Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-05 / 36. szám

,,Dén.esfíalTrsi-46 — Emlékirat. — (Folytatás és vége.) A táblás kimutatás 4. 10. 20. 22. 24. 42- 48. 53. 59. 64. 69. 71. 72. 96. és 3. tételei alatt vevőkként érdekeltek megbízottjai hitelesített közokiratbeli meghatalmazásaikat 2—16. szám alatt ez okirathoz becsatolják s azoknak e szer­ződéshez leendő hozzáfüzését kérik. XII. Táblás kimutatás. Tkvi szám telyrajzi szám Vevő neve Vevő meghatal­mazottja Vett birtok területe □ ölekben Vételára frt kr. Nagy Csebb 199. 592/b 1 Pestó András személye­sen szer­ződik 1200 300 és igy tovább . . . (még 115 vevő-társa.) XIII. Vevők e most elősorolt eldarabolás szerint örök áron megvett s beltelkekké átalakítandó területeknek a kinyerendő jóváhagyásokról ve­endő értesítés napján lépnek birtokába, ezt előzőleg azonban kötelesek vagy a vételárt, vagy a hátrálékos vételári tőke 6°/o-os kamatát az első évre előre és egyszerre, mégpedig egyetem- leges kötelezettség mellett megfizetni, mégpedig, mint előbb már megállapittatott, a kamatjáran- dóság akár előbbi, akár későbbi birtokba lépés esetén is 1897. (hét) évi ápril 1-től számit, a jövő években tehát a kamatjárandóság fizetés- határideje kedvezményképp minden év október 1-ső napjára állapíttatok meg. XIV. Ezen áttelepülési invonváló szerződés s az ez által érintett birtokvétel, illetve eladás akár örökváltság szerződésnek, akár az 1894. V-ik törv. által szabályozott kényszer kitelepítésnek vétetik, mindkét esetben bár bélyeg- és illeték- mentesnek tekinthető ez ügylet, de mégis ha e feltevés nem álland, az összes illeték bélyeg és költség viselésére vevők magokat eladóval szem­ben egyetemlegesen kötelezik. XV. Az áttelepülés céljára elfoglalandó 592/b hr. részlet mellett elvonuló Laborcz folyó men­tén lévő védgát fentartására vevők magokat örök időre s egyetemlegesen akként kötelezik, hogy mulasztás esetén a Dénesfalva nevet nye­rendő belterületeik mentén előálló rongálásokra fordítandó költség tőlük rövid utón megve­endő lesz. XVI. A jelenlegi Szelepka község külső hatá­rával tőszomszédos 592/b hr. részleten létező s az áttelepülés területébe eső fiatal fa-szegély anyaga nem tárgya az eladásnak s azzal eladó feltétlenül rendelkezni jogosult. Köteles azonban eladó e faanyagával jelen szerződés jóváhagyá­sától számított 2 éven belől rendelkezni s azt onnan elszállítani. XVII. A .jaborcz-part mentén elvonuló védtöltés s az ezen innen eső széles anyagárok, valamint így ballagok a balzsamos illatú erdőség mélyé­ben és méltósággalteljes néma csendjében, melyet csak egy-egy léptem zajától felriadt ma­dár reppenése, a fáknak a szél okozta misztikus, fülbemászó suttogása és időközönként a kirán­dulóknak a néma csendben oly messzire elhal­latszó vig csevegése zavarja meg. Csak lassan és várakozással eltelve hala­dok a meglehetősen lejtős utón leifelé, le-letépve az utamba akadó egy-egy kankalint, vagy viola- szinü csengetyükkel himbálódzó havasi harang­virágot, még körülbelül másfél órai ut után, a mely idő alatt oly jól éreztem magam a gyö­nyörű erdő csendes magányában, elértem a hi­res tarpataki völgyben, közvetetlen a „Nagy- Szalók“-i hegy aljában épült „Rózsa mendék- ház"-at. Az itt elémbe táruló panoráma minden várakozásomat és mások elbeszélése alapján képzeletemben már előzetesen is alkotott fogal­maimat határtalanul fölülmúlta. Szédítő magas­ságban állok. Jobbkézre van tőlem a „Nagy Szalóki“ hegy, a „Jégvölgyi“ és „Lomniczi csúcs“ festői szépségű szaggatott szirttarajával és csodás sziklaalakulásával és sziklacsoporto- zatával, felhőpalástba burkolt, ezüstszínű ormaik­kal mintegy félkört alkotva, — balkézre tőlem maga a völgy terül el, melynek közepét a zer- gék honából egymásra halmozódott óriási mé­retű sziklatuskókon keresztül vad sebességgel és szilaj robajjal előtörtető „Tarpatak“ szeszé­lyes kanyarulatokban szeli át, zúgásával, roba jával és csábos morajával betöltve az egész géző szépségű völgyet. ettől a településre kimért belhelyek felé esőleg s a leendő falu és Laborcz egész hosszában el­húzódó és a védtöltések őrzése és helyreállítá­sához netalán sziikséglendő anyagbeszerzésre szánt mintegy 5 öles szélességű terület továbbra is uradalmi marad, ez nincs bemérve, kiadva és eladva, azonban vevőknek és jogutódjaiknak azon a gyalog átkelés biztosittatik, azonban gázló marháikkal onnan eltiltatnak. XVIII. Ezen szerződés 2 egyenlő példányban ki­állítva ehhez eladó részéről 1 darab, vevők ré­széről 15 darab meghatalmazás 1—1 hiteles pél­dánya hozzáfüzetett és egyszersmind szerződő felek az Erdei Mór okleveles mérnök által Ho- monnán 1896. márc. 5-én kiállított 2 darab föld­könyvet és eldarabolási vázrajzot szintén ezen szerződés kiegészítő részének tekintik s azoknak adatait mindenekben helyeslik. XIX. Végre az áttelepülés által megszállandó 592/b hr. területen lakó dénesfalvaiaknak az 592/b—116, 592/b—118 és 592/b—119. hr. szám­mal jelölt utcák, illetve utakkal kapcsolatos és a Nagy-Csebb, valamint Lasztomér fele közle­kedő uradalmi dűlő utakon a szabad közlekedés állandóan s ellenérték kikötése nélkül biztosit­tatik, azonban az áltatok közvetítendő forgalom arányában ezen útvonalak jókarban tartásához a közlekedési utakra előirt módon hozzájárulni tartozandnak. XX. Ezen két egyenlő példányban kiállított örök szerződés, felolvasás és tót nyelven történt megmagyarázás után helyeselve elfogadtatott és aláíratott azzal a pótlással, hogy az alakítandó község továbbra is a butkai körjegyzőséghez, vallás tekintetében pedig az eddigi butkai rk., illetve dubrókai gk. parókiához fog tartozni, és hogy a kiosztandó beltelkek 3 év alatt körül- határolandók s a birtokba vétel napjától számí­tott 5 év alatt az építkezés foganatosítandó, és hogy az aláírások a XII. pontban jelzett sor­rendben történtek, úgy az örökszerződésben, mint az eldarabolási vázrajzon és füldkönyvön. Végül vevők kötelezőleg kijelentik, hogy e szer­ződés összes pontozatait elfogadják. A XH-ik pont 22-ik rovatában „Belej“ név aláírás előtt igazittatott ki „Benej“ névre. — Kelt Szelepkán 1896-ik évi december hó 27-ik napján. Pesto András k. X v. (és társai.) Sulyovszky Isván s. k., mint Andrássy Dénes gróf ur uradalmi ügyésze, Stépán Gábor s. k., mint a kitelepülési bizottság elnöke. — Mi, alólirottak, mint az egész jogügylet folya­mata alatt állandóan és személyesen jelenlévő ügyleti és személyazonossági tanuk bizonyítjuk, hogy ezen okirat felolvasás és megmagyarázás után az összes érdekeltek által elfogadtatott és aláíratott. Kmf. — Azonossági tanuk: (P. H.) Kazsimirszki Mihály s. k. biró, Csizsmár András k. v. hites, Babják János k. v. hites, — néviró: Füzesséry Dezső s. k., Ftizesséry Tamás s. k., járási főszolgabíró, mint hatósági kiküldött s okiratmagy., Bodnár János s. k. járási közgyám, mint tanú, Szoták István s. k. körjegyző és tanú, Füzesséry Dezső s. k., mint tanú és névaláiró, Kazsimirszki Mihály s. k. biró. Ezen szerződést minden pontjában helyeselve elfogadom. Krasz- nahorka-váralján 1897. év január 15. napján. Szédítő mélységben terül el előttem a csil­logó napsugarak fényétől bearanyozott, messzire elnyúló „Tarpatak völgye“, szabad áttekintést engedve az imitt-amott szórványosan épült hely­ségek körvonalainak felismerésére. E magasság­ból nézve a dombok lapálylyá, a messze távol­ban kékelő „Király-hegyek“ pedig dombokká lapulnak, mígnem szemeink előtt a látóhatár az ég azurkékszinü boltozatával egészen összeol­vadni látszik. A természeti szépségnek ily bámulatos és fenséges tájképe mintegy varázserőt gyakorolva reám, elmerengve állok itten és mintha lábaim gyökeret vertek volna, nem bírok e helytől meg- vállni és csak csendes, néma és áhitatos cso­dálkozással szemlélem e gyönyörű, ámulatba ejtő vadregényes tájat. Az ember a természetnek ily óriási mér­tékű és nagyszerű megnyilatkozása mellett jut csak akaratlanul is elenyésző, porszemnyi pa­rányiságának és törpeségének tudatára! — Mily elképzelhetetlen, mily megmérhetetlen óriási vul­kanikus erő lehetett arra szükséges, hogy eze­ket az egeknek meredő, a felhőket utjokban meg-megállitó sziklahegyeket létrehozza! ? Nagy ámulatomból csak egy hozzám sze­gődött jó ösmerősöm „kézzelfogható“ buzdítására ocsúdtam föl, ki ugyan unszolt már, hogy men­nénk a vízeséseket is megnézni. Ezekről majd alkalmilag. Wetterschneider Miksa. Andrássy Dénes s. k. — Előttünk: Morvay Pál s. k., Hodinka Mihály s. k. T. Zemplén-vármegye közig, bizottságától. 239. kb. sz. Hogy ezen áttelepülési ügyben az áttelepülés részletes leírásában a hatósági intéz­kedésekre vonatkozó hivatkozások a valóságnak megfelelnek, azon kijelentéssel igazolom, hogy jelenleg közigazgatás szempontjából az áttelepí­tést gátló akadályok fenn nem forognak. — S.-A.-Ujhely 1897. évi január 20. — Molnár István s. k. főispán, mint a közigazgatási bi­zottság elnöke. — 1510/a. 97. sz. Ez az adás­vételi szerződés a benne 14. 36. 41. 54. 56. 62. 66. 70. 82. 85. 86. 88. 91. 105. és 113. sorszá­mok alatt megnevezett összes kiskorú vevőfél részéről gyámhatóságilag jóváhagyatik. — Kelt Zemplén-vármegye árvaszékének S.-A.-Ujhely- ben, 1897. évi február hó 1-én tartott üléséből. (P. H.) Payzsoss Andor s. k. — Ezen adás- vevési szerződést IX. pontjára vonatkozó azon megjegyzéssel fogadjuk el, hogy amennyiben a tulajdonjog bekebelezése iránt benyújtandó kér­vény mellett a rimaszombati kir. törvényszék­nek, mint hitbizományi hatóságnak végzésével a vételárnak, illetőleg az első évi kamatoknak lefizetése nem igazoltatnék, a tulajdonjog beke­belezésével egyidejűleg a volt hitbizományi in­gatlant helyettesitő vételár, mint hitbizományi tőke biztosításául a zálogjog a néhai Andrássy György gróf által alapított liitbizomány javára a X-ik pontban kikötött 1897. ápril 1-től kezdve számítandó s az 1-ső évben előlegesen és egy­szerre egyetemlegesen fizetendő évi 6 (hat) °/o száztóli, a további években 1908. évi március hó végéig mindenik évben október hó 1-ső nap­ján esedékes évenkénti hat (6%) száztóli és 1908. évi április 1-ső napjától, 1917. évi március hó végéig, mindenik évben október hó 1-ső napján esedékes évenkénti öt (5°/o) száztóli ka­matok biztosításául pedig a zálogjog a fent em­lített hitbizomány időszerinti birlalójának javára kebeleztessék be. A vételári tőke, illetőleg ma­radványa, amennyiben előbb le nem fizettetett 1917. évi ápril hó 1-én egyszerre lefizetendő. De ha az évenkénti kamatok a fent kitett ha­tárnapokon pontosan meg nem fizettetnének ez esetben e vételári tőke, illetőleg maradványa azonnal lejártnak tekintendő és járulékaival együtt per s végrehajtás utján nyomban behaj­tandó. — Budapest, 1897. február hó 9-én. — Széchenyi Aladár gróf sk., hitbizományi gond­nok, Köves György s. k., mint a hitbizományi várományos Széchenyi Pál grófné szül. Andrássy Erzsébet grófnő és Maldeghem Károly grófné, szül. Andrássy Mária grófnő ügyvéde. — Köves Béla s. k., mint tanú, Rácz György s. k., mint tanú. — 56/4033. Jóváhagyatott t. Zemplén-vár­megye törvényhatósági bizottságának S.-A.-Uj- helyben 1897. február hó 23-án tartott közgyű­lésében. — Zemplén-vármegye közönsége nevé­ben : Matolai Etele s. k. alispán. (P. H.) A rimaszombati kir. törvényszék, mint hit­bizományi Bíróság 1437/897. P. sz. a. jóváhagyta s ezen végzés jogerőssé válta után jelen szer­ződést záradékolni s másolatban illetékezés vé­gett a kir. adóhivatallal közölni rendelte.*) Nagy-Mihály, 1897. május 11-én. Sulyovszky István, mint Andrássy Dénes gr. urad. ügyésze. Vármegyei ügyek. Zemplén-vármegye törvényhatósága legközelebbi rendes közgyűlését f. hó 28-án és a következő napokon tartja. Szőlészeti tanulmányút. Főispánunk Öméltósága, mint a vármegyei gazd. egyesület szőlészeti szakosztályának elnöke, engedve az ismételt szives meghívásoknak, elhatározta, hogy a Mád város határában újjáépített s az idén már bő szürettel kedveskedő szőlők megszemlélése céljából f. hó 17-én, meghívott társasággal, Mádra ellátogat. Mint értesülünk, a mádiak nagyban készülnek a kirándulók mennél ünnepiesebb fo­gadására. (Föl vagyunk jogosítva annak a kije­lentésére, hogy mennél egyszerűbb s mennél keve­sebb fáradsággal járó fogadtatás kéretik. Szerk.) *) Köztudomású dolog, hogy a 6—700 lélek lakta „Szelepka“ elpusztult község lakossága Dénesfalván, uj települő helyén, a folyó évben már nem kevesebb, mint 200 lakóházat épített föl. Az áttelepülés, áthurcolkodás a sze­gény dónesfalusi népre oly óriási sulylyal nehezedik, hogy 5641 fttal kölcsógelt állami népiskolájára a közokt.-ügyi kormánytól folyósított 4000 fton felül még hiányzó 1641 ft értékű gyalogos és igás erőt kiszolgáltatni nem képes. E tetemes köícségelöirányzati hiánylat fedezéséért Dénesfalva község a t. vármegye közig, bizottságához folyamodott s kérte, hogy a közmivelődós vármegyei alapjából a jelzett célra, egyszer s mindenkorra, kivételes segedelemképpen 1000 ftot adományozni kegyeskedjék. Az ügy most a szep­temberi ülésen kerül tárgyalás alá s mi hízunk ahbán, hogy a dénesfalusiaknak ez a folyamodása, tekintettel a szóba hozott s fenforgó okokra és körülményekre, teljes méltánylással fog tárgyaltatni és elintézést nyerni a közig, bizottságban. ________________________________Szerk. Folytatás az I. melékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents