Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-16 / 20. szám

I. Melléklet a „Zemplén1' 20. számához. közgazdasági és ipari fejlődését és ennek követ­keztében az érdekelt vidék vagyonosodását és boldogulását előmozdítani, legnagyobb erejének megfeszítésével a kórt szubvenciót meg nem adná, akkor a vasút kiépítése dugába dőlne. — A ter­vezett vasút kiépítésénél érdekelt vármegyebeli bizottsági tagok használják tehát föl és ragadják meg a kedvező alkalmat! Karöltve és közös el­határozással minél tömegesebben jelenjenek meg a t. vármegye máj. 25-iki közgyűlésén és min­den befolyásukkal hassanak oda, hogy az a nemes jóindulat, melylyel az állandó választmány a szubvencióképpen kért összeg ügyét megszava­zásra ajánlotta, érvényre juttassák és igy Zem- plén-vármegyc nagyterjedelmü vidékének jólété­ről hathatós közremunkálásukkal gondoskodja­nak. Bízunk abban, hogy a vármegye közönsége a tőketerebes—gálszécs—kapii helyiérdekű vasút létesítésének ügyét közúti pénztára erőforrásaihoz mérten fölkarolja, és a szükséges pénzbeli sege­delmet megszavazza. Akkor a vasút építését még ez év őszén megkezdetik az engedélyesek. A „Deutsche Landwirthschafts-Ge- sellschaft“ magyarországi tanuímány-utjában vármegyénket is fel fogja keresni. Május 30-án Sárospatakon és Tállyán, május 31-én a Bodrog- Tiszaközön és S.-A.-Ujhelyen szándékoznak a mezőgazdaságot, a szőlők újratelepítését és a pincekezelést megtekinteni. Megküldött úti­tervük szerint a Bodrog-Tiszaközi úthoz szük­séges fogatokat és május 31-én S.-A.-Ujhelyen az ebédet saját költségükre kérték megrendelni. A helyi rendező bizottság azonban azon nézetben lévén, hogy a hagyományos magyar vendég- szeretet, azt meg nem engedheti elhatározta, hogy a szükséges kocsikat azoktól, akik ilyenekkel rendelkeznek, kölcsönkéri, a még hiányzókat felfogadja, valamint az ebéden is a kirándulókat a vármegye közönségének vendégeiül kéri. — E költségek fedezésére megkívántaié összeget a vármegye birtokosaitól és lakosaitól óhajtván a r.-bizottság beszerezni, annak elnöke, Dókus Gyula vm. főjegyző tegnap levéllel kereste föl a vármegye nagybirtokos bizottsági tagjait, hogy a mondott célra szolgáló összeget hozzá május 22-ig eljuttatni szíveskedjenek. A közadakozás­ból begyült összegről szóló számadás annak idején lapunkban fog közöltetni. Borkóstoló. A várm. gazd. egyesület sző­lészeti szakosztálya rendezésében tegnap a vár­megyei székház termeiben megtartott borkiállí­tással egybekötött borkóstolás, a tokaj-hegyaljai píncetulajdonosok és bornagykereskedők élénk résztvevőse mellett, várakozáson felül igen jól sikerült. A részletekről még ma, térszüke és időrövidsége miatt, nem refelálhatunk ugyan, de ami a leglényegesebb, köztudomásra adjuk azt, t. i. hogy a zsűri osztatalan véleménye szerint az oltványokról nyert borok minőség és jellem tekintetében a Tokaj-Hegy alja régi boraival kiállják versenyt. A külföldről 4, az országból 12 bornagykereskedő volt jelen, akik kisebb-nagyobb mennyiségben vásároltak is. Kedves kötelességet teljesítünk, midőn a ven­déglátó gazdasági egyesületnek úgy az alkalom megteremtéséért, mint a magyaros szives ven­dégségért, miben a jelen voltakat oly gazdagon részesítette, a borkóstolás jelenvoltjai nevében köszönetét mondunk. Körorvosok küldöttsége. Löcherer Lő­rinc dr. vm. tiszti főorvosnak vezetése mellett f. hó 11-én a vármegyei körorvosokeak egy na­gyobb küldöttsége tisztelgett főispánunk Öméltó­ságánál és azt kérte, hogy körorvosi fizetésük s fuvarátalányuk a vármegye házi pénztárából havonként előleges részletekben szolgáltassák ki. Öméltósága a főispán megbiztatta a küldöttsé­get s reméljük is, hogy a vármegye közönsé­gének május 25-iki közgyűlése a szóban lévő kérelmet lehető méltánylattal fog elbírálni. Bélyegmentes anyakönyvi kivonatok. A m. kir. belügyminiszter az 1896. évi 112,511 IV. c. sz. alatt az elismert jellegű betegsegélyző pénztárak, illetve ezek tagjai részére hivatalos használat végett szükséges anyakönyvi kivonatok dij- és bélyegmentessége tárgyában körrende­letét intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez. A szőlőkölcsönök. A filokszera pusztította szőlőkre az 1896. V. t. c. értelmében adható köl­csönöket engedélyező bizottság Bedő Albert dr. elnöklete alatt legutóbb tartott ülésén ismét 143 félnek engedélyezett 37202 kát. hold szőlő fel­újítására 263.000 ftot. Eddig a bizottság 527 félnek, 1936 kát. hold szőlő felújítására összesen 1 millió 4p6 ezer forint kölcsönt engedélyezett, amelyből a bank a kölcsönök megtörtént telekkönyvi fel­jegyzése után eddig 568 ezer forintot folyósított. A kölcsönök folyósítása a telepítési munkálatok irányában bekövetkezett szükség szerint történik, amit a bank külső közegei igazolnak. Tekintve a kissé hosszadalmas eljárást, amivel a kölcsö­nök előkészítése és azok telekkönyvi feljegyzése egybe van kötve ; a szőlőgazdák jól teszik, ha a f. év őszén és a jövő 1898-iki tavaszán szándékolt telepitésékre nézve már most adják be a kölcsönök iránti kérvényeiket. így azután elérik azt, hogy kérvényeik idejekorán nyernek elintézést a kölcsönösszegek folyósítása is a kellő időben esz­közölhető. A kölcsönkérvény-minták beszerez­hetők a Magyar Agrár-és Járadék-banknál Buda­pesten, továbbá a bank vidéki megbizottainál. Zemplén vármegye területére kerületi biztos Des- sewffy Miklós Tolcsva. Helyi szőlőbiztosok: Thu- ránszky László Sátoralja-Ujhely, Pornárífy Gyula O.-Liszka, Somlay Sándor Tarczal és Győry István Tállya. A koronaérték közelgő számítása. A koronaérték életbeléptetése 1898. január 1-én lesz. A pénzügyminisztériumban már élénken folynak az előmunkálatok a koronaérték közelgő számításának elrendelésére vonatkozó intézkedé­sek tekintetében. A már készülőiéiben levő koronaértékű papírpénzen kívül a ministériom rendelkezése alatt levő m. kir. államnyomda most a koronaértékü okmánybélyegek és váltó­blanketták rajzainak elkészítésével foglalkozik. Az uj bélyegminták megállapítása alkalmával a miniszter elhatározta, hogy a jelenleg forgalom­ban lévőknél több más fajta okmánybélyeget is fog forgalomba bocsáttatni, alkalmazkodván ebben a törvényszerű bélyegfokozatokhöz, úgy, hogy ezentúl nem kell majd egy-egy ok­mányt 4—5 darab bélyeggel ellátni, hanem csu­pán egy darabbal. A m. kir. államnyomda e munkálatokon kivül a kereskedelemügyi minis­ter rendelete következtében a koronaértékü, illetőleg fillérértékü postai értékcikkek (levél­bélyegek, levelezőlapok, szállítólevelek stb.) raj­zait és típusait is most készíti. Az uj értékjegyeket a minisztérium még ez év decemberében forga­lomba akarja hozni. Az országos iparegyesület, az ezredéves kiállítás alkalmával tartott iparos-kongresszus nevében azzal a kéréssel járul a hatóságokhoz, egyesületekhez és magánosokhoz, hogy megren­deléseikkel kizárólag hazai műiparosokhoz for­duljanak. A magunk részéről is bizalommal kér­jük t. olvasóközönségünket, minden adott alka­lommal hasson oda, hogy a magyar ipar pár­tolásának hazafias elve tényleg érvényesüljön. Külföldiek nyilvántartása. A belügymi- nister újabban szigorú rendeletét adott ki a kül­földről hozzánk származott, itt tartózkodó, azon­ban még honosságot nem szerzett egyének nyil­vántartása tárgyában. Az ilyeneket lapunk utján is figyelmeztetjük, hogy a rendőrségnél mielőbb jelentkezzenek, mert akik ezt elmulasztják, bűn­tetteim fognak. Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál (1897. május 8-tól május 15-éig) a) házasságot kötött: 2 pár; b) kiliird étidéit: 6 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 11 eset­ben; d) elhalálozott: 8 egyén. Hírek a nagyvilágból. Őfelsége a király Nikolajevics Miklós orosz nagyherceget a 12-ik dzsidás-ezred tulaj­donosává nevezte ki. Erzsébet királynénk őfelsége Kissingonbe érkezett és ott a királyi gyógyitóintézetbe szállt. Sándor, szerb király, e héten három na­pig volt Bécsbcn és hódolatát bemutatta kirá­lyunk őfelségénél. A hármas szövetség megújítása. A „Gazetta Piemontese“ fel van hatalmazva annak a kijelentésére, hogy a máj. 1-én lejárt hármas szövetséget már néhány héttel ezelőtt régi alak­jában megújították. A török-görög háború úgyszólván be­fejezettnek tekinthető. Az európai nagyhatalmak, a görög kormány kérésére, most azon fáradoz­nak, hogy a hadakozó felek fegyverszünetet kös- aenek. Vaszos ezredest és a Kréta szigetre kül­dött görög csapatokat visszarendelték. Hírek az országból. Ottó főherceg nejével, Mária Jozsefa főhercegnővel, holnap délben Budapestre érkezik és a várpalotában fog lakni a király itthonléte alatt. Udvari gyász. Legfelső rendeletre néh. Zsófia Sarolta Auguszta alengoni hercegné, szül. bajor hercegnő ő királyi fenségéért máj. 9-től hat héten át tartó udvari gyászt visel a felséges család és a hadsereg tisztikara. Az országgyűlés részvéte A királyi fájdalomból és gyászból, mely a felséges királyi párt és az egész királyi családot az alengoni hercegné gyászos kimnltával érte, az országgyű­lés, a nemzet Ilii szive nevében, részt kórt és érzelmeinek kifejezését a trón zsámolya elé jutatta. Zichy Jenő gr. legközelebb és most már harmadszor többed magával Ázsiába utazik a magyar nemzet ős-lakóhelyeinek kinyomozására. A magyar országos bizottság a közös költségek hányad-arányának (quota) változatlan fentartását hozta javaslatba. Adakozás. Podmaniczky Frigyes br. és tagjai felhívást intéztek a nemzethez és kérték, hogy a török testvérnemzet vitéz harcosai közül a csatatéren megsebesülteknek, vagy a csatában elesettek árváinak ellátására adakozzunk. A be­gyült pénzbeli adományok Lufti bej budapesti főkonzulhoz küldendők. Színház. Több éve múlt már, hogy Tiszay Dezső színigazgató — a „kedves Tiszay“ — a legjobb emléket hagyva maga után, nem volt Ujhelyben. Több év múltán most történik újra, hogy Ti­szay, aki időközben a miskolezi színház igaz­gatója lett,, a jó szomszédság jussán ellátogatott Ujhelybe. És több év múltán, amióta Tiszay Ujhelyben nem volt, most hogy újra szeren­csénk van hozzá, elmondhatjuk, hogy ilyen erős, jól szervezett, szorgalmas szintársiúathoz, mint a milyen az övé most, szerencsénk még nem volt. És hozzá tehetjük, hogy, emlékezetünk szerint, még soha nem volt körünkben színtársulat, mely a műsornak ilyen változatosságát, dusgazdagságát felmutatni tudta volna. Minden nap uj és uj do­log: népszínmű, vígjáték, dráma, bohózat, ope- ret. A heti műsor szinte fényüzésszerü. Egész nagy-nagy kapitális a könyvtárban és a ruhatár­ban egyaránt. Tiszay — a „kedves Tiszay“ — és az ő „nem nyári“ társulata valóban minden követ megmozgatnak, hogy a mi előkelőén müveit kö­zönségünk finyás, ízlését, igényét, kényét, kedvét kiszolgálják. — És mégis, sajna, ez a mi előkelőén müveit, drága, jó, elkényeztetett újhelyi közön­ségünk ahg-alig akar megmozdulni. A fagyos szentek hetében nem tudott fölmelegedni. Most egy hete, hogy a bemutatkozó estén még csak szép számban ellátogatott Tália templomába, azóta csak alig-alig hogy éppen szállingózik. Vájjon mi okozhatta azt a hirtelen való meg­fogyatkozását a színházlátogató kedvnek? Azt hiszszük semmi más különösebb ok, mint éppen a barátságtalan időjárás. Kívánjuk Tiszayék- nak, különösen pedig a mi „kedves Tiszay“-nk- nak — mert az ő zsebe bánná — hogy j óra­forduló időjárással forduljon jobbra a közönség jósága is. Ügy legyen — úgy lesz ! Eddig hét előadás, volt. A hét szinlap közül mi csak kettőt láttunk. Általános a panasz, hogy a szinlaphordók rendetlenek. — A hét története ez : * Szombaton, május 8-án, bemutató elő­adásul „A gyimesi vadvirág“-ot, Géczy István hirre-névre kapott énekes darabját adták. Jó hire az előadott 1000 forintos népszínműnek régen eljutott hozzánk is. Annak idején sokat írtak a lapok róla. Nem csuda hát, ha mindenki, aki csak tehette, eljött és megnézte ezt a be­mutató előadást, ts aki ott volt, nem minden­napi gyönyörűséget lelt a változatos, nálunk eleddig ismeretlen székely-csángó népszokások látásában, a darab népies zamatu, szép nyel­vezetében és az egybehangzó pompás előadásban. És a ,Gyimesi vadvirág' Ujhelyben is nagyon tet­szett. Méltán. Mindenik alak a maga nemében ki­tünően van megteremtve. Géczy, az országjáró szí­nész, az életből leste el őket. — Első sorban érdemli meg dicséretünket a hü ábrázolásért Szigeti Lujza asszony, ki a „vadvirág" (nem a szalonok parfümös levegőjében nevelt üvegházi növény) szerepének változatos momentumait helyesen fogta föl s ráadásul szépen is, kedvesen is éne­kelt. Szorgalmasan tapsolták. — Galyasy Paula (Mária) a szerető és szenvedő leányt sok rokonszenvvel személyesítette. A kisebb szere­pek is elég ügyes kezekben voltak. Kissné Katica (Csuráné), mint kedves komikáné, nagyon jól beajánlotta magát. A férfiak közül az elsőség pálmáját Tiszav-nak (Törpe Csura harangozó) nyújtjuk. Alakja tipikus és folyton mulattató. Méltó partnere, nem hiába hogy „kisebbik esze,“ titkárja, Németh (Marczi, ha­rangozó inas) pompás komikus alak volt. Gyárfás Ödön (Imre) és Kemény Lajos (Gyur­ka) hálás szerepeikben érvényesültek. Mezei Kálmán (Balánka) igen értelmes színésznek mutatta be magát. Kapossy (Prezsner Péter), Ant&lfy és Nádasy, a vőlegény és menyasszony vőfélyei, jóizü mondókáikkal figyelmet keltettek. A telt házzal Tiszay meg lehet elégedve. Vasárnap, május 9-én, második bemu-

Next

/
Thumbnails
Contents