Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-23 / 21. szám

II. Melléklet a „Zemplén" 21. számához.

Hírek a nagyvilágból.

Ferdinand bolgár fejedelem Aumale herceg elhunytával 14 millió frankot örökölt.

A görögök utolsó hadállásuknál, az Obrisz hegy tövében Domokosznál is vereséget szenvedtek a törököktől, akik előtt most már nyitva a kapu Hellászba és az ut is, mely Görögország fővárosába vezet.

Fegyverszünet. Legújabban azt a hirt hozta a villámos táviró, hogy Abdul Hamid török szultán, Miklós orosz cár közbenjárására, megszüntette az ellenségeskedést és a görögöknek két heti fegyverszünetet adott. Az európai nagyhatalmasságok most azon munkálnak, hogy a fegyverszünet ideje alatt létre hozzák a békét török és görög között.

Hírek az országból.

Őfelsége Pozsonyban, a Mária-Terézia lovas-emlékszobrának lelepzése ünnepén ma egy hete, a köztörvényhatóságok hódolatára adott válaszában, egyebek közt igy szólott: „ . .. boldognak érzem magamat, hogy szavamra egy oly emlék-szobor szabadult fel leple alól, mely fennen hirdeti a nemzetnek királya és alkotmánya iránt tántoríthatatlan hűségét és a nagy királynő iránt való hálás kegyeletét“ . . .

Ottó főherceg a budavári királyi palotában fogadta Tóth Vilmos és Szilágyi Dezső, a főrendi-, illetve képviselőház elnökeinek tisztelgését.

Uj belső titkos. Őfelsége Szalavszky Gyula dr.-nak, Pozsony-vármegye és Pozsony szab. kir. város főispánjának, a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta.

Budavárát ez előtt 49 esztendővel foglalták vissza szabadságharcunk hős honvédéi az osztrák haderőtől. Budavár ostromlásánál az 1849, máj. hó 21-én hősi halálukat nyert honvédek közös sírját a krisztinavárosi temetőben most is, mint minden évben, fölkereste és megkoszorúzta kegyelettel a székes főváros hazafias közönsége.

Színház.

Az évad második hete is elmúlt —- sajnos hogy a derék színtársulatra, az első hetinél nem külömb, vagyis igen gyenge pártfogással. Ali az ok : nem feszegetjük és pedig azért nem, mert annak szellőztetése most az egyszer nem lenne a mi szinpártoló közönségünkre nézve kellemes.

Várjunk még egy hétig türelmesen.

A hét története ez: 7

Szombaton, május hó 15-én, itt először, „Az ezredtrombitás“ Lindau Pál kitűnő énekes életképe, eléggé telt ház előtt. Az előadásról csak jót Írhatunk. A Tiszay-pár (Csonka és Csonkáné) magával ragadta a közönséget kitűnő játéka révén, mit meg is háláltunk nekik szűnni nem akaró tapsviharral. Kendi (Zsuzsi) na gyón ügyesen sürgött-forgott a színpadon, úgyszintén Galyassy (Kati) is s mindketten megérdemelték azt a sok-sok tapsokat, miben részesültek. — S. Molnár Vilma (Valesca) igazi bárónő volt. — Kalmár (Kornai) ma kitett magáért, sokkal biztosabban mozgott a színpadon, mint különben. Talán az uniformis tette. Németh (Sutlik) a megszokott jó volt ma is. — Kemény, (Csik báró), Nádasy (Ignác) Mezei (Lavcsik) s úgy a többiek is csak dicséretet érdemelnek.

Vasárnap, május hó 16-án, Mária bátyja, az ifjú Bokor József sokat emlegetett népszínműve, mely annak idején kevésben múlt, hogy a „Gyimesi fvadvirágu-tól el nem versenyezte az 1000 db. aranyat. Mi is úgy véljük, hogy a zsűri többsége Ítélt helyesen, mert határozottan a „Gyimesi vadvirág“-ot illeti az elsőbbség pálmája. — Egyébként a szereplők kitettek magukért, első sorban Tiszayné (Zsuzsika) eszem- adta kis menyecske volt, minden jelenetét oly élethűen, oly kedvesen adta, hogy jobban már nem is lehetett. Kapott is sok megérdemelt tapsot cserébe. A dongó-nótát nagyon szépen énekelte, — a nagy hatásért a kart is dicsérnünk kell. — S. Molnár Vilma (Alária) a szenvedő leányt helyes felfogással, nagyon hatásosan játszta. -— Kendi Boriska (Erzsiké) mint rendesen, most is kedvesen alakított. — Mezei Kálmán (Mogyoró) a jó lelkű paraszt megtestesülése volt. — Kemény (Gyuri) ma is indisponálva volt, valami dünnyögő monotonsággal beszélt és igy különben szép, jellemes szép szerepét eltorzította. — Németh János (Erős) ebben a szerepkörben is helyén volt. — Nádasi (Pista) a bamba szerelmest kitünően alakította, napról-napra nő előttünk szinész-értéke. — Kalmár (Kormos) elemében jó volt.

Hétfőn, május 17-én, itt először Labiche ^Tiltott gyümölcsük“ cimü bohózata ment. Sajnáljuk a szereplőket, hogy ilyen liáládatlan, rossz darabbal kellett kinlódniok. Nagyon csodáljuk, hogy mikor annyi sok szép régi darab kínálkozik a fülelevenitésro, egy sületlenséget rántanak elő a lomtárból. A „tiltott gyümölcs“ sem nem szellemes, sem nem mulattató, sem nem oktató. S. Molnár Vilma (Athenais)'— Kendi (Amelie) — Mikei (Cecil) Kemény (De la Fontaine) — Mezei (Pon- •teresson) — Németh (Beleourt) gyatra szerepeikben jobb sorsra méltó erőik pazarlásáért fogadják igaz részvétünket!

Kedden, május 18-án, a „Sultán“-t, Verőnek ezt a kedves zenéjü operetjét adták félig telt ház előtt. Az előadásról csak dicséreteset mondhatunk, mert a Sultán-t (úgy látszik önök mindannyian török barátok!) nálunk ilyen jól előadva rég nem láttuk, olyan egy Roxelánban pedig, mint aminő Tiszayné volt most, igazán mondhatjuk, hogy Ujhelyben még nem gyönyörködtünk. Csupa báj és kedvesség volt szóban, játékban és énekben. Meg aztán remek szép toaletjei ? Azok a népszínház bármelyik művésznőéivel is bátran kiállják a versenyt. -— Galyasy (Szelim) szintén nagyon szépen énekelt. Alig győzte megismételéssel, úgy tapsolták. — Mezei, bár nem szerepköre, de azért ő nem rontott Bimbasiján. — Nádasi (Bülbül) hálás kupiéi eléneklésével adós maradt, — Németh (Ali) mint mindég, most is jó. — Kemény (Gaston) kis szerepét megint a fogai közt kunkogta el. — Kendi (Delia) rövid szerepét miért rövidítették meg még jobban ? Sem ő, sem Gaston (Kemény) nem énekelték a nekik irt szép duettet. — Kissné (Adelgunda) jó „sötét háttér“ volt. A kar szinte virtuóz, a kiállítás, úgy jelmezek, mint dekoráció dolgában, szinte fényűző.

Szerdán, május 19-én „A két Champig- nol“ újdonság bizony gyér közönség előtt, pedig a darabban nagyon sok mulattató van, a folyton tartó és bonyolódó tévedés miatt a két Champignol közt. Pompás benne a tulságba fejlett katonai szubordinációnak ötletes parodizálása is. A szereplők közül leginkább kitűnt Tiszay, a vidéki jóízű bácsi alakításában. — S. Molnár Vilma (Angele) a folyton fokozódó zavarba jutott nőt korrektül ábrázolta elénk. Németh (Champignol) is nagyon jó volt. — Kemény (Saint Florimond) szintén jól játszott. — S. Molnár V. (Angele) szerepét helyesen fogta fel. ■—• Kendi (Mauricette) ugyancsak élethűen játszotta a fiatal asszonykát. — Mikei (Marienne) helyes kis bakfis volt. — Nádasy (Singleton), Mezei (Ca- marette) s úgy a többiek is segédkezet nyújtottak az élvezetes est sikeréhez.

Csütörtökön, máj. 20-án, „A kis vikomt“ operet-ujdonság, jó szereplők: ezt mind látta a közönség a szinlapon —- és mégis a színház csak úgy kongott az ürességtől. Mi ez ? Újhelyi jó közönség „hol késel az éji homályban?“ — Nos A kis vikomt operet egy régi fráncia vígjátékból, gondolom az „V. pont“-ból van átizélve operetté, a zenéjét Alegyeri irta, nagyon csinos és fülbemászó dallamokkal. — A közreműködők mindenike, mint a magánénekesek és a kar is, minden tekintetben csak dieséretreméltó. —- Galyasy (Beaulieio) kedves furfangos tacskó herceg volt. Alá nemcsak hogy szépen énekelt, de igen jól is játszott, kivált pedig együtt cselekedte meg a „Csókdal“-ban. — Kissné (Fau- vigny) ma is derekasan helyt állt magáért. — Kendi Boriska (Clarisse) a kisasszony feleségemet finom diskrécióval adta. — Németh (Bou- guillon), mint eddig mindig, ma is az elsők erők közé érdemesítette magát. — Tiszay (Del Es- trspade) önmagát múlta felül. — Tiszayné (báróné) a szakácsnéból avanzsirozott bárónét ka- cagtatóan alakította. — Takács Jolán (Roger

k. a.) használható tag. — Nád assy (Toupin) nem maradhat el egy előadásról, mint Mezei sem, hogy hiányát észre nem vennők. — A férfi kar, Németh-el az élén, nagyon hatásosan énekelték a „bon jour“ szerenádot. — Bár többen lettek volna jelen mint voltak, hogy a jó véleményt róluk minél többen vinnék széjjel.

Pénteken, május 21-en, Gyöngyi nép- szinmüve a „Hortobágyi virtus“. Jól sikerült előadás volt, melyből az oroszlánrész L. Szigeti Lujza (Tcrceska) — S. Molnár Vilma (Verőn) — Németh (Gyuri) — Laczi (Kemény) felelőiteket illette. Várakozásunkat teljesen kielégítették. — Kalmár (Márton) is jól játszott, csak kissé jobban figyelne a hatásos jelenetekre és csak engedné látni az arczán is, hogy átérezte a hatásos jeleneteket. Különben a kilenc évből, ameddig kell forrania, mig kiforr a jó színésznek is, még neki jócskán van hátra. — Nádasi (Jancsi) szintén jól mutatott kis szerepében.

Heti műsor: Holnap, hétfőn, leszálitott helyárakkal: Holtomiglan, énekes életkép, — kedden: Dünanan apó és fia utazása, operet, — szerdán: itt először Béni bácsi, bohózat, — csütörtökön: Trapezunti hercegnő, operet,— pénteken : Tüzérek gyakorlaton, énekes bohózat, — szombaton: Tiszay jutalomjátékául Kék asszony, operet.

Különfélék.

— Személyi hir. Őfelsége a király Chyzer Kornél dr. miniszteri tanácsosi címmel és jeléggel fölruházott belügyminiszteri osztálytanácsost az egészségügyi osztály fejét, pár év előtt vármegyénk kitűnő főorvosát, miniszteri tanácsossá nevezte ki.

— Kazinczy emlékünnep. A következő becses sorokat vettük és ajánljuk olvasóközönségünk hazafias indulatába: Tekintetes szerkesztő ur! A sárospataki főiskola és tanítóképző intézet ez évi Ivazinczy-ünnepe f. hó 29-én lesz Széphalmon, a nagy nyelvreformátor mauzóleuma előtt, mindkét intézet tanári karának és ifjúságának részvételével. Az ünnepet a sárospataki főiskola énekkara és közigazgatója nyitják meg; az ünnepi beszédet Köcse István tanítóképző intézeti tanár fogja tartani; a Kazinczy-jutalma- kat az arra érdemessé válandó ifjaknak az igazgatók fogják kiosztani. Szerepelni fog az állami tanitóképezde énekkara is s esetleg a pályanyertes akadémiai ifjú is felolvas egy részletet saját művéből. Szíveskedjék ez ünnepet becses figyelmére méltatni s erre Zemplén-vármegye közönségének figyelmét is felhívni. — Fogadja stb. Sárospatak, 1897 május 18-án. Radácsi György akadémiai és közigazgató.

— Állami iskolák létesítése. Lapunk ma egy hetes számában megemlékeztünk Ujhely város képviselőtestületének f. hó 15-iki közgyűlésében hozott arról a meszsze jövőbe kiható határozatáról, melyet az állami elemi és polgári leányiskolák létesítése ügyében a közoktatásügyi miniszter leiratának beható tárgyalása után egyhangúlag hozott. A nagy fontosságú határozat, melynek hozatalában a közgyűlésen jelen volt Dókus Gyula ref. egyli. főgondnoknak, Nemes Lajos kir. tanfelügyelőnek és Fejes István ref. lelkésznek nem csekély része van, lényegében igy szól:

Az ügy beható tárgyalása után elnöklő főbíró által azon körülményre, hogy a nagymél- tóságu vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák f. évi 15321 sz. a. kelt intézvényében foglalt feltételeket képviselőtestület elfogadja-o, illetőleg az abban körvonalozott áldozatokra kész-e: az 1886. évi XXII. t. c. 59. §-a alapján a névszerinti szavazás elrendeltetvén „igen“-nel szavaztak: Behyna Miklós, Ember Ernő Mihály, Fejes István, Hornyay Béla dr., Jelenek Ádáin, Juhász Jenő, Reichard Salamon dr., Szepessy Arnold dr., Szentgyörgyi Vilmos, Schön Vilmos dr., Székely Elek, Szőllősi Artur és Pataky Miklós; „nem“-mel senki sem szavazott, ekként a képviselőtestület elvileg elhatározta hogy:

a) az állami elemi népiskola számára az 1898/99-ik tanévben nyolc tanteremből, egy tanijói tanácsszoba és szükséges mellékhelyiségekből álló s a népoktatási törvény kellékeinek mindenben megfelelő iskolahelyiséget ad át kellően bebutorozva; azontúl pedig oly arányban gondoskodik mindig a tanhelyiségek bebútorozása felől, amily arányban szükségessé válik az állami elemi iskola tovább fejlesztése ;

b) az összes iskola-épületeknek állandóan jókarban tartása a tanhelyiségek fűtése és tisztogatása a város terhe leend ;

c) fizeti a város közönsége az 1868. évi XXXVIII. t. c. 36. §-ának figyelmébe vételével az 5°/o-os iskolai adót, behajtja a szabály- szerű tan- és felvételi dijakat, ellenben a minden tanítói állomás után járó 12 ft tanítói nyugdíj illeték fizetését el nem válllalhatja.

Az állami polgári leányiskola tekintetében pedig kötelezi magát a város közönsége, hogy az iskola számára a jövő 1898/99. tanévtől egy teljesen megfelelő épületet ad át s annak összes helyiségeit bútorokkal és a szükséges taneszközökkel felszereli, hogy együttesen nyitassék meg.

Az ev. ref. egyház tanácsának azon ajánlatát, hogy a két~ islmIareszéré~sajáUtelkét átengedi, a képviselőtestület köszönotteT elfogadja, s a feltételek megállapítása a megkötendő szerződés tárgyát képezendi.

Hogy pedig a képviselőtestület a két iskolának kiépítése tekintetében is tájékozza magát, megkeresi a f. é. 8. sz. a. kelt határozattal kiküldött bizottságot, hogy a felolvasott miniszteri intézvényben foglaltak figyelembe vételével véleményes előterjesztését adja be, s abban az építkezéssel és felszereléssel járó költségek mennyiségére, nemkülümben ezeknek miként leendő felszerelésére is terjeszkedjék ki, hogy ezek iránt a képviselőtestület újabb határozatot hozhasson.

— Eljegyzések. Pilisy Béla földbirtokos f. hó 25-én vált jegyet Hericz Etelkával, néhai