Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-30 / 22. szám

pótadóból 3360 ftot szavazott meg s emellett az általunk képviselt ügy előbb vitele céljából min­den alkalommal velünk szívesen közreműködött. A Nemzeti Kaszinó hazánk ezeréves fenn­állásának emlékére, a nemzeti fejlődés előmoz­dítása és a magyar nyelv terjesztése céljaira megszavazott 10,000 forintnyi összegből egye­sületünk javára 700 ftos alapítványt tett; ki­kötvén azonban, hogy ezen összeg „Nemzeti Kaszinó alapítványa“ címen az egyesület egyéb vagyonától külön kezeltessék s kamatai a ma­gyar nyelv terjesztésére fordittassanak. A múlt évben az egyesület egy köz- és 4 választmányi gyűlést tartott s az év végéig össze­sen beérkezett 195 ügy darabból 111 darab el­nöki utón 84 pedig választmányi ülésben intéz- tetett el. Az egyesület 1896. évi bevételo volt 10767 ft 15 kr, Kiadása 4951 ft 39 kr. igy pénztári készlete maradt 5815 ft 76 kr, mely összeg gyümölcsüzés végett takarékpénz­tárba helyeztetett. * Ezen egyesületünk egy évi működését dió­héjban előadott jelentésének örvendetes tudo­másulvétele után Fejes István elnök a gyűlés napirendjére tért át s Perlsberg Ede másod-al- elnöknek kassa-egyházmégyei kanonokká tör­tént kinevezését s ennek kapcsán egyesületünk­nél viselt tisztéről való lemondását jelentette be, mit a közgyűlés az előléptetés szempontjá­ból tekintve örvendetesen vett tudomásul, más­részből azonban a kitűnő tisztviselő és tagtárs távozása felett sajnálatának adott kifejezést s neki az egyesületünk érdekében kifejtett buz- gólkodásaért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. A megüresedett II. alelnöki székre a köz­gyűlés egy akarattal Katinszky Géza sátoralja­újhelyi rk. lelkészt választotta meg, kit elnök­társa, Fejes István ez alkalomból melegen üd­vözölt s egyben kifejezést adott annak, misze­rint a volt tanár és kitűnő pedagógus eddigi múltja teljes biztosíték arra nézve, hogy azok­ért az eszmékért való nemes küzdelemben, melynek diadalra juttatásáért egyesületünk zászlót bontott, Katinszky, a közbizalom révén most besorozott zászlóvivő, mindig az elsők kö­zött leend. Az újonnan megválasztott II. elnök a köz­gyűlés kitüntető bizalmát s az elnöktárs igen meleg üdvözletét hasonló melegséggel köszönvén meg, kijelentette, hogy a megtisztisztelő állást örömmel fogadja el, s ez újabb körben is ha­sonló buzgalommal fogja folytatni a hazafias munkát, melylyel 21 éves tanári pályályán min­denkor teljes odaadással és ügyszerettei fog­lalkozott. Ezután a magyar nyelv tanításában leg­inkább kitűnt tanítók jutalmazására 300 ft, úgy­szintén a népiskolai növendékek között leendő kiosztás végett 100 db. jó könyv megvétele ez évre is megszavaztatván, a közgyűlés berekesz­Beregszászy István, e. titkár. A t. vármegye gyűlésieméből. Vármegyénk érdemes közönsége, mely mindannyiszor, valahányszor közérdekű ügyek kerülnek napirendre, nagy számmal szokott a székváros tanácskozó-termében egybegyülekezni, vele a zeneizlésre. Az ár ragadja magával még a kiváló részt is. Ha nem is áldásos ez az irány, a népszínház mégis fontos kulturális hivatást teljesít, mert ha nem is szorosan vett művészi elvek irányítják, előrehajtó hatása zenei közéletünkre kétségbe nem vonható. Megállapodhatnánk a mellett, hogy a jelenkor egyik művészete : a zene; kifejlődésében legszorosabb kapcsolatban van egy másik művészettel, ez az : énekművészet. A művészeti világ sajátságos anyagból van összetéve és épp ezért sajátságos bánásmó­dot igényel. Bámulatos dolgokat lehet a zenével és énekművészettel elérni. A hanghullámok oly hatalom, mely a hallgatóban, — ha nem is zeneértö — zenei képességeket, az emlékezetet, a képzelet emel­tyűit egyszerre mozgalomba hozza és az egész ember megrázkódik tőle, idegei érzékeiben és magatartásában. De ha maga az ének-virtuozitás, koloratura, trilla, de még hangegyenletesség, ezüst tisztaság vagy csengés lehet igazán művészi, ennek szüksége van kiegészítésül sok oly tényezőre, melyek nélkül legfényesebb pontjai jóformán fátyol alatt maradnak, amelyeknek valódi hatását csakis a színpadi alakítás, a kifejezés melege alatt érezhetjük igazán. A bensőség az ének­művészet legerősebb oldala, épp ennek tüze szenved legtöbbet a merev ének-virtuózitásban. A mi a művészetet alásülyeszti, az az érzelem gyengesége: és ez legigazabban áll az ének- művészettel szemben. Mert a hatások egyesülése, ft teljes és csodálatos harmónia egyensúlyozza — most a tavaszi rendes közgyűlésen, május hó 25-én és 26-án is igen szép számmal sereglett egybe a tiz járásból S.-A.-Ujlielybe. A bizottsági tagok mostani élénk érdeklő­désének a közgyűlés iránt két oka volt: az egyik, hogy megválaszsza a pályázók sorából azt a tanulóifjút, akit a Buttler dános gróf ala- totta helyre a Ludovika-Akadémia honvédtiszt- képző, a f. évi okt. hó 1-étől négy évig tartó tanfolyamára első sorban bemutatni kíván, — a másik oka pedig az volt, hogy a Tapoly- Ondava völgyében, Tőke-Terebestől Gálszécs, Parnó, Varannó, Sókut stb. községek érintésé­vel Eperjesig tervezett helyi érdekű vasút érde­kében állást foglaljon. A népes közgyűlést Öméltósága a főispán nyitotta meg, — elnöki székéből tisztelettel üd­vözölvén a szép számban cgybegyülekezett bi­zottsági tagokat. Beszéde fonalát tovább fűzve azután mély meghatottsággal emlékezett meg Öméltósága arról a tragikus eseményről, mely imádásig szeretett királyasszonyunk nővérének, az alengoni hercegnőnek a lángok közt történt kimúlásával királyunk őfelségét és a felséges uralkodó családot érte, — egyszersmind indít­ványozta Öméltósága, hogy fájdalomban együtt­érző feliratával kérjen részt magának várme­gyénk közönsége is a felséges kir. család mély gyászából, (ügy történt.) Ezután a közigazgatás állapotáról szólva elmondotta Öméltósága, hogy panaszok sem a központon, sem a járásokban nem hallatszottak. Sztropkón és Yarannón személyesen megvizs­gálta a szolgabirói hivatalokat; úgy az ügymene­tet, mint a pénzkezelést mind a két járásban helyesnek és teljesen rendben lévőnek találta. A törvényhatósági közutak gondozása azon­ban a varannai járásban minden kritikán alól áll. A közig, bizottság evvel az ügygyei már foglalkozott, vizsgálatot rendelt a vármegyei utmester ellen és az alispánt bízta meg a vizs­gálattal. Az utmester, aki ügykörében tehetet­lennek mutatta be magát, a legjobb esetben nyugalmaztatni fog. — Ugyanakkor tapasztalta a törvényhatósági közúton Öméltósága, hogy a V.-Csemernyétől Májoróczkáig terjedő szakasz tűrhető jó voltával kitűnt, amit annak tulajdo­nit, hogy Vladtír Emil bizottsági tag a szóban levő útszakasz műszaki gondozásának ellenőr­zésétől nem sajnálja a fáradságot. Ezt azért említette, úgymond, hogy az egyes útszakaszok mentén érdekelt más bizottsági tagok is fejtse­nek ki kellő akciót, akkor aztán a tűrhető ered­mény azokon az utakon sem fog kimaradni. Az egyes bizottsági tagok élénk érdeklődésére e tekintetben annyival is inkább szükség van, mert a közúti adminisztráció a jelenben kifejlett törvényes gyakorlat szerint nehézkes. Van egy rakás szabály, de nincs kellő felügyelet s ellen­őrzés. Elköltjük a sok pénzt s az eredmény a rósz ut. Gesztelytől jőve Ujhelyen, Gerendán át egész Sáros-vármegye határszéléig 178 kilomé­ternyi hosszaságban államosított közutaink ki­tünően jó karban vannak. Hogy törvényhatósági közutainkról ugyanezt el nem mondhatjuk: oka az ut-adminisztráció. Ismételten is kérte hát Ömél­tósága a közutak jókarban tartása iránt érdek­lődő bizottsági tagokat, hogy kivált a törv. hatósági utmesterek és az alájuk rendelt utka- parók ellenőrzésének gyakorlásában a közigaz­gatást, az arra hivatott tisztviselőket és hatósá­gokat támogatni szíveskedjenek. közöttük a jellemzetest, a stilt és cselekvényt. A mi a festőknél a színezés, az az éne­kesnél, a dalnál a kiséret. A képeken a fény fokain kívül, a fényhangok a szerint, a mint egyik a másik kiegészítője vagy nem, bírnak összhangal és disszonanciával; kívánják vagy kizárják egymást; a narancs, az ibolya, a piros a zöld és valamennyi egyszerűek és kevertek s rokonságuk által, a hangjegyek egymásutánja­ként, teljes és erős, nyers és durva vagy édes és lágy harmóniát képeznek. A mint tehát szükséges, hogy a festő a színek harmóniájának összeegyeztetése után leönti az egész művet egy meleg lélek subjektivitásával, azonképpen az énékeseknek, ki hanganyagával bravúrosan énekel, kell hogy ezen iskolába, ezen hanghar­móniába, mely a szerzőnek költői alkotása, belevigye a saját lelkét, beleöntse a hangokba a szivét és egész egyéniségét harmóniába hozva a zeneköltő intencióival csináljon művészit, stilszerüt. A stil, az összhang ez volna az énekmű­vészet mottója; ha ezzel már felölelhettünk volna mindent. De a zenei költészet oly maga­san szárnyaló, annyira behat a végtelen rész­letig, hogy semmiféle elemzés által sem lehet azt kimeríteni és annál kevésbbé lehet a zenei kíséretet, az éneklés játékművészetét tökélete­síteni. Mindenesetre a legérdekesebb modern művészetek közzé tartozik, a kritika legerőseb­ben foglalkozik vele és a közönség leginkább és legszívesebben reagál neki. A kritika nem fejtheti ki az énekművészet valamennyi tényezőjét, számtalanok azok és A Tokaj-Hegyalja elpusztult szőlőinek új­jáépítése szépen halad előre, de ami ebben az irányban leginkább örvendetes az, hogy igen jó borokra van kilátás. Ámde, úgymond, le kell törnünk a borhamisítást (Helyeslés) mert a Tokaj-Hegyalja fölvirágzásának ez a „conditio sine qua non“-ja. Kéri e tekintetben is a kö­zönség hathatós közreműködését, annyival is inkább, mert a borhamisítás ellen alkotott tör­vény a végrehajtásban szinte céltalannak bizo­nyult. Ha mindnyájan üldözzük a borhamisító lelketlen kufárokat: akkor győzni fogunk. Megemlékezett még Öméltósága a várme­gyei gazdasági egyesületnek közhasznú, ügybuzgó és a vidék népére áldásos tevékenységéről. A fel­vidéken az állattenyésztés föllendülése az utóbbi évek folyamán szembeötlő. A homonnai szarvas­marha-vásárok — nem kell hozzá jósló tehet­ség — híresek lesznek s már is messze földről látogatja azokat a közönség. Kéri Öméltósága a gazdaközönséget, hogy az egyesületnek igyekez­zék segítségére jönni és iparkodjék tevékeny részt venni a gyűléseken. Egy hazafias kötelességet is teljesített Öméltósága, midőn a hazai gazdasági gépgyár- ipar pártolását a közönség érdeklődésébe és ügyszeretetébe ajánlotta; mert úgymond e te­kintetben a statisztikai adatok nagyon lehan­golóan szólanak ellenünk. Van a vármegye terü­letén pl. 255 cséplőgép és ebből a mennyiségből csak 4—5 garnitúra magyar, a többi egytől- egyig külföldről érkezett gyártmány. Pedig a m. kir. államvasutak gépgyárából s épp úgy a többi magánosok kezében lévő gépgyárakból kikerült mezőgazdasági gépek és hozzávalók a külföldi hasonló gyártmányokkal minden tekintetben kiállják a versenyt! Rámutatott Öméltósága a köz-hitelviszo­nyokra is. Teljesen hitelképes egyének, úgy­mond, ha kölcsönökért helyi pénzintézetekhez folyamodnak, kénytelenek 9%-es kamatot fizetni. Ismét buzdította Öméltósága magát a hitelkereső közönséget, hogy a kamatláb lejebb szállítása érdekében indítson élénk társadalmi akciót. (Ez az akció oly formán, hogy a vidéki pénzintéze­tekkel szemben obligóba jutott adósok kölcsö- neiket alacsonyabb kamatlábra nyerendő köl­csönökre változtatják át, leginkább pedig fővá­rosi pénzintézeteknél — folyamatban van. Szerk.) Végezetül megemlítvén Öméltósága, hogy a németországi gazdáknak egy illusztris társa­sága e napokban ellátogat vármegyénk terüle­tére is, ahol őket a hagyományos magyar ven­dégszeretet fogadja, — magát egész tisztelettel a közönség szives baráti vonzalmába ajánlotta, egyszersmind jó termést, bő aratást, sok örö­met kivánva, a közgyűlést zajos éljenek közt megnyitotta. A főispán megnyitójának elhangzása után a törvényhatóság és tisztikar nevében a vár­megye főjegyzője Öméltóságát elnöki székén üd­vözölvén, a közönség változatlan bizalmáról és tiszteletéről biztosítván, szeleteiének kifolyása­ként zavartalan boldogságot és hosszantartó éle­tet kívánt. Következett a Ludovika-Akadémiába, az 1897/98. iskolai év kezdetén a Buttler János gróf alapította helyre Zemplén-vármegye részé­ről első sorban bemutatandó ifjúnak megválasz­tása. Pályázati folyamodást nyújtottak be Dongó Gy. Géza vármegyei főszámvevő Géza nevű gimnázista-fia részéről, ki jelenleg a s.-pataki igen mélyek. Ha tekintetbe veszszük, hogy Shakespeare kifejezi élőszóval az emberi természet magas­ságait és mélységeit, a női jellemek válogatott finomságát, a férfijellemek hajlithatatlan hevét, a népi erkölcsök kegyetlen nyerseségét és a világi életmód szőrszálhasogató agyafúrtságát és mindezekkel szemben a színésznek csupán alakító és jellemző képességét kell kifejteni : mily óriási feladat nehezedik az énekművészre ezzel szemben. Sokszor éreznie kell a zene szépségét, anélkül, hogy képes volna azt kife­jezni. A zenében hangokkal nyilvánuló vágya­kat, őrültségeket, őrjöngéseket, az elnyelő és tomboló érzelmeket, a kedélyeket, derűt, melyek vakon rejtőznek szívünk mélyében: csak úgy érthetjük, csak akkor érezhetjük, csak akkor csodálhatjuk és gyönyörködhetünk bennük, ha az énekművész, ki mindezeket szivével átérezve, lelkét beleüntve, játékával megmagyarázva, egy művészi egészet alkotva adja át lelkűnkbe nekünk. E képességek pedig a vérben vannak. Mert iskolákban eltanulhatjuk a zenei virtuozi­tást, de lelket, szivet sem pénzért, sem tanulás­sal szerezni, vásárolni nem lehet. A hatást amit a lélek intenzivebb melege előidéz az éneklés bravúrjaiban: a plasztika, a stíl feltétlen fo­kozza és nélküle el sem érhető. Mig a színész­nek hangjának játékával lehet kifejeznie az ér­zelmeket, szenvedélyeket, örömöt és bánatot, — addig az énekes úgyszólván felosztott matema­tikai korlátok közé lévén szorítva, mimikával, pantomimikával, taglejtéssel, szemmel kénytelen Folytatás az I. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents