Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-01-31 / 5. szám
krt: Zsigmond Sándor, Berkó N. és Tagerlei- der Simon urak; 1 ft 20 krt: Zborayné; 1—1 forintot: Zelenyák, Udvardi Viktor, Mascsenyik d. és Helmeczi, Spák János, Lampel Nándor, Gaál Sándor, Kohn Henrik, Horváth József, Somogyi Izidor, Sztankó László, Szűcs Sándor, Torma, Suszter Károly, Dankó, Besztercziné, Spiegel Samu, Springer Samu, Grün Adolf, Gersner, Stern Mór, Ihávéczky János, N. N., N. N., Zefkovics Adolf és Tliain István urak; 50—50 krt: Nemes Béla; Blaskóné, Gambálv, N. N., Frankóné. Varannón, 1897. január hó 20-án. Runyacziczky József, e. pénztárnok. Tanügy. A s.-a.-ujhelyi statusquo izr. hitközségi népiskola története. (Folyt, és vége.) (m.) A munka utolsó fejezete az iskola jelen állapotát ismerteti meg velünk. Megtudjuk belőle, hogy az iskolának tulajdon, minden követelménynek teljesen megfelelő épülete van ; a tantermek kellően fel vannak szerelve a szükséges eszközökkel. A körülbelül 400 kötetből álló könyvtár sok értékes müvet tartalmaz; a Schön Mlmos dr. ajándékozta 400 koronából is ezt a könyvtárt gyarapitották. Tanulók könyvtára azonban nincs, vagy a mi csekély számú könyv van benne, számba se vehető. A tanitók száma tavaly 7 volt: 4 férfi, 3 nő. A legidősebb tanitó fizetése lakásbérrel 750 ft. A tavalyi költség- vetés szerint az iskola fen tartása 5029 ftba került ; begyült ennek fedezésére 2600 ft. tandíj, a Kaesztenbaum-alapból 845 ft, a többit a hitközség pótolta. Volt 4 fiú és 6 leányosztály; a leányiskolában 2—2 osztályt egyesítettek. A tanulók száma 364 volt, ezek közül 4 nem izr. vallásu. A tanitásdij fizetése alól 101 tanuló teljesen fel volt mentve. A szegény tanulókat jótékony-egyesületek ruhával, könyvekkel, sőt ebéddel elíátták. Az iskolaszék 14 tagból áll; elnöke Reichard Salamon dr. Eddig a múlt története. Függelékül egy régi felhívás és a tanitásterv hittani anyaga következik, melynek hiánya szinte szégyenfolt városunk tanügyén. Tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben na- gyott haladt Ujhelyünk ; de csak a külsejét gondozta, belső világa pedig maradt a régi. Villámos világítás oszlatja most már el az éji sötétséget, de hol az iskola, mely leányaink szellemvilágában terjesztené a világosságot? Nincs sehol. A zsidó hitközségtől várjuk, hogy majd teremtsen számunkra. Pedig inkább fizikai sötétség lenne, mint szellemi. Szó a mi szó, mig ezen az állapoton valahogyan segítve nem lesz, csak falu marad Uj- hely. Le nem mossa róla ezt a nevezetet még a .,rendezett tanács" se; ha csak nem az lesz a legelső tanácsa, hogy „állítsunk polgári leányiskolát, de minél hamarább“. De messze kalandoztam. Hadd térjek hát viszsza, ha nem is a műhöz, legalább a szerzőjéhez. Mint a szóban levő műből kiböngészem még 1895. végén letelt már 25 éve annak, hogy a jeles néptanító ennél az iskolánál működik. Nem akarom a t. olvasó előtt én is hangsúlyozni azt a már amúgy is agyonhangsulyozott régi szólásformát, hogy „sok idő ez egy ember életében“, de megengedik talán fölemlítenem, hogy a 25. év rendesen jubilomi vagy jobban mondva jubileomos év. És a mi szerzőnk jubilált is, csakhogy furcsa és szokatlan módon. Mig más embernek saját társadalmi köre szokta emlékezetessé tenni az ilyen alkalmat, addig ő maga emelt maradandó emléket annak az iskolának, melynek szolgálatában életének javarészét tölté. Hát bizony nem divatos ez a mód, de ilyennek szeretem én látni a jubileomokat, már t. i. a jubiláns részéről; akit arra kérek, hogy e szavaimért rám meg ne haragudjék, vagy ha haragszik is, legalább ne nagyon. Bár sértem is szerénységét, a tisztelet adóját vélem leróni iránta, mikor ez alkalommal munkás életéről és áldásos működéséről pár szóval megemlékezem. Sokat úgy se kell róla mondanom, mert működése úgyis nyitott könyv városunk társadalma előtt.*) Knopfler Sándor 1841-ben született Ujhely- ben. Miután az akkor fennállott izr. alreáliskolát kijárta, Kassára ment a főreáliskolába. De mert abban az időben szemet szúrt az, ha vallásos szülők gyermeke a világi tudományban igyekezett magát kiképezni, ő is kénytelen volt tanulmányait abba hagyni és nevelősködni ment vidékre, a hol azonban folyton tanult és tökéletesítette magát hangyaszorgalommal. 1870-ben került jelenlegi állomáshelyére és a következő évben tette le a képesítő vizsgálatot Sárospatakon, dicséretesen. *) Az adatokat nagyrészt a millóniom alkalmából megjelent munkából vettem át. Irodalmi munkássága a 60-as évek elején veszi kezdetét. Tanügyi és felekezeti lapokban jelentek meg ekkori dolgozatai. Nagyobb irodalmi munkásságot az orsz- magy. izr. kongresszuskor kezdett kifejteni, amikor rendes munkatársa volt az orth. párt lapjának, a „Magyar Zsidónak“. Ekkor adta ki a „Vor dem Congresse“ és ..A kongresszus után“ cimü brosürokat is. A „Zem- plén' -nek keletkezése óta szorgalmas munkatársa s 1878/79-ben ő vezette a „Zempléni Lapok“ tanügyi rovatát is. A „Hon“ 1873. évi egyik számában nagyszabású cikkelyben kelt ki a zsidó zugiskolák butitó iránya ellen. E cikkelyért meleghangú köszönő levelet intézett hozzá Arvay József, vármegyénk akkori kir. tanfelügyelője. A tankönyvirás terén is szép nevet szerzett. Csnszin József s.-tanfelügyelő buzdítására 1878-ban megírta „Zemplén-vármegyé földraj- zá“-1, mely már 5-ik kiadásban forog közkézen e vármegye iskoláiban. E müvéről Kiss Áron dr. is, pedagógiai irodalmunknak e Gyulai Pál-ja, elismerte, hogy „helyes menetű és módszerü“. „Általános földraj z„-t is irt s ez több kiadást ért. „Irálypéldák tára“ és „Irályfeladványok tára“ c. négy részből álló müvével egyike lett a fogalmazás-tanítás úttörőinek, a három részben megjelent „ Több héber imák“ c. tankönyvvével pedig a zsidó hitoktatás magyarosításának tett nagy szolgálatot. Érdemei elismeréséül az „Orsz. izr. tanitó-egyesület“ választmányi tagjai sorába vette föl. Egy szóval Knopfler Sándor a hivatásának élő, lelkes és munkás izr. tanitó példaképe, aki áldásos működésével a társadalom osztatlan elismerését érdemelte ki, nemcsak, de a tanítói névnek tiszteletet, magának széles körben népszerűséget, közbecsülést szerzett. Adja az ég, hogy példájával még sok időn át buzdíthassa tettre a fiatalabb tanitó-nem- zedéket! Tanügyi hírek. Schön Vilmos dr.-nak a Zemplén-vármegyei közkorház érdemes főorvosának tevékenysége, munkássága, jeles képzettsége és városunk emelése körül szerzett érdemei ismeretesek. De e derék férfiú hitsorsosainak községi és iskolai ügye iránt is kiváló érdeklődéssel viseltetik s azt anyagilag és szellemileg előmozdítja. Itt most csak a közzelmultból két szép tettét regisztráljuk: a helybeli „statusquo izr. hitközség“ iskolájában két év óta áldásosán működő népkonyha az ő fáradozásának köszöni létrejöttét, az iskolai könyvtár gyarapítására pedig 400 koronát ajándékozott. E közhasznú működése elismeréseid és iránta való nagyrabecsülésének jaléül a hitközségi képviselőtestület minap tartott tisztújító közgyűlésén az iskola felvirágoztatásáért két éven át működött Beichard Salamon dr. lemondása folytán Schön Vilmos drt. választotta egyhangúlag az iskolaszék elnökévé, aki megválasztatását az iskolaszék és a tanítótestület örömére el is fogadta. Az iskola felügyeletével Rosenberg Bemát dr. lett megbízva, a ki az igazgatói teendőket is végzi. K. Fölhívás. A nagyméltóságu vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister ur 1896. évi november hó 26-án 61,932. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a kassai községi óvónál a folyó iskolai évben is 6 hónapra terjedő állandó gyermek- menedékliázak vezetésére képesítő dajkaképző tanfolyam nyittassék. Erre a tanfolyamra oly 18—40 év között levő nők vétetnek föl, kik a népiskola hat osztályát elvégezék, vagy Írni, olvasni és számolni tudnak, a magyar nyelvben jártasak, zenei hallással bírnak s a község elüljáróságától jó erkölcsi bizonyítványt mutatnak föl. Minthogy} a tanfolyam február hó 10-én veszi kezdetét, jelentkezők a fenti követelményeket igazoló okmányaikat február hó 1-ig Sudy K. Jánoshoz, a dajkaképző igazgatójához nyújtsák be. A tanfolyam a ministeri rendelet értelmében, csak az esetben lesz megnyitható, ha legalább hat hallgató jelentkezik. A tanfolyam ingyenes. Kassa, 1897. január hó 19. Benczúr Géza, bizottsági elnök. Közgazdaság. A vármegyénk területén létező pénzintézetek mérlegeinek főbb adatait a következőkben ösmertetjük : „S.-A.-Ujhelyi Takarék- pénztái^-nál : alaptőke 60,000 ft, — tartalékalap, a különféle tartalékalapokkal 98,000 ft, — le- számitoltatott 4,490,299 ft, — takarékbetét 735,718 ft 17 kr., — tiszta nyeremény a tkptárnál 22,652 ft 43 kr., a szesz-osztálynál 16,097 ft 08 kr., összesen 38,749 ft 51 kr., — osztalék 55 ft. — S.-a.-ujhelyi „Központi Takarékpénztár“-nál: alaptőke 100,000 ft, — tartalékalap 10,000 ft, — leszámitoltatott 1,663,633 ft 42 kr., takarékbetét 236,053 ft 53 kr., tiszta nyeremény 14,540 ft 42 kr., — osztalék 12 ft, — „ Tokaj- Hegyaljai Takarékpénztár“-nál Tokaj : alaptőke : 60,000 ft, — tartalékalap 47,925 ft 79 kr., —- leszámitoltatott 1,898,155 ft 55 kr., — tartalékbetét 276,467 ft, — tiszta nyeremény 9587 ft 44 kr., — osztalék 12 ft. — „Hegyalja-Mádi Takarékpénztár“-nál Mád: alaptőke 50,000 ft, — tartalékalap 58,059 ft, leszámitoltatott 1,394,875 ft 07 kr., — takarékbetét 125,123 ft 30 kr., — tiszta nyeremény 12,467 ft 64 kr., — osztalék 7 ft. (Folytatjuk.) A Rock. Angolországnak legrégibb biztositó társasága a Rock elhatározta, hogy üzletkörét kiterjeszti Magyarországra is és Budapesten vezérképviselőséget állít. A vezérképviselőséggel megbízták Fischer József urat, orvossá Irsai egyet, m.-tanárt, ügyészszé Neumann Antal és Neumann Sándor jogtudorokat nevezték ki. A Rock biztositó intézetet 1806-ban alapították. Régibb és szilárdabb intézet nincs a világon. Üzletköre nemcsak az élet- és járadékbiztosítás, hanem kiterjed olyan ágakra is, aminőket a magyar monarchiában még nem honosítottak meg. Á Rock biztosíték alapja 38 millió forint. A biztosítási alap a fönálló biztosításnak 75'70-a és a biztosított összeg jelen értékének 198"/,,-a úgy, a Rock minden 100 ft kiadásával 198 ftps fedezet áll szemben. A „Rock“-nak rendkívül előnyös és fölötte olcsó a díjfizetési táblázata, a nyeremény-részesedés is rendkívül nagy. A s.-a-iihelyi anyakönyvi kerület közlései. (1897. jan. 23-tól 30-áig.) a) Házasságot kötöttek: Merazzi Ferenc és Tóth Irén s.-a.-ujhelyi lakosok, Harmann János és Volovszkv Mária s.-a.-ujhelyi lakosok, Czető Sámuel vékei és Pirigyi Eszter s.-a.-ujhelyi lakos, Czili István mikóházi és özvegy Riczinger Adolfné, Pál Janka s.-a.-ujhelyi lakos, Szánkó Pál és Kolodi Mária s.-a.-ujhelyi lakosok. b) Kihirdetésük elrendeltetett: Friedman Májer és Weinberger Betti, Kocsis János s.-a.-ujhelyi és Czuker Anna eperjesi lakos (időközben visszavonatott), Vasó András és Szabó Julianna s.-a.-ujhelyi lakosok, Makay István és Sóth Mária Zsuzsanna s.-a.-ujhelyi lakosok, Glückman Lipót és Zinner (Dini) Ida s.-a.-ujhelyi lakosok. c) A születések anyakönyvébe bevezettettek : Ligresz Mihály, Ohrincsák Frigyes, Müller Antal, Takács Mária, Groszman Károly, Zboray Kálmán, Bárczy Irén Gizella, Lesó Lajos, Dvo- rák Ferenc, Lengyel Ilona, Berinstepp Kornél, Olexa Géza, Schwarcz József, Petrik István, Weinberger Fridónia, Tóbiás ’ Márta, Kahán Fanni. d) Elhaltak : Orbán János, Polturák Vince, Térjék Károly, özvegy Adler Józsefné, szül. Wiener Anna. S.-A.-Ujhelv, 1897. január 30. Kapás L. Aurél, anyakönyvvezeto. Vármegyei Hivatalos Rész. 36/97. főisp. sz. Zemplén-vármegye főispánjától. Pályázati hirdetmény. A bosznia-herczegovinai országos kormány pénzügyi szolgálatának fogalmazói szakában legközelebb több, a X-ik díjosztályba tartozó segéd- fogalmazói állomás 1100 frt fizetéssel és 200 frt pótlalékkal, tehát 1300 frt összilletménynyel, — továbbá több pénzügyi fogalmazó gyakornoki állomás, évi 800 frt segélypénz élvezete mellett fog betöltetni. A pályázati folyamodványok a bosznia-herczegovinai országos kormányhoz czimzendők és születési bizonyitványnyal, érettségi bizonyitvány- nyal, jogvégzettséget igazoló bizonylattal (abso- lutorium), államvizsgálati bizonyitványnyal és az egészségi állapotot feltüntető orvosi bizonyitványnyal szerelendők fel, s feltüntetendő bennük a nyelvismeret is. A kérvények 40 kros, a keresztlevél és orvosi bizonyítvány 40 kros, az érettségi bizonyítvány és végbizonyítvány (absolutorium) 10 kros, az államvizsgálati bizonyítvány 1 frtos és az eddigi alkalmaztatásról nyilvános hatóságok által kiállított bizonyítvány í frtos, a többi okmány pedig 40 kros boszniai okmány- bélyeggel látandó el. Boszniai bélyeg hiányában a megfelelő készpénz csatolandó. A kérvények folyó évi február 15-éig a főis- páni titkári hivatalhoz nyújtandók be. Kelt S.-Á.-Ujhely, 1897. január 18. 2—2. Molnár István, főispán, mint a közig. biz. elnöke.
