Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-28 / 48. szám
nyi akinek „Válogatott ódái“ töltik be a 3-ik számot ugyancsak magyarázó jegyzetekkel kisérve. — Coppée követi őt A kovácsok sztrájk- iá, és egyéb elbeszélő költemények cirnü kötetével, melyet Radó Antal magyarított kitünően. — Az 5. szám újra egy klasszikus magyar munka Kisfaludy Károly pompás vigjátéka a Kérők, melyhez ugyancsak Beöthy Zsolt irt értékét kellően méltató bevezetőt. — Sipulusz, az örök- jókedvű Sipulusz nevettet meg a „Humoros tárcák“-kal, mig Edmondo de Amicis a modern olasz irodalom egyik legrokonszenvesebb alakja, egy Tóth Béla fordította hosszabb munkával, a bor-ral jutott be a vállalatba. — Zrínyi „Szigeti veszedelme“ (8 szám) nem jelenhetik meg elégszer, hogy ne csodáljuk hatalmas költői erejét. — Du Maurier-Potter szenzációs müve a „Trilby“ és Csokonai mulattató vig éposza, a „Dorottya“ fejezi be az eléggé nem ajánlható vállalat első sorozatát. — íme a „Magyar Könyvtár“ beköszöntője. De mennyivel több és nagyobb az, amit a szerkesztő igér és aminek minél előbb való megvalósítása immár a magyar közönségen múlik. Shakesperae és Mollére régi fordításait újak váltják föl, hogy népszerűvé tegyék az emberi szellem két legnagyobb hősének müveit nálunk is. A magyar közönség, mely oly jó érzékkel pártolja a pártolandót, bizonyára föl fogja virágoztatni a „Magyar Könyvtárat is. Mint a beküldött prospektusból látjuk, a kiadók : Lampel Róbert (Wodi- aner F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedése Budapesten, (Andrássy-ut 21. szám alatt) a vállalatra előfizetéseket is elfogadnak, mégpedig egész évre (24 füzet) 3 ft 60., fél évre (12 füzet) 1 ft 80 kr. negyedévre (6 füzet) 90 kr. Az előfizetőknek a füzeteket Budapestről bérmentve küldik. A tatárok Napóleonja. A nagy Dzsen- gisz-khán történetét beszéli el a „Történelmi Könyvtár“ legújabb füzetében Lázár Gyula dr. A latin közmondás igazsága, hogy a történet az élet mestere, e vállalatnál valóban bebizonyult. Évtizedek óta látja e] ifjúságunkat és a müveit közönséget történelmi kézikönyvekkel, melyek megelevenítik a világtörténelem és a hazai história nagy eseményeit, korszakalkotó alakjait. A jelen füzet a nagy tatár vezér életét beszéli el, a ki dicsőséges pályafutásban egy világuralom alapját veti meg. Érdekesek a mongolok szokásairól és erkölcseiről való leirások és kellemes általán az elbeszélésnek közvetetlen, meleg hangja. Képek is bőven vannak a csinos könyvben, mely 40 krajcáron kapható. Budapestről, a Éranklin-Társulattól, vagy S.-A.-Ujhelyben Lővy Adolf könyvkereskedésében. Negyvennyolc. A Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor szerkesztésében megjelenő, „Ezernyolcszáznegyvennyolc“második füzete most hagyta el a sajtót. A füzet első sorban a külföldi márciusi forradalmakat ismerteti, természetesen képekben. Ezek után kezdődik a magyar forradalom. Sok egykorú kép (számszerint negyven) eleveníti föl előttünk a forrongó Európa képét. Egy-egy füzet ára: 30 kr. Kiadja : Révai- Testvérek írod. intézet részvénytársasága BudaIV. Váci-utca 1. ahonnan a füzeteket bárhová bérmentve küldik meg az előfizetőknek. Az Egjetenips Regénvlár Almanac ti ja. 1898-ra egyik legkapósabb s tegyük hozzä, hogy a legelegánsabb szalon asztalára js oda illő portókája ezidénis á könyvpiacnak. Az előszót, mint rendesen, Mikszáth irta, aki az irodalom és a politika kölcsönös idegenkedósót szatirizálla. Szerinte a kibékülés azonnal perfekt volna, ha megint visszatérne a magyar lélek az irodalomba ős az idealizmus a politikába. — Bársony István, .Lidércnyomás* cimü rajzában egy mély jolentóségü históriát mond el a szerelmi kiábrándulásról, — Thury Zoltán katonatörténetet mond el, amelyben erős a lélektan, — Szomaházy István az ő könnyed stílusát ragyogtatja egy vig történetben, amelynek színhelye a bohém-világ. — Tömörkény István feltárja előttünk az Alföld világát egy pompás népies rajzban, — Pékár Gyula, mint mindig, hatalmas köveket hord össze egy lélektani analízis épületéhez, — Rákosi Viktor Boszniában járt az idén és isten tudja hogyan, de arra a fölfedezésre jutott, hogy onnan csak tragédiát lehet hozni Irr hát olyan megkapó drámai történetet, amely az olvasó leikéig fog elhatni- — Gárdonyi Géza, Murai Károly, Benedek Elek, Békefí Antal és Sas Ede külön-külön egy-egy vonását mutatják be a magyar irodalomnak. Az asszonyi Írók közül Gyarmathy Zsigánó, Tutsek Anna és Beniczkyné- Bajza Lenke mindegyik a maga irányát képviseli szépen, eredeti módon egy-egy elbeszéléssel. Vógül pedig külön ki kell emelnünk Herczeg Ferenc elbeszélését, amely egy kis bizsu a maga nemében : könnyed , finom és még s mély. Az Almanach Lővy Adolf könyvkereskedésében egy forintért kapható Valóban ajándék egy forintért. Kincses Kalen fariam. Hogy mi az a Kincses Kalendárium, azt tulajdonképpen nem is kell magyarázni. Tömve vau kincsesei fölélő tudni- és használmvalókkal. .Kincsesének nevezhetjük azért is, mert ez nem olyan kalen- dárjom, melyet, ha éve lejárt éld >bunk. Ennek az évfolyamait gondosan egymás mellé rakjuk s pár év alatt a log- becsosebb, legnélkülözhetetlenebb könyvtárral rendelkezünk. A Kincses Kalendárium ára: színes bontókba kötve 1 ft. angol vászonkötésben 1 ft 50 kr., francia szatyán- börkötósben 2 ft 20 kr. A „Kincses Kalendáiium« mogren- hetö a kiadóhivatalnál, Budapest, VIII., Rökk Szilárd- utcaié. sz. kapható még a Lővy Adolf könyvkereskedésében is. A népszabiul, ág könyvéből. Benedek Eleknek a „Magyar nép múltja és jelene“ cimü, lapunk mnlt számában méltatott és máltai nagy érdeklődést keltett két kötetes müvéből megjelent a második füzet, melynek elején mindjárt az egyik művészi kivitelű mümellóklot az JI. Endre korabeli fejórvári népgyülóst idézi elénk, midőn a király az ősi szokáshoz híven a népet is gyűlésbe hivja. Épp ezidőben tetőpontra hágott volt a bálvány és a ke reszt küzdelme, melyet rendkívül érdekfeszítően ir le Benedek. A nép vissza akar térni a pogány hitre s a táltosok lázitják az ország minden részéből összereglett népet. Ezt a mozgalmas jelenetet örökíti meg a rajzoló. Külön fejezetet szentel az író Szent Lászlónak, ügyesen kapcsolván össze a róla szóló legendákat, hagyományokat a történeti tényekkel. Ebben a füzetben indul meg még egy igen érdekes fejezet: a csirájában levő vármegyei és községi élet rajza, egybe megismertetvén velünk a nép akkori életét, gazdálkodását, a föld mivelésót, annak eszközeit. A lebilincselő elbeszélést sikerült szövegképek élénkítik-. Most, hogy a második füzetet is olvastuk, még nagyobb érdeklődéssel várjuk a további füzeteket, az elnyomott nép küzdelmeinek történetét. A népszabadság e könyvét, igazi bibliáját, melegen ajánljuk olvasóink ügyeimébe. Egy-egy füzet ára 30 kr. Gyp Pip-sk há'asága. A modern irodalom komor és kínos problémái közepeit végre tavaszi fuvalomként üdítő vonzó egyszerűségével elbájoló kölószet 1 Egy fiatal lánybimbó nyiladozása, amelynek szűzies kelyhe egész bűvös varázsában kiboutakozlk gyönyörködő szemünk előtt A gyermek ártatlan naivitásával és csókolni való édes paj- zánságával az öntudatlanul szerelemre lobbant, minden izében szenvedélyes nő fenkölt órzelemvilágát egyesiti magában a kis Pipiske Gyp le .Maringe de Chillon“ cimü hires müvének hősnője, aki bennünket első perctől fogöa lebilincsel és elbűvöl. Valóban amolyan kis mezei vadvirág is a kis pipiske, aki egy vidéki városka korlátolt felfogású társadalmával, úgy kirí, mint a friss rózsa egy müvirágcsekorból. Szerelmének türtéhete köny és mosoly között^ váltakozó idil. Az olvasóközönség hálás lehet az „Athenauum“ kiadó társulat „01vasótárá“-nak, amiért Fran- cziaország legszellemesebb Írónőjének e vonzó müvével irodalmunkat gazdagította. A két kötetes mü ára 1 ft. Uj 7.cn"miivek, ^Tánczalbum cimbalomra* ez a cime a csinos n kiálitott füzetnek mely Nádor Kálmán budapesti zenemű kiadónál megjelen. A füzetben a legszebb és legújabb 10 drb táncdarabot találjuk melyek mindegyike Erdélyi Dezső a már általánosan ösmert és kedvelt cimbalom tanár átiratai Ára I ft 80 kr. Ugyancsak Erdélyi Dezső tanártól most jelent meg „Függelék a cimbalom iskola I részének.“ Ezt a füzetet mindazoknak ajánlhatjuk kik a cimbalom iskolát már elvégezték s a további kiképzésben akár magánúton, akár pedig tanító segítségével részesülni akarnak. Ara 1 ft 50 kr Kaphatók Nádor Kálmán zenemű kiadóhivatalában Budapest, Károly körút 8. szám alatt. Egyesületi élet. Meghívó. A „Zemplén-megyei Tanítóegyesület“ folyó évi december hó 9-én délelőtt 9 órakor Sátoralja-Ujhelyben, a vármegyeház gyü- léstermében, tisztújító közgyűlést tart, melyre az egyesületnek és tanügynek barátait tisztelettel meghívjuk. — Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó és jelentéstétel. — 2. Tisztujitás. — 3. A körök, illetőleg az egyesület anyagi ügyeinek tárgyalása. — 4. A módosított alapszabályokra vonatkozó intézkedés. — 5. Járáskörök megalakítására és esetleg szükségesnek mutatkozó kikerekitésére vonatkozó intézkedés. — 6. Javaslat az egyesület felvirágoztatását célzó teendők tárgyában. 7. Esetleges indítványok. — A közgyűlést 8 órakor választmányi gyűlés előzi meg. — Sárospatak, 1897. november 14. — Az elnökség. A kik a közebéden résztvenni óhajtanak, ebbeli szándékukat Kulcsár Ferenc e. jegyző urnái (S.-A.-Ujhelyben) szíveskedjenek a kellő időben bejelenteni.) A homonnai izr. nó'egyesület választmánya egy jótékonycélu összejövetelnél kegye- letes módon emlékezett meg a nem régen elhalálozott elnökéről, Thomán Dávidnéról. Szegény gyermekek téli ruhával való ellátása alkalmából összegyülekezett a nőegyesület választmánya az izr. iskolában, hol Thomán dr., mint a ruhaalapit- vány alapitója, buzdító beszédet intézett a felruházott. iskolás gyermekekhez, s meginditóan kérte a választmányt, hogy a jótékony intézményt, amit boldogult felesége létesített és mint elnök akcióképessé tett, el ne hagyják pusztulni. Leitner Samu ig. tanító, nőegyesületi titkár a gyermekek nevében megköszönte a vett adományokat, megemlékezvén szintén a buzgó elnökről, aki a tavalyi ruhakiosztást még személyesen intézte és aki a jótékonyságot mindenütt, de különösen az izraelita nőegyesület jótékony működését terjesztette és nemes lelkének minden törekvésével nagyra fejlesztette, rl. Tanügy. A „Zemplén vármegyei Taritó-egyesület* nagygyül se előtt. (V.) A tanitó-egyesületi intézmény immár nálunk is túl van a kísérletezés korán. Folytonos fejlődésével egyközüen fokozatosan emelkedett mint irányitó tényező, nemcsak á nevelés és didaktika terén, hanem a tanügypolitika terén is. Fényes tanúságot tesz erről a közoktatás- ügyi minister ur őnméltóságánaK rendelete, melyben a tanitó-egyesületek gyűlésein megszürő- dött javaslatoknak — szószerint „legjobb munkálatoknak“ fölterjesztését kívánja és egyben dijat tűz ki a munkakedv fokozására. Világos, hogy ez egyebet nem jelenthet, mint azt, hogy a magas kormány, a népoktatásügyre nézve információit közvetetlen forrásból akarja meríteni, a népoktatásügyet a közvetetlen szemléletből levont következtetések szerint, természetszerűen akarja fejleszteni. E rendelet, tartós mellőztetés után, a tanító-karnak és minden egyes tagjának önérzetét fokozza és kétségtelen is, hogy fokozott önérzetét kedves hazánk és népünk javának előmozdítását célzó fáradhatatlan és céltudatos munkássággal igazolni fogja, A „Zemplén-vármegyei Tanitó-egyesület“ is nagyobb munkásságra készül. Vezetősége ezúttal nemcsak az egyesület tagjait, hanem a vármegye minden tanítóját meghívta a közgyűlésre, mely immár hivatva lesz a speciális körülmények következtében néhány év óta szunyadó egyesületet föléleszteni és életföltételeit biztosítani. Nagy reményt táplálhatunk e nagygyűlés iránt. E reményre méltán jogosíthat vármegyénk tanítóságának intellegenciája, hivatásának fölfogásában és gyakorlásában mindenha nyilvánult ügyszeretete. De jogosít e reményre egyéb körülmény is ! A gyűléseken való megjelenés költségeinek hiánya volt eddig, az egyesület beléletében fültünt zavarok mellett, a pangásnak főoka. Most azonban a lghitelesebb forrásból hírlik, hogy illetékes helyen félreismerhetetlen jóakarattal foly a tárgyalás aziránt, hogy vármegyénk tanítói részére fuvar- és napdíj biztosíttassák. Emellett úgy értesülünk, hogy szélesebb körben megérlelődött a már régebben szőnyegen lévő az az eszme, hogy az egyesületi ügyek nyilvántartása, az együttműködés biztosítása és a munkakedv ébrentartása végett egyesületi szaklap alapittassék. Az ily szaklap megindítását ugyan az egyesület anyagi viszonyai meg nem bírják, de sokan vannak, kik vissza akarnak térni e lap érdemes kiadójának igazán önzetlen és a tanitó-egyesület iránt érzett jóindulatáról tanúskodó arra az ajánlatára, mely szerint, igen méltányos ellenszolgáltatásért, hajlandó lenne az egyesület részére, tisztán tanügyi rovatul mellékletet csatolni lapjához. Ez is egyik főtényezője lehetne az egyesület megizmosodásának. Különben a közgyűlésre, amint tudjuk, a vármegye tanítósága eddig ritkán tapasztalt élénkséggel készül és kétségtelen, hogy ily buz- góság mellett az egészségesnél egészségesebb javaslatok sora kerül oda, melyeknek préjudi- kálni mi nem akarunk. E sorok írójának tehát egyelőre és e helyt csak egy javaslata van: Tömörüljünk, jelenjünk meg egytől-egyig a közgyűlésen! Mutassuk meg, hogy értjük a kor szózatát, különösen pedig igazoljuk a jövővel, hogy a múlt hibája kívülünk eső körülmények vonzata! Gyűljünk össze és válaszszunk oly vezetőséget, melynek ügyszeretetétől, tapintatosságától és elismert tehetségétől egyesületünk föl- virágoztatását várhatjuk. Gyűljünk össze és vezéreljen bennünket a nálunk megszokott és nekünk, tanítóknak oly jól illő erkölcsi szempont! Közgazdaság. Róth Bernát szőlőbirtokos t. polgártársunk Ujhelyből, kérdést intézett a földmivelésügyi kir. minisztérium borászati szakosztályához az ujonan telepitett szőlőket a pusztító pajorok ellen. Kérdése a m. kir. állami rovartani állomáshoz át- tetvén, onnan f. hó 17-éről keltezve a következő tanulságos választ nyerte az állomás vezetőjétől: A cserebogár-pajorok számát csak gyűjtéssel lehet megapasztani olyképpen, hogy a gyűjtést úgy a földforgatás, mint a kapálások idején végezzük s ekkor a napfényre került pajorokat összeszedjük és megsemmisítjük. A napfényre került pajorok egy része elpusztul ugyan, a mint mondani szokás magától is, de azért igen sok visszahúzódik a földbe, ha meg nem öljük. Ha tehát kapálás vagy ásás közben a pajor a kapa vagy ásó közelébe jut, azt késedelem nélkül agyonüssük. Természetes, hogy ha a napszámos némi jutalomban részesül, akkor biztosra vehetjük, hogy a pajorokat gondosabban fogja összeszedni. S ezt oltványokkal való telepítésnél különösen ajánlom; ott a talaj forgatása előtt feltétlenül kívánatos, hogy az illető terület már előzőleg tiszta legyen a gyomtól, a mennyire lehet sima, szilárd felületű, hogy a bogár nőstény ne bujhassos abba petelerakás végett; másodszor feltétlenül szükséges, hogy az illető föld forgása, rigolozása idején, a munkások a pajorokat előbb ismertetett módon összeszedjék. Ha mind ez meg nem történt s a pajor már a fejledező oltványok között mutatkozik, ott nincs egyébb mód, mint a szénkénegezéshez folyamodni, amely ez esetben is úgy történik, mint a filoxera ellen.
