Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1897-05-30 / 22. szám
1^ Melléklet a „Zemplén*' 22. számához. ev. ref. főiskola V. osztályának növendéke, — és pályázott Székely Károly tokaji lakos köz- és váltó ügyvédő Károly nevű fiával, aki most a s.-a.-újhelyi rk. főgimnázium IV. osztályába jár. A két ifjú részéről bemutatott iskolai bizonyítványok felolvasása után és a Székely-párt kérelmére elnöklő főispán a szavazást elrendelvén : Dongó Gézára beadatott 141 szavazat, Székely Károlyra 46 szavazat és igy a m. kir. honvédségi Ludovika-akadémiába első helyen bemutatandóul megválasztatott az előbb említett tanuloifju kilencvenöt szótöbbséggel. Viczmándy Ödön biz. tag a tárgysorozathoz szólván, kérte, hogy a tőke-terebes—gál- szécs—kapi (eperjesi) helyi érdekű transzverzális vasút ügyében Zay Imre gróf és Eberwein Bapt. János engedményesek részéről benyújtott folyamodás 350,000 ft értékű törzsrészvény vétele iránt, soronkivül tárgyaltassék. Az indítvány elfogadása után olvastatott az állandó választmány határozati javaslata, melyben az foglaltatott, hogy a szóban levő helyiérdekű vasút építésügyének biztosítása céljából a vármegye közönsége ajánljon meg 60,000 ftot ugyanoly értékű törzsrészvények ellenében, éspedig olyformán, hogy a megajánlott 60,000 ft öt év folyására elosztva, 12,000 ftos részletekben a közúti pénztár évi megtakarításaiból annak az engedélyes-csoportnak fizettessék ki, a melyik a helyi érdekű vasút építését tényleg megkezdi. (Helyeslés — ellentmondások.) Viczmándy Ödön bizottsági tag az állandó választmány javaslat ellen, —- Sjnllenberg József bizotts. tag a javaslat mellett szólván: elnöklő főispán a kérdést névszerint történő szavazás alá bocsátotta; minek eredményeképpen igen-nel szavaztak 96-an nem-mel: 16-an és igy 80 szótöbbséggel az állandó-választmány felfogása lett az irányadó. Viczmándy Ödön biz. tag tisztelettel felebbezést jelentett be. — A közérdekű határozat meghirdette tik és 30 nap elmúltával a felebbezés kíséretében kormányhatósági elbírálás alá fog föltertesztetni. Az alispánt már most feljogosította a közgyűlés, hogy a határozat jogerőre emelkedése esetén szükséges intézkedéseket teljesítse. A vármegyei közkórházra ügyelő választmányban megüresedett tagságra Staut József biz. tagot közfelkiáltással megválasztották. A körorvosok folyamodását, hogy töizs- fizetéseik és mellékjárandóságaik az 1898. jan. 1-től kezdve a vármegye házipénztárából fizettessék ki éspedig havonként előleges részletekben, az állandó választmány ajánlatára a Közgyűlés is pártfogásba vette és utasította a vármegyei szabályrendeleteket készítő bizottságát, hogy a vonatkozó szab. rend.-et megfelelő értelemben helyesbítvén tárgyalásra a legközelebb tartandó rendes, vagy esetleg rendkívüli közgyűlés elé terjeszsze. A vármegyei gazdasági egyesület elnökségének kérelmére és az áll. vál. javaslatára elhatároztatott, hogy a vármegyei állatorvosok száma a törvényhatóság területén hárommal szaporittassék. Felsőbb jóváhagyás leérkezése és az ezt követő kinevezés esetén ezek az uj állatorvosok II. osztályúak lesznek Tőke-Terebes, S.-A.-Ujhely és S.-Patak székhelylyel. Lehóczky Endre biz. tag felszólalásában Szinnára,— Füzesséry Ödön főszolgabíró Tokaj számára kérték egy-egy uj állatorvosi állomás rendszeresítését. — Főispán Öméltósága szintén szót emelt Szinna érdekében, de Tokajt is pára különben is nehezebben érthető érzelmeket kifejezni. És mennyire kell küzdenie a határral, hogy ne legyen nevetséges. Neki nem lehet vadászni a hatást, neki nem lehet azt előkészíteni, az ő keze meg van kötve. Szóval oly feladattal áll szemben, egy oly irracionális elemmel, mely észszel nehezen érhető fel, csak az érzésben közvetlenül élvezhető. Azért az igazi énekművészben nemcsak énekest kell látnunk, hanem csodálni a mély lélektani belátást, melylyel a szenvedélyt, indulatot, levonva zenei hangokból, kifejezi művészi színjátékkal. Érezzük a kottára Írott hangokból a saját lelkét, szivét, ebből érezzük az indulatot keletkezni s lassankint eltűnni. Itt nem lehet szó oly tetőpontról, hová az előadás felemelni képes, — kell, hogy ezen előadás művészetét a szenvedély jellemezze, mely áthassa az előadó egész valóját. Az énekművésznél nem csupán a mesterség tökéletessége a megragadó, hanem a varázsló egyéniség. Kell, hogy a megindulása, kétségbeesése, öröme, melyet hanggal kifejez, a szivéből jöjjön, mint egy-egy reveláció. Mert mennyire nem tagadhatja meg saját énjét az énekművész, kitűnik a két végletből. Ha az olasz és angol énekes közti ellentétet figyeljük, lehetetlen nem érezniink, hogy mig amaz a tűz, a hév, mely perzsel és derűjével vakít, ez a szelídség és nyugalom, mely békit és nyu- gasztal. Amannak pezsgő, ideges vérmérséke átvillanyozza egész művészetét, játéka heves, olasz játék, énekében csodás érc és zengzetes- ség, — ez olyan, mint az éj szaki mese tündére, tolta. —• Dókus Gyula vin. főjegyző a főispán Öméltóságát kérte, hogy amennyiben az állatorvosi intézmény államosítása küszöbön áll, kegyeskedjék oda hatni, hogy a vármegye anyagi erejéből ez időszerint nem teljesíthető, különben nagyon jogos és teljes méltánylást érdemlő ügyben Szinna és Tokaj érdekében legyen közbenjáró a földmivelésügyi országos kormánynál, — amit Öméltósága szívesen meg is ígért, avval a megjegyzéssel, hogy Szinna és Tokaj igényei már most karoltassanak fel a közgyűlés részéről (Helyeslés) és a lehetőség határain belül, ha t. i. az uj orvosi állomások rendszeresítésével járó költségek viselésére, a vármegyei ebadó-alap időközben képessé válik, legalább részben való hozzájárulással, kielégítést is nyeljenek. Ezek során az első napi közgyűlés a főispán éltetésével véget ért. (Befejező közlemény a jövő számban.) Nyilvános köszönet. Kedves kötelességet teljesitik, midőn mind azoknak az igen tisztelt bizottsági tag uraknak, kik a f. évi május hó 25-én tartott vármegyei közgyűlés alkalmával engemet becses szavazataikkal megajándékozni s ekként elhatározni méltóztattak, hogy a m. kir. honvédségi L u- dov ik a-a kadémiában az 1897/98. tanév kezdetén megüresedő But ti er János gróf alapította helyre a t. vármegye közönsége részéről első sorban Géza nevű gimnázista fiam mutattassék he : irányomban, nemcsak a családapa, de a köztisztviselő irányában is tanúsított nagybecsű kegyességükért hálás szívvel köszönetét mondok. S.-A.-Ujhely, 1897. máj. hó 29-én. Dongó Gy. Géza, várni, főszámvevő. Vármegyei ügyek. A földmivelésügyi m. kir. minister, mint már lapunk múlt számában is említettük, Tar- czalon, a vincellérképző intézetben, szőlő- s bor- gazdasági tanfolyamot rendeztet. — A tanfolyam, melyet Kosinszky Viktor igazgató fog vezetni, két időszakból áll; az első, vagyis a szőlészeti, f. hó 20-tól jun. 2-ig, a másik, vagyis a bor- gazdasági rész f. év okt. 11-től 24-ig tart. — Ügy az első, mint a második időszakbeli tanfolyamon Tokaj-Hegyaljánkról részt vesz ösz- szesen 23 tanító, ezek közül 17-en 60 ftos állami segedelemmel, 6 saját költségén. — A tanfolyam hallgatói: György Mózes b.-kereszturi, Kis Károly mádi, Darvas Károly, Huhay Bertalan sárospataki, Stenczel Lajos szikszói, Ger- zánics János n.-toronyai, Dalihor Ferenc o.- liszkai, Bogazi Nándor perkupái, Bidovszki György, Vaskó László erdő-bényei, Lénárd Domokos, Tankányi Mihály gönczi, Urbán Ede józsafői, Nehéz József színi, Körösi Endre al- mási, Ravasz István s.-a.-ujhelyi, Sztareczki Géza tolcsvai (ezek 60 ftos állami segedelemmel), Kádas Nándor h.-nánási, Pusztai Mihály tállyai, Lukács István kázméri, Bodnár János, Gergely István és Balogh Mihály tarczali tanítók (saját költségükön.) tele érzelemmel és bensőséggel, mely nem itta- sit, de boldogít. Erre nézve most itt is alkalom nyílik, két kitűnő énekesnő egyénisége között az ellentétet megfigyelni. Az egyik Tiszayné E. Ilona, a másik Galyassi Paula. Tiszayné magas nő, szelíd nyájas arccal, előkelő magatartással s egész lényében azzal a mindenkinek jól eső harmóniával. Galyassi érdekes barna leány, mélytüzű fekete szemekkel, az olasz és spanyol égalj tipikus, olajszin arcával, kicsiny termettel, melynek minden idege mintha külön élne. Tiszayné-nál látjuk, hogy alakjai csupa kedvesség és szív, telve a jókedvnek és a finoman pajzánnak azzal a szép, különös keverékével, amely minden alkotását oly bájossá és közvetetlenné teszi. Hangja lágyan cseng. Kitünően beszél az operet nyelvén, melyben a legnagyobb művészet az, amelyik a legborsosabb dolgokat lehető legpoetikusabb naivsággal tudja előadni. Gadyassi-nél megragad bennünket a kellem, a finom művészi érték és meleg kedély, a forró szív és nemes értelem. Látszik, hogy a Pauli iskolájából való. Nem rendelkezik valami igen nagy hanggal, de azzal a mivel bir öntudatossággal tud elbánni. Nincsenek primadonna al- lure-jei. És játéka, melylyel az énekét kíséri, azt az impressziót teszi reánk, hogy egy rendkívüli, bámiüatosan finom, nagy és előkelő lélekkel, egy érzelemben superioris női lénynyel vagyunk szemben, aki különösen az érzelmi és az intellektuális nemesség felsőbbségével hat. A földmivelésügyi kir. miniszter „A mezei munkát és mezei munkásokat keresők kimutatásáét a vármegye közönségének meg- küldvén, a kimutatásból látjuk, hogy Zemplén- vármegyében munkát keresett 3445 egyén, a munkás-szükséglet 5901 egyén, tehát munkáshiány 2456 egyén. A kereskedelemügyi kir. minister értesítette a vármegye közönségét, hogy az Abauj- Torn a-vár megye területéhez tartozó Göncz községben a jelenleg január hó 23-án, március 29- én, július 19-én, augusztus 19-én, december 9-én tartatni szokott országos vásároknak ezentúl állandóan január, március, julius, augusztus és december hónapok második keddi napján, s ha ez ünnepnapra esnék, az említett hónapok harmadik keddjén leendő tartását megengedte. A t. vármegye közig, bizottsága legközelebbi rendes ülését junius hó 9-én (kilencedikén) d. e. 9 órakor tartja. A németországi gazdák, számszerint 120-an, Munkács vidékéről jőve, tegnap éjjel külön vonaton városunkba érkeztek. Isten hozta kedves vendégeinket, kik becses látogatásukkal vármegyénket szerencséltetik. — A német agráriusok, mint már lapunk múlt számában is közöltük, tanulmányutjokat folytatva, ma reggel Sárospatakra rándultak ki. Ott megtekintették a s.-pataki főiskolának gazdag tudományos könyvtárát, a múzeumokat és gyűjteményeket. Félórai ott időzés, úgyszintén a jelenleg Windisch-Grütz Lajos hg. birtokában lévő Rákóczi-vár megszemlélése után visszatértek a főiskola kertjébe, hol gazdag villásreggelit szolgálták fel számukra a nyári tornatér fellobogózott árnyas helyén, mialatt a gimnáziom összes tanulói együttes tornagyakorlatot végeztek. S.-Patakról külön vonatokon a déli órákban Szerencsre rándultak át és onnan kocsikon Tállyára; honnan ma este 10 óra tájban érkeznek vissza S.-A.- Ujhelybe. Holnap, vagyis május 31-én reggel 7 órakor kocsikon a sárospataki határban levő Várhomokra, mely a Windisch-Griitz tulajdona, rándulnak ki. Útközben a kisebb tanyai gazdaságokat és az állami szőllővesszőtelepet szemlélik meg. A Várhomokon a vendégeket Kun Frigyes gazdasági egyesületi alelnök üdvözli és Philipp Károly a hg.-i uradalom intézője fogadja. A gazdaság megtekintése után reggelizés 10 órakor. Innen indulás Vall órakor a premontrei rend birtokán, Vajdácska községen át, a Bodrog- Tisza szabályozó társulat belviz-gőzszivattyujá- hoz, érkezés déli 12 órakor. A gőzszivattyunál a szabályozó társulat elnöke Mailátli József gróf cs. és kir. kamarás nagybirtokos és Révy G. Viktor társulati főmérnök fogadják és kalauzolják a vendégeket, Útközben láthatók az apró tanyai s parasztgazdálkodások, úgyszintén Sennyey István báró nagybirtokos országos képviselőnek a gőzszivattyu közelében az útra felhajtott eredeti magyar fajú szarvasmarha gulyája. A gőzszivattyutól tovább utazás Agócz pusztán, Szerdahelyen Jósika Samu br. miniszter és Vécsey Sándor báró valóságos belső titkos tanácsos birtokain, Szőllőskére, hol Andrássy Tivadar gr. valóságos belső titkos tanácsos országos képviselő nagy szőlő telepe van. Visz- szaérkezés S.-A.-Ujhelyre 2 óra 30 perckor. Leszállás a vármegyeháza előtt. Bevonulás egyenesen a vármegyeház nagytermébe a közMindkettő tehát két fkülönvilágu egyéniség. De összehasonlítás és különösen konklúzió szempontjából érdekes nem a hasonlat, hanem az ellentét megfigyelése és azon eredmény, hogy énekművésznél mily fontos faktor, szerepkör és művészet kifejlődés tekintetében az egyéniség. Mennyire nyilvánul ezen egyéniség ezerszerte nagyobb mértékben az énekművészeiben, mint minden más művészetnél. Nagyon sokszor találunk egyéniségüknek nem megfelelő szerepkörben különben tehetséges erőket: ezek fejlesztik azután a korcs-művészetet, melyet különösen a vidéki kritika becéz, elhalmoz úton-utfélen a művészet babérjaival. A művészet fogalmát a legnagyobb könnyelműséggel felváltja apró pénzre. Szerencse, hogy nem veszik őket komolyan. El kell tekintenie a kritikának vérmérsé- kétől és érdekeitől, hajlamaitól és pártállásától s különösen a játékművészettel szemben, melynek haladását, kincseit a kritika gyűjti össze, nagyon óvatosnak kell lenni. Át kell helyezni magát ösztöneikbe, érzéseikbe, áthatni gondolataikat, előidézni magában benső lelki állapotaikat, önmagukban megérzékiteni lelkületűket. A művész álláspontjára való helyezkedés, a leghelyesebb megértést nyújtja, miként az az analízis által keletkezik, azonos lesz igy minden eljárásra, mely helyes müértelmot, Ízlést teremt, alkalmas a tökéletesítésre és haladásra. Ellenesetben visszafelé megyünk minden lépéssel és az ízléstelenség posványába siilye- dünk mélyebben és mélyebben,
