Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-12 / 37. szám

bői s lett vásár és hangzavar, akárcsak Babi­lonban, mert a szatmári és szabolcsi magyar dialektus a máramarosi rutén és oláh szó, a német és vidéki tót povedálás ölelkezett itt nagy kényszerűségben egymással. De megirigyelte ezt a képet egy sanda felhő onnan nyugat felől s csak azt várta, hogy a szentséget körülhor­dozzák, nosza neki vágott a nagy embergomoly- nak s olyan futást rendezett hevenyében, hogy pár pillanat alatt kiürült a tér s megteltek a mézeskalácsos és más sátrak, a terebélyes gesztenyefákalja s egyéb esőmentes helyek. Alig zsarnokoskodott azonban egy fél órát a haragos ég, a perzselő nap újra kibújt s össze- csőditette a bucsusokat innen-onnan. — Este az- tánbucsu-bál volt az iparos-egyesületnél a nagy­vendéglő termében, hol úgy az intelligencia, mint az itt időző honvéd tisztikarból is sokan megjelentek. Úgy 9 óra tájt telt már meg a nagyterem táncolni vágyó publikummal. Folyt is a mulatság aztán hatalmas animóval. Táncos volt elég, s ezzel minden meg van mondva. Anyagi sikere is igen szép volt, amennyiben a jövedelem közel 100 ftot tesz. Az első négyest 22 pár lejtette s a mulatság csak kivirradtos reggelen ért véget. A táncoló hölgyközönség közt ott voltak : Sztankó nővérek, Udvardy Vik- torné, Valkovszky Ilon, Zseltvay Ida, Benczúr Margit, Füzesséry Berta, Friedman Vilmosné, Fülöp Emma, Gaal Margit, Hajdú Ferike, Illés Erzsi, Klaudinyi Gézáné, Kerekes Mariska, Liszka Irén, Pikna Vilma, Rokiczky Emma stb.-— Tolvaj inas. Vanykó dános venesellői származású 22 éves legény, alig egy hónap óta állott mint inas szolgálatban a róm. kát. plé­bánián s ez alatt a rövid idő alatt már is annyi értékes ruhaneművel és egyéb lopott holmival tömte meg kuferjét, hogy tettéért a rendőrség utján a törvényszékhez került. — Sikkasztó aljárásbiró. Fővárosi napi lapok nyomán közöljük mi is a feltűnést keltő hirt, hogy Zubay Béla nagy-bereznai aljárásbiró, a kezelésére bízott hivatalos pénzből nagyobb összeget elsikkasztott s azzal megszökött. Ben­nünket közelebbről azért érdekel ez az eset, mert a sikkasztó sárospataki származású. — Templom fölavatása. Lélekemelő ün­nepség folyt le a folyó hó 5-én Pályin Ung- megyebeli községben, melyet Zemplén-várme- gyétől csak a Laborcz folyó választ el. Ugyanis akkor avatták föl az ujonan épült ev. ref. temp­lomot, az Isten imádására méltó házat, a jelenkor építészetének egy tökéletes szép alkotását. A ki csak két év előtt átutazott Pályinon lelkében fájó érzéssel láthatott egy rozoga vályog- és faalkotmányt, melynek csak az ég felé kívánkozó tornya árulta el azt, hogy urháza ez, melyben évek hosszú sora óta méla melánkóliával kö- nyörgött egy agg lelki pásztor kisded híveivel: „add meg a mi mindennapi kenyerünket“ — és „segíts meg hogy uj házadban áldozhassunk jóságos atya Isten,“ a fohászok meghallgattattak, a kör óhaj teljesült. Az áldozókészség, a vé­res veritékes amerikai napszám munka im föl­építették az úr templomát, s méltó ünnepléssel megszentelték azt. Már a kora reggeli órákban özönlött be a faluba a sok hivő vegyesen min­den vallás felekezetből, dacára hogy éjféltől megeredtek az ég csatornái és ömlött a zápor. De a 10-ik óra körül, a mikor az istentisztelet kezdődött, mintegy varázsütésre eloszlottak a felhők, kisütött a napsugár, fényes örömöt hint­ve a vidéken és a szivekben, és mig mély áhítattal hallgattuk a szabad ég alatt az ünnepi szónokok, Komjáthy Gábor ungvári ev. ref. lel­kész és Szabó Endre kér. esperes (volt orszá­gos képviselőnek) örök igazságot szépséget tartalmazó, nagy szellemi gazdagságról tanúskodó mély igéit: addig bent a templomban a lágyan zengő orgona hangjai és szívből eredő hozsannák mellett 3ü00-nél több hivő járult az ur asztalához, melynél 5 lelkész fungált egész délutáni 3 óráig. Megadatván az urnák a mi az űré, az intelligens sokaság az állami iskola bérházába gyülekezett, hol kezdetét vette a banket. Az első fogás után fölállt Szabó Endre esperes és Őfelségét a ki- rálót éltette lelkes szavakban. Utána Komjáthy Gábor, az ismert jeles szónok emelt poharat s magasztos eszmekörben éltette a hazát, majd Kun Bertalan ev. ref. püspököt, kit betegsége gátofa meg a személyes megjelenésében, s végre a templom építés értelmi szerzőjét, az általánosan tisztelt és szeretett Soltész Tamás helybeli ev. ref. lelkészt. Utána még több szónok, köztük, Köröskényi szóbránczi főszolgabírói is csillog­tatta eszméit, s a banket a legderültebb han­gulatban esti 6 után ért véget, melynek derűjé­hez a kaposi banda hozzá járult. És csak azután teljesedett volna a türelmetlenül várakozó ifjúság vágya — a tánc, de annak a rendező erélytelen- sége' miatt sajnálatos vége lett, a mennyiben egyes tulkapkodások miatt csendőri beavatko­zásra is volt szükség, mit az intelligens közönség be nem várt, de szép csöndesen haza vonult. r. 1. — Felhívjuk t. olvasóink figyelmét a világhírű Remington Írógépekre, melyeket Ame­rikában gyártanak s Magyarországon kizáróla­gosan a Glokowski és társa budapesti cég hoz forgalomba. A Remington írógépeket mintegy negyedszázad óta közmegelégedésre használják világszerte és különösen az 1897-es legújabb 7-es szánni modell oly remek és tökéletes szer­kezetű, hogy a szakemberek bámulatát és leg­nagyobb elismerését vívta ki. A Remington Író­gépeknek az a nagy előnyük, hogy 1—2 óra alatt bárki megismeri és megtanulhat rajtuk írni; rövid idei gyakorlattal pedig a leggyor­sabb kézírás 3—4-szeres sebességét érheti el és eltekintve az időnyereségben rejlő jelentékeny költség megtakarítástól, gyönyörű szép, tiszta, mindig egyforma nyomtatásszerü Írást produkál. — Hazánkban már igen nagy elterjedésnek ör­vendenek, igy több ministerium, számos megye, pénzintézet, gyár, kereskedő-cég stb. használja nagy sikerrel. Kapcsolatban az Edison által fel­talált Mimeograph-&\ bármely Remington Író­géppel irt példányról óránként 600—800 az ere­detitől meg nem különböztethető tiszta levonat nyerhető. Meg vagyunk győződve, hogy a Re­mington Írógép rövid idő múlva nélkülözhetet­len irodaeszközzé fog válni nálunk is. — A Glokowski cég, melynek látványosság számba menő, nagyszabású központi telepe Budapesten, V. Erzsébet-tér 16. szám alatti uj palotában van, minden komoly venni szándékozónak, az ország bármely részébe saját költségére küld egy Remington írógépet vétel kötelezettség nélkül díjtalan próba használatra és ugyan­csak saját költségén küldi ki szakközegeit az írógép rendkívüli egyszerű kezelésének költség- mentes beoktatása céljából. Ekként bárki a cég költségén meggyőződhetik a Remington Írógép korszakalkotó célszerűségéről. Prospek­tust dijtalauul és költségmentesen küld a Glo­kowski és társa cég. — Fogadtatás. Erdő-Bényéről írja al­kalmi tudósítónk : Füzesséry Péter bényei jegy­zőt, aki Varaiméról, a „Z“ múlt számában már ösmertetett fényes esküvő után f. hó 6-án hozta haza ifjú szép nejét, E.-Bénye község apraja- nagyja a városháza udvarán lelkes ovációk közt fogadta. — A nagyváradi m. kir. bábaképzőn az 1897/8. évi téli tanfolyamra a beiratások okt. hó 1—10-ig tartatnak. Felvétel végett szükséges okmányok : honossági s keresztlevél, valamint erkölcsi s orvosi bizonyítvány. — A nagyváradi m. k. bábaképző igazgatósága. — A sok ülés hátrányai. A legtöbb gyomorbaj tudósok, hivatalnokok, kereskedők és egyáltalán olyan foglalkozású., emberek közt fordul elő, kik ülve dolgoznak. Ülés közben a test előrehajlik, miáltal a hasüreg összehuzódik, de a testnek ez a helyzete a kellő ki- és belégzést is nagyban megneheziti. Ebből tüdőbajok és a vérkeringés hátráltatása miatt szívbajok is támad­hatnak. A huzamos előrehajlás egyáltalán árt a testnek és gyakran a hátgerinc elgörbülését vonja maga után. Az ülő foglalkozású emberek ezenfelül igen gyakran olyan helyiségben tar­tózkodnak sokáig, hol sokan vannak és a levegő romlott, a sok légzéstől pedig a vér egyre sűrűbb és rosszabb lesz, emésztés, máj, szív és agyzava­rokban szenvednek. Ez okból az ülő életmód hát­rányait 1 lietőleg ellensúlyozni kell izomgya­korlatokkal, tornázással, bicikléssel és sok moz­gással a szabad levegőn. A test gyakori mosása és fürdők és a munkahelyiségek alapos szellőz­tetése szintén ajánlatos. Csak igy lehet megaka­dályozni azt, hogy a sok ülés az életet teteme­sen meg ne rövidítse. — Fényes bizonyítványt állított ki dr. Schenk Lipót bécsi cs. k. egyetemi tanár a Continental-Bodega borairól azt Írván, hogy e borok üdülőknek rendkívül jó szolgálatokat tesznek és hogy nagyrészt e borok hatásának köszöni sikereit Dr Bardeleben berlini orvos elismerő hangon méltatja Continental Bodega borait azt mondván hogy minden dicséret feles­leges, mert utolérhetetlen jószáguk minden di­cséretnek fölötte áll. Ugyancsak osztatlan elis­merésben részesítik a Continental Bodegát Zeinessen dr egyetemi tanár és a müncheni ált. kórház igazgatója egy nagyobb megrendelés kíséretében, Nolte dr. titkos egészségügyi taná­csos és udvari orvos Berlinben Thilemann dr. hamburgban Augerer dr. egyetemi tanár Mün­chenben kik e borokat mind kiváló egészség- fentartó és gyógyító erejüeknek mondják. A Continental Bodega borai kaphatók S.-A.-Uj- hclyben Klein Albert és Malártsik György fü- szerüzleteiben. — Knopfler Sándor tanítót, lapunk­nak régi munkatársát, ki már évek óta városunk legelőbbkelő házainál a legjobb sikerrel tanít, ez idén is, különösen azoknak a szülőknek figyelmébe ajánljuk, kik leányaikat a magyar, német és fráncia nyelvben és egyéb ismeretek­ben a legalaposabban akarják taníttatni. — Eladó egy alig használt 150 ftos könnyű úti kerékpár 100 ft készpénzért; eseleg egy erősebb jógyártmányu kerékpárral elcserélendő. Cim a kiadóhivatalban. — Időjóslat szeptember 12-ére. Borús, eső, hősülyedés. A selyem el van égve! ruhadarabok igen sokszor már a 2-ik 3-lk viselet után a hajtásokban elhasadnak, vagy mint a vatta szétmálanak ; ezen jelenség nem a .véletlen* által okozott elégés ! ha­nem a selyem, hogy az vastagabbnak s még is olcsónak tűnjék fel, tudatosan leszen czinn- és phosphor-savval pá- czolva, melyek a nyersselyem érszálait mintegy szétrágják ; az ilynemű festési eljárást .megterhelésnek* nevezik 1 Az ilyen szálakból készült úgynevezett selyem szöveteknek, rövid használat után természetszerűen szakadozniuk kell mint a gyújtó kanócznak aszerint amint azok többé avagy kevésbé terheltetnek meg. — A drága öltözék (készítési díjjal együtt) tökéletesen értéktelen. Az én valódi selyme­imből szívesen küldök postafordultával porto és vámmen­tesen mintákat. Ken licitért; Ö (cs. és k. udvari szállító) selyemgyárai, Zürichben. 6. Irodalom. A Magyar Jogi Lexikon és a külföld. A Magyar Jogi Lexikon, amely hazánk legkiválóbb jodtudósáinak közre­működésével Márkus Dezső dr. kir. törvényszéki biró szerkesztése alatt a „Pallas“ irodalmi és nyomdai részvény­társaság kiadásában fog a jövö óv folyamán megjelenni, a külföld jogászköreiben is élénk érdeklődést keltett. Márkus dr.-nak sikerült is a nyár folyamán számos elsőrangú kül­földi jogász közreműködését biztosítani e nagyszabású és rendkivüli fontosságú mű számára Ez Írók közt találkozunk Brusa lTurin), Piore (Nápoly), Garofalo (Róma , Gumplowicz (Grácz), van Hamel (Amsterdam), Laband (Strassburg), Lombro8o (Turin), Meili (Zürich), Prins (Brüssel), Randa (Prága), Torres Campos (Ganada) egyetemi tanárok és mások európai hirü neveivel, a kiktől a »Magyar Jogi Lexikon“ kizárólag eredeti tanulmányokat fog közölni sajátkópeni szakmájuk köréből, első sorban amaz elméletekről, amelyek­nek megalapítóiként ismeri ókét az egész müveit világ jogtudománya. Az 18 í8—49-iki Magyar Szabadságharc Története cimü nagy illusztrált műből most jelent meg a 88-ik füzet. Szerző e füzetben Komárom meghódolását mondja el, s ezzel befejezi magát a tulajdonkópeni szabadságharcot. Még csak a tulajdonkópeni kivégzések leírása van hátra, s rövid befejező ismertetés az emigrációval, s a nagy sza­bású munka véget ér. E füzetben csak egy illusztráció van: „Komárom átadása 1849. okt. 3-án.“ A legközelebbi füzetben több nagybecsű, eddig sehol meg nem jelent kép fog közöltotni. Egy — egy füzet^ára: 30 kr. A.Vasárnapi Újság“ szeptember 5-iki száma 32 kép­pel és a következő tartalommal jelent meg: „Bezeródi István“ (arcképpel). — Költemények: Már hajlik a nap . . . . Králjevics Márko és Kosztadin bég (szerb nópkölte- mény) Dömötör Páltól. — Regónytár „Dardentor Ciovis* Verne Gyula uj regénye (a francia kiadás eredeti illusz­trációival). .Hires asszonyok: Pompadour Márkiné* (arc­képpel). — „Mili néni németje. Elbeszélés. Irta Vértesi Gyula. — „Utazás az iráni nagy só-sivatagban Rakowszky Bélának az Országos Kaszinóban tartott fölolvasásából (Háry Gyulának és Cserna Károlynak Rakovszky eredeti fónyképföÍvételei után készített rajzaival). — Szent István király szobra Palánkán (képpel). — „Párisi koldusok.“ — ,Az orangutangok hadjárata.“ — „Képek a magyar nem­zet törtónetébőí“ (képekkel). — A párbajt vívó királyi her­cegek ( a turini gróf és Henrik orleansi herceg arcképével). — „Elbert Imre* (arcképpel). — „Párisi divatlevól* (divat- képekkel). — Irodalom és művészet, Közintózetek, Egye­sületek, Sakkjátók és Kóptalány, Egyveleg stb. rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság“ előfizetése negyedévre 2 ft, a .Politikai Ujdonságok‘-kal együtt 3 ft. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest IV., egyetem- u. 4. sz. (Ugyanitt megrendelhető a .Képes Néplap*, a legolcsóbb újság a magyar nép számára félévre csak 1 ft 20 kr. CSARNOK. Elég'ia. (1872 május 31—1896. május 31.) Bűbájos „tavaszkor“ ibolya-illat. . . . Ah elröpültél! Lelkem fáj utánad. Szárnyaidra szedted bohó örömim. lm beköszöntött a férfikor nyara, Fölolvad lelkem, mint március fagya, És belátom ah — tenger tévedésim. S ha bátran küzdők, mint férfi, szünetlen Élet-nyarán is él május szivemben, S jóvá teszem mind, mit április rontott. AT. R. A. A megtalált kincs. — A „Zemplén“ számára — Irta: Jónás Izsó. Az öreg Kelemen gazda folyvást aton törte fejét, hogy mikép lehetne hirtelen és könnyű szerrel meggazdagodni. Az egész község »Kelemen gazdádnak hívta őt, de nem azért, mintha valami szép gazdasága lett volna a község határában; hiszen akkor örömest hallotta volna ezt a meg­szólítást, hanem ez csak keserűséget okozott neki, mert eszébe juttatta az elmúlt napokat, mikor még valóban jómódú telkes gazda volt. De bizon az már régen volt, s talán nem is igaz — mondogatták a községbeliek. Kelemen gazda meg folyvást csak azon törte fejét, mikép juthatna valamicske pénzhez. Midőn Kelemen gazda a saját hibájából sze­gény ember lett, a községben lakó dúsgazdag Pataky Pál uraság megkönyörült rajta és szolgá­

Next

/
Thumbnails
Contents