Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-04-10 / 15. szám
nösség lelkét erősíti közöttünk! És legyen jaj-keserves sorsa annak és önkeze verje meg azt, aki a magyar társadalomban ma ötven éve föltámadott áldás szellemét innen száműzni akarja. Husvét szent ünnepe, hitünket egy jobb jövő iránt fölébreszted, újjá erősíted : légy e dicső évfordulón, nemzeti ünnepünkön, erősítője bizalmunknak, hogy a magyarok istene, aki adott e nemzetnek föltámadást, nem egyszer, többször a múltban, ad neki még szebb jövendőt is! És engedd remélenünk és engedd bekövetkezni ami szivünkben több mint sejtelem, mert égből alászállott földi bizalom, hogy élő s jövendő nagy királyok alatt nagygyá és hatalmassá legyen ez a nemzet, mint volt Árpád, Szent-István, Szent-László, Könyves Kálmán, Nagy Lajos, Hollós Mátyás királyok alatt nagy és hatalmas. . . . Engedd, oh engedd: ne csak mondhassuk, hogy volt, de vallhassuk is, hogy lesz Nagy-Magyarországi Engedd, oh engedd, kérünk, hogy amint föltámadott ez a nemzet és kikéit ötven éves sírja sötét padmalából: érje meg az ápril 11-iki nemzeti ünnepek időrendjén a lealkonyodott régi dicsőségnek újból való felviradását! . . . * Az 1848. ápr. 11-én szentesített törvénycikkelyek a következők: 1. Törvénycikkely. Dicsőült József nádor emléke törvénybe iktattatik. 2. Törvénycikkely. Fenséges cs. k. ausztriai föherczeg István Magyarország nádorává választatik.. 3. Törvénycikkely. Független magyar felelős Ministerium alakításáról. 4. Törvénycikkely. Az országgyűlés évenkinti üléseiről. 5. Törvénycikkely. Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról. 6. Törvénycikkely. Az 1836. 21. törv.-cikk foganatosításáról. (Kraszna, Középszolnok és Zaránd vármegyék, Kővár vidéke és Zilah város Magyarországnak elválhatatlan kiegészítő részeit képezik.) 7. Törvénycikkely. Magyaroszág és Erdély egyesítéséről. 8. Törvénycikkely. A közös teherviselésről. 9. Törvénycikkely. A úrbér, robot, dézsma s hasonló szolgáltatások megszüntetéséről. 10. Törvénycikkely. Az összesitésről (commassatio) legelő el- különzésről és faizásról. 11. Törvénycikkely. Azon ügyekről, melyek eddig a földesúri hatóságok által intézteitek. zér, Gf. Zichy Otto szállásuk előtt folvást őrt- áll. — Jövő diéta Pesten augusztus táján nyitta- tik meg, mellyre az egyesülendő Erdély népének követei is szándokoltatnak meghivatni. Szóval mindaz, mi eddig lehetlennek látszott ’s balga túlságnak — most a’ valóság színében mindennapi és természetes. Bár a’ jogaikról látszó nyugalommal lemondó, de ősi fényükből kivetkeztetett, ’s sokrészben koldussá lett mágnások jövőbeni fellépésétől méltán tarthatni. Pesten az ifjú nemzedék ’s próletariusok nagy serege sokkal jacobinusabb modorban vezetik a’ forradalmat, mint Pesti Hírlap hasábjai azt közbirré teszik. Választmányukat forradalmi kormány címmel ruházák fel. Küldöttségeknek meghagyák, hogy a’ 12 pont rögtöni teljesítése nélkül haza se menjenek. Vasváry nevű genialis népszónok, Petőfy Iá- zasztó versei a’ népet túlhajtott radicalis elvekre csábítják, az osztrák címerek leszórattak, színek bemázoltattak. Nyáry Pál és Klauzál alig bírják még némileg korlátok közt tartani. Respublica jelszavuk. Az innen indult tekintélyes küldöttség mennyire fog reájok hatni ? kétséges. — A’ diétát rögtön Pestre akarják tétetni. Tegnap fogadtatott a küldöttség kerületi ülésben, dühös demagokok is valának köztök, de Kossuth erélyesen nyilatkoztatá, miszerint egy városnak, bár főváros legyen az, felsőségét, v. érdekei túlnyomóságát soha el nem ösmeri, minden a’ népért, nemzetért ’s nem 12. Törvénycikkely. Az úrbéri megszüntetett magán úri javadalmak statusadóssággá leendő átváltoztatásáról. 13. Törvénycikkely. A papi tized megszüntetéséről. 14. Törvénycikkely. A hitelintézetről. 15. Törvénycikkely. Az ősiség eltörléséről. 16. Törvénycikkely. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlásáról. 17. Törvénycikkely. A megyei tisztválasztásokról. 18. Törvénycikkely. Sajtótörvény (Az előző vizsgálat eltöröltetvén örökre s a sajtószabadság visszaállíttatván, ennek biztosítékául ideiglenesen rendeltetnek . . .) 19. Törvénycikkely. A magyar egyetemről. 20. Törvénycikkely. A vallás dolgában. 21. Törvénycikkely. A nemzeti színről és ország dineréről. 22. Törvénycikkely. A nemzeti őrseregről. 23. Törvény cikkely. Szabad királyi városokról. 24. Törvénycikkely. A községi választásokra nézve. 25. Törvénycikkely. A Jász-kun kerületekről. 26. Törvénycikkely. A hajdú kerületről. 27. Törvénycikkely. Fiume és Buccari szabad tengerkereskedési kerületekről. 28. Törvénycikkely. A nádori méltósághoz kötött hivatalokról. 29. Törvénycikkely. Az ország közhivatalnokairól. 30. Törvénycikkely. A felelős ministerségnelc a közlekedési tárgyak iránti teendőiről. 31. Törvónycikkely. A színházakról. lm’ ez az 1848. arany-bullája. És a király kegyesen meghallgatván és kegyelmesen elfogadván a Karok és Rendek alázatos könyörgését és esedezését — mondja a szentesitő záradék — mindezeket a fölhívott törvénycikkelyeket összesen s egyenként helyeseknek, kedveseknek és elfogadottaknak vallván, hozzájuk királyi megegyezését és jóváhagyását adta, elfogadta, helybenhagyta, helyeselte és megerősítette szabad királyi Pozson városában Szent-György-hó (április) tizenegyedik napján, uralkodásának tizennegyedik évében. castokért, egyedekért. — Ma a’ diéta Pesten évenként tartása iránti törvény, úgy hitelbankot tárgyazó ’s sajtó törvény ment át az alsó táblán, az ősiségre „úti possidetis“ elv u. ott kimondatott. Órák alatt évtizedek munkája végeztetik. A’ Jegyzők csinálnak törvényt ’s gyakran észrevétel nélkül átmegy. A’ ministerium még nincs alakítva. Deákért Wenkheim Béla elment. Tagjai hihetőleg az elnökön kívül Deák, Teleky László, Szemere, Szentkirályi, Eötvös, Kossuth, Pulszky, Peré- nyi b. ugocsai főisp. közöl lesznek. Kossuthról mondják, hogy nem vállalná el, hanem lap- szerkesztői modorban lenne ellenőre ezen kormánynak is. Szécheny tyukászik, mindég mosolyog, köszön ’s kezet szőrit. Neki is jut egy tárcza és nagyméltán. Röpivek, proclamatiók, napi tudósítások a’ megszabadult sajtó présekből özönnel húllnak. — Bécsieknek is új hir szerint felelős ministeriumok meg van. A’ Porosz király zajongó népeire lövetett kartácscsal, de a’ megritkult nép győzött, ’s a’ királyt elfogván, stataliariter felakaszták.*) De ez még nincs bizonyítva. Legyen mentsége rendetlen soraimnak zavart állapotom ’s a’ sok dolog, mely közt vagyok, ki azonban legőszintébb tisztelője lenni soha meg nem szűnöm. Csider K **) _____ Jé *) Ez persze csak hírlapi kacsa volt. Szerk. **) T. i. Gömör-vármegyének egyik követe a pozsonyi diétán. Szerk. Azután — azután-------hogy mi következett : bekövetkezett, amitől maga Kossuth annak a kornak „legmerészebb politikusa“ is aggódó lélekkel óvta az 1848. március 17-én nála tisztelgett pesti ifjúság küldöttségét, fájdalom, bekövetkezett a Széchenyi víziója: a Dagy zivatar, mely alapjáig romba döntötte államiságunk épületét, mely véresővel itatta meg a haza földjét. Ámde „él magyar, áll Buda még!“ Azt a romba döntött épületet az 1848. ápr. 11-iki alapon újjáépítették.... és az a véreső, a nemzeti mártírok hősi vére, termékenyitően hatott a magyar Hesperidák tündérkertjére s ami ma ötven éve csak kivirágzott, az ma ragyogó pompájában áll előttünk : a közszabadság arany alma-termő fája ! Szálljon istenáldás azokra, akik ezt a fát elültették, fölnevelték, a vérzivatar dacára is megtartották ! „ ....................a múlt csak példa legyen most S égve honért, bizton nézzen előre szemünk A halál fölött győzött az élet: győzött a gyülölség fölött a szeretet! April 11-ón, most ötven éve, támadott föl halottaiból újra Magyarország. Akkor, most ötven éve, lett a százezer magyar nemesből a magyar nép felszabadításával a „milliókból álló szabad magyarok erős nemzete“. Akkor lett a nagyszerű halálból a nagyszerű föltámadás! De van-e szükség magyarázatra? Az a dicső állapot, hogy király és nemzete ma együtt, közös örömmel ünnepel, ez a fönsé- ges alkalom, melyhez foghatót háromszáz éven át hiába kerestek, nem találtok, mert most született meg a nemzet életében — mindent megmagyaráz. Azért megdicsöült alkalom, 1848. április 11-ikének ötvenedik évfordulója, történelmünk szent husvétja, lelkesedett örömmel köszöntünk : Éljen a király!! Éljen a haza! ú Feltámadunk! h JJ A keresztény világ a husvétban a megváltás nagy ünnepét üli, áldoz ama nagy istenemberi ténynek, mely az önzetlen szeretet tökéletes jelképe. De az örömmámor mellett, mely a sziveket eltölti ez ünnepen, ott van egyúttal az üdvözítő remény is a hívők lelföiszay (Dezső és §.-<£.-$jhely. — A „Zemplén“ eredeti tárcája. — Zemplén-vármegye székvárosa igen szépen fejlődik, még pedig rohamosan. Sokszor hallani ezt különösen az utóbbi 5 esztendő alatt. Örömmel láthattam mint nőtt ki a sár tengerből ez a piszkos város, az ország egyik első megyéjének székvárosa mint öltött tiszta ruhát. Dicséret illeti az illetékes köröket, kik segítettek, hogy a csúnya gúnyát patyolat ruha váltsa fel. Minden jól menne igy és ha még sir is bele a zsebünk, de legalább nem kell elpirulunk a haladás előtt. A város külső képének színe halad a korral. Ali köze azonban mindéhez Tiszay Dezsőnek ? Önkéntelenül felvetődik ez a kérdés! Hát tulajdonképpen nem volna hozzá semmi köze. Csak annyiból érinti őt mégis a dolog, hogy némileg érdekli őt is a mi városunk haladása. Mert természetes dolog, hogy a haladás nem lehet egyoldalú. Vagy halad a város minden tekintetben, vagy nem halad sehogysem. Ezt a tételt fel merem állítani. Mert bizonyos eltévelyedést látnék abban, ha egy város külső képében dokumentálná a haladást és a kulturális fejlődés nem tart lépést vele. Vagy vagy! Csonka lesz az a test, melynek csak féiteste fejlődik és az agy visszafejlődik. Mondjuk igy is: ép testben lakozhatik csak ép lélek. Nos ennek a városnak a haladása tüneményszerü: ha nézzük rendezett tereit, utcáit. Élvezhet a lakossága példás tisztaságot, rendet. Az intelligencia szép számban hirdeti a predesztinációt egy egész- Folytatás az I. mellékleten.
