Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-01 / 31. szám

utón, a Mocsár és Pazdics községek közt lévő Dusa-hid leszakadásáról a helyszínén meggyőződést szerezvén, hivatalos eljárás folytán is konstatált tények gyanánt Írhatom, hogy a Weinberger Sámuel béresei Pazdicsról a Dúsa hidján 42 db. ökröt hajtottak át fürösztés céljából a Dúsa balpartjára; fürösztés után visszahajtván az ökröket, a Dúsa hídjának Pazdics község felén lévő első nyílása leszakadt, 25 ökör a patakba esett, ebből 5 db. azonnal megdöglött 8 db. pedig többé-kevésbé megsérült. A helyszínén járt bizottság a hidat tüzetesen megvizsgálván, annak a szakvéleménynek adott kifejezést: hogy amenyiben a hídon ugyanaz nap egy gőzgépet minden legcsekélyebb hiba nélkül átszálitottak és később első Ízben 42 db. ökröt is áthajtottak a hídon, anélkül, hogy a hídnak baja lett volna, a katasztrófát más nem idézhette elő, mint az, hogy a viszahaj tásnál a gulya megtorlódott és a nagy mozgó súly miatt a hid leszakadt, mert nyílása tulterheltetett. Ha ez ilymódon túl nem terheltetik a hid most is rendületlenül állana és baj nélkül történhetnék rajta a közlekedés.*) A közforgalom fentartása céljából már megkezdették az ideiglenes hid építését. Az ideiglenes hid előállításán Vásárhely és Nagy-Mihály közt a közlekedés Bánócz, Csebb, — Sámogy felé tereltetett.

— Eladó szőlők. S.-A.-Ujhely határában fekvő több szőlő van nálunk eladásra bejelentve. — A kiadóhivatal.

— Egy jó házból való fiú tanulóul felvétetik Bánóczy Kálmán péküzletében (Koronautca) és Klein Géza fűszer- és vegyes-kereskedésében (Papsor-utca).

Eladó hat fotel és egy díványból álló jó karban lévő butorgarnitura, — hol: megmondja a kiadóhivatal.

— Időjóslat augusztus 1-ére. Hűvös, helyenként csapadék.

A sei jeni el van égve! “ ETi/ÄS

ruhadarabok igen sokszor már a 2-ik 3-ik viselet után a hajtásokban elhasadnak, vagy mint a vatta szétmálanak ; ezen jelenség nem a avéletlen* által okozott elégés ! hanem a selyem, hogy az vastagabbnak s még is olcsónak tűnjék fel, tudatosan leszen czinn- és phosphor-savval pá- czolva, melyek a nyersselyem érszálait mintegy szétrágják ; az ilynemű festési eljárást ^megterhelésnek^ nevezik ! Az ilyen szálakból készült úgynevezett selyem szöveteknek, rövid használat után természelszerűen szakadozniuk kell mint a gyújtó kanócznak aszerint amint azok többé avagy kevésbé terheltetnek meg. — A drága öltözék (készítési di;jal együtt) tökéletesen értéktelen. Az én valódi selymeimből szívesen küldök postafordultával porto és vámmentesen mintákat. Heil Iieberg Cá (cs. és k. udvari szállító) welj emgjárai, Zürichben. 6.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak ez évi augusztusi (8-ik) füzete 2 és Vb ívnyi terjedelemben a következő tartalommal jelent meg: — 1. A tolcsvai Bónis-család őseiről. (6. folyt, és vége.) Irta: Komáromy András dr. — 2. Nehány vonás Szerencs város történetéből. I. Irta: Paszlavszky Sándor. — 3. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (21. folytatás.) Fordította: Matolai Etele. 4. Történeti jegyzetek Zemplén- vármegyéről. (21. folyt.) Ford. Kapás L. Aurél. — 5. Szirmay András naplója. (17. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 6. Adatok a Zemplén-vármegyei br. ’Sennyey-család történetéhez. (8. folyt.) Irta: Lojda József. — 7. A görög-katolikusok Zemplén-vármegyében. (9-ik folyt.) Irta: Po- lyánszky Gyula. — 8. Mit jelent a „székely“ nevezet? II. Irta: Horváth K. Vince. — 9. A Kasztenbaum-iskola története. I. Irta: Knopfler Sándor. — Levelesláda: 10. Bethlen Gábor fejedelemnek egy írott parancsa a zempléniekhez. Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Melyik a Kossuth Lajos szülőháza? Közli: Unghváry Ede. — 12. „Egy irat a török-magyar időkből.“ Irta: M. Kovács János. — Irodalom: 13. Szirmay Antal irodalmi műveinek jegyzéke 1786—1812. (2. folyt.) Közli: Dongó Gy. Géza. — Tárca: 14. Gróff Sztáray Mihályrúl. (Szirmay A. tréfás elbeszélő verse.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 15. A szerkesztő postája. — 16. A kiadó postája. — Az „Adalékok“ előfizetése (12 füzetre) csak 2 ft 40 krajcár.

A „Zemplén“ kiadóhivatala.

Egyesületi élet.

Az uszóház megnyitása.

A s.-a.-ujhelyi egyesületi uszóház fürdő- medencéjének vízzel való megtöltését f. évi július 26-án foganositották az egyesületi választ*) Évekkel ezelőtt és hasonló körülmények között történt a szölőskei Bodrog-hid egy nyílásának megroppanása és alázuhanása. T. i. a gondatlan hajcsárok engedték a szarvas-marhákat a hidon összetorlódni, minek következtében a hidnak az az egy nyilása olyan erős himbálás alá jutott, hogy recsegve-ropogva alázuhant. A pazdicsi eset szolgáljon intésül arra, hogy a törvényben is pontosan előirt szabályok szigorúan szemelőtt tartassanak akkor, midőn marhákat nagyobb számmal kell a hidakon átterelni.

Szerk.

mány, az V. kerületi kultúrmérnöki hivatal kiküldöttje és az épitő-vállalat jelenlétében, mely alkalommal annak dacára, hogy úgy a duzzasztó, mint a lecsapoló zsilipek lezárásánál a kezdet nehézségeivel kellett küzdeni s e miatt sem a duzzasztó teljesen nem müködhetetett, sem a kifolyás teljesen el nem zárathatott: az úszómedence 3 óra alatt megtelt, mig a kiürítés öt negyed óráig tartott. Ennek következtében az úszók és nem úszók részére szolgáló nagy medence ma délelőtt nyittatik meg, mig a kabin- fürdők csak pár nappal később, amikor a munkában lévő lépcsők is elkészülnek.

Az egyesületi tagok értesittetnek, hogy részvényeik után az 1897-ik évre érvényes fürdő- jegy-szelvények (minden 50 ftos részjegy után 10 db. ruha használattal együtt) folyó évi augusztus hó 1-től kezdve az uszóház irodájában, az ottani napi péztárnál, az eredeti részjegyek felmutatása ellenében, s az átvételi elismervény aláírása mellett fognak kiszogáltatni.

Pénztári számadás

a s.-a.-ujhelyi szolgabirói hivatal személyzetétének f. évi július hó 18-án, a jégkárosultak javára rendezett mulatsága alkalmából.

I, Bevétel. Adakoztak: 3 ftot N. N., egyen- kint 2 ft 50 krt.: Haraszthy Vince, Armágyi János. — Egyenkint 2—2 ftot: Fodor Jenő, Gáthy Géza, Waldmann Adolf dr., Zafír Vilmos, Behyna Miklós, özv. Danielisz Edéné, Vidder Gyula, Ripsz, Fried Lajos dr., Ákos Kálmán, Korinkó János, Boór Jenő, Guttmann József dr., Stefancsik József, Szekovits Gyula, Molnár János, Bánóczy Kálmán id. — Egyenkint 1 ft 50 krt.: Zvolenszky József, Kollonay Gyula, Hor váth János, Kőcse István, Szepessy Imre, Já- szay Antal, Ladomérszky, Oldal Imre, Pataky Miklós. —- Egyenkint 1—1 ftot: Lehóczky Ödön, Somogyi Sándor, Farkas Dezső, Mauks György, Mester István, Biát Ferenc, Csizy Béla, Horváth József ifj., Drox Erzsébet, Csupák Gyula, Barthoss József, Spillenberg Barna ifj., Fövé- nyessy, Bárczy Gusztáv, Janka Károly, Vályi Bertalan, Schmidt Lajos, Szigethy Lajos, Kál- nássy Károly, Ember László, Bánóczy Kálmán ifj., Szilvásy, Geőcze Ernő, Fazekas, Lomniczer, Szathmáry József,, Kotvács József, Tarr Lajos, Jurcsó Ágoston, Ócskay László, Bajusz Ernő, Beniczky Jenő, Molnár Károly, Eperjessy, Hutter Kálmán, Móritz E., N. N., Zombory János ifj., Molnár Ármin, Staut József, Kozma Ántal, Nemes Sándor, Szent-Györgyi Dezső, Schön Hugó dr., Éhlert Gyula, Hlavathy Kálmán, Val- kóvszky Elek, Csoltkó József, Marikóvszky, Ujfalussy Endre, Bögözy Miksa, Rakmányi János, Reichard Jenő, Klein Jakab dr., Nagy Ferenc, Róth Mór, Lőw és Safranovics Ferenc.

I. Összes bevétel: 113 ft 50 kr.

II. Kiadás: 50 ft 01 kr.

IH. Tiszta jövedelem: 63 ft 49 kr.

S.-A.-Ujhely, 1897. július 24.

Szepessy Imre,

pénztáros.

Az eperjesi torna- és vivóegyesület

kerékpár osztálya, mint lapunkat értesítik, szeptember 26-án nagyobb szabású országúti versenyeket készül rendezni, melyeken előre láthatólag nagyobb számú idegen kerékpáros is részt fog venni, miután a versenyek nyíltak minden kerékpáros jó szomszéd részére. A versenyek után az elnök (Szinnyei Merse István főispán) tiszteletére lampion-korzót terveznek, azután társas est, díjkiosztás és tánc fogja berekeszteni az ünnepséget. Az eperjesi egyesületet, mely e téren Felső-Magyarországon az első lépés, minden esetre dicséret illeti, és több mint bizonyos, hogy ez alkalmat az összes felső magyarországi kerékpározók fel fogják használni, hogy egymásnak barátságos jobbot nyújtsanak.

CSARNOK.

Gyöngyök Shakespeare!)ől.

Óh a halandók múlandó kegye!

Jobban vadászuk Istennek kegyénél. Ki mosolyod legén épit reményt,

Úgy él, mint árbocon részeg hajós: Minden lökésre kész alázuhanni A szörnyű mélység végzetes ölébe.

(III. Richardból.)

*

A legdusabb föld hoz legtöbb gyomot.

(V. Henrikből.)

*

Csak szédítő és biztalan lakot bir,

Ki a tömeg kegyére épített.

(IV. II.-bői.)

*

Oh átkos ember vágyak! Múlt s jövő Mind jó! csak a jelen nem tűrhető.

(IV. H.-ből.)

A bánat sulyosb,

Ha érzi, hogy roskadva viselik.

9 *

Szegénynek a pénztára hálaszó.

(János királyból.)

*

Gyakorta mentség a hibát nagyobbá Növeszti, mint volt a mentség előtt.

*

Légy tettre is nagy, amint valál akarni.

(János- k.-ból.)

*

Gyors a reménység: kit szárnyára felvesz, Királyból Isten, porfiból király lesz.

(III. R.)

*

Dússá testünket a szellem teszi S mint a nap áttör a gyász fellegen: Rongyokban is sugárzik a becsület Különb- e a szajkó, mint a pacsirta Mivelhogy tolla tán kecsegtetőbb?

(Makrancos hölgyből.)

*

Gyermek koromban, ha nyilam veszett, Előbbi utón uj vesszőt lövék,

Hason nagyságút és jobban vigyázva.

Az elsőt föllelendő s két nyilat Kockázva, mind a kettőt meglelém, Idéztem e gyermekpéldát előtted,

Mert ami most jön, tiszta ártatlanság. Adtál sokat kölcsön, s vad ifjúként Elvesztőm kölcsönöd; de légy szives Előbbi tájra lőni uj nyilat;

S nem kétkedem, hogy célra jól vigyázva Vagy föllelem mind a két lövetet,

Vagy a hátulsót visszahozhatom S az elsőért hálás adós maradnék.

(V. k.)

*

Óh bár ne lenne cim, rang, hivatal Romlott utón megnyerhető s csupán Érdem szerezné a becsületeit Hány befedezné meztelen fejét? Parancsokat hány venne, aki oszt?

Mily sok paréj ki lenne szedve a Való érdem vetésiből?

(V. k.)

*

A kegyelem kényszerről mit se tud;

Az, mint az ég szelíd esője hull Alá a földre s kétszer áldva van. Megáldja azt, aki ad, és azt, ki vesz. Hatalmasokban leghatalmasabb;

Trónjában ülő fejedelmet ez A koronánál inkább ékesít.

Pálcáján földi kényszer, hatalom,

Fenség, dicső méltóság küljele,

Melyen királyok ijedelme ül:

De e pálcán erőnél több a kegy Királyi szivek ennek trónusi;

Magának Istennek sajátja ez;

A föld hatalma égihez közéig;

Ha jogszigort kegy enyhít.

(V. k.)

*

Mint a villám fénye kormos éjszakán, Mely pillanatra földet és eget Föltár, de mig ezt mondanék: nini!

Már a sötétség torka nyelte el :

Ily gyorsan elvész, minden, ami fény.

(Szentivánéji álom.)

*

Nincs éj nekem, ha látom arcodat,

Most sincs köröttem éj, úgy gondolom. Nem is hiányzik társaság az erdőn,

Te vagy szememben az egész világ.

Ki mondaná hát, hogy magam vagyok, Midőn egész világ nézitt reám.

(Sz. á.) Kijegyzette: P. M

Közgazdaság.

Egy méhészeti előadás.

A méhészet még mindig egy üres lap, a melyre sokat lehet még Írni s még többet lehet róla olvasni, mert bár sokat tudunk a méh természetéről ... de keveset teszünk annak érdemében, hogy hasznunkra is fordítsuk ügyességüket, munkásságukat.

É napokban a vidékünkön járt méhész- vándortanárhoz szegődvén, vele együtt nem egy helyen láttam, hogy az a 2—3 ember, kit a kíváncsiság inkább, mint a tudás vágya vezérelt a méhesbe, az előadás hatása alatt szinte átszellemült ; hiszen oly kézzelfogható módon, oly meggyőzően szólt az előadó, hogy már is kész méhészekként éreztük magunkat. — Elgondolkoztam a felett, hát annak a sok méhésznek, kit vagy az együgyüség, vagy a munka, vagy az alkalom hiánya tartott távol az élvezetes és felette tanulságos előadástól: nem tehetnék-é megelégedésükre, ha a méhészeti főbb szabályokat, eljárásmódokat itt e helyen a tekintetes