Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-06-06 / 23. szám
szakadatlan küzdelem tönkre teszi a legszilárdabb idegzetet is. A „Képes Családi Lapok“ kiadótulajdonosa Bártfa-fürdőben egy minden kényelemmel ellátott szállót építtetett, mely úgy kényelmes berendezése, mint délnek fekvő szobái által évről-évre jobban vonzza a közönséget. Az „Otthon“ cimü 'szálló közel* van a sétatérhez, közel a fürdőhöz. A szobáknak kiváló előnye a legpontosabb kiszolgálás és olcsó ár. A szállóval szemben van Takács János „Otthon“ cimü jó hírnevű vendéglője, mely ízletes ételeivel s italaival, nem kevésbbé szolid ár és pontos, gyors kiszolgálásával nagy mértékben hozzá járul az „Otthon“ szálló kényelmének emeléséhez. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy miután a szállót a közönség nagyon igénybe veszi, jól teszi ha már most előjegyeznek a bérbe venni szándékozott szobákra — Evégből forduljanak egyenesen a „Képes Családi Lapok“ kiadóhivatalához (Bpest, Vadász-utca 14 szám) vagy pedig az „Otthon„ üzletvezetőségéhez Bártfa-fürdőben. Magyarország szétdarabolásának története. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő „A magyar nemzet története“ cimü tiz kötetes nagy munkának ötödik kötetéből most jelentek meg az első (107., 108.) füzetek, a melyeket nyomban követnek a többi füzetek és az egész kötet alig két hónap alatt be lesz fejezve. A kötet cime „Magyarország három részre oszlásának története. 1526—1608.“ Irta Acsády Ignác. Ez az ötödik kötet Magyar- ország történetének legszomorubb korszakát tárgyalja, Acsády Ignác dr. remek történetírói tollából előadva Magyarország szétdarabolásának, három részre oszlásának, a nehéz megpróbáltatásokkal, romboló állami katasztrófákkal, a gyász- szál, pusztulással, vérontásokkal és nemzeti szerencsétlenségekkel csordultig telt korszak történetét, mely az 1526-iki mohácsi vésztől 1608-ig terjed. Ezekhez a füzetekhez is a legszebb mü- mellékletek és érdekes szövegképek vannak csatolva. — így „Magyar főúri viselet a XVI. század második felében“ remek szinnyomat Jóst Amánnak, Miksa királynak 1670-iki nürnbergi bevonulását ábrázoló festményéről; „Buda és Pest ostroma 1542-ben“ ; Enea Vizo egykorú rézmetszete Bubics Zsigmond gyűjteményében; „Párviadal magyar hadnagy és török bég között“ ; XVI. századi rézmetszet Ernszt Lajos gyűjteményéből ; „Heltai Gáspár krónikájának cimlap- ja„ stb. Egyes füzet ára 30 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. — Egyesületi élet. A Bodrogközi Tiszaszabályozó társulat választmánya f. hó 1-én K.-Helmeczen ülést tartott, hol Mailátli József gr. társ. elnök emlékezett meg kegyeletes szavakkal néh. Ullrich Vilmos választmányi tagról, ki a társulatnak egyik oszlopos tagja volt. Az emlékbeszéd igy szól: T. választmány! Mindnyájunk részéről egyformán átérzett kegyeletet kell lerónom egy oly férfiú emléke iránt, ki a társulat választmányának nemcsak legrégibb tagja, de valóban dísze volt; Ullrich Vilmosról akarok t. választmány röviden megemlékezni, ki hogy nincs köztünk, mindnyájan sok ideig meg fogjuk érezni. — Nem méltatom őt, mint gazdát, ki családuhkat szaktudományának erejével s páratlan hűségével egy emberöltőn át híven szolgálta, hisz ezt én érzem át legjobban. Hogy a magánéletben úgy családja, mint embertársai iránt mindenkor a legjobb indulat vezérelte, tudják és érzik ezt mindazok, kik vele érintkeztek. Emberben az alapos tájékozottsággal párosult kötelességtudás nem ritka dolog, de ő benne ez az erény oly páratlanul jutott kifejezésre, hogy amely téren működését kifejtette, ott mindig a legelsők között találták őt. Ilyen volt ő a Tiszaszabályozás ügyeiben is; már ifjú korában tagjává válván társulatunk választmányának s részt vevén elejétől kezdve a szabályozás ügyeinek előmozdítását célzó mindennemű mozgalomban, oly ösmeretköre volt különösen a Bogrogköz szabályozásának ügyeiben, hogy az ő közreműködése nélkül fontosabb dolgokat elintézni nem is lehetett; mióta a társulat fenáll, nem volt ideiglenes, vagy állandó bizottság, melynek legtevékenyebb tagja nem ő lett volna. A társulat pénzügyeinek is ő volt legkiválóbb őre minden időkben s csak oly létesítmények végrehajtásának volt barátja, melyek az azok költségeivel arányban álló hasznot biztosítják; — ily esetekben pedig, s ez volt legkiválóbb tulajdonsága, kellő érvekkel ragyogó szavát hallatni soha el nem mulasztotta. Mindez annak a példás kötelességérzetnek a kifogása volt, mely őt élte utolsó napjaiban is munkára késztette j hisz a t. választmány tagjai közül is ketten velem együtt tanúi voltak annak, midőn halála etőtt 2 héttel, leroncsolt testtel, de a nála megszokott lelki erővel f. é. február 18-án a társulati számadásokat vizsgálta s ennek befejezése előtt a tőlem már előbb megkapott szabadságát igénybe venni nem akarta; pedig már akkor érezte s kifejezést is adott annak, hogy ez neki a társulatnál utolsó funkciója. És ő elköltözött közülünk t. választmány s azt hiszem, mindnyájan érezzük, hogy nem mindennapi embert vesztettünk el benne. Legnehezebb munkáinkban legkitartóbb társunkat, a társulatnak bizony gyakran felmerült bajaiban, leghivebb barátját fájlaljuk az ő elhúny- tában s hosszú ideig valóban üresnek fogjuk találni azt a helyet, melyet ő közöttünk elfoglalt ! Temetésén impozáns módon nyilvánult a küzrészvét minden oldalról s a társulat, nehány választmányi tag, számos birtokos s az összes alkalmazottak megjelenése s a saját körében nevezetes férfiú emlékéhez méltó koszorúknak a ravatalra lett helyezése s a halálesetről szóló külön értesítés kiadásával is megtette azt, amit akkor tennie kellett. Az idő vas foga azonban, különösen egy újabb nemzedék előtt, az ő emlékezetét is meg fogja halványítani, de mi t. választmány kötelességünknek tartsuk azt ellensúlyozni s fejezzük ki jegyzőkönyvileg legbensőbb kegyeletünket elhunyt tagtársunk emléke iránt s tudassuk egyidejűleg a gyászoló családdal mély részvétünket. A választmány ülésének tárgysorozatából fölemlítjük, hogy az elnök a töltésemelési munkálatokat — a kevésbé sürgős felső-bodrogi töltések egy részének kivételével — a vállalkozó teljesen befejezte s Paksy József kerületi felügyelő már a felülvizsgálatot is megejtette; be van fejezve a nagyobb építkezések közül a f.- bereczkii gőzszivattyu-telep és zsilip s jelentéktelen hiányokkal az ide vezető karcsa-bereczkii csatorna is. A választmány kebeléből alakult építési bizottság megbízásából a társulati elnök megkötötte a szerződést a karádi és Török-éri gőzszivattyu-telepeknek felépítésére is, úgy, hogy a Schlick és Nicholson társvállalkozó gépgyárak tartoznak ezeket a munkálatokat üzemképes állapotban jövő 1898. február végéig átadni. Ezektől a szivattyú-telepeknek működésétől annál is inkább remélhető hasznos eredmény, mert az az érdekeltség, mely a már működésben volt f.-bereczkii szivattyú utján a f. évi belvizektől megszabadult, fényes tanúságot tehet az elvitáz- hatatlan tényekről; legnagyobb gondját képezte az építési bizottságnak, ez ujabbi telepek s egyéb építkezések költségeinek olyképpen leendő előteremtése, hogy az az érdekeltségre tényleges megterheltetéssel ne járjon; ez sikerülni is fog, miután a már megszavazva lévő 500,000 ftból jelenleg 350,000 ft. földhitelintézeti kölcsönt úgy vesz fel a társulat, hogy kivetés mellőzésével, az adóvisszatéritménynek azt a részét köti le az annuitások fizetésére, mely 1896. év végéig az ínséges költsön törlesztésére volt lefogva. Egyéb nevezetes intézkedések : 1. hogy az u. n. Latorcza-ügyben egy osztályozó bizottság a helyszínén legközelebb megkezdi működését; 2. hogy a szabályozás folytán terményzővé vált, de a földadó kataszteri munkálatokban még nem osztályozott területek uj osztályozása fog eszközöltetni s ezekhez a munkálatokhoz a társulat részéről Meczner Gyula választmányi tag és Révy G. Viktor főmérnök küldetett ki; 3. Dókus Gyula vmányi tag indítványát, hogy a f.-bereczkii szivattyútelep Mailáth József társ, elnök emlékére „József“-telepnek, a karádi és Török-éri felépítendő telepek pedig Széchenyi Isstván gr. és Sennyei Pál br. emlékére „István“- és „Pál“-telepeknek neveztessenek, a választmány közhelyesléssel elfogadta. A folyó 1897. évre megállapított munka- program következő : 1. a már megkezdett munkálatok befejezése ; 2. a Karcsa-ér szabályozása, a radi csatorna középső szakaszának kiásatása ; csatornák mélyítése és bővítése; 3. telefon-hálózat kiegészítése, hidak, tiltok, őrlakok építése; 4 kisajátítások rendezése; 5. Latorcza-töltések kiépítése ; stb. r. 1. Tanügy. A varannai államilag segélyezett iskola becsukva! Ez intézet, Írja levelezőnk, mely a Krajnyán 20 év óta becsülettel teljesiti kul- turmissióját, anyagi segedelem hiányában a jövő évben nem nyílik meg. A tegnapelőtt tartott isk. széki gyűlés ugyanis egyhangúlag kimondta, hogy mandátumát a tanév végéig viseli csak s lemondását a városi elöljáróságnak beadta. Négy éve ugyanis a legkompetensebb helyről jött biztatás folytán várja az intézet államosítását, ugyanany- nyiszor mollőztetett s ujjabb meg újabb feltételek teljesítésére utaltatott. Ma végül bekövetkezett az időpont, midőn a tanítói fizetéseket nem képes többé teljesíteni, s az államosítás még egy évvel tovább tolatott. Az iskolaszék tehát, végtelen fájdalommal bár, kénytelen lesz az intézetet becsukni! Kérelem. Knopfler Sándor tanító ur a múlt évben az iskolaszék megbízásából megírván a helybeli „statusquo“ izr. hitközség iskolájának történetét, ahhoz az iskolaszék egy kérelmet csatolt, melyben kifejezést adott annak a reményének, hogy az iskola volt növendékei tehetségeikhez képest az iskola fejlesztése érdekében áldozatot isdiozni szívesek lesznek s a létesítendő „millennáris könyvtár-alap“ hoz némi adománynyal fognak járulni. * Az eddig begyült és az ezután beküldendő pénzeket az iskola ezidei Ertesitőjé-ben és a Zemplén-hen fogjuk nyugtatni. Felkérem tehát azokat, kik hajlandók e nemes célhoz járulni, szíveskedjenek adományaikat mentülelőbb hozzám beküldeni. Sátoralja-Ujhely, 1897. junius hó 4-én. Rosenberg ]fíernát dr. iskolai igazgató. Értesítés. A helybeli róm kát. fógimnázi- omban mint az igazgatóság közli velünk a magánvizsgálatok f. hó 11 és 12-én fognak megtartatni. A rendes évvégi vizsgálatok 14-én kezdődnek. A szóbeli érettségi vizsgálatok ugyancsak e hó 22, 23 és 24-én lesznek. A sárospataki ref. főgimnáziumban az I—VII. osztálynak tanévet záró vizsgálata f.h ó 21—24. napján tartatnak meg, éspedig a következő sorrendben: Hétfőn, jun. 21. I. osztály: d. e. vallástan, d. u. magyar nyelvtan; II. o. d. e. ének, d. u. mértani rajz; III. o. d. e. mértani rajz, d. u. latin; IV. o. d. e. számtan, d. u. történet; V. o. d. e. magyar ny., d. u. természetrajz; VI. o. d. e. német ny., d. u. görög ny.; VII. o. d. e. görög ny., d. u. szám. Kedden, jun. 22. I. o. d. e. latin ny., d. u. mértani rajz; II. o. d. e. számtan, d. u. latin ny.; III. o. d. e. ének, vallástan, d. u. számtan; IV. o. d. e. mértani rajz, d. u. ének, vallástan; V. o. d. e. görög ny., d. u. történet; VI. o. d. e. természetrajz, d. u. számtan ; VII. o. d. e. német ny., d. u. magyar ny. Szerdán, jun. 23. I. o. d. e. ének, d. u. földrajz; II. o. d. e. földrajz; III. o. d. e. német ny., d. u. magyar ny.; IV. o. d. e. magyar ny., d. u. latin ny.; V. o. d. e. vallástan, d. u. német ny.; VI. o. d. e. történet, d. u. vallástan; VII. o. d. e. latin ny., d-. u. történet. Csütörtökön, jun. 24. I. o. d. e. számtan; II. o. d. e. vallástan, d. u. magyar ny.; III. o. d. e. földrajz, d. u. történet; IV. o. d. e. német ny., d. u. természetrajz; V. o. d. e. latin ny., d. u. számtan; VI. o. d. e. magyar ny., d. u. latin ny.; VII. o. d. e. természettan, d. u. vallástan. Mi is szolgáljon a szülőknek és tanügyba- rátoknak szives miheztartásul. CSARNOK Magyar vizit. S.-A.-Ujhely, május 31. Most, hogy német gazdák jártak, S a magyarok kaput tártak, Magyar vizit jut eszembe . . . Somszéd bíróval*) az eset Becs városában igy esett: * Vadnay és Tímár koma Pénzért küldettek, de hova? Bécsbe, — most már 60 éve. — Egy gyékény-ernyős szekérén Utaztak két hétig ketten. * De nem mentek üres kézzel . . . S igy egy Hófráth jó ebéddel Ellátta őket szívesen. Tokaji bort innen vittek, Ettek-ittak, enyelegtek. . . . * Vadnay tudott németül, Tímár csak magyarul, csehül, De azért a viccet szórta .... — A Hófráthné nem értette, Pedig Timárt megszerette. * S igy kiáltott fel rangosán: „Schade das ich nicht verstch’n kann, •) S.-Patakról szól az ének. Szeri.
