Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-31 / 5. szám

29/20021. Zemplén-vármegye közig, bizottságától. Olvastatott a nagym. földmivelésügyi Mi­nisterium m. évi 61170 sz. a. kelt intézvénye, melyben arra hívja fel a közigazgatási bizottságot, hogy « múlt évi jégverések által - különösen a szőlőkben és gyümölcsösökben okozott károkra való tekintetből megadott adóelengedésekre a gazdaközönség figyelmét minél szélesebb körben hívja fel. Aß intézvény a járási főszolgabirákkal kö- zöltetni és a ..Zemplén“ hivatalos közlönyben közzé tétetni rendeltetett. Kelt T. Zemplén-vármegye közigazgatási bizottságának S.-A.-Ujhelyben 1897. évi január 11-én tartott ülésében. Molnár, főispán, mint a közig. biz. elnöke. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. Miniszter. 61170. VI I. sz. valamennyi törvényhatóságnak. A folyó évi július és augusztus hónapokban rendkívül nagy mértékben előfordult jégverés az ország számos vidékén nagy károkat okozott a gazda­sági terményekben, különösen a szőlőkben és gyümölcsösökben. — A közadók kezeléséről szóló 1883 évi XLIV t. ez. 49. §-a értelmében a jégeső által okozott károk eseteiben adó elengedésnek van helye, ha a károsult tulajdonos által 8 nap alatt bejelentetik. Részemről kiváló súlyt fek­tetek arra, hogy legalább abban a szenvedett kár nagyságához képest viszonylag csekély ked­vezményben, a melyet a törvény az adóelenge­dések utján biztosit, a károsult szőlőbirtokosok lehetőleg minél nagyobb számban részesitessenek. — Ez okból a pénzűgyminister ur közbenjárá­somra f. évi szeptember hó 21-én 68420 sz. alatt a pénzügyigazgatóságokhoz intézett rendeletével a folyó évben kivételesen megengedte, hogy a pénzügyigazgatóságok a szőlőkben és gyümölcsö­sökben a jégverés által okozott elemi károkra vonatkozó bejelentéseket szabályszerű tárgyalás alá vegyék még akkor is, ha a bejelentés a szabályszerű 8 napi határidőn túl elkésve történt, vagy még ezután történnék is. — Erről a törvényhatóságot azzal értesítem, hogy saját hatáskörében is iparkodjék oda hatni, hogy a pénzügyminister úr idézett intézkedése a gazda­közönség tudomására jusson s hogy a jégverés által károsult szőlősgazdák és gyümölcstermelők ezen adó kedvezményt minél számosabban igény­be vegyék s e czélból a kárt, ha még eddig nem tették volna, az előirt módon jelentsék be. — Kelt Budapesten 1896. évi szeptember hó 29-én. Darányi s. k. 26.081. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. Ezen miniszteri intézvény a tokaji járás főszolgabírója, jegyzői kar s kir. építészeti hi­vatallal közöltetik és a vármegye hivatalos lap­jában közzététetik. S.-A.-Ujhelv, 1897. január 10. Matolai Etele, alispán. Másolat. M. kir belügyminister 96.521/11. Zemplén- vármegye közönségének S.-A.-Ujhelyen. Hiva­tali elődöm 1894. évi julius hó 28-án 59.215. szám alatt kelt leiratában már jelezte, hogy az ugyanott említett körülményeknél fogva kívá­natos. miszerint az épitendő, s időközben folyó óv november hó 19-én a forgalomnak át is adott tokaj-rakamazi vashid felett a rendőri hatósá­got Zemplén vármegye, illetve ennek tokaji já­rása szolgabirói hivatala és Tokaj város elöl­járósága lássa el. Ezen czél az akkor terveit módon t. i. a rakamazi oldalon épülendő vám­ház területének közigazgatásilag Zemplén vár­megye területéhez leendő csatolása által, Sza­bolcs vármegye ellenzése folytán nem volt ugyan megvalósítható, mivel azonban az oly módon is elérhető, hogy csupán a szóban forgó hid feletti rendőri felügyelet utaltatik kizárólag Zemplén .vármegye hatósági körébe: mi ellen Szabolcs vármegye 1894. évi november hó 24-én tartott rendkívüli közgyűlésében 565. B. gy. szám alatt hozott határozatában sem emelt kifogást, ezennel elrendelem, hogy a tokaj-rakamazi uj Tisza-hid felett a rendőri felügyeletet Zemplén vármegye illetékes hatóságai és közegei gyakorolják. A hídtól Rakamazig terjedő nt és ártéri hidak rend­őri felügyelete azonban továbbra is Szabolcs vármegyo illetékes közegeinek hatáskörében ma­rad. Erről a törvényhatóságot tudomás és to­vábbi intézkedés végett értesítem. — Budapes­ten, 1896. évi december hó 9-én. Perczel s. k. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottsá­gának 1896 évi deczember hó 18-án tartott köz­gyűléséből. Olvastatott a nm. Belügyminister ur folyó évi 84829 szám alatt kelt intézvénye, melyben a névmagyarosítás érdekében megengedi hogy, bármely közszolgálatban alkalmazva lévő egyé­nek névváltoztatása esetében az illetőségi bizo­nyítványnak, illetve az illetőségi hatóság nyilat­kozatának felterjesztésétől eltekint. Határozat. A miniszteri intázvény másolatban a központi jegyzői karnak és a 10 járási főszolga­bírónak tudomás és alkalmazkodás végett kiadatni és a ,,Zemplén"-be is közzététetni határoztatok. Kmf. .Jegyzetté : Kiadta : Dókus László. Dókus Gyula, IV. aljegyző. főjegyző. Másolat. Magyar kir. Belügyminister 84829 /V—b. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. A névmagyarosítás iránt újabban nagyobb mérv­ben nyilvánuló törekvést lehetőleg elősegítendő, értesítem a törvényhatóságot, hogy bármely közszolgálatban alkalmazva lévő egyének név- változtatása esetében az illetőségi hatóság nyi­latkozatának gyakran hosszabb időt igénylő be­szerzésétől eltekintek, minélfogva az emhtett egyénektől névváltoztatás iránti kérvényük be­nyújtásánál ilyen nem kívánandó, hanem a kérvény véleményes jelentése kíséretében hozzám késedelem nélkül felterjesztendő. Budapesten, 1896. évi szeptember hó 26-án. A minister helyett: Latkóczy Imre s. k. államtitkár. 229. szám. Zemplén-vármegye kir. tanfelügyelőjétől. Az óvodai bizottságok tekintetes elnökeihez. Hivatalos tisztelettel kérem fel a tankerü­letemben működő óvodai bizottságok tek. elnök­ségét, hogy a felügyeletük alatt álló óvodák szellemi érdekeinek előmozdítása céljából a „Kisdednevelés“ czimü lapot az óvodák költség- vetése terhére megrendelni szíveskedjenek. S.-A.-Ujhely, 1897. január 24-én. Nemes Lajos, kir. tanácsos, tanfelügyelő, 232/1. 97. sz. Szinnyai járás szolgabiráiától. Körözvény. Nagy-Polena községében folyó évi január hó 17-ik napján egy fekete-sárga szinü, hosszú szőrű vadász eb (kopó) bitangságban találtatott. Igazolt tulajdonosa az eltartási költségek megtérítése után bár mikor átveheti. Szirmán, 1897. január hó 20. Kossuth, főszolgabíró. Heti tájékoztató. Vasárnap, jan. 31. No. 1. Péter. Hétfőn, febr. 1. Ignác pk. Kedden, febr. 2 Gyér. sz. B.-A. Szerdán, febr. 3. Balázs pk. Csütörtökön, febr. 4. Korz. András. Pénteken, febr. 5. Ágota sz. f Szombaton, febr. 6. Dorotea sz. szerkesztő postája. K. B. urnák — Kassa. Levelet küldöttünk. Z. A. — München. Szives üdvözlet, F. B. — K.-Helmecz. Lapodat átküldöttem a kiadó­hoz. Szép-szép. hogy még is érdeklődői. B. P. — K.-Helmecz. Ha csak lehet, legkésőbb a jövő 15-éig kérem vissza Sch. — R. R. In dubiis charitas! Csuka Ödön urnák — Helyben. Szives türelmet kérek. N. N. — Kassa. Pár nap múlva mindenről majd élőszóval. Szervusz 1 B. Zs. urnák — Varannó. Gratulálunk! (Hanem b. lev. lapja a mi hírünket elvitte valakinek másnak, és azét a valakiét hozta el nekünk.) Felelős szerkesztő: Dongó Gyárfás Géza. Kiadó-tulajdonos : Éfclert Gyula. Eladó vetőmagvak. Gróf Széchényi Sándor és Társai Zem­plén megyei uradalmába a következő mag­vak aladók: 300 ram. tavaszi bükköny, elsőrendű minőségű, 100 mm. lenmag1, eredeti rigai mag után termelve igen nagyszemü válfaj. — Mintával és ár iránti felvilágosítással szol­gál Höfer Floris kasznár, Upor, Zemplén- megye. A Zemplénmegyei kereskedelmi-, ipar-, termény- és hitelbank. Mérleg-kimutatás • Nyer- és veszt-számla 1896. évi deczember hó 31-én. Vagyon .. Összeg Teher Összeg Veszt Összeg Nyer Összeg | forint kr. forint kr forint kr forint kr. Pénzkészlet-r- -------------------­Váltók-----------------------------­Viszleszámitolt váltók------­j Előlegek értékpapírokra - — 1 Jelzálog-kölcsönök —------­i Értékpapírok —-------— — Vertpénz szelvények — — — I Adósok — —-------------------­I Felszerelés — — — —------­Óvadékok------------------------­Letétemónyek--------------------­; 9524 534918 99912 3-’77 41840 22563 522 22376 2074 10850 82186 05 87 40 10 85 55 12 68 70 Részvény alaptőke - — — Közönséges tartalékalap — — Nyugdíj alap--------------------­Fedezeti alap — — —------­Felszerelések értékes, t. alap Betétek - — — — — — — Yiszleszámitolás —-------— Hitelezők-------— —--------­Fizetetlen osztalék-----------­Zálogeladási többlet —------­Átmeneti kamat —---------­Igazgatósági biztosíték------­Tisztviselői biztosíték-------— Letóteményi hitelezők------­Nyereség : 80000 30-29 9305 7200 2074 481378 99912 5520 5» 3295 6850 4000 82186 17435 96 73 70 55 40 10 05 83 Kamatok : Betétek után----------------— Viszleszámitolásért-------— Kőiiségek: Tiszti fizetések — — —------­Üzlet költség '—------­--------­Házbér —------------------------­Adók----------------------------------­Betét kamat-adó---------------­Jótékonyczélokra------------— I.eirások : A váltó-számláról — —------­A perköltség-számláról------­Nyereség: 19404 6770 6760 969 450 2765 1933 21 920 46 17435 98 21 94 15 24 20 43 83 Áthozat 1895-ből--------------­Kamatok : Váltó-leszámitolás után------­Előlegek után — — — — — Jelzálog-kölcsönök után------­Folyó számlái kamat-----------­Más intézeteknéli betétek után Értékpapir kamat---------------­Dijak : Részvény átírási dijak —* — — Különféle jutalékok-----------­Nyereségek : Értékpapíroknál, szelvények­nél stb.-------— —--------­2084 48736 170 3103 1232 13 802 9 1279 45 81 10 24 05 99 84 12 70 13 830046 32 830046 32 57476 98 57476 98 J t

Next

/
Thumbnails
Contents