Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-10-03 / 40. szám
Doylenek, a hires angol elbeszélőnek, ismét egyik érdek- feszitő s a maga neméban remek munkáját adja közre. Akik a Regénytárból ugyané szerzőnek A nábob kincse cimü regényét ismerik, feszült várakozással fogják kezükbe venni ezt az uj könyvet, ha megmondjuk nekik, hogy főszereplője ugyanaz a Sherlock Holmes, akinek bámulatosan megrajzolt alakja annyira elragadta az első könyv olvasóit. A csinos piros kötésű könyv ára egy korona. Két menyasszony. Ez a cime Gárdonyi Géza legújabb könyvének, mely a Singer és Wolfner-fóle Egyetemes Regénytárban jelent meg. Gárdonyi, kinek „Göre Gábor“-ja olyan nevezetes hirre tett szert, hogy a jóizü falusi biró csimbókos mondásait egyre-másra citálják a családokban, ahol ezt az igazi magyar humorral teli könyvet „mögta- pasztalták“, s ki még a szigorú „Magyar Nyelvőr'1 szakszerű dicséretét is kiérdemelte tősgyökeres magyarságával — ebben az uj könyvben egész halom szebbnél szebb rajzzal, novellettel kedveskedik as olvasónak. Az előttünk lévő regényben két menyasszony, két ikertestvér irja le boldog házasságának első napját, a közvetetlenség- nek olyan igazi varázsával, hogy ellenállhatatlanul elragad minden olvasót. Ára: egy korona. 1 ^Zenélő Magyarország“ zongora zenemű folyóirat október elsői XIX füzete a következő érdekes zenemű újdonságokat közli: I. Lauger Viktortól, 2 szép magyar dalt : „Oda fenn csillagos" és „Hej megverte“ cimmel. II. II, Vilmos német császár nagyhírű szerzeményét „Dal Aegirhez" magyar és német szöveggel. III. Ivánfy István „Cserebogár“ indulóját s végül IV. Vilm Miklós „Rozsa- lugosban“ cimü bájos szalondarabját. Minden füzetben ily gazdag tartalommal jelenik meg e ma már oly közkedvelt zenemű-folyóirat. Egy-ogy füzet mindenkor 10 oldalon a legszebb s legsikerültebb divatos zeneujdonságokat hozza — negyedévben a füzet 60 oldal zenemüvet ad 1 ft előfizetésért. Előfizethetni a most októberrel megújuló IV. évnegyedre csakis a „Zenélő Magyarország" kiadóhivatalában Bpest, VI. Csengery-utca 62/a, honnan mutatvány- számot kívánatra ingyen és bérmentve küldenek. Tanügy. Egy kérdés a tanítókhoz. Mik voltak a tanító-egyesület életének, az illető évben legfontosabb mozzanatai ? —- Egyike ez a kérdés azoknak, melyekre a magyarországi tanitó-egyesületek a nagyméltóságu vallás és közokt. minister ur 1896. évi december hó 15-ikén kiadott rendelete szerint minden év november 1-ig felelni tartoznak. Ebben a rendeletben, mely a „Néptanítók Lapja" 1896. évi 53-ik számában egész terjedelmében olvasható, kilátszik az, hogy a minister ur mily nagy fontosságot tulajdonit a tanítók egyesületi életének ; ki van abban mondva az, hogy a magyarországi tanítóság nagy hazafias feladatát csakis testületté alakulva fejtheti meg ; jelezve van továbbá, hogy „e cél érdekében fokozottabb működést kell a tanitó-egyesületeknek kifejteniük1' s e fokozottabb működést a minister ur jövőben el is várja. Sőt nem elégszik meg annak határozott kijelentésével, hanem hogy a munkakedvet fokozza, az egyesületi életre irányitólag hasson, évenként pályatételeket s a legjobb pályamunkák részére 1898. évtől kezdve 50 ft pályadijat kitűzni kegyeskedik; végül megkívánja a tanitó-egyesületcktől, hogy évi közgyűléseinek jegyzőkönyvét a kir. tanfelügyelő utján őnagyméltóságához terjeszsze fel. A minister ur tehát figyelemmel kíséri a tanitó-egyesületnek életét, működését. Annyival inkább érthetetlen azért, hogy Zemplén-várme- gye tanitó-egyesülete, mintha nem akarna sorakozni a többi, a munkás tanitó-egyesületek mellé, úgy látszik, tétlenül 'nézi a kultur mozgalmakat, mert 1896. év április havában tartott gyűlése óta magáról életjelt sem ad ; úgy látszik, igaza volt az akkori gyűlésről hozott tudósítás eme jóslatának: „fel kelt hamvaiból, hogy újra meghaljon“ Hogy mi lehet e semmittevésnek oka, távolról sem merem gyanítani, mert ismerem úgy tanitó-egyesület vezetőségét, mint a tagokat. Nem vádolunk senkit, csak mégis szeretnék, ha a mi vármenyénk tanitó-testülete is levonná a maga részét a kultur élet terén kiérdemelt elismerésből; szeretnők, ha a minister úrhoz felterjesztendő jegyzőkönyvnek a föltett kérdésére ne azt kellene majd felelni, hogy legfontosabb mozzanat egyesületi életünkben az volt, hogy semmit nem tettünk. Munkára hát! Még nem késő. Még ez évből három hónap hátra van! Ne vonuljon el az egyesület élete felett nyom nélkül a második ezernek első esztendeje, hiszen Zemplén-vármegye tanitó-egysülete képes arra, hogy megmutassa, miszerint nem a gyü- mölcstelen figefa sorsa vár reá, csak alkalom adassék neki a működésre, a testületi működésre, mert tudatával bir annak, hogy tőkéjének tömörítése nélkül még igazainak védelmére is síkra nem szállhat. —n. Közgazdaság. A mesterséges borok ellen. (Folytatás és vége.) Hazai borok és külföldi borok összeházasi- tásából előállított keverék hazai termésű bor gyanánt, vagy hazai borvidéknek, vagy termelési helynek neve és jelzése alatt csak abban az esetben árusítható és hozható forgalomba, ha a keverékben a hazai bor oly mennyiségben van jelen, hogy a keverék a hazai termésű bor vagy az illető borvidék, vagy hegy bora jellegének teljesen megfelel és feltéve, hogy a hoz.á adott külföldi bor az egész mennyiség 25%-át nem haladja túl. A tokaji borvidék borai azonban e tekintetben is kivételt képez, ■— a mennyiben ha a tokaji borvidéken termett borhoz más (akár hazai, akár, külföldi) bor kevertetik, az igy összeházasított bort „tokaji“, „hegyaljai,“ „szamorodni“ elnevezés alatt, vagy pedig a tokaji borvidék, vagy ezen borvidékbe tartozó valamely község vagy hegy megnevezése mellett forgalomba hozni tilos. Az aki a bort valamely borvidék vagy szőlőfajta szerint való elnevezés alatt hozza forgalomba, a panasz alapján eljáró hatóság felszólítására tartozik annak származását számla, illetőleg vételi bizonylat, vasúti vagy hajófuvarlevél felmutatásával, vagy más alkalmas módon igazolni. Különféle vidéken termett, vagy különféle szőlőfajtákból szűrt borok keverése esetén azonban az állandó borvizsgáló szakértő bizottságok illetékesek annak a megállapítására, hogy vajon az illető bor megfelel-e azon borvidék, termelési hely, vagy azon szőlőfajta jellegének, a melynek elnevezése alatt forgalomba hozatott. A büntetés kiszabása tekintetében a tör- gény különbséget tesz a kihágások közt és pedig szigorúbb, t. i. 25 forinttól 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel és „két hónapig terjedhető elzárásssal való büntetést rendel arra, aki a mesterséges bort nem maga készítette, vagy gyártotta, hanem azt csak forgalomba hozza, vagy a törvény rendelkezései alá eső más kihágást követ el. A kihágás elkövetői ellen itéletileg oly további elbánás is alkalmazható, a mely a büntetést szigorítja. Ily szigorítások : 1. a büntető Ítéletnek az elitéit fél költségén való közzététele. — Ha azonban ez itéletileg elrendeltetik, a közzététel módja és határideje az Ítéletben állapítandó meg. 2. A bor elkobzása s az Ítéletben megjelölendő jótékony célokra fordítása. A közérdek szempotjából kívánatos, hogy a büntető Ítélet mindig hirlapilag közzététessék, hogy ez utón a műbőrgyártók üzelmei a nyilvánosság előtt lelepleztessenek. Olyan esetekben tehát, a midőn dacára annak, hogy a panasz! ott mesterséges bor készítése vagy gyártása miatt Ítéltetik el, a hatóság az Ítélet hírlapi közzététel mellőzése mindig indokolandó. A kihágások lehető megakadályozása illetőleg megelőzése végett, vagyis abból a célból, hogy lehetőleg elhárittassék mindaz, a mi a kihágások elkövetésére könnyebben módot és alkalmat nyújthatna, a következő rendőri intézkedések tétetnek: Törkölybornak, úgyszintén gyümölcsbornak készletben tartása csakis különraktározás mellett engedtetik meg. Azokban a vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban’, kereskedésekben, valamint általában minden olyan helyen, a hol törkölybort vagy gyümölcsbort árusítanak el vagy mérnek ki, az illető éttermek, ivószobák, vagy más üzleti helyiségek mindenikében állandóan és köny- nyen szembeötlő helyen: „Törkölybor-eladás“ vagy „törkölybor-kimérés“, illetőleg „Gyümölcsbor-bor eladás“ vagy „Gyümölcsbor-kimérés“ felirattal ellátott táblák alkalmazandók. A kihágások feletti eljárásra az ítélethozatalra a közigazgatási hatóságok illetékesek, u. m. I fokú hatóságok : a) községekben a főszolgabíró vagy az erre felhatalmazott szolgabiró ; b) városokban a rendőrkapitány vagy a tanács által e részben megbízott tisztviselő. II fokú hatóság- vármegyékben az alispán. Két egybehangzó ítélet ellen is van fellebbezésnek helye. Az elsőfokú hatóságok kötelesek folytonosan éber figyelemmel őrködni a felett, hogy a közigazgatásilag hatáskörükbe tartozó területen, a törvény rendelkezéseibe ütköző italok ne készíttessenek, ne gyártassanak, se pedig forgalomba ne hozassanak, továbbá, hogy a törvény, illetőleg a rendelet által tiltott egyébb cselekmények el ne követtéssenek ; másrészt kötelesek az elsőfokú hatóságok minden igyekezetükkel oda hatni, hogy az’elkövetett kihágások felfedeztessenek, s elkövetőik megfelelő büntetésben részesüljenek. E célból kötelesek az elsőfokú közigazgatási hatóságok a boreladással vagy kiméréssel foglalkozó kereskedőket, illetőleg vendéglősöket és korcsmárosokat folytonosan, a bortermelőket pedig különösen a szüret alkalmával s az ezt követő időszakban figyelemmel kisérni. Továbbá kötelesek az említett hatóságok a áereskedelmi pincékben, bormérésekben s más borelátusitó helyiségekben és általában mindenütt, a hol eladásra szánt bor van raktározva, nappal, a rendes üzleti órákban, a mikor az illető helyiségek nyitva vannak, a házi jog megsértése és feltűnés keltése nélkül váratlan ellenőrzési szemléket tartani. Ily ellenőrzési szemlék tartását a kereskedelemügyi, földmivelésügyi, pénzügyi és belügyi miniszterek bármelyike is bármikor elrendelheti. Az illetékes hatóságok az erre vonatkozó miniszteri rendeleteknek kötelesek azonnal eleget tenni. Az ellenőrzési teendőket, a jövedéki ellenőrzés és felügyelet alatt álló feleknél az arra illetékes pénzügyi hatóságok és közegek is kötelesek gyakorolni és kihágás elkövetésének gyanúja eaetében kötelesek erről az elsőfokú hatóságot haladék nélkül értesíteni. Mihelyt a törvénybe ütköző kihágás elkövetésének gyanúja merül fel, köteles a hatóság a gyanú alapossága tekintetében hivatalból meggyőződést szerezni s abban az esetben, ha a gyanú alaposnak látszik, vagy ha az állami vegykisérleti állomás, vagy a bor-ellenőrző bizottság, illetőleg annak elnöke, vagy helyettese hozzá feljelentést tesz, vagy ha a minisztereknek az ott említett ellenőrzési szemlékre kiküldött közegei kívánják, valamint akkor is, ha az említett kihágások elkövetésére nézve teljesen megbízható más feljelentés vagy panasz tétetett, köteles a hatóság a kihágási eljárást haladéktalanul megindítani. A feljelentés, vagy panasz visszavonása az eljárás megindítását, vagy folytatását — minthogy a kihágás hivatalból üldözendő — nem akaszthatja meg. Az eljárásról pontos jegyzőkönyv veendő fel. Szakértő bizottságok egyelőre két helyen állíttattak fel, éspedig: Budapesten Magyar- ország Királyhágón inneni területére — és Kolozsvárott, a Királyhágón túli részek területére. A szakértő bizottságok feladata az első fokban eljáró hatóságok által hozzájok beküldendő borokat, vagy a törvény rendelkezései alá eső egyéb borszerü italokat, vagy anyagokat megvizsgálni, s arra nézve szakvéleményt mondani, hogy vájjon a megvizsgált italok készítése, kezelése vagy forgalomba hozatala, illetőleg a megvizsgált anyagoknak a borkezelésnél való használata a törvény rendelkezésébe ütközik-e, vagy a mennyiben e tekintetben egyedül a szakszerű vizsgálat adatai alapján határozott szak- vélemény nem mondható, mennyiben forognak fenn esetleg e részben gyanúra okot szolgáltatható körülmények, melyek a hatóságnak a további eljárásnak mily irányban való folytatására útbaigazításul szolgálhatnak. A helyi bizottságok feladata a borforgalomnak megfigyelése, az elkövetett kihágások tekintetében az illetékes hatóságok, valamint az idézett törvénybe ütköző kihágások által jogaikban sértett érdekkörök nyomravezetése s a kihágások kiderítésére irányuló eljárásuk megkönnyítése. E bizottságok cime „borellenőrzőbizottság“, tagjainak száma —- az elnökön kívül — legalább 4. A bor-ellenőrző bizottságok megalakítása, szervezeti szabályaik és ügyrendjük megállapítása törvényhatóságok feladata. A bor-ellenőrző bizottságok minden törvényhatóságban a legközelebbi törvényhatósági bizottsági közgyűlésen az egész országban mindenütt inegalakitandók. A bor-ellenőrző bizottságnak, valamint a bizottság minden egyes tagjának egyenként is feladata, hogy azon területen, a melyre a bizottság működése kiterjed, állandóan éber 'figyelemmel kisérje a bortermelési és borforgalmi viszonyokat abból a szempontból, hogy vájjon ott nem készittetnek-e, illetőleg nem hozatnak-e forgalomba olyan italok, a melyek e rendelet rendelkezéseibe ütköznek ? A bor-ellenőrző bizottság, illetőleg ennek elnöke vagy helyettese által tett bejelentés alapján az illetékes I. fokú hatóság köteles azonnal, mihelyt a feljelentés megtörtént, a kihágási eljárást megindítani. Az ítéletek az illetékes bor-ellenőrző bizottsággal minden esetben közlendők, ha a bizottság az I. vagy II. fokú Ítéletet nem tartaná eléggé szigorúnak, joga van a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének vagy helyettesének az ellen a II. illetőleg III. fokú hatósághoz felebbezni. A törvény határozmányai a külföldről behozott mesterséges borokra is egész terjedelmükben alkalmazandók, még abban az esetben is, ha azok, mint mesterséges borok vannak jelölve. Hízott állat vásárok. Nagyszabású ügyet kezdeményez az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a folyó évben. Ugyanis rendszeresíteni akarja a budapesti marhavásártéren a hízott állat-vásárokat, amelyeknek célja egyrészt a hízott állatok jobb értékesítésének előmozdítása, másrészt az ezen vásárokkal kapcsolatosan rendezendő próbavágások révén a legcélravezetőbb liizlalási módokat megismertetni a gazdákkal. Mint értesülünk, az első díjazással egybekötött hízott állat-vásárt az egyesület a föídmivelés- ügyi minister támogatásával folyó évi december hó 11., 12. és 13-án tartja meg a budapesti marhavásártér istállóiban. A vásárt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületen kívül
