Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-05-15 / 20. szám
pon kívánja biztosítani, vagy természetellenes képzelődésben csalja magát, vagy pedig akarva zavarni törekszik épp az állam békés rendjét magát. Ez okból én nem félek egész határozottsággal kimondani, hogy amely pillanattól kezdve az államhatalom a szegényügyet érdeklő preventív intézkedések mellett gondoskodott arról, hogy a szegények a jelzett mértékben ne nélkülözzenek, ugyanakkor jogot nyert arra, hogy a szociáliz- mus határvonalát szigorúan megjelölje. E határvonalat túllépőket pedig, mint a közbéke megtámadóit, üldözze. Ez az a tér, hol az egyéni felfogás kicsapongásainak széles tért engedni nem szabad; e tért, ha szükséges, az egyéni szabadság megszorításával is az államhatalomnak fékezni kell, még pedig addig, inig hatalma van felette; ellenkezőleg, ha evvel a jogával idejében nem él, azt előbb-utóbb végképp elveszíti, mert az anarkia sötét uralma azt könnyű pehelyként söpri el. Ha a fentiekben feladatunk nehezebb részével helyesen végeztünk, nyugodtak lehetünk a felett, hogy a továbbiakban egy vagy más irányú téves intézkedéssel a kérdés lényegében javíthatatlan hibát nem fogunk elkövethetni. A további teendő lépten-nyomon önmagától fog mutatkozni. Mindamellett, mint jeleztem, már most kívánatosnak látszik, hogy e teendők részletei egy, a hazai viszonyainkhoz mért szerves rendszerben ki legyenek jelölve. Ez utón mig egyrészt a kérdés szervesebb áttekintését teszszük lehetővé, másrészt ezáltal a végrehajtás egyöntetűségét is biztosítjuk. Tudtommal nálunk a szegényügy egy ily szerves rendszerbe összeállítva nem lévén, hasznos munkát véltem teljesíteni akkor, midőn e kérdést a jelzett célból feldolgoztam. E munkálat részletei e helyen az idő rövidsége miatt elbírálhatók nem lévén, csak röviden kívántam annak összeállítását jelezni. Más utón leszek szerencsés azt egészben az érdeklődők rendelkezésére bocsátani. N,ovik (Endre dr. Vármegyei ügyek. A milléniomi képek közül az a nagy jelenet-kép, mely II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmet kíséretével ábrázolja, amint a körömi iensikon 1707. máj. 31-én egybegyült szövetsétöltött neki, akart emlékbe prés alá tenni. Én pedig úgy éreztem, hogy Fnzy Marcinak tökéletesen igaza van. Annyi fagylaltot ettem, hogy két szimentáli tehénnek is elég lett volna. A vajas retek után a főnökné vette át a szót. Madárcsicsergéshez hasonló hangon kezdett indítványába. — Gyerekek, gyerekek van egy pompás ötletem! Egyhangúlag zúgtuk rá, hogy halljuk ! Tudtuk, hogy a főnöknének jó ötletei szoktak lenni. — Kérjük meg az urakat, folytatta tovább, hogy mindegyik mondja el az első szerelmének a történetét. Pompás ötlet volt. Legalább a tények a mellett bizonyítottak. A hölgyek pici ajkairól csak úgy zsongott a szűnni nem akaró halljuk, halljuk, meg a gyorsan, gyorsan kiáltás. A háziasszonynak kellett közbelépni, hogy a zsi- bongás véget érjen. Kedvesen, tettetett idegességgel tapasztotta tenyereit füleire. Egy párszor végig futott a hosszú ebédlőn. Aztán kacagva vetette rá magát a plüss-diványra, honnan kéz- zel-lábbal igyekezett a nemes kompániával megértetni, hogy az ovációból már elég volt, hogy a nevetéstől már görcsöket kapott. Mikor pedig látta, hogy az sem használ, felugrott és a leghangosabban lármázónak a száját lebontotta egy kis kávés asztalkendővel, mire aztán egy olyan homéri nevetés keletkezett a hölgyek körében, mintha számtalan apró csengetyüt ráztak volna meg egy csomóban. A görcsökbe átmenő nevetést követő ful- doklási rohamokból Fuzy Marci tért a leghamarabb magához. Sietett is felhasználni az alkalmat és a főnöknéhez fordulva a teljes megges Rendek „congregatio“-jába bevonul és amely történeti tárgyú festmény a vármegyei székház nagytermének lesz egyik fali ékessége, ma egy hete érkezett meg Budapestről. A művészi ecsetre valló kép festője Dudíts Andor, egyik neves tagja az újabb festőművész gárdának; a székház nagytermében ékeskedő Rákóczi-portrét is ő festette. A jelenet-képhez korhüséggel stilizált igen díszes aranyozott keret is készült. A kép és aranyozott kerete 11,0000 korona értékkel bírnak. Remélhető, hogy a gyönyörű festmény, melyet ahhozértő szerelő fog rámázatára kifesziteni és díszes keretébe illeszteni, már a május végén tartandó közgyűlés alkalmával, amikorra a művész is felfrissíti a még most bágyadtan hagyott színeket, egész nagyszerűségében látható lesz. — Főjegyzőnk tervezi, hogy a jelenetképről szinnyomatos kisebbített másolatokat készítteti, mert bízik abban, hogy vármegyénk dicsőséges XVIII. századbeli történetének ama nevezetes epizódját ábrázoló kép tért hódit magának nemcsak vármegyénkben, hanem országszerte is az úri szalonokban, meg az iskolákban. — Mint halljuk, a képmásolat készíttetésének szabadalmi jogát Lővy Adolf könyvkereskedő szándékozik megszerezni a t. vármegye törvényhatósági Közgyűlésétől. — E tárgygyal kapcsolatban fölemlítjük, hogy a zempléni bandéristák milléniomi diszfelvonulását ábrázoló kép, mely a Rákóczi- jelenetképnek lesz pandánja, művészek ecsetje alatt szintén munkában van s mint művészi alkotás még ez év folyamán haza kerül ősi székházunkba, ahol aztán nyolcadmagával kedves és kegyeletes tulajdonát fogja képezni vármegyénk közönségének. A művészi alkotású képek ünne- pies leleplezése talán még ez év folyamán megtörténhetik egy erre a célra egybehívandó díszközgyűlésen. Helyreigazítás. Tekintetes szerkesztő ur! — A „Zemplén“ legközelebbi számában tévedésből azon állítás közöltetett, hogy „a Pcso- linán és Hosztovicán működő“ gkat. iskolában a növendékek annyira haladtak a magyar nyelv elsajátisásában, hogy az istentiszteletnél is gyakorlatba vétetett a magyar nyelv. — Kiváló tisztelettel értesítem a tekintetes szerkesztő urat, hogy én a pcsolinai és hosztoviczai hitközségeket kiemeltem azon áldozatkészségükért, melyet a törvény kívánalmainak megfelelő iskolai épületek létesítésénél tanúsítottak. — Azon állításom, hogy a magyar nyelv az istentiszteleteknél, tehát templomokban is használtatik, — a szinnai, papinai, felső-körtvólyesi és udvaí róm. kát. iskolákra vonatkozik. — Kérem tehát tek. szerkesztő urat, hogy az előző számban történt tévedést ezen értesítésem alapján helyreigazítani méltóztassék. -— Kiváló tisztelettel stb. Nemes Lajos, kir. tanfelügyelő. Vármegye-pénztári főkimutatás. Érdekelheti a „Zemplén“ t. olvasóközönségét, hogy a vármegye pénztárának múlt évi felülvizsgált, számadásai szerint volt az 1897. évi bevétel: 767,754 ft 71 kr., a kiadás 450,099 ft 55 kr. a pénztári maradvány: 317,655 ft 16 kr., —ebben a vármegyei nyugdíjalap vagyona: 128,603 ft. 71 kr. — jegyzői ny. d. alap : 27,157 ft 90 kr., — központi szegényalap: 45,940 ft 19 kr., közig. győződés - hangján jelentette ki, hogy ennyi nevetéstől egy szimentáli csorda is agyvelőráz- kódást kapott volna. Erre aztán megint kitört a már megszűnt nevetés, aminek nagy sokára megint a kis tiszttartóné elméssége vetet gátat. Vendégeihez fordulva, felállott egy lábzsámolyra és pózba vágva magát elkezdett szónokolni: — Tisztelt hölgyeim és uraim! Most kimegyünk a lugasba. Iszunk jó hideg sört. Fuzy Marci pedig megkezdi első szerelmi történetének elbeszélését. A többieket máskorra hagyjuk. Most pedig Nándorek fogja karon a főnökné őnagyságát és kezdje meg a kivonulást. Én azonnal utánok megyek, csak körülnézek egy kicsit a jégveremben a sörösládák között. — Iiiiiindulj! . . . . * Az inas a harmadik üvegből húzta már ki a dugót, mikor a kis tiszttartóné visszakerült. Egy doboz regalitászszal kezében mosolyogva lépett közzénk. Aztán mindnyájunkat szivarral kínálva meg, felszólította Fuzy Marcit, hogy az elbeszélést kezdje meg. A felszólítás után olyan csendesség lett, hogy hallani véltük a mellettüuk lévő ribizli- bokrok levelein élősködő hernyók máj szólását. Csak a szemek beszéltek. Azok pedig kíváncsian lüggtek a Fuzy Marci naptól barnított szőke ábrázatán. Úgy látszett azonban, mintha Fuzy Marci zavarba lett volna. Mintha nem tudta volna, hogy hol kezdjen elbeszélésébe, ideges zavart- sággal ropogtatta ujjai között a. száraz regali- tászt. De aztán mégis mintha eszébe jutott volna valami, csettintett egyet nyelvével és egy pohár sört hajtva fel, élénken fordult a hölgyekhez. — Nos hölgyeim'? Önök azt akarják, hogy letétek: 48,583 ft 57 kr., — betegápolási alap 3000 ft és igy tovább, összesen 317,655 ft Í6 kr. Versenytárgyalás. Az encs-kér-erdőbé- nyi törvényhatósági közúton levő] hid helyreállítására és egy áteresz újból építésére versenytárgyalást hirdet a kassai kir. áll. ép. hivatal. Költségelőirányzat 1306 ft 73 kr. Pályázati határidő 1898. május 25. d. e. 10 óra. Vásáráthelyezés. Gálszécs községben a f. évi május hó 18—19-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi május 18—19-én tar- tatik meg. Pótvásár. Tallya nagy községben a f. évi április hó 4-ére esett, de elmaradt országos vásár helyett f. évi május hó 24-én pótvásár tartatik. Állami anyakönyvi statisztika. A sntoralja-ujlielyi állami anyakönyvi hivatalnál (1898. máj. 7-étől máj. 14-éig) a) házasságot kötött: 2 pár; h) kihirdettetett: 4 egyén c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 8 esetben; d) elhalálozott: 7 egyén. Hírek a nagyvilágból. Lujza kóburgi hercegnőt, aki közel rokonságban van az uralkodó családdal, Döblingbe szállították, az idegbajosok osztályába. A hadi szerencse máj. 9-én a spanyolok javára fordult. Fél órai ágyúzás után Havanna partjáról a spanyolok elűzték az amerikai hadihajókat, melyek a kikötőbe akartak behatolni. Ugyancsak a portorikói öböl előtt is derekasan viselkedett a spanyol hajóhad. -— A visszavonulásra kényszerűéit amerikai flotta most szedődül össze. Olaszországban az éhezők zendülése már-már forradalommá nőtte ki magát. Róma és Piemont kivételével jóformán egész Olaszország fölzendült. A lázadás lángja leghevesebben Milánó és Nápoly körül lobog. Ezen a két helyen már nemcsak a puska, hanem az ágyú is megszólalt s a fölkelők és a lázadók százával maradtak a csatatéren. Hírek az országból. Őfelsége Budapesten f. hó 11-én fogadta a magyar delegáció hódolatát. A Széli Kálmán elnök lendületes szép beszédére adott királyi válasz — mely szerint viszonyaink az összes hatalmakhoz, különösen pedig a velünk szomszédos államokhoz a lehető legjobbak és hogy a spanyol-amerikai háborúban őielsége a szoros semlegesség fentartására el van határozva — megnyugtató hatását az országra nem tévesztheti el. A király „mély sajnálattal“ emlékezett meg a Spanyolország és Amerika közt dúló háborúról s reményének adott kifejezést, hogy a „fölmerült ellentétek igazságos kiegyenlítése“ nem fog elmaradni. —- Széli Kálmán hódoló beszédében magasztalta a királyt, aki megértette a elbeszéljem első szerelmem történetét? — Igen. Igen. Azt akarjuk. Hangzott mindenfelül. — No jó. Nem bánom, elmondom. Engedek a közkivánságnak. Pedig nem szeretek rá gondolni sem.---------Igen zöld voltam én még akkor. Megjegyzem azonban, hogy az nem olyan közönséges mindennapi szerelem volt, és, ha netán a visszaemlékezés az elbeszélés folyamán kizökkentene a rendes kerékvágásból, igen kérem, ne méltóztassanak közbekiáltásaikkal zavarni . . . — Úgy, úgy, hát plátói szerelem volt — sietett közbevágni a főnökné, kit különösen érdekelni látszott az elmondandó történet. — Oh nem. Legyenek kérem meggyőződve, hogy még annál is több volt. Határos volt az imádással. Nem lány volt akit szerettem, hanem ............. — Tyhühühü! Hallottátok, hallottátok ? vágott közbe a kis tiszttartóné. Marcis nem lányt, de asszonyt szeretett. Hallottátok ? No ez kezd érdekes lenni. Csak folytassa, folytassa Marciska. Kiváncsivá tett bennünket nagyon. — Bocsánat hölgyeim, én nem mondtam, hogy asszony volt. Én csak azt mondtam, hogy nem lány volt. Különben is én kértem, hogy ne méltóztassanak zavarni. Kérem tehát.... — No, no csak ne érzékenykedjen, zudult fel a két pesti asszony. Úgy nem is lenne érdekes, ha itt előttünk ömlengene. Csak kezdjen az elbeszéléshez, ha jónak találjuk, beleszólunk. Legyen rá elkészülve. Meglátszott ugyan, hogy Fuzy Marci nem valami szívesen vette a biztatást. De azért az egyszer nem szólt rá semmit, hanem folytatta a megkezdett elbeszélést. Folytatás az I. mellékleten,
