Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1898-03-27 / 13. szám
Sátoralja-Ujhely, 1898. március 27. 13- (1957.) Huszonkilencedik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . .6 frt. Félévre .... 3 ,, Negyedévre .1 ,,50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttérben minden garmond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGYE KÖZÖNSÉGÉNEK ÉS A ZEMPLÉN-VÁRMEGYEI „TANÍTÓ-EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK IMI2>TI3EIíT T7" „A. S -A. !ES IST P9. HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. A munkásnép érdekei. — Három cikkely. — II. Előző közleményünk folytatásaképpen a munkaadók és mezőgazdasági munkások között létrejövő jogviszony szabályozásáról alkotott 1898. évi II. törvénycikkely IV. fejezetét, mely a szerződés teljesítéséről szól, szándékozunk ismertetni. A törvény 31. szakasza értelmében köteles a munkaadó, ha a munka megkezdésének időpontja a szerződésben meg nem határoztatok, a munkásokat megbízottjukhoz intézett szó-, vagy Írásbeli felszólítással, legalább 48 órával előbb, felhívni, a munkásokat elfogadni, a munkabéreket pontosan kifizetni s a szerződésben kikötött járandóságokat a kötelezett mennyiségben és egészséges minőségben kiszolgáltatni. Ha a munkaadó a szerződésben, vagy a törvényben előirt kötelességeit bármi módon megszegi, a büntetésen kívül a megszegett kötelesség teljesítésére s az okozott károk és eljárási költségek megfizetésére köteles, még akkor is, ha a szerződésszegést a munkaadó megbízottja követi el, kivéve természetesen a törvényben előirt büntetést, mely ez esetben a megbízottat sújtja. Igen fontos és humánus intézkedése a törvénynek az, hogy, ha az élelmezés hiányos, vagy egészségtelen, a munkás panaszára a hatóság a munkaadót az élelmezés pénzértékének kiszolgáltatására kötelezheti, mely hatósági intézkedés ellen nem lehet fellebezni sem. A munkások munkabérét, élelmezési járandóságát szeszes italokkal, vagy árucikkekkel megváltani, avagy bárminemű utalványnyal fizetni s a munkásokat arra kötelezni, hogy élelmi, élvezeti, ruházati cikkeiket a munkaadónál, vagy az ö részéről kijelölt egyénnél vásárolják, továbbá a munkásoknak adott előleg után kamatot szedni, az előleg értékéről váltót venni, a termés biztosítási diját a munkások béréből levonni, — a mik eddigelé sok helyen alkalmazásban voltak, — az uj törvény értelmében szigorú büntetés terhe alatt tilos. Köteles a munkaadó munkaközben megbetegedett idegen községbeli .munkása gyógykezeléséről ellátásáról legalább 8 napig gondoskodni. Ezzel szemben a munkások kötelességei is világosan meg vannak határozva. Kimondja ugyanis a törvény azt, ami eddig nem volt törvénybe igtatva, hogy t. i. a munkások a munkaadó által meghatározott időben, a munkaadó felhívására, munkaeszközeikkel és segédmunkásaikkal a munka helyen megjelenni, a munkát a munkaadó utasítása szerint pontosan teljesíteni és a munkaadó által gazdaságára nézve megállapított rendszabályokat megtartani kötelesek. Ennél fogva nem is lesz szükséges ezeket az önként érthető kötelezettségeket a szerződésben részletezni. Ha az elvállalt munka az időjárás miatt meg nem kezdhető, vagy megakad, a munkások a munkaadó beleegyezése nélkül el nem távozhatnak, hanem más kijelölendő gazdasági munkát tartoznak teljesíteni s viszont a mnnkaadó köteles a munka szünetelése esetében is az élelmezést, vagy élelmezési járulékot is kiszolgáltatni. Épen úgy, mint a munkaadót, a munkásokat is szigorú büutetések alkalmazásával kényszeríti a törvény, a fentérintett határozmányok teljesítésére. És ha a munkásnak panasza van a munkaadó ellen, s ezt bejelenti a hatóságnál, az eljárás rögtön megiudittatik. De még tovább megy az uj törvény a muukás nép érdekének védelmében. Így pl. a munkások bérének bizonyos kiváltságos jelleget biztosit, amennyiben elrendeli, hogy az ingatlan birtoknak végrehajtása vagy elárvereztetése esetében a munkásoknak az illető ingatlanra vonatkozólag kötött munkaszerződésből származó összes követelései a végrehajtási, sorrendi tárgyalási és egyébb költségekkel stb. egyenlő rangsorban elégittessenek ki, szóval a végrehajtási törvény 189. §-ának rendelkezésében gyökerező kedvezmény alkalmaztatik a munkabérekre is, ami bizony a legnagyobb előnyök közé tartozik, tekintve azt, hogy eddigelé, ha árverés alá került a birtok, melyen a munkás dolgozott, semmivel sem volt biztosítva az, hogy megkapja tisztességesen kiérdemelt munkabérét.. Aztán szintén a legnagyobb előnyök közé tartozik az is, a mit az uj törvény 43. §-a mond, hogy t. i. a munkásuak a munkaszerződésből származó követelései — ide értve biztosítékát is — sem kincstári, sem magán követelés címén végrehajtás alá nem vonhatók. Egy kis tanulság. A s.-a.-ujhelyi iparosok önképző-egyesülete f. hó 20-án a Friss-féle vendéglőben nyilvános felolvasó-estét rendezett. A hallgatóság a város legintelligensebb elemeiből alakult. A szereplőket frenetikus tapssal és lelkes éljenzéssel jutalmazták. Deutsch Honor kisasszony kedves és preeiz TÁRCA. Rákóczi.*) Eltemették idegenbe,’ Idegen föld van felette, Más virág nyílt a sirhalmán, Valahol egy tenger partján, Tenger partján. De rátalál a kis madár, Hogyha őszszel tőlünk elvál. A sírján azt dalolgatja, Hogy a magyar szentnek tar tje Szentnek tartja. Csöndes estén a hős lelke Szárnyakat ölt, repül messze ; Altalröpül egy országon, Sírva sírja: ide vágyom, Haza vágyom ! Megérinti a fűszálat, Földjén nőtt a szabadságnak. S lassabban foly a Tisza is, Szomorúbb lesz a Duna is, A Duna is. Magyar ember gyermekének Róla éppen most beszélget: Hogy védte a szabadságot, Pora, neve legyen áldott, Legyen áldott ! *) Születésének éppen ma 222-ik évfordulója alkalmá- ból, és a költőnek „Uj Könyv" c. verseskötetéből. Szerk. Másnap reggel, hajnaltájba, Nézzetek csak a virágra: Egy-egy könycsepp az a harmat, Hej valaki sírva fakadt, Sírva fakadt! Eltemették idegenbe', Idegen föld van felette, Más virág nyit a sirhalmán, Valahol egy tenger partján, Tenger partján ! Havas István. Rákóczi-emlékek Törökországban.*) Rodostó ! Mennyi honszerelem, mennyi tört remény, mennyi bánatos emlék, mennyi szent kegyelet fűződik e névhez, százhatvanhárom év óta !**) Bujdosók tanyája, mártírok temetője. A délkeleti szél sokáig sodort onnan bus sóhajtásokat az elárvult, távol hazába. És mikor a sóhajtások örökre elnémultak és ők „előbb látták meg a mennyországot, mint Magyarországot“ : akkor a honfiúi kegyelet titkon borongva szállt a törhetetlen elvhüség vértanúinak sírjához. Rákóczink, hajh! Bercsényink, hajh! Magyartok gyászban ül . . . E szavakkal kezdi Thaly Kálmán, a Rákóczi-emlékek Törökországban cimü könyvét. (Kiadta az Athenaeum.) A Rákóczi-kultusz leglelkesebb papjától természetesnek találjuk, hogy •) A .Budapesti Hírlap" 1892. évi dec. 23-iki tárcájából. Szeri. **) „Édes urunk és atyánk“ — amint Mikes Kelemen nevezi a fejedelmet — elhunyt 1735. április 8-án. Szerk. elzarándokolt a kisázsiai partokhoz is, hogy a magyar szabadság mártírjainak Golgotáján hivő szívvel és kegyeletes kézzel összegyűjtse azokat a szent relikviákat, melyeket az idő és az emberi feledé kenység elől még megmenthetett. Hogy minő eredménynyel járt lenn Thaly Kálmán, arról már ezelőtt nyolc évvel értesültünk, mikor azzal a szenzációs hírrel lepte meg a magyar Történelmi Társulatot, a társulatnak 1892. május 15-én tartott negyedszázados emlékünnepe alkalmából, hogy már két évvel ezelőtt megtalálta II. Rákóczi Ferenc fejedelem és dicső édes anyjának („ma mére glorieuse“ irta maga a fejedelem) Zrínyi Ilonának földi maradványait a galatai Saint-Benoit-egyház sírboltjában, hol híven őrzik a lazarista atyák. E'ölfedezését csak 1891-ben hozhatta nyilvánosságra, mivel a rend kormányzójával szemben kétévi titoktartásra kellett magát köteleznie. Thaly Kálmán előttünk fekvő könyvében a Rákóczi-emigráció emlékeivel számol be. A könyv három részre oszlik. Első része Rodostóval és a bujdosók sírjaival foglalkozik; a második az akadémiai bizottságnak a szultán meghívására eszközölt konstantinápolyi kutatásaival, a harmadik II. Rákóczi Ferenc hamvaival. A könyv bővebb ismertetése helyett a gazdag adathalmazból néhány részletet veszünk át. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezzel demostrálhatjuk legjobban nemcsak a könyv értékes, de érdekes voltát is. ■ ■ > • * A Bécsben megjelent „Magyar Mereurius“ 1794. évi augusztus 8-iki számában égy kassai névtelen orvosdoktor rodostói levelét közölte, amelynek következő passzusa vonatkozik az emigrációra: A Zemplén mai szama tizenkét oldal.
