Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-11-14 / 46. szám
Sátoralja-Ujhely, 1857. november 14. 46. (1938-) Huszonnyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre . . 6 frt. Félévre .... 3 ,, Negyedévre .1 ,,50 kr. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 16 kr. A nyilttérben minden garmond sor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN-VÁRMEGYÉNEK HIVATALOS LAPJA zmecktexjEintk: :Miiasrm>E2sr HIRDETÉS DIJJA hivatalos hirdetéseknél: Minden szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések és pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendők. Friedlieber Albert, a s.-a.-ujhelyi izr. anyahitközség köztiszteletben álló és nagy érdemekben megőszült tagja, f. hó 10-én ülte meg nejével boldog házasságának hatvanadik évfordulóját. Ez alkalommal a hitközség tiszteletével és elismerésével adózott a derék férfiúnak, ki több mint egy félszázadon át kifejtett hasznos munkálkodásával teljes mértékben kiérdemelte magának, hogy érdemei ünnepies elismertetésben részesüljenek. A hitközségi képviselőtestület, az iskolaszék, a tanitótestület, a szegény isk. gyermekeket segítő egyesület és a Szent Egyesület (Chevra- Kadischa) elnöksége testületileg tisztelegtek a jubilánsnál. A hitközségi képviselőtestület nevében Weisz Kálmán főrabbi és Reichard Mór hitk. elnök mondottak üdvözleteket; az iskolaszéknevében Rosenberg Bernát dr., a tanitótestület nevében pedig Schneider Jakab, ez évi tanitótestületi képviselő gratulált. Az iskolás gyermekeket segítő egyesület szerencsekivánatait Nagy Armin dr. e. elnök, a Szent-Egyesületéit pedig Haas Lipót e. elnök tolmácsolta. A hitközség részéről a „Zemplén“ könyvnyomtató intézetében kiváló müizléssel kiállított, nagy érdemeit méltató díszoklevelet is nyújtottak át az ünnepeltnek, ki meghatott szívvel mondott köszönetét e nem várt megtiszteltetésért. Üdvözlő táviratok érkeztek Mezei Mór dr., országos képviselőtől, aki az ünnepeltnek unoka- öescse és számos más előkelő rokonától; Fried- lieber Ignác dr. oki. rabbi és Friedlieber Manó dr. cs. és kir. ezredorvos, a jubiláns fiai, Mezei Ernő, a jeles hirlapiró és a család sok más tekintélyes tagja pedig személyesen érkeztek ide. — Friedlieber Manó dr. szüleinek gyémántlaka- dalmi ünnepsége megörökítésére 1000 koronás alapítványt tett a helybeli Szent Egyesület javára. Az előbb említett, diszokmány, melyet NémethyBertalan hitközségi titkár fogalmazott: igy szól: „19/1897. képv. sz. Mi alulírottak a s.- a. újhelyi izr. anyahitközség nevében ezennel tudtára adjuk mindenkinek, akit illet, hogy községünk ügyeinek intézése végett alulírott napon képviselőségi tanácskozásra szokásos módon egybegyülvén, elöljáróságunk előterjesztéséből élénk örömmel értesültünk arról, hogy Friedlieber Albert ur, szent községünk elöljáróinak korra és tudásra legvénebbje, folyó év és hó 10-ik napján, Istennek kiváló kegyelméből oldalán egészségben megtartott életpárjával, gyémántlakadalmi ünnepet ül; és mert jól ismerjük s nagy értékök szerint megbecsüljük azokat a kiváló szolgálatokat, amiket e Nemes Férfiú a hitk. élet minden ágában hithüség-, tehetség-, ernyedetlen odaadás-, önzetlenség- és emberbaráti szeretettel párosult szüntelen munkálkodásával ezen szent község és minden intézményének fentartásánál, fejlesztése- és vezetésénél több mint félszázadon keresztül teljesített és amikkel nemcsak itt, hanem az egész honi zsidóság előtt is köztiszteletet szerzett: azért őszinte tetszésünkkel találkozott elöljáróságunknak az a javaslata, hogy lélekemelő családi ünnepéhez községünk tágabb családja is ünnepelve csatlakozzék s ebből folyólag egy sziwel-lélekkel elhatároztuk, hogy nem az j megjutalmazá- saképpen, hanem mély hálánk s elismerésünk jeléül és a jövendő nemzedékek számára buzdító példaadás végett, szeretett hittestvérünk, községünk egykori elnökének és iskolaszék! elnökének, Friedlieber Albert urnák, körünkben szerzett bokros érdemeit jegyzőkönyveinkben megörökítjük, jubileuma napján szívből fakadó üdvözletünket Nekie testületileg bemutatni s ezen elhatározásunkról szóló okmányt ünnepiesen átadni fogjuk; s egyidejűleg szabad kezet adtunk elöljáróságunknak mindazoknak az intézkedéseknek végrehajtására, amiket Nemes Ünnepeltünk tiszteletére helyeseknek és szükségeseknek itélend. Szolgáljon e megnyilatkozásunk örök tanuságtételül O mellette is, kik — az ő méltó megjutalmazását e földön és majdan a földön túli életben a Jóságos Istenre bízván — köztevékenységben és közbe- csülésben megőszült Testvérünket hálásan ünnepelve önmagunkat is megtisztelni véltük. Kelt a s.-a.-ujhelyi izr. anyahitközségnek 1897. évi november hó 2-án tartott képviselőségi közgyűléséből. Reichard Mór, hitk. elnök, Lővy Adolf, hitk. elnök-helyettes. Némethy Bertalan, hitk. titkár.“ Hogy megérdemelte-e az ünnepelt férfiú ezt az elismerést, arról szóljon az életéből merített következő nehány adat. Az idő, melyben Friedlieber férfikorát elérte, az a korszak volt, melyben vidékünk zsidósága közt is itt-ott a civilizáció eszméi már terjedni kezdettek. És akkor ő e vidéknek talán egyetlenegy, szép világi ismeretekkel is biró, szigorúan vallásos zsidója volt, ki az újabb kor vívmányai irányában táplált hajlamait minden alkalommal „ad oculus demonstrálta“ és a fanatizmus legszilajabb támadásaival szemben bátran mert síkra szállani a korral való haladás érdekében. A magyarosodásnak is már akkor lelkes előharcosa volt. A Kaesztenbaum Márton alapítványából 1838-ban létesített helybeli izr. elemi népiskolának és az azzal egyesített, 1852-ben életbe léptetett alreáliskolának Friedlieber lelkes pártolója és az iskolaszéknek már akkor is egyik legbuzgóbb tagja volt. Minden jó és szép iránt mindig fogékony kebellel bírt, mely a vallás, humanizmus és tudománynak egyaránt áldozott-, mely nemesen rój ja le adóját mindannyiszor, valahányszor azt tenni a felebaráti szeretet igényli. A hitközség Friedlieber-1 1864-ben elnökévé választotta, jeles képzettségének, jellemének és tekintélyének azzal az elismeréssel adózva, mely azt csakugyan megillette. A tanácskozások vezetésében és irányzásában igen nagy tapintatot tanúsított. De Friedlieber mindig nagy befolyást gyakorolt a hitközség ügyeire akkor is, mikor más ült az elnöki székben. Neve nem kevesebb mint kétezer hitközségi jegyzőkönyvben fordul elő. 1868-ban az a kitüntetés érte, hogy Eötvös József báró közokt. minister őt is meghívta a magyar-zsidó kongresszus teendőit eló'készitő konferenciára és a bizalmi férfiak közt kiváló helyet foglalt el; az TÁRCA, A betegségek ragadósságáról.*) — A „Zemplén“ eredeti tárcája. — (Folyt, és vége.) Gyakori, mondhatni mindennapi jelenség a kopaszság. Uraim! ez sem egyéb fertőzésnél. Ugyanannál a borbélynál és ugyanazzal az ollóval, késsel, fertőzött és egészséges embert egyaránt „kezelnek.“ Mi természetesebb, minthogy a fertőző anyag átszáll egyik hajról a másikra. Ezért Németországban orvosi felügyelet alatt van a borbély! Kelet-Indiában a pestis a felhalmozódott tisztátalanságból ered és terjed egyik egyénről a másikra. Hozhatnék fel még számtalan és számtalan sok példát annak bizonyítására, miként ragad a betegség egyik emberről a másikra, sokszor akarat és tudás ellenére is — és hogy terjed a ragály egy helyről a másikra és mind ez azért, mert az emberek nem is sejtik, hol mindenütt rejtőzhetik a veszedelem csirája. Ezért mondja a közegészségtan, hogy a fertőző betegségek elhárítása állami feladat, minek sikeres teljesítésére a különböző hatósági, társadalmi és egyéni erők közreműködése szükséges és mivel a belátás sok helyen és tekintetben hiányos, szükséges a közegészségügyi ismeretek terjesztése a, nép között. Áttérek a fertőző betegségek ellen való védekezés módjának ösmertetésére. Engedjék ’) Felolvastatott a „Gálszócsi polgári kör“ ez évi márc. 14-iki estéjén. Szerb. meg, hogy szólhassak valamit az u. n. „iparosbetegségekről.“ Az iparos egészségét munkaközben sokféle okból környezi veszedelem, azért már régen állították, hogy az iparosok, u. n. „iparosbetegségek“-nek vannak alávetve. Ramazini szerint temetéskor a kíséretből meg lehet mondani, hogy kit temetnek, mert a sok „púpos“ csizmadiára, — a sok „sánta“ szabóra vall. Az iparosok főbb betegségei: tüdővész, mérgezések, szívbajok, csuz. Prager kimutatta, hogy mig a keztyüsök, szabók, cipészek, aranybevonók csak 31 év átlagos kort érnek el, addig a mészárosok, sütők 51 évet. A baj nem annyira magában az iparban, mint inkább magukban az iparosokban és célszerültlen berendezéseikben van. A különböző iparok főképp 3 irányban kockáztatják az emberek egészségét, — 1) hogy maga a gyárhelyiség egészségtelen, 2) hogy az ott végzett munka egészségtelen 3) hogy károsan hatnak a nagy közönségre. Nagy gond fordítandó a gyári, vagy műhely helyiség talajára, padozatára, falára. Legyen a műhely világos, elég nagy, ne álljon elő nagy zsúfoltság, jó legyen a szellőzés, tisztaság. Az egyes iparosok főbb egészségi ártalmai, éspedig a csizmadiák-é: a műhely levegője rósz a sok rothadó bőröktől, csiriztől, sok munkástól. Fontos a szellőzés. — Szabómestereké : a levegő rósz, a zsúfoltságon kívül rontja a téglázóvas, melynek melegítéséért legtöbbnyire a kályhát a szobában állítják fel, ebből pedig szónoxyd szabadul ki, ami pedig a szoba levegőjét megmérgezi. — Bádogosoknál is fő baj a rósz levegő. Ezt kevéssé az ólom is előidézi, ezenkívül pedig az, hogy a rézolvaszték melegítésekor sok szén- oxyd (CO) szabadul ki a szobába, mi a tüdőnek igen ártalmas. Jó szellőzés segíthet a bajon. — Kovácsoknál fő ártalom a nagy megerőltetés, miáltal szív- és tüdőbajok származnak. Gyakoriak az égések és ezek közül veszedelmesek lehetnek a szemet érő izzó vasszilánkok. Ez ellen ajánlatos csillámból készült szemüveg. Ez átlátszó és nem oly törékeny, mint az üveg. — Lakatosoknál és fémesztergályosoknál ugyan az az ártalom fordul elő, ezeknek ugyancsak csillámszemüveg ajánlható. — Asztalosok ártalma: rósz levegő, gyalupor, a megerőltető állás, rot- hadásos termékek a nedvesen tartott enyv miatt, végre a tűz, mely a sok faanyagtól származ- hatik. — Faesztergályosok-uál a romlott, meleg levegő. — A sütők egészségét pedig főképp az éjjeli munka támadja meg, azért nagy része ha- lavány, könnyen meghűlnek. — Hentesek, mészárosok foglalkozása a legegészségesebbek egyike. Speciális bántalomnak nincsenek kitéve. — Tímárok ártalma, legtöbbször, a nedves helyiség, pokolvarral való fertőzés az állati bőrökkel történő érintkezés miatt. Ez a foglalkozás a közönségre is ártalmas lehet a bőr szárogatása miatt, mert a legyek a fertőzést könnyen átvi- hetik az emberre. Ezért az ily műhelynek a városon kívül kellene lennie. — Szappanosoknál árthat a nedves épület, mely sokszor bűzös is a sok állott fagygyutól, lúgoktól, kiolvasztástól. Célszerű ezek ellen a magas kémény. — Enyv- készitők ártalma a bűz. Molnárok, kőfaragók, köszörűsök sok port légzenek be, minek következtében az u. n. porbetegségeket kapják (tüdővész stb.), gyufagyárosok, mérges anyag beszivása folytán, mérge- zést, (arzén, foszfor), továbbá a nagy meleg, A Zemplén mai szama tíz oldal.
