas jelentést, mely a Beregszászy István kir. segédtanfelügyelő tollából folyt, itt közöljük: Mélyen tisztelt közgyűlés! Azon mozgalom és törekvés, mely magyar társzadalmi életünkben, különösebben az utóbbi évtized alatt országszerte megindult, minden hazája ügyeit szivén hordó polgárban lélekemelő hatást idézhet fel, mert a szunnyadozó magyarság felébredését jelenti, és megnyilatkozása annak az ősi erőnek, mely mellett egy ezredév históriája bizonyit, s melylyel e nép fényes és kitörülhetetlen betűkkel irta be nevét Európa nemzeteinek aranykönyvébe. Ez az az ősi erő : melylyel nemzetünk képes volt, megvivni egy ezredév viszontagságos harcait ez az a nemzet alkotó erő, mely millió akadály elhárításával megteremtette a bérces kárpátok által kürülvezett földterületen azt az államot, mely imponált, vonzott, és politikai előrelátással, tapintattal, böleseséggel képes volt legalább formailag egy nemzetté összeforrasztani Magyarország külömböző fajú, nyelvű és más-más aspirációkat táplált összes takóit. Azonban a magyarnemzetnek vele született lovagiassága, nemzeti egységének megszilárditá- sára, tiltotta igénybe venni azokat az eszközöket, melyeknek segítségével és alkalmazása mellett Európa egyéb országai nyelvben is már rég egy nemzetté forrtak össze. — A magyar alkotmányos szabadságát mindig a testvériség szem előtt tartásával osztotta meg országa nem magyar ajkú lakőival; sőt ennél is többet tett, mert nem ma- gyarajku testvéreink oly kiváltságos jogokat adott: melyekkel maga nem birt. Magyarország ezredéves (történetében nem találunk oly jelenségekre, mint a müveit Európa többi nemzeteinél. — Történelmünknek nincs egyetlen lapja sem, mely hasonló példákat mutatna fel, minőkre pl. Poroszország, továbbá Anglia és Oroszországnál találunk, Sehol sem találunk hazánk történetében oly vérnyomokra, mikkel Oroszország magába olvasztá az általa meghódított külömböző népfajökat. Ily erőszakoskodásokat a magyar államnak senki senki szemére sem vethet. A magyar nemcsak hogy türelmes volt, a vele egy hazában élő, de külömböző nyelvű népfajok iránt, hanem ez ország valóságos Eldorá- dó-ja volt és az ma is a nemzetiségeknek. — Itt mindenki egyiránt használhatta saját nyelvét, megtarthatta nemzetiségét, szokásait, vallásátt. — A magyar egyet sem vetkőztetett ki nemzeti jellegéből, egyet sem pusztított ki azért, mert nem lett magyarrá, s mindnyáj okát egyenlő jogokban részesítette az általa alapított államban. E páratlan türelmességhez hű volt mindig a magyar, s e páratlan türelmessógből folyó elvek vezérelték Magyar nyelvet és népnevelést Zemplén-vármegyében terjesztő egyesületünket, miként 14 évi [fenállása óta mindig, úgy az elmúlt 1897-ik évben is. Kötelességünkről feledkeztünk volna azonban meg, ha el uem követtünk volna és követnénk mindent, hogy megyénkbeli nem magyar ajkú polgártársaink saját anyanyelvűk mellett elsajátítsák a magyar állam nyelvét is, mely nekik egy részről e hazában könnyebb megélhetési módot nyújt másrészről pedig alkalom és eszköz arra, hogy e nemzet nemes indulatait érzés s gondolkozás módját közelebbről s behatóbban megismerjék, s ezek megismerése után jobban ragaszkodjanak ez államhoz, nemzethez, ennek történeti múltjához, hagyományai-, szokásaihoz, mely állam, nemzet nekik megélhetést, jog- és vagyonbiztosságot ád. így megismerve e hazát, ennek testvéries érsülettől áthatott lova- gias népét, nem fognak hallgatni azokra, kik nemzeti irányú, kulturális törekvéseinket gyanúsítják, és akik a bánatban, örömben, dicsőségben és viszontagságban együtt leélt tisz század testvéri kapcsait összetörni elszakítani törekszenek. Ezen törekvéseink megvalósítása céljából az elmúlt évben is, miként egyesületük fennállása óta mindig, jövendő nemzeti egységünk alapja, forrása, a kisdednevelés képezte gondoskodásunk fő tárgyát, — ugyanazért kisdedóvodánk fentartása, segélyzése, fejlesztése, sőt újabb óvodák szervezése vették igénybe anyagi erőnk s tevékenységünk legnagyobb részét, s a Zemplén vármegyében működő 25 óvoda közül a nagymihályi, gálszécsi és s.-a.-ujhelyi óvodákat ide nem számítva, melyek annak idején szintén egyesületünk anyagi támogatása mellett jöttek létre, — 9 óvodát ma is egyesületünk tart fenn és segélyez; a tizedik, a Zemplén községbeli pedig szervezés alatt áll. Ezekben az óvodákban az 189°/7. tanévben 303 hu és 365 léány, tehát összesen 668 gyermek oktattatott az édes hazai nyelvre, és pedig kevés kivétellel oly sikeresen, hogy az azokra fordított kiadás nemcsak, hogy kárba nem veszett, sőt mondhatni, uzsora kamatot hozott. Az egyesületünk által fenntartott és segélyezett 9 óvoda közül az 1897-ik évben a ciroka- hosszumezői 380 ft, a szinnai 530 ft, a nagy- ruszkai 420 ft, a nagy-toronyai 340 ft, a sztrop- kói 420 ft, a parnói 160 ft, a kelecsenyi 230 ft, a varannói 500 ft, s a tőke-terebesi 180 ft egyesületi segélyben részesült; az ezeken kívül egyeseknél még felmerült kiadási többletet pedig vagy a községek maguk fedezték vagy a hazafias szellemtől áthatott községbeli nagybirtokos urak önkéntes adományaiból teltek ki. Egyesületünk azonban teljes tudatában lévén annak, hogy az óvodákban a fogékony kisdedek szivében, e minden szépet, jót és nemest befogadni kész talajban elhintegetett mag, habár buja hajtásokkal indul is fejlődésnek, mind- azáltal hasonló az üvegházi gyenge növényhez, mely innen más talajba átültetve ott csak akkor ver erős gyökeret, hoz virágot és gyümölcsöt, ha fejlődését szakavatott kertész irányítja és segíti elő; azonban magára hagyatva, vagy nem megfelelőleg táplálva okvetlenül elpusztul, mert vagy a rósz irányú táplálkozás, vagy az aszály, vagy pedig a körülötte kifejlődő dudva s gyom öli meg. Es éppen ezen tudattól vezéreltetve, gondoskodása kiterjedt arra is, hogy az óvoda plántái, ezen melegházi növények az iskola talajába történt átültetésük után is megtalálják azokat a gondos kertészeket, kik a magyar haza földjén a honszeretet éltető, tovább fejlesztő és termékenyítő melegével ápolva azokat, belőlük oly nemzedéket neveljenek, kik szívben, lélekben és minden izökben magyarok, akik e drága véren szerzett s őseinktől öröklött ezredéves kincsünkért, forrón szeretett hazánkért, ennek jogaiért, szabadságáért életükkel is áldozni készek. És e célból az ügyünk szolgálatában álló őrszemekkel folyton figyelemmel kisértük azon tót és ruthén ajkú vidékeken működő néptanítókat, kikre ezen nagy és magasztos feladat megvalósítása várakozik, és azokat, kik ezen cél elérésénél kiváló buzgalmat tanúsítottak, ezen buzgalmuk s hazafias lelkesedésük ébrentartása s fokozása céljából erkölcsi elismerésben, sőt pénzbeli jutalomban is részesítettük. A boldog emlékű s nagy nevű Andrássy Gyula gróf nevére a magyarosítás céljaira tett alapítványnak az „Országos magyar iskola-egyesület“ által rendelkezésünkre bocsátott évi 400 ftnyi kamatából 8 tanító, illetőleg tanítónő, név- szerint: Iftene Gyula gercselyl állami, Seliga Antal varannói községi, Marikóvszky Béla har- dicsai ev. ref. Jesztrebényi Kálmán varannó- hosszumezői ág. h. ev., Lukács József nagy- kázméri rk., Kopinecz Antal isztáncsi gk. tanítókat ; továbbá Krasznapolszky Margit tőke- terebesi és Hunsha Ida nagymihályi állami tanítónőket. 100—100 korona, az egyesületi pénztárból jutalomdijakra megszavazott 300 ftból pedig 12 tanitó, névszerint: Gönczy Bertalan tokaji, György Mózes bodrog-kereszturi állami; továbbá Puha Demeter nátafalvai, Saup Imre garanyi, Polák Gyula felső-körtvélyesi, Ragyák István szacsuri rk., úgyszintén Molnár István bodzás- ujlaki. Melko József páczini és Pányoki Dániel kis-toronyai ev. ref., Kostyák János hardicsai és Bednarik Péter szalóki gk; s végre Knopfler Sándor sátoralja-ujhelyi izr, tanítók 50—50 korona jutalmat nyertek. — Es hogy a hív sáfárkodásnak ez évek óta gyakorolt elismerése serkentő, buzdító hatását soha nem tévesztette el, tanúbizonyságot tesznek arról e vármegye tanügyi statisztikai, melyek szerint az edes csengésű hazai nyelv elsajátításában évről-évre fokozottabb, szebb az eredmény. Gondoskodott továbbá arról is egyesületük, hogy az iskolában elsajátított magyarnyelvi ismeretek az iskola falain kívül, a szülői háznál, a mindennapi életben is tovább fejlesztessenek, gyarapittassanak; és e célból a vármegye területén lévő népiskoláknak a magyarnyelvben széj) előhalaeást mutatott nagyobb,- és az iskolából már kikerülő növendékei között, mint máskor, úgy az 1897-ik évben is, a magyar érzést, szivet- lelket tápláló, gyönyörködtető, és a magyar nemzeti műveltséget szórakoztatva terjesztő nagyobbb mennyiségű jutalomkönyvet osztott szét. Egyesületünk fejlődési iránya, s életműködésünk álladó nyilvántartása céljából a hazai hasoncélu egyesületekkel folytonos levelezést tartottunk fel, s e levelezések folytán létrejött szellemi érintkezésekkel értesültünk egymás életének nevezetesebb mozzanatairól; — s hogy a szellemi érintkezések mily fontosak és szükségesek a nemzeti irányú műveltség terjesztésénél, azt leginkább mutatja a különböző de rokoncélu egyesületeknek azon óhaja, mely szerint a közös teendők megbeszélése, a kölcsönös tanulás, s a megbeszélések alapján kifejtendő jótékony eszmecsere érdekében nagyon kívánatos : miszerint a magyarországi közművelődési egyesületek idő' közönkint tanácskozásra jőjenek össze küldöttjeik utján. — A hazai közművelődési egyesületek által igy tervezett legközelebbi összejövetelnek célja lenne főként egy nagyobb szabású sorsjáték kieszközlése, s az ebből befolyó jövedelemnek a magyar nemzeti kultúra céljaira leendő felhasználása. A közigazatási-bizottság által vármegyénkben a közművelődés szentelt csarnokaiba be-be tolakodó zugtanitók és az ezeket pártoló hitközségek ellen hozott, és az előbbi évekbe* szigorúan végrehajtott határozatok következtében az elmúlt év folyamán nagyobb mennyiségű bírságpénz egyesületünk pénztárába nem folyt be. Csupán Amzel áron zugtanitón hajtatott be 103 frt 19 kr. A Zemplónmegyei ipar- termény és kereskedelmi hitelb nk, miként már többször, úgy az elmúlt éven is 20 frtot adományozott egyesületünknek, melyért a nevezett pénzintézet fogadja e helyen is köszönetünket. A múlt évben felbontatott négy gyűjtő persely, s ezek közül a sátoralja-ujhelyi takarékpénztárban elhelyezve volt perselyben 4 ft 79 kr; a Bock Imre szállodáséban 3 ft 45 kr, a vasúti vendéglőben 3 ft 89 kr, a Frisch Hermann féle kávéházban 95 kr, tehát öszszesen 13 frt 0 kr találtatott. Egyesületünk 1897. évi bevétele volt .................... 10.510 ft 81 kr. Egyesületünk 1897. évi kiadása volt.................... .... 4.091 ft 47 kr. s igy pénztári készlete maradt: 6419 ft 04 kr. Hálával emlékezünk meg ez alkalommal arról, hogy hazafias törekvéseinkben e vármegye közigazgatási bizottsága az elmúlt évben is úgy erkölcsileg, mint anyagilag hathatósan támogatott, és a vármegyei közművelődési alapból egyesületük céljaira 3520 ftot szavazott meg. Magyarnyelvet terjesztő egyesületünknek az ezredéves országos kiállításon emlékkönyvben bemutatott 12 évi sikeres működéséért a kiállítási zsűri által díszoklevéllel és bronz éremmel lett kitüntetve, mely tárgyak díszes keretbe foglalva a vármegye székházának kisebbik termében helyeztettek el. A varannói óvodánál Fidler Vilma lemondása folytán üresedésbe jött óvónői állásra ideiglenesen Zseltvay Ida eperjesi óvónőképezdei növendék választatott meg, ki a tanév végén a képesítő vizsgálatott magánúton kitűnő sikerrel letevén, állásában végleg megerősittetett,. Egyesületünk a múlt évben összesen 4 vátasztmányi ülést, s egy közgyűlést tartott, ahol is részint ezen jelentésben érintett, részint pedig több más apróbb ügyek nyertek elintézést. Az egyesülethez beérkezett összesen 174 darab s ezek közül etnöki utón elintéztetett 89 drb, a választmányi üléseken tárgyalva lett 85 drb. A tagok száma szaporodott két taggal, nóvszertnt Zalay Andor legyes-bényei lakos, nagybirtokos és Katinszky Géze s.-a.-újhelyi rkatli. telkész urakkal, kik közül előbbi 200 ft, az utóbbi pedig 50 frt alapitó díjjal lépett soraink közé. Meg kell emlékeznünk e helyen azon halálokozta veszteségről is, mely hazai közművelődésünket, közelebről pedig az Erdélyi magyar közművelődési egyesületet érte. Ugyanis ez egyesület legjobb, leghívebb előharcosát, elnökét Gróf Bethlen Gábort veszítette el az elmúlt éven, kinek elhunyta alkalmából egyesületünk választmánya a nevezett testvéregyesülethez jegyző- könyvi részvét-iratot, s e mellett az elhunytnak
