Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-09-19 / 38. szám
Sátoralja-Ujhely, 1897. szeptember 19. 38. (1930.) Huszonnyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 ,, Negyedévre .1 ,,50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 15 kr. A nyilttérben mindéi garmond sor dijja 20 kr Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGYÉNEK HIVATALOS LAPJA. meghtzeijEintis: iMiasriDEiiT HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyuj^tik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. Drágul a kenyér! (B—s) Kétségtelen, hogy a gabona, s ezzel együtt a miidennapi kenyér ára már az aratás előtt lihetetlen gyorsasággal emelkedett. Sok szegény ember szinte kétségbeeséssel gordolt arra az időre, a mikor majd azt a silány termést is a piacra viszik, mt a rossz idők az emberek számára m»ghagytak. A folyton váltakozó időjárással együtt ingadozott a szegény ember renénysége is várván, hogy talán még sem lesz annyira drága az a mindennapi keiyér. S ime betakarítják már mindenütt az élést. Az abnonis időjárás okozta keserves kétségnek égé van. Most már a bizonysággal álluk szemközt, ami keservesebb még íz évhosszáig tartott kétségnél. A lizt folyton és megdöbbentő gyorsaságai emelkedő ára szomorú előjele a jöi3ndő szegénységnek. Nincs többé kétség az iránt, hogy vigasztalan, nyomorusáos télnek megyünk elébe. Tele lesz az inéggel és szükséggel. A szegény emlerek már most is panaszkodnak. Pedig talán egy sütetjük sem volt még az ujbl. Néhány nap alatt a kilenc forintos bűzből tizenkét ftos lett és a kenyér szörnyű módon drágul. Ez pedig egyképpen nag baj, akár a kisebb tehetségű földmiveseke, akár a munkásokra nézve. De megérzi a szgény javadalmazásu hivatalnok is. A kenyér ára mértke a közvagyonnak, sokszor meg egyébb állapotaiknak is. Tagadhatatlan, hogy a kzegészség kielégítő, vagy kifogásolható .lapota mindig a szerint alakul, hogy myen a népessség jóléte. Minden országnk statisztikája be bizonyítja, hogy a járányos betegségek rendesen valamelyes insgnek a következményei és áldozataiknál nagy kontingense a szegényebb néposztálból kerül ki. wi Xai JLV» xJ Jkx x Képek a tengersz-életből. ív. — A „Zemplén* erect tárcája. — Irta: Kiár Isin. Az őrségen kívül mc mindenki alszik. Az üdítő hajnali szellő lág;n, édesen röppen át a hajó fedélzetén, majd váncsian bekandikálva a hajó belsejébe, halisuttogással surran át a tiszti fülkék félig nyitó kerek ablakocskáin. Körülcsókolgatja a fedzeten egymás mellett fekvő matrózok napbaitott arcát, hamis pajzánsággal emelinti meg c alvókat fedő pokrócok szabadon maradt szett, aztán ifjodott erővel dőlve neki a hegyes >artvidék mentén felfelé haladó hajó vitorláin;, ahogy jött, szö- kellve távozik a hegyek lans oldalait boritó olaj- és citromfaerdők közzéaogy megrakodva azoknak kellemes, hódító illával visszatértében ismét megfűszerezze a tisztamgeri levegőt. A felujuló szellőtől dagztott vitorlák fehér körvonalai, mint meganr szűzi kebel, elmosódottan domborodnak kit pirkadó félhomályban és a vonóköteleket pattanásig megfeszítve, növékvő erővel nyonk a hajót előre, melynek tompa orra rézsut hasítva a vizet, egy hosszan húzódó, széles btzdát von az újon Ez különben megérthető statisztika nélkül is. Tegyük fel, hogy kemény tél következnék he. A szegény ember alig képes beszerezni a száraz kenyeret. És ha megteszi, úgy csak egyéb szükségleteinek árán teheti. Fűtésre csak kevés kerül. A tisztaság irányában még jobban tompul el az zéke, mint máskor. Elsinylődik, elnyomorog beteges közömbösségben a nagy szegénység közepette és ha a ronda kis házikókba befészkelődik a betegség, a járvány ott igazi melegágyát találja, ahol tovább tenyészhetik anélkül, hogy ereje az emberek ellentállásán megtörnék. Kedvezőbb időjárás talán elejét veszi a veszedelemnek. És lehet, hogy a bekövetkező hideg idő majd nem hozza azt a sok veszedelmet, amitől a sanyaruságba beletörődő emberek olyan igen félnek. De mind ezt rábízni az időjárástól függő eshetőségekre, még sem volna jó. Szangvinikus természetű emberek, természetesen, korainak találhatják az aggodalmat. Hiszen be lehet várni, vájjon csakugyan hoz-e veszedelmeket a megdrágult kenyér. Minden esetre a legkényelmesebb dolog a várakozás álláspontjára helyezkedni és a sütömesterekre bízni a probléma megoldását: csináljanak-e drágaságot vagy sem ? A sütő- és pékmestereknek bizonyára van olyan gyakorlati észjárásuk, hogy az emberiség iránt érzett minden jóindulatuk mellett a helyzetet a maguk javára aknázzák ki és a kenyér árát, ha lehet, jobban felszöktetik. Már pedig éppen ennek nem szabad megtörténni. Van olyan törvényünk, a mely jogot ad a törvényhatóságoknak, hogy a magnk területén az élelmezési cikkek árát, szükség esetén s az általános viszonyokhoz képest, maguk határozzák meg. A vármegye törvényhatósága is nagy és fontos kötetestámadt szellőtől borzoló tenger kékes tükörén. A fekete vászontokjaikba burkolt ágyuk, mint szunnyadó szörnyetegek, unalmas egyformasággal ásitoznak ki a félig lezárt töréseken és csak néha-néha, amint a vitorlák fordításától irányt változtatott a hajó más oldalra dől, bólintanak egyet-egyet hosszú acélcsövükkel. A fehér vászon-napellenzők hosszú, vastag hurkákba göngyölítve csüngnek alá vázaikról és átvéve a hajó mozgását,* mint -jóllakott óriáskígyók, lomhán himbálóznak a hűvös hajnali szürkületben. Tulnan a hegyek mögött valami kékes világosság kezd derengeni, melyből, mint tüzből a felcsapó lángnyelvek, hosszú vörös csikók húzódnak az égbolt felé. Majd később olyan narancs, bíbor színbe megy át, mely, megaranyozva a látóhatár felett szakadozott foltokban pihenő felhőcsoportokat, aranyfoszlányokkal hinti be az égbolt keleti részét. A színes fény mind feljebb terjed és mind nagyobb részt foglal el az égboltnak még most sötéten kéklő teljéből. A partok mentén emelkedő hegyek csúcsaira biborsugaraiból fénylő tüzes koronát tűz a felkelő nap és a mohos kősziklákat óriási tüzes tuskókká változtatva át, ragyogó korongja lassan emelkedik a hegyek fölé. Vakítva, mint a folyó érc, röppen át az első napsugár a tenger végtelen síkján. A hajó, mintha aranylepellel volna lebo- ritva, vöröses fénybe burkolózva, dagadó vitorségét fogna teljesíteni, ha határt vetne a kenyér szertelen megdrágulásának, érvényt szerezvén annak a jognak, amit a törvény a szegény ember számáta biztosított. Vármegyei ügyek. Az árvaszéki elnökség. Megérett a dolog annyira, hogy immár erről is tájékoztassuk t. olvasóközönségünket. Payzsoss Andor árvaszéki elnök, igen tisztelt barátunk ugyanis, aki az ez évi május hó 1-én töltötte he vármegyei szolgálatának harmincadik évét, kifejezést adott abbeli elhatározásának, hogy nyugalom után •vágyik, annyival is inkább, mert nyugalomba- vonulásra egészségi okok kénytetik. E kijelentés után, habár a nyugdíjaztatás kérése formaszerüen még elő nem terjesztetett, természetes következés, hogy napról-napra mindinkább előtérbe nyomul s egyre hangosabban nyilvánul a kérdés: ki lesz az uj árvaszéki elnök? — A föl-fölhal- latszó kérdésre adandó válasz ugyan még nem foglalkoztatja a közel jövőt és nem fog alkotmányos gondot szerezni a szeptember hó 29-ére egybehívott Közgyűlésnek; mindazonáltal még ez év folyamán a teljesedés alkalmához jut. Itt Ujhelyben, ami pedig a vármegye életszervezete szerint irányadó a járások számára is, a Karsa Ferenc árvaszéki ülnök és helyettes elnök, Spillenberg Barna és Pekáry Gyula ülnökök, úgyszintén a Horváth József I. aljegyző s tb. főjegyző neveit emlegetik, mint árvaszéki elnök-jélőitekét. Arról azonban, hogy a választók számbeli arányai az egyes jelöltek körül miképpen fognak alakulni, még ma ügy beszélni, mint pozitív helyzetről, legalább is korai dolog. — Annyi azonban tény, hogy az egyes járásokban épp úgy, mint magában a székvárosban is, az ügy iránt való érdeklődés minden múló nappal nagyobbra nő, sőt bizonyos irányból, mint pl. a Bodrogközről, hírét vettük, hogy a járásbeli bizottsági tagok a megüresedő árvaszéki elnökség betöltésével szemben követendő irány kitűzése és a kompakt magatartás elhatározása céljából konferenciára gyülekeznek és azt a mai napon szándékoznak megtartani K.-Helmeczen. Több, mint valószínű, hogy a Bodrogköz példáját a többi járás is követni fogja. De, meggyőződésünk szerint, tény az is, hogy a szóban levő konkrét állásra pályázóknak báriákkal úszik a kéklő Adrián, melynek gyöngén fodrozó hullámai ragyogva verik vissza a felkelő nap szűzi csókjait. Később pedig, mikor a nap arany korongja a hegyeken túl emelkedett és teljes erejéből kezdi lövelni égető sugarait, melyek a hegyek közé bújni kényszerítik az üdítő hajnali szellőt is, a hajó vitorlái elvesztik kecses domborúságukat és petyüdten csüngve alá rudjaikról csak néha-néha, amint egy-egy elkésett fuvalom akad meg fehér testükön, lódítják valamelyest előre a hajót, melynek oldala mellett a különböző fajú halak százai mohón kapdossák az időközönként kiszórt hulladékokat, olykor dühösen egymásnak rontva, ha egy-egy zsírosabb falaton nem tudnak békésen megegyezni. A hajó majdnem mozdulatlanul libeg a sima vizen és mint a szárnyaszegott madár, mely csak nehezen tudja összecsukni roncsolt szárnyának tolláit, egyenként vonódnak be a fehér vitorlák, hogy a szélcsend beálltával működésbe hozott gőzgép lüktető erejét menet közben ne hátráltassák. A hajó búgján egy magasra polcolt jolle alatt megmozdul a pokróc. Először is egy izomtól duzzadó kar kerül ki a pokróc alól, mely gyors és erős mozdulatokkal igyekszik a felső testet a hűvös éj ellen védő, gondosan összecsavargatott pokrócburokból kiszabadítani. Egy pár sikertelen mozdulat után működésbe jönnek a lábak is, mig végre a kézzel-lábbal való ránga- tózás után, nekivörösödött arccal, kiizzadva előA Zemplén mai száma tiz oldal.
