Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-09-05 / 36. szám

I. Melléklet a „Zemplén^ 36 számához Szabolcs vármegye közönsége, hazánk ezer éves fennálása alkalmából, Szabolcs község­ben a! honszerzés egyik kimagasló alakjának, „Zobuích“ vezérnek emlékére, kinek nevét a vár­megye elnevezése is örökiti, a szabolcsi földvár ormán emlékoszlopot állitott, hogy az arrafelé utazókat a távolból is serkentse hazafias érzü­letre. Az emlékművet f. hó 7-én, d. e. 11 órakor fogják ünnepiesen fölavatni a földvár udvarán tartandó „rendkívüli közgyűlés“ alkalmával. — A hazafias ünneplésre „atyafiságos bizalommal“ vármegyénk közönsége is meghivatván: Zemplén képviseletében Matolai Etele alispán vezetése mellett négy tagból álló küldöttség fog a sza­bolcsi diszközgyülésen megjelenni. A küldöttség tagjai: id Bajusz József biz. tag, Dókus Gyula cs. és kir. kamarás rendszerinti- és Thuránszky László tb. vm. főjegyzők. Kívánatos, hogy a kül­döttséghez zempléni részről még többen is csat­lakozzanak és ebbeli szándékukat a küldöttség vezetőjének még ma délig bejelenteni szíves­kedjenek. Ki lesz a szolgabiró ? A vármegye kö­zönsége f. hó 28-án tartandó közgyűlésén egy szolgabirót fog választani, hogy betöltse azt az üresedést, mely az Abauj-Torna-vármegye szol­gálatába átlépett Pilissy Nándor dr. bodrogközi j. szolgabiró távozásával a szolgabirák sorában támadt. A bodrogközi járáshoz tartozó bizottsági tagok a járás székhelyén, K.-Helmeczen, a folyó évi aug. 29-én ’Sennyey István báró elnöklete alatt értekezletet tartottak, hogy a szolgabiró- j elölt személyében megállapodván, elhatározá­sukról a választó-közönséget jóeleve tájékoztas­sák. Az értekezleti elnök részéről föltett kérdésre, hogy kit óhajtanának megválasztani szolgabiróul: az értekezleten megjelent járási bizottsági tagok túlnyomó többsége Szmrecsányi Béla dr.-t je­lölte és mellette foglalt állást, — Mailáth Jó­zsef gf., Sennyey Béla br., Szerviczky Ödön és Sere János „előlegesen tett Ígéretük folytán“ kije­lentették, hogy ők, habár a Bodrogköz többsé­gének egyetértését nem örömest törik meg, Isépy Zoltán b. szolgabiróra fognak szavazni. A több­ség fent jelzett elhatározásáról a vm.-i bizottsági tagokat az értekezletről fölvett j könyv megkül­désével értesítette. — így hát a kérdés fölött: ki lesz a szolgabiró — Isépy-e, Szmrecsányi-e — választás fog dönteni. Akár az egyik, akár a másik jelölt neve fog többséggel kikerülni áz ősi urnákból: nyeresége lesz a járásnak, ahová őket a közszolgálat érdeke sürgősen elszólitja. Uj járásbeli írnok. Főispánunk Ömél­tósága, a f. évi aug. hó 31-én kelt elhatározá­sával, Eperjessy Elemér számvevőségi napidijast Írnokká nevezte ki a gálszécsi járásba. Az uj írnok már el is foglalta helyét Gálszécsen. Katonai lóvásár. A kassai fí-ik honvéd- huszár-ezred parancsnoksága közhírré teszi, hogy Ujhelyben f. hó 24-én d. u. 3 órakor pótlóvásár fog tartatni. Hivatalok felülvizsgálása. Havassi Artur, számellenőr a kereskedelemügyi kir. mi- nistériomból, pár napot Ujhelyben töltött s meg­bízatásához képest fölülvizsgálta a kir. áll. épí­tészeti hivatal pénznaplóit, a vármegyei szám­vevőségnél az útadók nyilvántartását, végre a vármegyei pénztárban az útadóról vezetett szám­adásokat. Mint értesülünk, az eléje szabott fel­adatokat teljesítő ministeri számellenőr magának, a mintaszerű rend és pontosság fölött, kellemes tapasztalatokat szerzett. Még egy-két körjegy­zőségben és a bodrogközi járás szolgabirói hi­vatalában fogja az utadóügyek intézésmódját megvizsgálni a főszámvevö közreműködésével. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toraljá-ujhelyi állami anyakönyvi hivatal­nál (1897. aug. 28-ától szept. 4-éig) a) házassá­got kötött: 3 pár; b) kihirdettetett: 3 egyén ; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 16 eset­ben ; d) elhalálozott: 9 egyén. Hírek a nagyvilágból. II. Vilmos német császár Tatáról, szept. 20-án a hadgyakorlatok végig szemlélése után, Budapestre érkezik s mint királynnk őfelségé­nek vendége, a budavári palotában fog lakni. Umberto olasz király, a német császár meghívására, Hamburgba indult, hogy megszem­lélje a katonai nagy hadgyakorlatokat. Zsidóország. Svájcban most tanácskozik a zsidók nagy kongresszusa, melynek az a célja, hogy Palesztinában Zsidóország helyreállittassék. A kongresszus azon kezdte, hogy hódoló sür­gönyt menesztett a török szultánhoz. Hírek az országból. Budavár ünnepe. E napokban múlt 112 esztendeje, hogy az egyesült magyar és osztrák hadak visszafoglalták a töröktől Budavárát. Ezt az évfordulót, a keresztyén világemlék ünnepét, mint évről-évre szokták, ma is megülik a buda­vári Mátyás-templomban. A zentai csata kétszázadik évfordulóját e hó 11-én fogják megünnepelni. Az 1697. szept. 11-ike aranybetükkel ragyog történetünk lap­jain. Savoyai Jenő herceg akkor, kétszáz évvel ezelőtt, mért döntő csapást a törökre, midőn utolsó hadseregüket Magyarországon a zentai csatában megsemmisítette. A horvát tartománygyülés, a „fölirat“ megszavazása után elnapoltatok. A többség Khuen-Héderváry bán és a magyar-horvát kö­zösség iránt tántorithatatlanságának adott kife­jezést. Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége kabi­net-irodája utján és főispánunk közbenjárásával Adamkovics István agyagosi lelkésznek 30 ftot, — ifj. Firczák Sándor zboji lelkésznek, Lyahovics Bazil kálna-rosztokai lelkésznek, Andráskó Ist­ván or.-kázméri lelkésznek és id. Vaskóvits Antal lomnai gk. tanítónak 25—25 ftot, — Szedlar Endre peticsei tanítónak, Czompolyi Ede havaji tanítónak, Gyulay Viktor vásárhelyi gk. tanító­nak, Szankulits László technai tanítónak, Tóth János nagy-toronyai nyug. tanítónak, Gerzanits János n.-toronyai tanítónak, Hladonik Mihály dricsnai tanítónak és Baltovics Mihály lasztóczi tanítónak 15—15 ftot — végül özv. Furdanics Mi- hálynénak 10 ftnyi kegyes adományt küldött. — Nászból — gyász. Dékány János kir. alügyész tisztelt barátunk, mint lapunk ma egy hetes számában hírül adtuk, a m. hó 31-én esküdött örök hűséget szerető hitvesének: Vályi Ella urhölgynek. Hogy a polgári házasságkötésnél mint az egyházi áldásnál is csak a családta­gok s a legközelebbi rokonok, ezek között a vőlegénynek édes atyja, Dékány János kecs­keméti birtokos vettek részt s voltak tanúi a szerető pár boldogságának. Az esküvő megtör­ténte után az uj házaspár nászúira kélt a Tát­rák felé, az idegenben lakó családtagok pedig, köztük a fiatal férj édesatyja is, hazafelé indul­tak. A nászutat azonban már kezdetén hiób-hir akasztotta meg. Táviró vitte hozzájuk a szinte hihetetlen hirt, hogy útközben Dékány atyja meg­halt. S csakugyan úgy történt. A vérmes öreg urat Hatvan tájékán a vasúti kupéban halálos szivszélütés érte. így válott a nász gyászszá, mely a szerető pár kellemes nászutját megakasz­totta s a boldogság nyomán kélt fájdalommal őket a jó atya ravatalához vezette. Tisztelt ba­rátunkat e súlyos csapás érzésében és fájdal­mas gyászában vigasztalja meg a közrészvét, amit a váratlan szomorú eset hire mindenfelé keltett. — Országos vásár. A f. hó 2-iki újhelyi, úgynevezett „dióverő“ vásár a népesebbek közül való volt. Különösen nagy számmal hajtottak föl szarvasmarhát eladásra, ló azonban kevés volt; s mig a szarvasmarha mondhatni olcsón kélt, a lovakért szinte túl magas árakat fizet­tek. Az iparosoknak és kereskedőknek megle­hetősen jó vásárjuk volt. Nagy fogyasztásnak örvendett az ezer és ezer számra fölhalmozott rósz görögdinye, amiből a jó falusi nép sza­kadásig ellátta magát; hanem elfogyott ám a lacipecsenye is, mert a hecskei konyhán a délutáni óráiban már aranyért sem lehetett volna egy falatot kapni. S ami ritka dolog: lopás ezen a vásáron nem történt. Dicséret ezért a rendőrségnek és csendőrségnek, hogy jó eleve tiz ismert vásári tolvajt helyeztek a kóterbe a vásár idejére. — Halmayék nem jönnek! Lapunk múlt számában ^tudósítónk helytelen értesülés nyomán közölte, hogy Halmay Imre színigaz­gató társulatával Szatmárról f. hó 15-én nehány hétre Ujhelybe jön. Úgy tudjuk, hogy Barthos József főszolgabíró Halmay direktort azzal a kérésével, hogy Ujhelybe jöhessen, elutasította, éspedig elutasította annál az egyszerű oknál fogva, hogy a központi szinészegyesület az or­szágot színi kerületekbe osztván, melyszerint Ujhely, Eger és Ungvár a miskolczi kerülethez tartoznék: hozzánk csakis a miskolczi színtár­sulatnak van jussa jönni. Hát, föltéve ha ez csakugyan igy is volna, amint mi tudjuk, Tiszay Dezső miskolczi színigazgatónak ez időszerint eszeágában sincs Ujhelybe jönni. A vers vége az: hogy az őszi szezonban nem lesz színésze­tünk ! — Eljegyzés. László Lajos dr., buda­pesti gyakorló orvos, Lővy Adolf könyvkeres­kedőnek egyik derék fia, Vig Ella kisasszonyt Szolnokról eljegyezte. Gratulálunk! — Nyárutó. Olyan a természet mint egy hiú menyecske. Vénül már, hanem azért nem akar lemondani az ifjúság bájairól. Itt-ott ősz hajszálak vegyülnek a sötét fürtök közé, de azt a dús haj még kellően eltakarja, szeme körül a bőr ráncot vet, de egy kis helyesen alkalmazott festék kiigazítja. Szemeiből hal a régi tűz, arcairól hervadnak a rózsák, de mesterségesen lehet még egyideig fentartani a látszatot. A lábakban is van már egy kis köszvény, a termet sem oly kicsattanó gömbölyű, hanem mindezeket a fogyatékosságot szépen el lehet takargatni. Bizony már ilyen lett a természet is. Vénül. Maholnap sárgába játszik a lomb, a melyik haragos zöld színéi imitt-amott veszíti. Vénül a virág, a fű, a lomb. Nem ritkaság a hulló levél, vén fű alatt a száradt avar. Valami bus melankólia van ebben a megért tenyészetben. Lassan veszni kezd az élet színe s egyszerre azon veszszük észre, hogy hecseppenünk az őszbe. Hanem azért a vén természet is ért a kacérság- hoz. A megvénült gyep alján friss sarjut hajt. Az akác, az alma, a körte másodvirágzását látjuk, egy-egy fa uj hajtást indít és ez a vén kacér aszszony az ifjúság mezébe öltözik, mintha ismét visszaakarna szállni a múlt idők szivárványos ifjúsághoz : az üde, virágfakasztó, nyájas tavasz­hoz. Késő. Szeptember mosolygó heve nem tudja többé visszaadni azt a kellemes bájt, amit az ifjúság kölcsönöz minden cicoma nélkül. — Esküvő. Ifj. Zombory János, m. á. v. hivatalnok, Zombory János épitő-vállalkozó t. polgártársunknak derék fia, Budapesten f. hó 4- én tartotta esküvőjét özv. Borsos Sándorné úrnő kedves leányával, Annával. Az ifjú párnak hosszas s mindvégig tartó boldogság kívánunk! — Hadgyakorlatok. Az Eperjes vidékén tartandó nagy hadgyakorlatokra elvonuló 11. munkácsi és 12. m.-szigeti honvédgyalogezredek, a hozzájuk beosztott tüzérséggel és honvédhu-: szárokkal, szept. hó elsején érkeztek Gálszécsre és a közeli falvakba, szept. 2-án kora reggel ki­vonultak, amidőn Pakor V. tábornok parancsnok­sága alatt Bacskó s Szécspolyánka között had­gyakorlatot tartottak, honnan csak d. u. 2. óra­kor érkeztek vissza. Másnap, szept. 3-án,'reggel folytonos hadgyakorlatban tovább mentek Eper­jes felé. r. 1. — Kaszinó Király-Helmeczen. Amit ebben az ős városban mind máig nélkülöztünk, a kaszinót, végre létesítik Király-Helmeczen is, a Bodrogköz székvárosában. Az alakuló köz­gyűlés a f. évi aug. 29-én volt, hol az előter­jesztett alapszabályok, a tagsági dijak leszállí­tásával, elfogadtattak. Az alapszabályok felter­jesztése elrendeltetett s jóváhagyás után azonnal életbelépnek. r. 1, — Öngyilkos Írnok. Tímár József, a gál­szécsi járás főszolgabírói hivatalának nemrég kinevezett írnoka, augusztus hó 29-én, reggel V28 óra tájban, saját lakásán, forgópisztolyból szivén lőtte magát s azonnal meghalt. Két kiskorú árva leánygyermeket hagyott maga után, kiket anyai szegény özvegy nagyanyjok vett magához. A szánalomra méltó árvák alig 6 hete, hogy édes anyjukat kíkisérték az örök nyugalomra, most meg édes apjuk hagyta itt őket. — Öngyilkos­ságának, valószínű, oka a sorsával való elége­detlenség. r. 1. — Bucsu-szó. Mindazon ismerőseimnek és barátaimnak, a kiktől Alsó-Kukinba történt kineveztetésem után személyesen el nem búcsúz­hattam, ez úton mondok Isten hozzádot. — Prá- mer Alajos. — Koldusgyermek sorsa. Samputer Mihály gulyás és Palyo András utkaparó f. hó 3-án a hoóri erdőben az országúitól körülbelül 25 lépésnyire, egy 3 éves forma, valószínű, hogy koldusgyermeket találtak, kinek a hasa egészen fel volt metszve, a belei kifordulva, arca éles késsel összevissza vagdalva. A szá­nandó teremtést kocsin még élve hozták Geren­dára, ahol késedelem nélkül megjelentek a szol­gabiró és a járásorvos s megállapították, hogy a kiszenvedett gyermek gyilkosság áldozata. A csendőrség erősen kajtatja a vad állatiassággal végrehajtott bűn elkövetőjét, aki nem lehet más, mint valami őgyelgő koldusember. r. 1. — Meghalt szántás közben.jPlavnyiezki János, 45 éves upori gazdaember, f. hó 1-én egyedül kiment a mezőre szántani. Estefelé a mezőről hazatérő embereknek feltűnt, hogy nevezettnek lovai ott állottak a barázdában, mig gazdájuk a földön feküdt. Oda mentek, költö- gették, de bizony nem ébredt föl, mert halva volt. Orvosi vélemény szerint gutaütés érhette. A fején volt ugyan csekély sérülés, de az kétség­telenül (?) a lovak rúgásától származhatott, r. 1. — Dinnye, szőlő. Thuránszky László kertészetében (Ujhelyben) kantalup és turkesz- tán sárga dinnyék és legfinomabb fajú csemege- szőlők, ez utóbbinak I. oszt. kilója 40 krajcár; II. oszt. kilója 35 kr. egyenesen a tőről szedve kapható, — kívánatra házhoz szálitva.

Next

/
Thumbnails
Contents