Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-12 / 37. szám

Melléklet a „Zemplén*' 37 számához. lamenti többsége erősen megcsappant, hanem azért is, mert az alkotmányos vezetés teréről az irányadó német fajt kezdi leszorítani a szláv elem. Hírek az országból. Vaszary Kolos, hercegprímás, kinevez- tetése előtt Benedek-rendi szerzetes, f. hó 15-én tölti be 50-ik évét annak, hogy mint szerzetes a Szent-Benedek-rendbe lépett. Á hercegprímás egész csendben és a szerzetestársak körében Pannonhalmán, hol ezelőtt 50 évvel öltözött be szerzetesnek, fogja megülni a nevezetes évfor­dulót. Mária Lujza bolgár fejedelemné Szent- Antalon, a Koháryak ősi fészkében, befejezte három hónapi nyaralását és visszautazott Bul­gáriába. Madi Kovács György táborszernagy, mint örömmel értesülünk, teljesen kiépült súlyos idegbajából, már most egészen jól érzi magát és haza tért gerjéni birtokára. ^Pulszky^erenuJ A magyar nemzetnek ismét tudós-halottja van. Azért mondjuk hogy ismét, mert az a magyar tudós, aki tudás dol­gában a nem rég elhunyt 100 esztendős Brassay- val vetekedett és nemcsak nemzetének volt egyik disze, büszkesége, de a müveit külföld is bá­muló tisztelettel hajolt meg szellemnagysága előtt: Pulszky Ferenc, a magyar nemzeti Mú- zeom igazgatója stb. stb. Budapesten, f. hó 9-én, életének 83-ik évében elhunyt. Magának és a magyar tudományosságnak európai hirt s nevet szerzett. Annak idejében Kossuth Lajos követül küldötte idegen fejedelmi udvarokhoz, Deák Ferenc, Andrássy Gyula gróf, Lónyay Meny­hért, később Tisza Kálmán baráti bizalommal ragaszkodott hozzá, a külföld legkiválóbb állam- férfiai bizalmas barátságukkal ajándékozták meg. Mikor a szabadságharc Görgey kapitulációjával véget ért, az akkori angol külügyministernél Pulszky tett lépéseket, hogy akadályozza meg a török földre menekültek kiadását, ha ezt Ausztria és, Oroszország a török szultántól kö­vetelnék. És Palmerston utasította is a kon­stantinápolyi nagykövetet, hogy a szultánt biz­tosítsa Anglia egész haderejének támogatásáról, ha a magyar menekültek kiadásának megtaga­dása miatt háborúval fenyegetnék. A Pulszky Ferenc nevét ezért kegyelettel fogja megőrizni a magyar nemzet és emlékezete élni fog, mig a tudomány és a tudás iránt való szeretet az emberek szivéből ki nem hal. — Fény nevére, áldás emlékére! Görgey Artur tábornok egészségi állapota annyira javult, hogy már elhagyta az ágyat. Éhínség. Torontál-vármegyében, minthogy az idei aratás különféle elemi csapások miatt ott sehogy sem sikerült, éhínség fenyeget, aminek meggátlása céljából vetőmag-kölcsönt osztottak ki a lakosság között. Különfélék. — Személyi hírek. Hammersberg Jenő, budapesti kir. főügyész, f. hó 10-én, magánügye­is. A sorompón túl aztán, már nincs is jegye az utasnak, legfelebb, amit a vak közvélemény­től kap. A közvélemény pedig elvakitható. Ér­teni kell csak a bengáliai fény készítéséhez. Ezeket mondta nekem a bucsuzás estéjén Tesz- tóry, midőn arról volt szó, hogy ő a politikai pályán marad. Úgy gondolom; mondta — ez a legalkalmasabb pálya az egyéniségemnek. Tu­dod, mondta, a politikában, de egyáltalában az életben igen sokra lehet vinni, még az ilyenek­nek is, akik mint én, dolgozni nem igen sze­retnek. Mert az életben nem a munka a fő. Az itt semmi. Az életben a legfőbb, hogy az ember eltalálja azokat a mellékösvényeket, amelyek gyorsabban vezetnek a dicsőség hegyére. A tö­meg a főutakon jár, nagy fáradsággal. A 99°/0 elhull, mig egy a hires ember címéhez jut. Ettől fogva egy pár évig nem hallottam Tesztóryról. A legelső egy himen hir volt róla, eljegyzette a gazdag Hartvay bankár leányát. A himenhir rebicei Tesztórynak titulálta. Soha egyetlen egy ősének sem volt nemes-levele. Más éven többet hallottunk. A lecsinai kerület kép­viselőnek választotta. A ház összeillésekor a lapok közölték a képviselők életrajzát. Tesztóry­ról az volt Írva, hogy minden iskoláját a leg­kitűnőbb eredménynyel végezte. Jeles szónok, nagy készültségü egyén, emellett igen gazdag. A háznak nyeresége lesz. És csakugyan. Nem­sokára kirukkolt a szüzbeszéddel. A lapok siet­tek megjegyezni, hogy beszéde mindvégig le­kötötte a ház figyelmét s percekig tartó taps és éljenzés volt a jutalma, szónokot számosán üdvözlik. Még egy-két beszéd. Ez elég volt, hogy egyszerre híres ember legyen belőle. inek intézése céljából, városunkban időzött. — Csánky Viktor, Jász-Nagykun-Szolnok-megyei kir. tanfelügyelőt Debreczenbe helyezte át a köz- okt. minister. A hozzánk közelebb jutott, évek­kel ezelőtt Zemplénben munkált kir. tanfelügye­lőnek előrelépéséhez szívesen gratulálunk! — Kinevezés. Rácz Ernő, kassai kir. táb­lai tanács-jegyző, tisztelt barátunk, az edelényi járásbírósághoz iárásbiróvá neveztetett ki. — Gratulálunk! — Búcsúest. Abból az alkalomból, hogy Katona Endre kir. főmérnök, az újhelyi vasúti javítóműhely feje, Budapestre helyeztetett át, f. hó 18-án este a m. á. v. műhelyének összes személyzete a vármegyeháza nagy- és kistermében bucsuestét rendezett, melyen résztvettek a vasúti tisztviselők is, s igy a két terem alig volt képes befogadni a nagyszámú közönséget, kiket ez idén a gyártelepi daloskor és zenekar szórakoztatott. Említenünk is felesleges, hogy számos szívből jött lelkes felköszöntőkben és az erre fölzúgott éljenzésekben nyilvánult a tisztelet, népszerűség és rokononszenv, miket a távozó főtiszt alkal­mazottai körében méltán kiérdemelt, s amiért távozása sajnálattal bár, de hosszú időkre a jó emlékezés és becsülés nyomait hagyta maga után személye iránt. Ugyanilyen érzelmeknek adott kifejezést a távozó főmérnök is búcsúzó beszé­dében ezen a szép estén, mely csak a késő éj­jeli órákban ért véget. — Uj csendőrkerületi parancsnok. Patay csendőr-ezredes, kassai i csendőrkerületi parancsnok nyugdíjaztatása következtén Szilágyi Bertalan csendőr-őrnagy neveztetett ki kerületi parancsnokká. Az őrnagy -ur kolbásai birtokos, földink s ezért is örömmel üdvözöljük őt magas előléptetésében. — Halálozás. Diószeghy János varannai szolgabirót és nejét Szokolay Elvirát súlyos vesztesség érte. A szerető ifjú házastársaknak első s csak pár hét előtt született leánygyermeke Uj- helyben a nagyszülők házánál f. hó 9-én meg­halt. Az angyalnak válott csecsemőt f. hó 10-én d. u. temették el őszinte részvét mellett. — Tanítás a főgimnáziomban Az új­helyi főgimnáziomba a folyó tanévre 346 tanuló iratkozott be, éspedig az I. osztályba 68, II. o. 60, III. o. 50, IV. o. 52, V. o. 28, VI. o. 37, VII. o. 29 és a VIII. osztályba 22 tanuló. A maegyheti „Veni Sancte“ után másnap kezdték meg az előadásokat. Osztálytanárok, éspedig: az I. osztályban Rády József, a II. o.: Keres­kedő László (világi), a III. o.: Kövessy Kál­mán, á IV. o: Sax Sándor, az V. o.: Kovács Endre, a VI. o.: Lob Antal, a VII. o.: Hidegh Mihály, a VIII. o. : Bauer Lénárd. — Szüreti mulatság. A s.-a.-ujhelyi iparosok önk. egyesülete, mint értesülünk, okt. hó első napjaiban a városi színházban zártkörű szüreti mulatságot szándékozik rendezni. Üdvö­zöljük előre is ezt az egyesület intézőköréből kiindult szép eszmét és hiszszük, hogy az ér­dekelt közönségben buzgó pártfogásra fog ta­lálni. Egy ilyen szüreti mulatságon, melyet ez­előtt 4 évvel szintén az iparosok önképző egye­sülete rendezett és akkor a színháztermet zsú­folásig megtöltötte, jelen voltunk. Még most is emlékezetünkben vannak a esinosabbnál csino­Fiam Zoltán! Ha kezedbe veszed e naplót, midőn már átlépted a gyermeki ártatlanság hatá­rát, (addig gondosan rejtegettem előtted) gondold meg, hogy az ily hires szereplő emberek leg­nagyobb része egy Tesztóry. Minek a csontta- lan gyomor, ha nem azért, hogy örökösen hajol­jon. Minek a zengzetes nyelv, hanem, hogy mindig szépeket mondjunk. Minek az ember­társ, hanem azért, hogy vele magunkat feljebb- feljebb toljuk. A rokonság mire másra, mint protekcióra, nepotizmusra. Még a koponya is jó az agy körül, mert eltakarju a tartalmat. Nem érdem, valami más segíti az embert. Egy rugó, melyet, ha kiveszel, az anyaglábon álló hires ember összeomlik. Hajlandozzál, ne légy egye­nes soha. Hazudozzál, sose mondj igazat. Ne tanulj, de add a tudóst. Csalj, légy ravasz, alat­tomos, képmutató. — Ez a mai kor lelke. Mert ha igaz leszel, azt mondják nyers vagy, a tu­dós kiállhatatlan, az őszinte neveletlen; a ma­gába zárkózott, ki eszmékkel tépelődik — em­berkerülő. A nagyot, merészt, akaró, bolond, hülye, mint a mértékletes is. Értsd hát meg a kor jelszavát, ha nem akarsz e mai idők sze­kerén a saroglyábán kuporogni. Vagy ne. Te boldog ember lész. Te már egy oly korban fogsz élni, melyben egyedül az igaz érdem ad előmenetelt. Már forrong a föld méhében valami, mi még nem is sejtjük a nagy rázkódást, melynek nyomán egészséges társadalmi evolúció támad. Te már ennek a boldog kornak leszel a gyermeke. PÉTER MIHÁLY. sabb „pásztor-leányok," kik a „pásztor-fiukkal“ karöltve igyekeztek elfogni a szőlőtolvajokat __ Szóval az az otthonias fesztelen szüreti mulatság eszünkbe juttatja a hegyaljai régmúlt szüreteket, amidőn reggeltől estig és estétől reggelig szólt szakadatlanul a muzsika és táncra perdült ap- raja-nagvja, fiatalja és véne!.... Csak rajta ! Varázsolják elénk most is a régmúlt jó időket, hogy legalább ezen az egy éjszakán ringassuk vissza képzeletben magunkat ama boldog időkbe ! W. — Vihar. Ma egy hete S.-A.-Ujhelyben és a környéken, főképp pedig a Bodrogközön, vihar pusztított, mely nemcsak a háztetőket tépázta meg és a szalmakazlakat hányta szét, hanem jégesővel vegyesen a kint talált mezei terményekben, imitt-amott a szőlőkben is, tete­mes károkat okozott. Nem egy helyen derékvas- tagságu élőfákat döntött ki. A kárból az a haszon, hogy a vihar elmúltával éjjel-nappal tartott csendes esőnk volt és a kőkemény földet pom­pásul meglazította az eke számára, úgy hogy mezei gazdáink most már serényen szánthatnak s vethetnek az ősziek alá. — Halálozás. Teljes részvéttel tudatjuk, hogy Kiss Dániel, gör. kát. lelkész, c. alesperes, életének 59-ik, áldozópapságának és boldog há­zasságának 35-ik évében, az utolsó szentségek ájtatos fölvétele és hosszas szenvedés után Vég- Ardón f. évi szept. hó 5-én d. e. 10 órakor el­hunyt. A megboldogultnak hült tetemeit f. hó 7-én, d. e. 9 órakor helyezték örök nyugalomra és nagy részvét közt a v.-ardai gk. temetőben. Elhunytét gyászolják neje, özv. Kiss Dánielné, szül. Mitrovich Mária és gyermekei: Irén, férj. Hrabár Emilné, továbbá Gyula, Ilona, Erzsébet, Andor, Kornél, Berta és József, mint a kiterjedt rokonság és a jó .ismerősök s tisztelők is igen nagy számmal. Áldás és béke lengjen porai fölött ! — Gyermekgyilkos anya. Lapunknak ma egy hetes számában a „Koldus gyermek sorsa“ c. alatt közölt hir kiegészítéséül írja gálszécsi tudósí­tónk : A hoóri erdőben meggyilkolva talált 21/* éves gyermek gyilkosát a gyermeknek saját édes anyja személyében a csendőrség elfogta és a gálszécsi járásbíróság börtönébe szállította. A gyilkos anya Toropily Mária nevű Galicziából ide szakadt cseléd, ki Herskovics Máj er helybeli terménykereskedőnél szolgált mint dajka, az ő törvénytelen gyermekét pedig egy helybeli asz- szony tartotta száraz daj kaságban. Most, hogy Herskovicséktól elbocsátották, f. hó 3-án jókor reggel magához vette gyermekét és Uj helybe indult, hogy szolgálatot keressen. Útját Bánócz község felé vette s a hoóri erdőbe érve, gyer­mekét a „Z“ múlt számábau megirt módon le­mészárolta, ő maga pedig a 6 órai esteli vonat­tal Uj helybe ment. Ä gálszécsi csendőrség úgy fogta el Ujhelyben, ahol állítólag már szolgá­lata is volt. Hullabontás alkalmával az ártatlan gyermek arcán s nyakán 11 vágott és szúrt sebet találtak, hasa 2 vágással fel volt fejtve s az egyik vágás a szivburkot is érte, ami egy maga is elegendő lett volna a halál előidézésére. Mindezeket a vágásokat a gyermeknyilkos anya bevallása szerint éles üvegdarabba] eszkö­zölte. Fölemlítjük még, hogy a nyomozást tel­jesített csendőr-őrmester Palánk ay Antal a gálszécsi őrstől. r. 1. — Betörések. A múlt héten Sz. J. Jókai- utcai lakásán az épület alatt lévő pincéjének ajtaját ismeretlen tettes feltörte s abból egy fa­zék zsírt ellopott. Ugyanezen a héten H. A. egyik ungvári pincéjét is feltörték s abból cse­kélyebb mennyiségű asztali bort loptak el. — A pincét feltörő tolvajt, mint utólagosan értesü­lünk, Nasztanovics Mihály rendőrtizedes Dargó János király-helmeczi származású facér bodnár­legény személyében tegnapelőtt éjjel elfogta. Val­latása során kiderült, hogy Dargó rovott múltú gazember, aki betörés és lopás miatt már több­ször volt büntetve. — Varannai hírek. Lapunk nyomatása közben érkezett szerkesztőségünkhöz a varannai levél, melyből ide igtatjuk a következőket: Szept. 7-én jött a honvédség és tüzérség, mely ide kvártélyozott pihenni. Esőben érkeztek a sze­gény fiuk úgy d. e. 11 óra tájon, ugyanennyi órai szakadatlan mars után. Lucskos, sáros a mundér, összetört a test, mert hát igy kívánja ezt a katonai régula. Minden előleges intézke­dés nélkül egyszerre bekvártélyoztak 1500 em­bert csűrbe, pajtába, iskolába, akit hova, egy­két százával, igy is örültek, hogy fedél alá ke- tek, mert hát éhes is volt már szörnyen a le­génység. — 8-án bucsunapja köszöntött ránk s a délelőtti szép idővel tömérdek ember jött be ájtatoskodni. Honvédeink akkorára pihentek egyet s kifenve, kefélközve elvegyültek az ün­nepi processzió fehér népei közzé s tarka ké­pet nyújtottak a szemlélőnek. Volt is keletje a mindennemű ennivalónak, előkerültek a kraj­cárok, megtakarított fillérek a kék nadrágzsebé-

Next

/
Thumbnails
Contents