Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1897-11-28 / 48. szám

sát, midőn ezalatt a lengyel atyafiak, állítólag önkényesen kinyitották a sorompót és veszedelmet nem sejtve a nagy ködben tovább indultak. Ámde a vonat az utolsó szekeret ott érte a vágányon és a szekér farát elcsapva, a szekértulajdonos abban ült leányának mindkét kezét eltörte, a szekér előtt haladt fuvarost pedig mellbelökte. A sérülteket Homonnán ápolják a közkórházban. rl.

— Milyen telet várhatunk ? Falb dr., a hires „viharpróféta“ csalhatatlanságát megtörte az idő; ő már megy kifelé a divatból. De ezzel egyidejűleg uj próféta nyer hitelt, Loveley londoni meteorologus, a ki eddig közzé tett jós latainak teljes hitelét s ezzel csillagának emelkedését érte el. Tehát ez a Loveley jóslatot tesz közzé a jövő télre is. E szerint december elejétől közepéig kellemetlen esős időjárás lesz, — annyira esős, hogy sok helyen árvizvesze- delmek fognak előfordulni. December közepén nagy fordulat áll be, oly erős fagyos időt hozva hirtelen, a minő évtizedek óta nem volt. Szerencsére ez a nagy hideg csupán január 4-éig tart, mert ekkor enyhe időjárás kezdődik s ilyen marad az idő március elejéig, a mikor egy második télben lesz részünk, mely 2 hétig fog tartani. Március végén már tavaszi időjárás kezdődik; de a kora tavaszt a fagyos szentek (máj. 12—14) és Orbán napján (máj. 25.) alaposan megzavarják és méltán félni kell, hogy a gazdák retteget réme, a vetéseket tönkretevő fagy, nem fog elmaradni. A Herschl-iéle időjárás-jóslatok, kevés kivétellel, Loveley jóslatainak megfelelők; de ha az uj próféta ilyen rósz időket jósol: adja Isten, hogy mielőbb megtörjön az ő csalhatatlansága is.

— Községi jegyző mellé segédnek szeretne menni egy józan előéletű, tisztességes fiatal ember, aki egy évig jogot is hallgatott. Mivel tótul nem tud: az alvidéki jegyző urak pártfogását kéri. Címét megmondja, vagy megírja a „Zemplén“ kiadóhivatala. Bővebb információt szívesen ad : Haraszthy Vince körjegyző.

— Irén-keringö. Ember E. Mihály t. barátunknak szépreményü fia, László, aki most a kassai jogakadémián tanul, Irén-keringő c. alatt zenemüvet szerzett, mely e napokban kerül ki a sajtó alól. Szöveget a keringőhöz Sárosi Árpád írt. A kedves zenemüvet, melynek ára egy korona, szívesen ajánljuk a zenebarátok pártfogásába. Megrendelhető a „Pannónia“ szerkesztőségében Kassán.

— A testi és a szellemi fájdalom. Egy

perzsa király egyszer nagyvezérével arról vitatkozott, hogy melyik fájdalom nagyobb: a testi avagy a szellemi? Hogy a kérdést eldöntsék, egy súlyosan sebzett bárányt tétettek ketrecbe és jó adag eledelt raktak elébe. Egy másik ép bárányt pedig egy tigris ketrecébe zártak, de a tigrist megláncolták úgy, hogy a bárányt nem bánthatta. Ennek a báránynak is jókora menyi- ségü eledelt tettek elébe. Másnap megvizsgálták az eredményt. A beteg bárány képes volt eledelét megenni, de az egészséges bárány nem volt képes csak egy falatot is lenyelni a tigris társaságában, sőt mi több, nem sokára elpusztult egészen. Á félelem ölte meg. így tehát a szellemi fáj dalom csakugyan nagyobb a testi fájdalomnál.

— Nagy verseny fejlődik ki manapság a fővárosi napilapok közt: szellemi és anyagi erők érdekes versenye. A magyar olvasó közönség, melynek száma a két utolsó évtized alatt

— Ön vétett a szabályzat ellen s ezért három napi börtönt kap, de minthogy e levél, a legmagasabb helyről, huszárhadnagygyá kine- veztetését hozza: e három napot nálam, ez ur társaságában fogja leülni.

Most a háttérből egy tisztes ur lépett elő s kitárta karjait.

— Édes fiam ! Az ezredes, e régi barátommal megbeszélés szerint eljöttem, hogy had- nagygyá lett kineveztetésed ez örömében én üdvözöljelek legelőbb, szerencsét kívánjak neked, megnyugtatva téged, hogy pályádnak nem állok többé útjában, s biztositlak atyai szere- tetemről.

Az ifjú meghatóban könyezve omlott atyja karjaiba, alig tudta kizokogni

— Édes atyám! édes, drága, jó, atyám!

A hölgyek meghatóban, az ezredes mosolyogva állott e szép jelenet előtt, s oda fordult Marie leányához, te bohó gyermek! Kérj enge- delmet a hagynagy úrtól.

A szég leány lesütött szemekkel közeledett az ifjúhoz.

— Bocsánatát kérem meggondolatlanságomért hadnagy ur! s kezét nyujtá.

— Kiasszony ! Megbocsátani önnek ? ! Hisz én önt némán, titokban, évek óta oly forrón, oly igazán szerettem ! . . . Atyám ! oh szólj ! . .. e szerelemtől függ életem boldogsága . . .

— Barátommal, akihez engemet ifjú kori édes emlékek kötnek, ezt már megbeszéltük. Fiam, Marie ! e házassággal agg-korom legszebb ábrándját valósitja meg, ha ő a tiéd akar lenni, azt a kezet el ne bocsásd!

százszorta nagyobb lett, csak előnyeit élvezi a példátlan versenynek: olvas, Ítél és a legjobbat választja. Bátran fölveszi a versenyt az olyan lap, mint a Pesti Hírlap, mely immár huszadik éve szolgálja a magyar középosztály és a magyar nép érdekeit, diadalra segítve a szabadel- vüség világhóditó eszméit, útját egyengetve az igazi demokrata gondolkozásnak a nemzet mind szélesebb rétegeiben. Ezt tűzte ki feladatául húsz év előtt s ehhez a programjához rendületlenül hű maradt oly nehéz időkben is, mikor az ily magatartás áldozatokba és j sok kockáztatásba került. Épen azt becsüli á liberalizmus e bátor előharcosában a művelt magyar olvasó közönség, mely a magyar sajtó terén páratlanul álló támogatásban részelteti kedvenc lapját. A Pesti Hírlap oly Írói gárdát egyesit maga körül, melyhez hasonlóval egy más lap sem dicsekedhetik. Elég legyen felemlitni: Kenedi Géza (Quintus), ifj. Ábrányi Kornél, Balog Pál, Bek- sics Gusztáv, Murai Károly, Tóth Béla, Kozma Andor (Koboz)* Kóbor Tamás, Tömörkény István, Agai Adolf (Porzó), Gerő Ödön, Bede Jób, Yázsonyi Vilmos, Kálnay László, Krúdy Gyula stb., elsőrendű publicisták, tárca- és humoros karcolatirók neveit. Nincs továbbá ma egyetlen oly lap sem, mely annyi kedvezményben részesítené olvasóközönségét. Minden előfizető teljesen díjtalanul kapja meg karácsonyi ajándékul a Pesti Hírlap nagy képes naptárát, a legkitűnőbb szépirodalmi és közhasznú közleményekkel teli vaskos és díszes kiállítású kötetetet, melynek az olvasó egész éven át veszi hasznát, s azonkívül minden előfizető minden hónapban ingyen kap egy-egy kis csinos kiállítású jegyzéknaplót ; a „Párisi Divat“ cimü, hetenként kétszer megjelenő, pompás képekkel illusztrált divatlapot pedig kedvezményes áron (negyedévre 1 ft) rendelheti meg. Maga a „Pesti Hírlap“ is, bár ma kétségtelenül a legbővebb tartalmú lap (naponkint 20—24, vasárnopokon 32—40 oldal szöveggel jelenik meg) negyedévre csak 3 ft 50 kr, egy hóra pedig 1 ft 20 kr, mely összeg a Pesti Hírlap kiadóhivatalába (Budapest, V., Vá- czi-körut 78. szám) cimzendő.

— Nem takarékoskodás az, ha a fiatal emberek elhanyagolt bajaikat olcsó szerekkel akarják meggyógyítani; ezek nagyobbára értéktelenek s csak arra jók, hogyha belsőleg alkalmaztatnak, a gyomrot rontsák, s éppen ezért ma már minden fiatal ember tudja, hogy a párisi Dr. Boiton-ié\e Injectió pótolhatlan szer.

— Időjóslat november 28-ára. Változás nem várható.

yaillárd-COluOTIot krtAI 3 forint 35 krajrUUittlU üülj Ciliül czárig méterenként — japáni, chinia1, s. a. t. a legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg selyemet 45 krtól 14 frt 65 kr. méteren ént sima, csíkos, koczkázott, mintázott damaszolt s. a. t. (mintegy 240 különböző minőségben, 2000 szin és mintázattal s. a. t.) a megrendelt árukat, postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenek IfeilíielKM*g G. (cs. és k. udvari szállító) Kci.vemgyür«ii Zürichben. Svájczba c/.imzett levelekre 10 kros és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 2.

Irodalom.

1848. — Már ötven éve, hogy elmúlt. Még csak ötven éve és már alig emlékszik reá valaki. Az ereklyék fogynak, a holtak porladnak,

A leány most már felnézett a szép délceg ifjúra.

— Kisasszony szabad-e e szép kezet megtartanom.

Marie mosolyogva hagyta kis kezét az ifjúéban.

— Legyen az öné, ha gondolja, hogy boldoggá tehetem . . .

*

Pár év előtt egy nagy hirü honvéd tábornokot nyugalmaztak. Nevét az egész országban rajongó tisztelettel említették, s kedveltje volt a legmagasabb köröknek. A szabadságharcban mint őrnagy sorainkban harcolt. Láttam fráncia származású nagymüveltségü és szép nejét, lelkes honleányok élén, tépést csinálni a honvédek sebére. Majd a szabadsághős a két Haller gffal, Ferenccel és Józseffel, s Könyves Tóth Mihály- lyal egy szobában élvezte az olmüczi gyöngynapok (?) örömeit. A honvédség felállításakor, mint őrnagy lépett a nemzeti hadseregbe, s nagy szerepe volt annak szervezésében és kiképzésében. Egy szerencsétlen lovaglás következtében kénytelen volt ideiglenes nyugalomba lépni. De hadvezéri tehetségei arra jogositnak mindenkit, hogy benne ma is a jövő hadvezérét látják.

Csak hadd pihenjen babérain, szép családi életének oltáránál! Nem kívánom, hogy eljöjjön az idő, amikor reá szükség leend.

Jó hazafi, igaz magyar marad ő igy is ! Szeretni és emlegetni fogjuk őt mindig!

Zombori Gedő.

a sírköveket ellepi a moh, az emlékeket elhalványítja az idő. É kor megelevenitésre, szellemi felidézésre vár. Itt az ideje. Egy félszázad elmossa a történet tényeiről a vérszagot, a lázitó boszuvágyat, a színpadi festéket s csak a nagy arányokat, a nagy események nagylelkű hőseinek emlékét őrzi meg. Ezekből aztán össze lehet rakni egy nagy korszak mozaik-képét. Míg az emlék nagyon is eleven, míg az egyéni fájdalom nagyon is sajog, addig mindenki más szempontokból nézi a dolgokat, addjg nem szólhat a história. Most biztosan lát.. Élő alig maradt abból a korból, ezek felől Ítélhet. Ha tovább halasztja beszédét, ha még most is félne fölleb- benteni a fátyolt, hibáznék. Egyre fogynak alatta az emlékek, egyre gyengül a szem, mely alátekint. Soha szebben meg nem mutathatta volna Klió a félszázad előtt lezajlott nagy idők és nagy emberek történetét, mint most tette. Tollát nem kisebb művészekre bízta, mint Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor, akiknek szerkesztésében jelenik meg az a hatalmas díszmű, mely ezernél több egykorú képben, nyomtatvány, kézirat és ereklyemásolatban mutatja be a szabadságharc történetét A pozsonyi országgyűléstől kezdve a bujdosás évéig, kitérve a kor nagyjainak, életére egész Kossuth haláláig. Megtépett lobogók, kicsorbult kardok, kovás puskák, golyójárta attilák őrzik itt a dicsőséges kor emlékezetét. A hősök arcképei, fényes csataképek, azok magyarázó térképével váltogatják egymást. Az ereklyék, Batthyány, — Kossuth, — Petőfi, — Damjanich — stb. relikviák oly pompás képekben tekintenek az olvasóra, minőkkel még nem jelent meg magyar könyv és egy kép sincs szöveg nélkül. A kiadók nem hasznot keresnek e művel, hanem áldozatot hoznak, s hazafias kötelességet teljesítenek. Az utóbbi évtizednek legdíszesebb és legnagyobb szabású müve Révai- Testvérek írod Int. Részvénytársaságnál jelentek meg. E vállalatot is pazar fénynyel, nagy gonddal, ritka jó Ízléssel állították ki s figyeltek arra is, hogy a könyvet mindenki megszerezhesse azért 30 füzetben bocsátják közre 30 krajcárjával. A kötetekhez díszes könyvtáblákról is gondoskodnak. A műből eddig még csak két füzet jelent meg, s az olvasó már is láthatja, hogy monumentális müvei lesz dolga, melyben tudás, szorgalom, és művészi becsvágy gyümölcseit élvezheti. Áz idén rósz kelete lesz a könyveknek, csak ennek az egynek ne legyen. Úgy hiszszük, hogy a magyar népnek elvihette az ár a búzáját, kenyerét de nem vihette el a hazaszeretetét s a nemzeti dicsőségért még mindég áldozhat annyit, hogy ezt a könyvet megszerezze» Jó esztendőt szerez vele magának, jó telet és sok lelki gyönyörűséget.

„Magyar Könyvtár.“ Szerkeszti: Radó Antal. Kiadja Lampel R. (Wodianer F. és Fiai) Jules Janin, a szellemes francia tárcaíró mondja egyik kötetének ajánlásakor: „Szeresd a könyveket, mint tenmagadat.“ A bibliai parancsolatnak e modem elferdítését azonban épp oly kevéssé követik, mint követik a régit. A könyv legjobb barátunk és a kedélyélet minden formában való megnyilatkozása közt szívesen fordulunk hozzá. A jó könyv szivünkhöz nő, mint szeretet kapcsolja szivünkhöz az igaz barátot. A modern embernek amint kevesbednek barátai, azonmódon szaporodnak könyvei. Irodalmunkban a könyv terjedését sokféle körülmény akadályozza meg. De ma már nagyot haladtunk. Sokféleképp magyarázták e jelenséget, legtöbben abban vélték okát, hogy a magyar könyv drágább az idegennél, hogy nincsenek a külföldiekhez hasonló oly olcsó vállalataink, melyek mindenkiben fölébreszhetnék a könyvvásárlói kedvet. Most hosszas várakozás után megteremtette végre a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedő cég a magyar reklám-kiadást. Kötetenként 15 krajcáron fogja adni a hazai és külföldi irodalmak klasszikus és modern termékeinek legjavát, abban a vállalatban, melyet „Magyar könyvtár“ címen megindított és melyek szerkesztését egyik kitűnő írónkra, Radó Antalra bízta. Reménynyel és bizalommal eltelve üdvözöljük a „Magyar Könyv- tár“-t, mely hivatva van megtörni az oly sokszor hangoztatott közönyt a könyvvásárlás iránt és amelynek ifjúságunk szellemi fejlesztésében, a műveltség iránt való fogékonyság felkeltésében nagy feladata lesz. A „Magyar Könyvtár,“ mint első sorozatának számaiból látjuk, jó utón jár. Helyesen megválasztvák kötetei hazai irodalmunkból, kitűnő érzékkel a külföldi irodalmak bemutatói. ■— 1. Katona remek müvét, a Bánk-Bánt adja uj lenyomatban, Beöthy Zsolt magyarázó bevezetésével és fejtegetéseivel. A kitűnő tudós beléhatol a mü szellemébe, keletkezésének és hatásának indítékát kutatja és világossá teszi, hogy Katona remeke csakugyan méltó arra, hogy nemzeti tragédiánkká lett. — 2-ik kötete Guy de Maupassanttól való. Az Elbeszéléseket Tóth Béla fordította, azzal a mintaszerű gonddal, melyet tőle már megszokott a magyar közönség. Maupassant igazi voltában most jelenik meg magyarul. — A modern francia mellett nagyon jól megtér a klaszikus Berzse-