Zemplén, 1898. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1898-03-27 / 13. szám

előadása valóságos extazisba hozta a díszes közönséget. A sikerült est elsősorban Hericz Sándor derék polgártársunknak, az önképző-kör ügybuzgó elnökének érdeme, kinek fáradozása, oda irányul, hogy érdemes iparos-társainak e felolvasó-esték révén kellemes, de egyúttal hasznos szórakozást nyújtson.

Vizsgáljuk azonban, vájjon az efajta felolvasásokkal el leliet-e érni a kitűzött célt'? — Némethy Bertalan magasröptű, essay-szerü felolvasása a legnagyobb mértékben lekötötte a hallgatóság figyelmét. A „hazaszeretet“-ről szinte költői ihletséggel kidolgozott felolvasása magával ragadta a hallgatóságot; de ismeretterjesz- tően nem hatott azokra, kiknek tulajdonképpen szánva volt: az iparos ifjakra, általában pedig az önképző-kör tagjaira. Akik nem tudták ezelőtt a márc. 15-iké-nek jelentőségét (ez volt a felolvasás témája) a különben nagy hatást ébresztett felolvasásból ezután sem fogják tudni. Nem volt a téma olyan népszerű könnyű nyelvezeten előadva, hogy azt az iparos-ember megértse. Ha egy-kettő igen: a többség bizonyára nem.*)

De úgy látszik Némethy számolt a helyzettel. Sejtette, hogy a kiéhezett újhelyi közönség sietni fog egy kis „lelki mannára“. Nemcsak a test érzi a táplálék hiányát, hanem a lélek is. A szellemi élet pedig városunkban teljesen pang. Tália szentelt csarnokában már egy éve nem volt Múzsa-tisztelet. — Még csak egy daloskörünk sincs, mely hangversenyével néhanapján hatna az emberi szívre és kedélyre. Már pedig elvitázhatatlan, hogy a lelkiélet nagy befolyással van lényünkre.

Mert nem helyezkedhetünk a materálisták- nak arra az álláspontjára, hogy nincs lélek és hogy a testnek minden tevékenysége az ideg- rendszer hatása alatt áll. Ezeket a tévestanokat már nálamnál liivatottabbak régen igaz leszáli- tották értékükre: a nevetségre.

A lelket vidító, szórakoztató és egyúttal hasznos előadó estéket ma már minden valamire való városkában kultiválják.

Nem is kell olyan igen messzi"e elfáradnunk. A szomszéd Sáros-Patakon az „Irodalmi kör“ tagjainak „téli felolvasásai“ a legnagyobb népszerűségnek örvendenek. A müveit közönség mindenkor zsúfolásig tölti meg a felolvasótermet.

Hogy a mi közönségünk is szívesen eljárna ilyen estékre, hogy az u. n. „pénteki felolvasó- esté k“-et most ne említsen, arról meggyőződhettünk az elmúlt vasárnap is. Ha pedig felvetjük az illetékességi kérdést: kinek kell tulajdonképpen.az ilyen szórakoztató-estékről gondoskodni, bizonyára mindenki el fogja ismerni, hogy ez nem egyeseknek, hanem testületeknek, egyesületeknek, kaszinóknak képezi a nemes feladatát.

Ujliely városunknak kétségtelnül a „Városikaszinó a legnépszerűbb egyesülete. Virágzását elnökeinek, Hornyny Béla dr.-nak és Mattya- sóvszky Kálmánnak köszönheti. Az ő elnökségük alatt a valamikor „polgári olvasókör“ hatalmas metamorfózison ment át. A tagok létszáma megkétszereződött a tekintélyes számú, a város intelligensebb elemeiből alakult tagoknak megfelelő díszes helyiséget béreltetett, azokat szépen bebutoroztatta és a nem valami fényes állapotban átörökölt pénzügyi helyzetét is teljesen rendezte. Az ilyen tekintélyes körtől joggal elvárja a közön*) Bizonyára azórt óvakodott a történeti rész mellőzésére a felolvasó, mert a célja nem ismerotközlés, de hangulatkeltés volt. Szerk.

Nagy város Rodostó, hegyoldalon fekszik. Ez az a város ahol kibujdosván Rákóczi Magyarországból, a török császár engedelmével letelepedett; adott neki a császár egy egész utcát. Ebben az utcában voltam szállva egy öreg magyarnál, aki 116 esztendős, Horváth Istvánnak hívják, — jól tud még most is magyarul. Itten a görög templomban feküsznek három magyarok, monumentumaik alabástrom kőre vágynak deákul kimetszve; Bercsényi Miklós, Esterházy Antal és Sibrik Miklós. Még most is vágynak itt magyar famíliák, de már nem tudnak magyarul: Szatmáry, Kőszeghy, Takaró; a gróf Csákyé Máriássyé elfogyott, — ezek itt haltak meg.

A 116 esztendős Horváth István, akiről a levélíró inegemlékszik, 1798-ban halt meg, 120 éves korában mint a rodostói emingráns-telep Metuzsáleme. E legendaszerüvé vált alak túlélte a II. Rákóczi Ferenccel és Bercsényi Miklóssal Törökországba jött első valamint a Rákóczi József herceg idejében ide szívódott második bujdosó rajnak összes tagjait, sőt a saját gyerme- mekeit is.

Ez a jámboréletü agg nagy hálára kötelezte a magyar nemzetet, első sorban az irodalmi világot, mert ő volt az, aki Mikes Kelemen halála után magához vette annak hátrahagyott kéziratait és eljuttatta Magyarországba. Horváth nem a fejedelemmel jött Törökországba, hanem annak már halála után telepedett Rodostóba, u.

i. az 1737—39-iki háborúkban a töröktől elfogatván, rabul gályára hurcoltatott, honnan Rákóczi volt udvari káplánja, Luvari Antal, válság, hogy a kártyázáson és billiárdozáson kivid néha-néha egy kis szellemi szórakozást is nyújtson tagjainak, általában pedig a műveltebb osztálynak.

Már nem egyszer tették szóvá ezt az ügyet választmányi és közgyűléseken. El kell ismerni, hogy az elnök a legnagyobb készségggel ajánlotta fel tevékenységét és közreműködését ebben az ügyben és kijelentette, hogy bárki jelentkezzék, nála, hogy a kaszinó lielyiségéban felolvasást akar tartani, nemcsak hogy megengedi, hanem annak sikerét legjobb akarattal előmozdítani is fogja.

Nincs okunk ez elnöki kijelentés jóhiszeműségében kételkedi. Csakhogy nem tudok magamnak olyan embert képzelni, aki önkényt, saját elhatározásából vállalkozzék ilyesmire, hogy t. i. felolvasás tartására jelentkezzék Már csak azért sem, nehogy tolakodónak láttassák.

Ha Hericz Sándor önképző egyesületi elnök is az önként jelentkezőkre várt vona, még eddig nem tudott volna felolvasást rendezni.

Mint mondottam nem akarnak tolakodókul vagy szerénytelenekül feltűnni és elfogultságuknál fogva, ha volna is lehetségük hozzá, nem tartják magukat arra hivatottaknak hogy gazdag ismeretkörükből kilépve pár negyed órára a felolvasó asztalhoz ülhetnének.

Ellenben az elnökség részéről jövő felszó litást mindenki csak megtiszteltetésnek tekintheti és mindenesetre igyekezne feladatának legjobb tehetségéhez képest eleget tenni.

Távol legyen tőlem az a szándék, hogy a „Városi kaszinó“ házi ügyét a fórumon szellőztessem. Felszólalásommal csak rá akartam mutatni miképpen lehetne városunk szunyadó szellemi életét felébreszteni.

Az iparosok önképző-körének nagyrabe- csült elnöke megmutatta nekünk az ösvényt melyen haladnunk kell.

Tanuljunk már egyszer tőlük is !

Kaufmann Ármin.

Vármegyei ügyek.

A közigazgatási bizottság legközelebb ápr. 5-én tartja rendes havi ülését.

A Bodrogköz pacifikálása — hála érette vármegyei köz kormányzatunk intézőinek — végre is ténynyé vált. Annak a veszedelmes társadalmi szörnyetegnek, a földosztásra szövetkezett szociálizmusnak, legutolsó hét sárkányfeje is e héten leüttetett és porba hullott. A szociálista-szüvetkezetek minden községében a Bodrogköznek föloszlottak és a szövetkezetek tagjai visszahódolván a politikai közhatóság tekintélye alá, az egész járásban helyreállott a társadalmi béke, a vagyon és a személy teljes biztossága, egyszóval a közbátorlét! Tegnap kivonult a járásból a katonaság s csak egy zászlóalj maradt hátra a Bodrogköz székhelyén Ki- rály-Helmeczen, ahol megfigyelő állást foglalt el a lidércnyomás alól felszabadult járás községeivel szemben. — Hanem mennyi költség és minő nyomor fog majd jelentkezni az elfojtott vész következéseként'? Enyhítsék ezt a nyomort és a sok szenvedést tehetségükhöz és befolyásukhoz mérten a szegény nép jóságos lelkű atyái: a vármegyei közigazgatás őrei, kérjük

tóttá ki. Horváth Istvánnal a magyarul beszélő legutolsó magyar halt meg a bus emlékű városban.

*

Egy epizódot Thaly Kálmán rodostói tartózkodásáról ! Thaly és társai be akarták mutatni ajánlólevelüket a rodostói osztrák-magyar konzulnál, mr. Pierre Aslannál, aki egyszer smind a német biro dalom konzula is. Aslan-t nem találták otthon, de megismerkedtek a fiával, egy 18 éves, fürge ifjúval, aki jól beszélt franciául. Mikor a fiú meghallotta, hogy az urak magyarok, eldicsekedett előttük, hogy az ő ereiben is magyar vér folyik. A nagyanyja a „madzsar kiráj“-jal (igy hívják Rodostóban Rákóczit), ideköltözött nemes családok egyikéből származott.

— Hogy hívják a nagymamát ?

— Kőszeghy Cecíliának!

A fin, — Bercsényi Miklós gróf egykori titkárának, a poéta Kőszeghy Pálnak dédunokája volt.

III. Ahmed szultán 1720-ban Rodostóba telepítvén Rákóczit, nemcsak egy egész utcát vett meg és ajándékozott neki s hiveinak, hanem a Rodostóhoz tartozó állami birtokok egy részét is, mégpedig a legjobb földeket és réteket is a fejedelemnek és magyarjainak adományozta örökjoggal. Az adományozásról ünnepélyes fermánt állított ki s azt megküldte a hatóságoknak. Ahmed szultán fermánja ma is megvan még a rodostói városházán és mivel újabb keletű irádéval visszavonva nincs : a törökök érvényben állónak tekintik és tiszteletben tartják.

szépen, kérjük őket a félrevezetett, oktalan nép nevében! Vajha mireánk, kik javát munkátuk, hallgatott volna annak idejében ez a minden szánalomra méltó nép s nem az ál-apostolokra, most nem fenyegetné őket Ínség, nyomor, szenvedés ! . . . Istennél a kegyelem, embernél a bocsánat. Emberszerető szivvel kérjük a szerencsétlen emberek számára, ha megtérésük csakugyan igaz s őszinte, a bocsánatot!

A közigazgatás reformja. Bánffy miniszterelnök a képviselőház csütörtöki ülésén fontos nyilatkozatot tett s kijelentette, hogy a közigazgatás államosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány még ez évben tárgyalás alá bocsátja.

Állami anyakönyvi statisztika. A sátor alja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1898. márc. 19-étől márc. 26-áig) a) házassá- got kötött: 2 pár; b) kihirdettetett: 1 egyéne) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 esetben: d) elhalálozott: 13 egyén.

Hírek a nagyvilágból.

Spanyolország és Amerika Szabad Államai között mindinkább előtérbe lép a háború réme. Az Imparcial spanyol lap azt Írja, hogy a háború a yankeek nemtelensége miatt elkerülhetetlen !

Az osztrák-magyar hadihajók, melyek még mindig ott cirkálnak a krétai vizeken, a szigeten lakó német alattvalók védelmével is megbizattak.

Sándor szerb király állapotában kedvező javulás mutatkozik. Betegségének aggasztó tünetei elmúltak.

Sztambulov volt bolgár ministerelnök- nek, a mai Bolgárországnak megalapítójának és újjászervezőjének gyilkosát, három évig tartott folytonos utánjárással, elfogta a román csendőrség Hali Sulia személyében.

A Reichsrath tizennyolc pártja ismét együtt van Bécsben, hogy a Radeni-kormány bukásával félbenszakadt alkotmányos törvényhozói működését folytassa az újonnan alakult Thun-kormány vezetése mellett, ha ugyan szó lehet ilyen vezetésről, mert máris előre látható, hogy a szlávok és a germánok harca ádáz dühhel újra kezdődik a birodalmi gyűlésen. A Magyar- országgal való közgazdasági kiegyezésnek a régi alapokon s keretekben leendő megújítását eddig csak a lengyelek pártja ismerte el föltétien állami szükségnek.

Zichy Jenő gróf és tudós emberekből álló kísérete, a magyarok ázsiai tartózkodáshelyeik fölkutatása céljából, a Kaukázuson át Mongolországba indult.

Az orosz tengeri haderő szaporítására 200 millió rubelt szánt a cár.

Hírek az országból.

Az április Il-iki fáklyásmenet, melyet a nemzeti ünnep alkalmából a székes főváros törvényhatósága rendez a király őfelsége tiszteletére, oly nagyarányúnak ígérkezik, hogy fényFolytatás az I. mellékleten.

Ennek az a következménye, hogy a magyar utcabeli házaknak nincs jogos tulajdonosuk. A jelenlegi lakók — szegény örmények — csak uzuárisok, akiknek elei lopva húzódtak be a szolgaszemélyzet számára rendelt földszinti helyiségekbe, de a fejedelem üres- lakosztályait nem merték elfoglalni. A törökh atóság elnézésből megtűri őket, hogy a gázdatlan palotákat némileg rendben tartsák.

így eshetett meg, hogy Thalynál rodostói görögök jelenkeztek, akik előadták, hogy a magyaroknak sok jó szántóföldjeik és rétjeik vannak Rodostótól délre, különösen kitűnő szénatermő rétjeik, hol hajdan Rákóczi paripáinak termett a széna. Ezek e földek most gazdátlanul, miveletleniil és parlagon hevernek, mivel a törökök nem engedik lekaszálni senkinek. Megesett már, hogy egy- egy szorgalmas görög vagy örmény gazda beültetett egy darabot az ugar földekből dohány nyal vagy gyapottal, de a törökök, mihelyt észreveszik, tüstént kikergetik a bitorlót a földekből: nem szabad ott senkinek termelni, mert azok a magyarok földjei 1

A görögök arra kérték Thalyt, mint a magyar küldöttség fejét, hogy adja el nekik örökáron, vagy ha azt nem akarná: adja nekik haszonbérbe a magyar földeket és réteket. Bármennyi időre szerződnének, ha a magyaroktól írást tudnak felmutatni, a török hatóságok nem merik őket bántani.

Thaly, természetesen, nagyot bámult e különös jogfogalmakon.