Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-23 / 21. szám

csörgői és regmeczi Hericz Márton vm. árvaszéki elnök szép és kedves leányával. — Dékány János kir. alügyész tegnap váltott jegyet néhai felső-vályi Vályi István kir. közjegyző szép és szellemes leányával Ellával. — Gratulálunk!

— Halálozások. Mester István központi tb. főszolgabiró tisztelt barátunkat, mint részvéttel értesülünk, mély gyász érte. Édes anyja, szül. Mitrovics Terézia úrnő f. év máj. 13-án Nagy- Kőrösön elhunyt. Halála S.-A.-Ujhelyben is igaz részvétet keltett, mert az elhunyt, kinek férje 32 éven át volt itt közbecsülésnek örvendő igaz- gató-tanitó, e hosszú évek során át sok tisztelőt és barátot szerzett magának. Haláláról a család a következő gyászjelentést adta: Alulírottak a magunk s rokonaink nevében mély fájdalommal jelentjük, hogy a szerető és gondos édesanya, testvér, anyós és nagyanya özv. Mester Istvánná, született Mitrovics Terézia élte 61-ik, özvegysége 17-ik évében hosszas gyengélkedés után folyó hó 13-án esteli 9 órakor örök álomra szenderült. Nagy-Kőrösön, 1897. május 14. Béke lengjen kihűlt porai felett! — A sárospataki ref. főgimnáziom II. osztályának egy szorgalmas tanulója: Czike Sándor f. hó 13-án agyhártyagyulladásban elhunyt. Temetése 14-én délután a főiskola udvaráról történt, a tanári kar és az ifjúság teljes részvétele mellett. — Irányi Imre, nehány év előtt az „Irányi és Nebesz“ újhelyi volt kereskedő cégnek egyik tagja, folyó hó 19-én hosszas sorvasztó betegség után 44 éves korában meghalt. Másnap temették el sógora : Ligeti Bertalan bőrkereskedő Rákóczi-utcai házából. — Özv. Truttler Józsefné, szül. Paulovics Mária f. hó 18-án végelgyengülés következtén 80 éves korában meghalt. Férje az ötvenes évek elején Ujhely városának bírája volt s az ő bíráskodása alatt égették el a Kossuth-ban kokat. Utódai nem maradtak s igy 35—40 ezer forintot érő vagyonát a rokonai örökölték.

— Nyári mulatság. Az újhelyi városi kaszinó közelébb tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy a jövő junius hó 12-én az Abonyi- fóle kert helyiségben táncmulatságot fog rendezni. Semmi kétségünk az iránt, hogy. a városi kaszinónak ez, a szezonban első mulatsága, mint a múltban mindenkor, most is a közönség általános részvételével fog találkozni, s pompásan fog sikerülni.

— Podleszny János, helybeli fényképész e helyen is közhírré teszi, hogy bátyja Podleszny András kassai hírneves fényképésznek Sátoralja-Ujhelyben a főtéren özv. Szent- üyörgyi Lajosné 489. számú házában már hosszabb idő óta fennálló fényképészeti mű-' termét átvette és azt a mai kor kívánalmainak teljesen megfelelőleg újonnan rendezte be. Az arckép felvételeken kívül elvállal minden a fényképészeti iparághoz tartozó munkák készítését és számos éven át e szakban nyert bő tapasztalatainál fogva ígéri, hogy a mélyen tisztelt közönség megbízásait a legjobban fogja teljesíteni, miért is a közönség pártfogására tá- maszkoeva, számos látogatást kér.

— Hangverseny Sárospatakon. Leeb Vilmos országosan ismert zongora-művész és budapesti zeneszerző, kiről a Zemplén közelebbi száma bővebben szólott, Sárospatakon f. hó 17- én'(hétfőn) a főiskola imatermében hangversenyt rendezett a következő müsorozatal: 1. „Nagy hangverseny-ábránd.“ Irta: Leeb Vilmos. 2. a) „Polonaise a dur.“ Chonpintól. h) „Adagió can- tabie.“ Beethoventől, c) „ Ábránd.', Schumann- tól 3. a) „Cigány ábránd.“ Irta: Leeb Vilmos. b) „Erlkönig.“ Schubert-Liszt. — A hangversenyen nem nagy közönség volt jelen, de a jelenvoltak teljes mértékben gyönyörködtek Leeb szép játékában, s nem fukarkodtak tapsban, elismerésben a nyújtott művészi előadásokért.

— A sárospataki ref. főgimnáziomban május hó 13—15. napjain tartattak a VIII. osztály vizsgálatai Szinyei Gerzson és Bálint Dezső igazgató-tanácsosok elnöklete alatt. Vizsgálatra jelentkezett 29 növendék; sikerrel vizsgázott 20, osztályismétlésre útasittatott 3, javitó- vizsgálatra 6. A vizsgálaton átment növendékek, kikhez a múlt évről még 3 csatlakozott, május 17—21 napjain állottak érettségi Írásbeli vizsgálatot ; a szóbeli érettségi vizsgálat jun. 17—19. napjain lesz, a közoktatási kormányt König Gyula dr. műegyetemi tanár fogja képviselni, r. 1.

— A sárospataki ref. főiskola, miután

az egyházmegyék többsége ezúttal még az államsegély igénybevétele ellen nyilatkozott, a követelő szükségnek engedve, a saját erejéből fogja megpróbálni a gimnáziomban a parallel-osztályok felállítását, s már a legközelebbi iskolai év (1897—98) elején felállítja az I. párhuzamos osztályt, melyet aztán fokozatosan fog fejleszteni. Reméljük, hogy az államsegély ellenzői nemcsak szavakban fogják hangoztatni a Rákócziak szelemét, hanem tettekben, protestáns áldozatkészségben is igyekeznek a Rákócziak nyomdokaiba lépni! r. 1.

— Tanulmányút. A sárospataki ref. főiskola teologus-itjai, több tanár vezetés mellet, f. Jió 22 -én a reggeli vonattal Debreczenbo utaznak,

hogy ott a kollégium életét az egyházi és iskolai viszonyokat közvetetten szemlélet utján megismerjék, tanulmányozzák, s főként, hogy ottani kartártársaikkal, a debreczeni teológusokkal baráti összeköttetésbe jussanak. A kirándulás 3 napig fog tartani.

— Egy uj gyógykezelés-módszer:

Általános feltűnést kelt a tudományos és társadalmi körökben Kovács Izsó dr. orvosnak egy már évek óta gyakorlott és kipróbált uj speciális gyógykezelés-módszere, melylyel asthma-, szív- és vesebajokat, liólyag-és bőrbetegségeket kezel. Fentnevezett orvos ezen betegségeket, uj elvi szepontból kiindulva, a vér tisztítása által gyógyfüvekkel gyógyítja és rövid idő alatt, nemcsak Budapesten, hanem az ország majdnem minben részében, sőt annak határán túl is valóban feltűnő s bámulatos eredményei által tűnik ki. Kovács Izsó dr. május hó óta Budapesten Andrássi-ut 47 sz. alatt lakik. Btt.

Az „Anker“ élet- és járadékbiztositó- társaság XXXVIII. üzletévi zárszámadásából latható, hogy ezen társaság uj üzletekben nagy gyarapodást mutat fel az elmúlt évben és a tartalékalapok jelentékenyen emelkedtek, valamint a nyeremény-jogosultsággal biztosítottak nyereményosztaléka is nagyon kielégítő volt. 47.7 millió Jforintra emelkedtek a tartalékalapok, melyek az elvállalt kötelezettségek fedezésére szolgálnak, 583A miiló forinton felüli összeget tesz ki a társaság vagyona, mely ingatlanokból (6 ház Budapesten és Becsben) pupilláris kölcsönökből és pupilláris értékpapírokból áll, A társaság mindig arra törekedett, hogy biztosítottjainak a legnagyobb kedvezményket nyújtsa és a társaság nyereségéből az idén is 100.000 Irtot adott a biztosítottak nyeremény-osztalékalapja részére. A IV. IV a Cgd táblázattal M. osztalékterv szerint biztosítottak az évben is — mint már 16 év óta — a fizetett évi dijak 25%-át kapták nyereményosztalék gyanánt. A B. osztalékterv szerint Cga vagy Hga táglázattal biztosítottak — most telvén le az ezen módozat szerint biztosítottaknál az első három évi időszak — az összes 3 évi befizetett díjnak 3°/o-át kapták nyeremény-osztalék gyanánt. A nyeremény-osztalék készpénzben felvehető, az évi díj csökentésére vagy a biztosított összeg felemelésére fordítható.

— Időjóslat május 23-ára. Enyhe, zivatarok, helyenként csapadék.

Nyersselyem básztriMkhoz Yaló kelmét

8 írt «5 kríó! 42 frt 7; krig egy teljes öltönyre — Tussors- és Shantungs-Pongees valamint fekete, fehér és színes Henneberg-selyem 45 kriól 14 frt 65 krig méterenként sima, csikós, koczkisolt, mintázott, «lamaszt, s a. t. (mintegy 240 különböző mimöség, 2000 szin és mintázatban s. a. t.) a megrendelt árukat postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával kőidének lleuucUcrK <j). (cs. és k. udvari szállító) st‘- lyemgviírai Ziiricllltcn. Svájczba czimzett levelekre IO kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 3.

Irodalom.

— Összevissza. Az „Athenaeum Olvasótárában“, melyet már az egész országban mindenfelé olvasnak, most Kazár Emiltől jelent meg egyszerre két kötet apróság „Összevissza“ cim alatt. Ebben a két kötetben találjuk Kazár Emil- legszebb tárca-cikkelyeit, melyek a mily . érdekesek, ép oly tanulságosak is. Ebben az „Összevisszábban, mely csakugyan megfelel a nevének az északi pólustól a déli pólusig, aztán keresztben, az egész vliág minden tájékáról találkozunk vonatkozásokkal, érdekes leírásokkal. A szemkápráztató változatosságot, mely persze maga is gyönyörködtet, csak fokozza az a derült kedély, az a jóizü humor, mely Kazár Emil minden tollvonását kiséri. Égyes kötet ára 50 kr. lapható minden hazai könyvkereskedésben.

A „Vasárnapi Újság" május 9-iki száma 31 képpel s a következő tartalommal jelent meg: A „török-görög háború“ (Ozmán, Edhem, Hafiz, Hamdi és Heuf pasák arcképével és térképpel.) — Költemények: „Tavaszi szellő“ Kozma Andortól : „Elvégeztetett“ Baranyától. — Regénytár : „Polgárháború“. Regény. írta Rákosi Viktor. (Linek Lajos rajzaival); — „Az úszó sziget.“ Verne Gyula uj regénye (a francia kiadás eredeti illusztrációival). — „Aleghirhedtebb méregkeverő asszony“ Könyves Tóth Kálmántól. — „Hortobágyi csikósok Amerikában“ (képekkel). — „Újságok Krisztus előtt.“ — „A török hajóhad ut- rakelése a háborúba“ (képpel). — „Eljegyzés a Koburg családban“ (Dorothea koburgi hercegnő és vőlegénye arcképével). — „A műcsarnokból“ (képekkel a tavaszi kiállításról. Aggházi, Balló, Baditz, Keleti, Telepi, Pállik, Vastagh György, Jantyik, Neogrády, Kernstock, Zemplényi, Ipoly, Karvaly József, stb. festményei után). — „Zsófia alengoni hercegnő“ (arcképpel). — „A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése.“ — Irodalom és művészet. Közintézetek és egyesületek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, stb rendes heti rovatok. A „Vasárnapi Újság“ előfizetése negyedévre 2 ft, a „Politikai Ujdonságok“-kal

együtt 3 ft. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest, IV., Egyetem-utca

4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre csak 1 ft 20 kr.

Egyesületi ügyek.

Meghívó.

A s.-a.-újhelyi városi kaszinó saját helyiségében folyó évi május 30-án rendkívüli közgyűlést tart, melyre a kaszinó tagjai ez utón is meghivatnak. A közgyűlés tárgya: Tagsági dijaknak f. évben 2 fttal való felemelése.

S.-A.-Ujhely, 1897. május 15-én.

A választmány.

Tan ügy.

Köszönet a városatyáknak.

(K. S.) Az 1897. év május hó idusa meg van örökítve városunk történetében egy oly tettel, mely őszinte örömmel tölti el a tanügy minden barátjának keblét. A városi képviselőtestület megszavazta az 1898/9. iskolai évben megnyitandó állami polgári leányiskola és elemi népiskolára szükséges épületeket. Egy régóta érezhető nagy hiányt pótolt, különösen az előbbi iskolát illetőleg, ezzel a képviselőtestület, mert bizony sajnosán tapasztaltuk, hogy leányainknak meg kell elégedniük az elemi iskolában elnyert ismeretekkel, melyek pedig csak gyenge alapját képezik azoknak a követelményeknek, melyeket egy hivatását később helyesen betölteni szándékozó leánytól megkívánhatunk, —- ha csak nem akarjuk egy helytelen alapon álló intézetbe „felsőbb oktatásra“ adni.

A városatyái ugyan nem viselhették volna némi pirulás nélkül az „atya“ nevét, ha a polgári leányiskola épületét fel nem ajánlják, mert láthatunk-e csak némi műveltséggel biró apát, ki leányainak nevelésére ne hozna tőle telhető áldozatot, de azért büszkén és emelkedett fővel kell, hogy elhagyták legyen a városháza tanácstermét, mert valóban nagy áldozatot hoztak.

Mi pedig egy nagy gondtól megszabadulva lélekzettünk fel, olvasva másnap lapunkban az „Örömliir“-t és igazán örvendtünk, mert biztosítva éreztük leányainknak további nevelését. S ez örömünket fokozta még az is, hogy a városatyák egyhangúlag hozták ezt az áldozatot a nevelésügy oltárára. Városunk közvéleménye már régen tisztában volt az iránt, hogy igényt tarthat a kultúra oltárára hozandó áldozatra és hogy ezt tőle meg nem tagadhatják. És ha városunk közművelődésének felvirágzását óhajtó városatyák nagy részét e hó 15-én mégis félelem szállta meg, ez nem a kimenetel bizonytalanságának, hanem csakis annak volt tulajdo- nitható, hogy tartottak attól, hogy mégis akadhat egyik vagy másik képviselő, ki feltétlen és folytonos takargatás, halasztás és megjegyzései által, mint azt nehány évvel ezelőtt is városunk tanügyére nézve tapasztaltuk, csökkenthetné a képviselőtestület nagy jelentőségű határozatának becsét.

Ha valaki azt kérdi, mi idézte elő ezen lélekemelő egyhangúságot, arra az a válaszunk, hogy végre az ellentétes állásponton álló városatyák is belátták, hogyha a város annyit fordított gazdasági és különösen szépészeti céljaira, leányainknak teljes nevelését is kell biztosítania. Nekünk ugyan az a véleményünk, hogy előbb kellett volna erről gondoskodnia s csak azután a város szépítéséről, mert előbbre helyezzük a tartalmat, mint a külsőt, de igy is a legnagyobb köszönettel és hálával fogadjuk a nemes elhatározást.

Másrészt azonban önérzetesen kimondhatjuk anélkül, hogy attól kellene tartanunk, hogy valaki szerénytelenséggel fog bennünket vádolni, miként sok tekintetben elősegítette a kultúra e fényes győzelmét az a tagadhatatlan tény, hogy lapunk majdnem huszonöt év óta nyitotta meg hasábjait*) oly cikkelyeknek, amelyek a polgári leányiskola létesítését a legállhatatosabban sürgették. Hosszú munkának a gyümölcsét fogjuk tehát megkapni, de most az aratás kezdetén nagy lelki örömmel kimondhatjuk, hogy munkánkat nemes és áldásos gyümölcs termesztésére fordítottuk. És e munkának nagy részét kivette a most valóban megérdemelt kitüntetésre ajánlott kir. tanfelügyelőnk is, ki nevéhez méltóan fejezte ki több ízben, hogy működése legszebb idejének fogja tartani azt a napot, melyen a polgári leányiskola megnyílik.

Lesz tehát városunknak is felszentelt csarnoka, melyben majd arra hivatott tanerők a felsőbb leánynevelés nagy és nemes munkáját fogják végezni! N

Az állami elemi iskolára vonatkozólag megjegyezzük, hogy ezt oly intencióval kezde*) B sorok Írója a polgári leányiskolának városunkban való felállítását sürgető clkkolyeinok elsejét lapunk 1875. óvi novombor hó egyik számában irta meg. Szerk