Zemplén, 1897. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1897-09-26 / 39. szám
Am'dŐn ezen összeget nyilvánosan nyugtatom, elmulaszthatatlan kötelességemnek tartom fentnevezett társcégnek az egyesület nevében hálás köszönetemet nyilvánítani. S.-A.-Ujhely, 1897. szeptember 24. Haas Adolf. e. pénztáros. Közgazdaság. A mesterséges borok ellen. A mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. t.-cikk végrehajtása tárgyában a kereskedelmi minister uj rendeletet bocsátott ki. A rendelet legfőbb intézkedései a következők : Mesterséges a bor, ha az: nem kizárólag szőlőből, illetőleg szőlőmustból készült; ha a borhoz tisztított szeszen, vagy borpárlaton (tiszta konyakon) kívül viz, vagy bármely más anyagok kevertetnek. A törvény azonban megengedi, hogy a természetes must az okszerű pincekezelés elveinek megfelelőleg javitassék, illetőleg, hogy a bor természetes mustból, javítás utján, vagy javítás mellett állíttassák elő. A törvény említett rendelkezésében két mozzanatot kell megkülönböztetnünk, u. m.; a természetes must jávitását és okszerű pincekezelési eljárást. Ezekre nézve a következők rendeltetnek: A must okszerű kezelése alatt értendő minden oly eljárás, mely a must minőségét javítja, a nélkül, hogy menyiségét lényegesen szaporítaná, vagy olyan anyagokat vinne bele, melyek az erjedés után is benne maradva, a természetes borbon elő nem forduló alkatrészeket tartalmazó italt eredményeznének. Megengedtetik tehát a must cukrozása tiszta eukor- nemüekkel, mint raffinált répa- vagy gyarmatcukorral (nádcukorral), kandis-cukorral, továbbá töppedt szőlővel, külföldi mazsola-szőlővel. E szabály alól a tokaji borvidéken termelt borok kivételt képeznek, mert ezek mustjának cukrozása feltétlenül tilos; megengedtetik a must szeszezése, de csak finomított legalább 95°/o-os tiszta szeszszel vagy tiszta borpárlattal (tiszta konyakkal); a must sűrítése befőzés által; a must lenyálkázása mérsékelt mennyiségű, de csak mirenytől mentes kénnel; a must savtala- nitása tiszta szénsavas mészszel, vagy kálival. Ennek ellenőrzése szempontjából szüret alkalmával a must hatósági vizsgálat tárgya s ezen vizsgálati mód az illető szőlőbirtokos ter- mésmenyiségének megállapítására is kiterjedhet. Okszerű pincekezelésül, vagy okszerű borkezelésül elfogadtatik minden oly eljárás, mely a bor minőségét javítja a nélkül, hogy mennyiségét lényegesen szaporítaná, vagy oly anyagokat vinne bele, melyek a természetes borban elő nem fordulnak, vagy a bort természetes jellegéből kivetkőztetik. Megengedtetik tehát a bor szeszezése, de csak finomitott, legalább 95°/o-os tiszta szeszei vagy tiszta borpárlattal (tiszta konyakkal); savtalanitó szerek alkalmazása (szénsavas mész, káli); hiányzó sav pótlása borkővel; a bor derítése a következő szokásos ártalmatlan derítő szerekkel, úgymint: vizahólyag, gelatine, tannin, tojásfehérje, tej és spanyolföld ; mérsékelt (az elmélet s a gyakorlat által az újabb tapasztalatok nyomán elfogadhatónak jelzett csekély mértékű) ké- nezés, de csak mirenytől mentes kénnel ; tiszta cukornemüek, u. m.: raffinált répa- vagy gyarmatcukor (nádcukor) kandis-cukor, továbbá töppedt szőlő (mazsola) alkalmazása akár áterjesztés, akár édes bor készítése céljából. E szabály alól a tokaji borvidéken termett borok kivételt képeznek, mert ezeknek cukrozása, úgyszintén a borok előállításánál külföldi mazsola- szőlő használata feltétlenül tilos; megengedtetik caramel vagy szafflór használata oly célból, hogy a fehér borok attól szebb szint kapjanak; élesztő használata az átérj esztéshez; különféle borok (természetes borok) házasitása; ellenben természetes bort törkölyborral (csigerrel, lőrével) vagy gyümölcs-borral összekeverni (házasítani) tilos; megendedtetik végül minden oly művelet, mint a hevítés, szűrés, mely a borok konzerválására szolgál s melylyel idegen, vagy ártalmas anyagok nem jutnak a borba. A felsorolt anyagok és eljárások használása és alkalmazása azonban csak oly mennyiség erejéig, illetőleg csak oly mértékben engedhetik meg, mely a normális bor természetes alkatrészei közti helyes arányt és összhangot nem zavarja meg. Minden más anyagnak a musthoz, illetőleg borhoz való keverése, vagy a must, illetőleg a bor kezelésénél való használata feltétlenül tiltva van; következésképen azok a borok, amelyeknek készítésénél, vagy kezelésénél nem az elősorolt anyagok használtattak, valamint a rendelkezésbe ütköző módon kezelt mustok és borok is mesterséges boroknak tekintendők.A törvény tiltja az oly természetes bornak, melyhez külföldi mazsolaszőlő is hozzáadatott, tokaji hegyaljai, vagy szomorodni elnevezés alatt való forgalomba hozását. Ellenben meg van engedve a külföldi mazsolaszőlő hozzáadásával az okszerű pincekezelés elvei szerint jayitott természetes bornak más általános elnevezések alatt való forgalomba hozása. Ha valaki az ily bort termelési hely vagy borvidék szerinti elnevezéssel kívánja forgalomba hozni, ez esetben azon borvidék, vagy a borvidékbe eső hely vagy hegység nevét használhatja, a hol a bor tényleg termett, vagy amely vidék borjellegének megfelel; mindazonáltal a külföldi mazsolaszőlővel készült bor „tokajiu, „szamorodni“, „hegyaljai“ elnevezés alatt, valamint általában a tokaji borvidék, vagy a tokaji borvidékbe tartozó valamely község vagy hegy megnevezése mellett egyáltalában nem hozható forgalomba. Törkölybor,(csider vagy lőre) az az ital, amely a friss és egészséges szőlő-törkölyből, az illető törköly kitaposása vagy kisaj tolása után legkésőbb három nap alatt, a törkölyben maradt boralkatrészeknck vízzel való kivonása utján, erjesztéssel házilag állitatik elő. Ellenben a törkölyből iparszerüleg nagyban előállított borhoz hasonló italok, úgyszintén a három naposnál régibb, valamint az ecetedésnek indult, vagy bármiképpen megromlott törkölyből készült bor- szerü itatok mesterséges bornak tekintntendők. A szőlőtörköly törkölybor készítésére csak egyszer használható. A törkölyborra (csigerre vagy lőrére) nézve a következők rendeltetnek: a törkölybor készítésénél vagy kezelésénél csak a tiszta cukornemüek felhasználása van megengedve, a cukro- zás azonban ezekkel is csak áterjesztés céljából engedtetik meg, ellenben az aszuborokhoz hasonló édes italt a törköly-borból (csigerből vagy lőréből) előállítani tilos. A törkölybor (csiger lőre) készítésénél, úgyszintén ezek kezelésénél külföldi mazsola- szőlő használata feltétlenül tilos. Hasonlóképen tilos magából a mazsolaszőlőből, vagy ennek törkölyéből vízzel borhoz hasonló italt készíteni. A törkölybort (csigert, lőrét) csak törköly- borral (csigerrel, lőrével) szabad keverni (össze- vegyiteni vagy házasitani), ellenben törkölybort (csigert, lőrét) természetes borral ürmösborral vagy gyümölcsborral keverni (összevegyiteni vagy házasitani) tilos. A természetes bor kezelésénél tiltva lévő anyagok használata a törkölybor (csiger, lőre) készítésénél és kezelésénél is tilos. E tekintetben csak a törkölybor (csiger, lőre) készítéséhez szükséges viz használa tekintetében van helye kivételnek. Gyümölcsbornak a friss gyümölcs nedvéből, viz, vagy cukrosviz hozzáadásával, természetes erjesztés utján előállított ital neveztetik. A gyümölcsbor azon gyümölcs szerint nevezhető el, amelynek nedvéből készül, pl. almabor, körtebor, ribizkebor, cseresnyebor stb. A törkölybort vagy gyümölcsbort tartalmazó minden hordónak kifelé álló fenekén, vízzel le nem mosható s a hordó színétől feltűnően elütő festékkel, a hordóra festett (de semmi esetre sem krétával jegyzett vagy irt) és könnyen olvasható „Törkölybor“, illetőleg „Gyümölcsbor“ jelzéssel kell ellátva lennie. Ha a törkölybor vagy gyümölcsbor zárt (ledugaszolt) palaczkokban vagy más zárt edényekben tartatik vagy hozatik forgalomba, az illető palackok vagy más edények olyan címlapokkal (vignettákkal) látandók el, amelyeken a „törkölybor“', illetőleg a „gyümölcsbor“ eine- j vezés világosan és könnyen szembeötlő módon van föltüntetve. A községi elöljáróságok kötelesek minden községben, amelyben szőlőmivelés van, a szüret folyama alatt, de legkésőbben annak befejezésétől számított öt nap alatt, pontosan összeírni, hogy minden egyes szőlőbirtokosnak mennyi szőlőtörkölye van. Ezen összeírás alapján pontos kimutatás készítendő két példányban. A községi elöljáróság (közeg) köteles a szőlőtörköly fel- használását, valamint azt is ellenőrizni, hogy a szőlőbirtokos szőlőtörkölyét csak egyszer használhassa fel törkölybor készítéséhez. Kötelesek továbbá: az összes közlekedési intézetek, ha valamelyik állomásra törkölybort szállítottak, az elsőfokú illetékes hatóságnak azonnal bejelenteni, hogy törkölybor szállítmány érkezett, s kötelesek egyszersmind azt is kimutatni, hogy ki és hol adta fel a szállítmányt, továbbá, hogy az hány hordóból áll, mennyi a tartalma s kinek a címére érkezett. A borseprü felhasználása csak két módon van megengedve, éspedig: vagy akként, hogy a közönségesebb és gyengébb (természetes) borok a jellegzetes bor seprűjére öntetvén, ez által zamatosittassanak vagy átterjesztessenek, vagy lepárlás utján előállítandó szeszes ital (seprüpálinka) készítésére. A borseprüből a még benne lévő bor kipréselhető, ellenben borseprüből viz, vagy bármi más anyag hozzáadásával borszerü italt készíteni és forgálomba hozni feltétlenül tiltva van. Tilos a bort oly vidék megjelölésével forgalomba hozni, amelyen az nem termett, illetőleg amely vidék jellegének nem felel meg. Tilos továbbá á bort oly szőlőfajta megjelölésével forgalomba hozni, amelyből az nem készült. Ellenben meg van engedve különböző vidékeken termett, vagy különféle szőlőfajták mustjából erjedt borok keverése s az összeházasított bornak oly borvidék elnevezése, illetőleg oly szőlőfajta neve alatt való forgalomba hozása, a mely vidék vagy faj bor jellegének a keverék tényleg megfelel. A borvidékek beosztásokban a tokaji borvidékhez tartoznak Zemplén-vármegyéből: Bekecs, Erdő-Bénye, Erdő-Horváti, Golop, József- falva, Károlyfalva, B.-Keresztur, Kisfalud, Le- gyes-Bénye, Mád, Monok, B.-Olaszi, O.-Liszka, Ond, Petrahó, Itátka, Sárospatak, S.-A.-Ujhely, Szegi-Long, Szerencs, Szőlőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Kis-Toronya, Vámos-Újfalu, Vég-Ardó, Zombor, B.-Zsadány (összesen 30) községek területei. Beregszász-nagyszőlősi borvidék; magában foglalja: Bereg- és Ugocsa-vármegyék egész területét és Zemplén-vármegyének az előbbi pont alatt nem említett részét. Minden tetmészetes bor, ha a termelő, kereskedő, vagy kimérő nem elégszik meg általános elnevezésekkel (mint pl. I. vagy II. rendű asztali bor, vagy ó-bor, vagy vörös bor, pecsenyebor stb.), hanem azt származási névvel is megkívánja jelölni, csak azon borvidék, helység, vagy hegy szerinti elnevezés alatt hozható for- galomna, mely borvidék, helység, vagy hegy területéről tényleg származik, illetőleg amely borvidék, helység, vagy hegy jellegének a bor megfelel. Ez alól az általános szabály alól azonban a tokaji borvidék borai annyiban képeznek kivételt, amennyiben a „tokaji“, „szamorodni“', „hegyaljai“, vagy általánosságban a „tokaji borvidéki“, vagy a tokaji borvidékbe tartozó valamely község, vagy hegy megnevezése azon borok forgalomba hozatalánál, melyek külföldi, mazsolaszőlő hozzáadásával állíttatnak elő, még akkor sincs megengedve, ha az illető borok tényleg a tokaji borvidéken termettek is. (Folyt köv.) Sátoralja-Ujhelyi piac. 1897. szept 24. i. o. II. o. i. 0. ii. o* a |kr ft kr ft kr it kr l6 gr. zsemlye — 2 — Paszuly íoo ^ 7 _ 5 50 kilgram monkint * » 1 » 8 _ 06 Abajdóc-kenyér — 20 18 Aszaltszilva too i. 24 — 22 — Rozs-kenyér — 19 — 17 * 1 2— 26 — — Marhahús — 4X — 44 Orlött dara íoo 22 18 — Borjúhús — 56 — — — 24 — 20 Bárányhús — — — — Tatárka íoo liter —-I — Sertéshús — 56 — — . i — 20 — 16 Szalonna — 64 62 — Burgonya íoo liter 2 20 1 80 Pátens gyertya Öntött gyertya — 56 46 — — Életneműek: Szappan — 24 — — Búza r mmázsa 11 00 10 80 Egy tojás — 3 — — Kétszeres i mn— — kiló mák — 28 — 24 Rozs i mmázsa 8 00 7 80 » . vaj — 75 — 70 Malátaárpa i m m —— — Sertészsír — 80 — 76 Árpa i mm. 6 40 5 SU Liszt íoo kiló 21 — — Zab i mm. 6 20 6 10 — 22 — — Kása i mm. 12 10Borsó roo kiló 18 — 17 Kukorica i mm . 6 00 5 80 > I »20 — 18 Spiritusz i liter — 64 —Lencse 100 » 12 — 8 00 » á tooTralles1' — — — » 1 » 14 9 Sav. káposzta I ko. 12 10 Vármegyei Hivatalos Rész. 1473/16969 sz. Zcmplcn-vdrmcgye közig, bizottságától. Olvastatott Sáros vármegye alispánjának folyó évi 10315. sz. alatt kelt átirata, melylyel a Sáros-vármegyébe irányított sertések szállításának korlátozása tárgyában folyó évi 7898. sz. alatt kiadott intézkedéseinek hatályon kívül helyezése iránt a folyó évi 38,492 sz. alatt kiadott földmivelésügyi minister! intézvényt másolatban megküldi A folyó évi 1178/12993. sz. alatt kiadott közigazgatási bizottsági határozat kapcsán a ministeri rendelet másolatban tudomásul vétel, alkalmazkodás és közhirrététel végett a 10 járási főszolgabírónak kiadatni és az érdekeltek tájékoztatása céljából a „Zemplén“ hivatalos lapban közzététetni határoztatott. Kelt Zemplén-vármegye közigazgatási bizottságának S.-A.-Ujhelyben, 1897. évi szeptember hó 10-én tartott ülésében. Molnár, főispán, mint a közig. biz. elnöke.
