Zemplén, 1897. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)

1897-05-09 / 19. szám

II. Melléklet a „Zemplén" 19. számához.

és ahhoz értő geológus megérkezéséig, akit Budapestről várnak Kriva-Olykára, föl sem nyitják, de bizonyosra veszik, hogy az üreg irányából, ha gondosan megfúrják majd, petróleom-íorrások törnek elő. A szerencsés fölfödözésről, mint értesülünk, már jelentés ment a kereskedelemügyi kir. mi- nisterhez is, aki szintén elküldi szakértőjét a helyszínére.

— A tűzesetek, írja levelezőnk, Szttop^ kon az utóbbi időben oly gyakoriajs, tí'ogy az itt lakó békés és tisztességes polgárok mái\áz elkeseredésen felül arra gondolnák, hogy itt létük, jobban mondva életük és vagyonuk biztosítva nem lévén, világgá níennek. A múlt napokban történt egy ■ tűzeset, melyről, hogy unalmas ne legyek, Írni sem akartam. E tűzeset alkalmával 3 ház porrá égett. ^ leégett házak egyikében lakott egy becsületes, jóravaló, szerény állású járásbirósági tisztviselő, kinek egész szegénysége oda égett, sőt csak az isteni gondviselésnek köszönheti, hogy neje 3 kis gyermekével együtt megrpenekiilt a lángok közül. F. hó 3-án meg a „Korona“ vendéglő egyszerre két helyen is ki gyűlt s csak a véletlennek köszönhető, hogy a tüzet tisztességes egyének idejekorán észrevették s eloltották, mert ellenkező esetben az éppen akkor dühöngött nagy szél következtében egész Sztropkó porrá éghetett volna. Kihez folyamondjunk ? Kihez intézzük esdő szavunkat ? Máshoz azt hiszem nem, mint vármegyénk közig, bizottságához, kit is alázattal kérünk, hogy segítsen e keserves állapoton, ha másképen nem, szüntesse he bizonyos időre a biztosításokat s úgy ajánlja a biztositó intézetek figyelmébe Sztropkót, mint Zemplén-vármegye legészakibb részén egy darabka Ázsiát, mert akarva nem akarva arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a gyújtogatás itt egyeseknek kenyérkereset. Hiszen nézzük csak meg a tűzvész után felépült házak tetőit, mily anyagból vannak azok épitve és rájövünk, hogy azok oly csekély értékkel bírnak, hogy biztosítás alá oly értékben elfogadni, mint azt a helyi szorgalmas ügynökök teszik, talán nem is volna szabad ? Az építkezéseknél a szarufák nem a megkivántató gerendafákból, hanem úgyszólván fűzfabotokból vannak konstruálva; zsindelyezése is olyan hitvány, hogy szinte kívánja mielőbbi megsemmisítőjét, a tüzet. Igazán képtelenség: hogy hunyhatnak szemet mindezek fölött első sorban maguk a biztositó társulatok ?

— Jegyzői teendőkben már némi jártassággal bíró,' jegyzői szigorlatra készülő egyén jegyzői irodában alkalmazást keres. — Címét megmondja: A kiadóhivatal.

— Dobálódzó kisértet. Bodrog-Halász községből Írja alkalmi tudósítónk a következő rém-históriát: F. hő 1-től kezdve a Kis István örökösök tulajdonát képező, s a körjegyző bérelte lakóházában és környékén valami különös, mondhatni túl világi (?) esemény történik. Nevezetesen : a községbeli serdülő legények, szokásuk szerint, a nevezett lakóház előtt összegyűlve f. hó 1-én úgy esteli 8 órakor dalolni kezdettek, miközben kő- és rögdarabok hullottak közzéjük, úgy hogy egynehanyan könnyebb sérülést is szenvedtek. Ezek persze azt hive, hogy valaki készakarva dobálja őket, dorongokkal fel fegyverkezve keresésére indultak, de a legbehatóbb kutatás dacára sem sikerült a tettest megtalálni. Ez a történet másnap este még nagyobb méretekben játszódott le, úgy annyira, hogy a szomszéd lakók zsindelytetőzetót is majd be verte a reá hullott sok kő- meg rögdarab. Most már egész komolynak véve a dolgot f. hó 3-ra virradóra lesbe állott a község lakossága és körös-körül járva az egész községet sehol sem találhattak senkit, ha azonban egyet-egyet káromkodtak és ezt a kifejezést használták a község bármely részén, hogy „hajíts ide !“, — azonnal ott termett egy-egy jókora kődarab. — F. hó 3-án, reggel, midőn e sorokat irom, úgymond tudósítónk, nagy néptömeg verődött össze a fent említett lakóház körül és a körjegyző és segédje is oda menvén, hogy a népet eloszlassák, ugyanakkor ők is meggyőződtek a dologról, ameny- uyiben úgyszólván másodpercenkint hullott a tetőzetre és udvarra meglehetős nagyságú kő- és vályogdarab, — sőt, ami több, most már annyira ment a dolog, hogy a nevezett lakóház pitvarából is — megjegyzem, hogy senki sem volt benn — szintén szemmel láthatólag haj ít- tattak ki apróbb agyag- és nyirokszerü földdarabok az udvarra. Ä jegyző és a községi elül- járóságnak több tagja bemenvén a házba, ott is ugyanannak a jelenetnek voltak szemtanúi. A lakó egy teljesen üres cseréptányért tett le a pitvar földjére és alig egy negyedóra alatt úgyszólván tele volt agyagszerü földdarabokkal. Ez a tulvilági színezetű, de tényleg megtörtént és úgyszólván percről-percre ismétlődött eseményt a köznép oda magyarázza, hogy a nevezett ház tulajdonosának szelleme „jár fel“, — ki körülhelül két évvel ezelőtt baleset okozta

halállal múlt ki. — Ezek folytán kérésem oda irányul, szíveskedjék becses lapjának hasábjain a rémületbe ejtett b.-halászi népnek e tekintetben némi megnyugtatással szolgálni.*)

— Időjóslat május 9-ére. Változó felhőzet, enyhe, helyenként csapadék.

Vasúti menetrend

(Érvényes 1897. májias 1-tól.)

INDULÁS

Budapestről S.-A.-Ujhely felé.

reggel 8 óra 50 perc személyvonat este 8 „40 „ „

reggel 7 „ 20 „ gyors „

délután 2 „ 35 „ „ „

S.-A.-Ujhelybűl Budapest felé. este 9 óra 10 perc személyvonat délután 12 „ 13 „ „ „

reggel 7 „ 28 „ gyors

délután 4 „ 00 „ „ „

S.-A.-Ujhely bői Kassa felé, reggel 7 óra 14 perc vegyes vonat délután 12 ., 24 „ személy ,.

este 8 „ 32 ., „

Kassáról S.-A.-Ujhely felé. reggel 4 óra 45 perc személyvonat délután 12 „ 35 „ „ „

délután 5 „ 36 „ vegyes ,,

S.-A.-Ujhelyből Ungvár felé.

reggel 7 óra 39 perc vegyes vonat délután 5 „ 00 „ személy „

délután 1 ,, 22 „ gyors „

este 8 „ 40

ing várról S.-A.-Ujhely felé. délután 4/ óra 40 pere vegyes vonat reggel 8'1 „ 30 „ személy

reggel 4 „ 44 „ gyors

délután 1 „ 18 .. _

S.-A.-Uj helyből Mező-Laborcz felé. reggel 7 óra 14 perc vegyes vonat délután 1 „ 32 ,, személy

este 8 „ 32 „

Mezö-Laborczról S.-A.-Ujhely felé. reggel 3 óra 50 perc személyvonat délben 12 „ — „ „

délután 3 „ 35 „ vegyes „

ÉRKEZÉS

Budapestről S.-A.-Ujhelybe. délután 4 óra 47 perc személyvonat reggel 0 „ 40 „

délután 1 „ 07 „ gyors „

este 8 „ 21 „ „ ,,

S.-A.-Ujhelyből Budapestre. reggel 0 óra 35 perc személyvonat este 8 „ 40 „ „ „

délután 1 „ 30 „ gyors „

este 9 „ 55 „ „ „

S.-A.- Ujhelyből Kassára. délelőtt 10 óra 27 pere vegyes vonat délután 2 „ 37 „ személy „

éjjel 11 „ 11 „

Kassáról S.-A.- Ujhelybe. reggel 7 óra 13 perc személyvonat délután 2 „ 44 „ „ „

este 8 „ 31 „ vegyes vonat

S.-A.- Ujh elv b ől Ungvári'a. délelőtt 11 óra 32 perc vegyes vonat este 7 ,, 30 „ személy „

délután 3 „ 49 „ gyors „

este 10 „ 52 „ „ „

Ungvarról S.-A.-Ujhelybe.

este 7 óra 56 perc vegyes vonat

délelőtt 11 „ 53 „ személy „

reggel 0 „ 54 „ gyors „

délután 3 „ 51 „ „ „

S.-A.-Ujhelyből Mező-Laborczra. délután 12 óra 20 perc vegyes vonat

este 5 „ 32 „ személy „

éjjel 12 „ 05 „

Mezö-Laborczról S.-A-Ujhelybe. reggel 7 óra 13 perc személyvonat délután 3 „41 „ „ „

este 8 „ 31 „ vegyes „

*) Évekkel ezelőtt csaknem szórul-szóra hasonló eset foglalkoztatta s már-már rémületbe ejtette a Dunántúl egyik éppoly igénytelen falujának lakosságát, mint amily igénytelen szomszédja B.-Halász község a Bodrog-parti Atónnak, Sárospataknak. A rómdolog megbámulására seregestül tódult a hiszékeny tömeg még a szomszédos községekből is — és ez igy tartott napokig, egész addig, amig két bátorszivii csendőr a kisértetet el nem csípte egy ácslegóny személyében, aki nagyobb távolságból és bizonyos vetőgóp segítségével igazán meglepő ügyességgel tudta a kő- és rögdarabokat oda röpíteni, ahová éppen akarta. Gondolom, hogy máj. 3-ika óta önök is elcsípték már a kisértetet és gondoskodtak arról, hogy „fel ne járjon“, hanem jól megérdemelt helyén „üljön a hűvösön.“

Szerk.

Irodalom.

A Fallas nagy Lexikonénak 201—205. füzetei megjelentek, melyek a Rák — Rupp között sorakozó címszavakat ölelik fel. Nevezetesebb cikkek : Rákóczi . (Ballagi A.), Regény (Nógyessy L.), Rendőrség (Schelf L.), Réz (E. Illés), Róma és Római birodalom (Lasztóczy M.), Római jog (Heil F.), Románia Brózik és Jancsó B.), Rousseau (Huszár V.). A mellékletek a következők : Rákfélék (2 tábla), Recés szárnynak, Rendjelek (2 tábla), Répafenyő, Rézkor (3 tábla), Réztermelés, Robbanószerek, továbbá Róma és Románia térképe.

Az „1848 49-iki Magyar Szabadságharc Története“ cimü nagy illusztrált munkából most jelent meg a 80-dik füzet, amelyben Gracza György az oroszokkal való első alkudozásokat s az erdélyrészi végső harcokat Írja le. Megkapóan szép Gábor Áron a székely hős halá.ára és temetésére vonatkozó részlet. E füzetben, hogy több szöveg férjen el, csak két egykorú kép van; ezek: Görgei vezérkara és kísérete. Az első orosz táborkövetek Görgeinél 1849. jul, 20. A szerző, mint e füzetből látjuk, immár 1849. július végén tart s igy a páratlanul díszes nagyszabású munka rövid időn néhány füzettel csakugyan befejeztetik. Egy- egy füzet ára: 30 kr. Megrendelhető Lővy Adolf könyvkereskedőnél Újhelyiben.

Magyar gazda. E cim alatt Kovácsy Béla gazd. tanint. igazgató szerkesztésében, kitől lapunk is közlött már. több érdekes gazdasági cikkelyt, ápril 1-jén, Kassán népszerű gazdasági havi folyóirat indult meg, melynek a hozzánk csak most jutott első száma gondos, szakavatott kezekre vall. Tartalma a gazdaságnak minden ágára kiterjeszkedik. Ára egész évre 2 ft. a folyó évre 1 it. Melegen ajánljuk gazdaközönzégünk figyelmébe.

Foulárd-selyeniet

rí 61 3 forint 35 krajchinia:, s. a t. a legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete, fehér és színes Henneberg selyeu.et 45 krtól 14 frt 65 kr. méteren ént sima, csikós, kcczkázott, mintázott damaszolt s. a. t. (mintegy 240 különböző minőségben, 2000 szin és mintázattal s. a. t.) a megrendelt árukat, postabér és vámmentesen, házhoz szállítva, valamint mintákat postafordultával küldenek Ifcillichcrg í». (cs. és k. udvari szál’itó) He lyeiii£.v üríti Zürichben. Svájczba c/,imzett levelekre 10 kros és levesző lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. 2'.

'Egyesületi ügyek.

Nyilvános köszönet.

Özv. Decsényi Józsefné úrnő 1 kilo 45 deka, — Pintér István ur 2 kilo 50 deka szivarvéget voltak szívesek az árvaház javára hozzám küldeni.

Fogadják adományukért az árvák nevében is kifejezett küszönetemet.

S.-A.-Ujhely, 1897. máj. 6-án.

Dókus Gyula, elnök.

CSARNOK.

Sok leány van. . . .

Sok leány van a világon,

Mint virágdús a berek ;

Én a sok közt, istenemre,

Csak egy barnát szeretek.

Nem a karja, vagy kis ajka Piros epre szép nekem;

Én a szivét, nőiségét,

Vidám leikét szeretem.

Leírhatnám foga gyöngyét,

S haja fürtje mily sötét;

De nem festem, bámulom csak Lelke tükrét, nagy szemét.

Szem-csillagán ül a jóság,

S ez az, a mi megkötött; Láttam könynyét felragyogni Árva, kisded nép között.

Jártam szerte kert ölében S erdők mélyén van nyomom ; Elmosódik minden emlék, üt feledni nem fogom.

Azt segité, kit a világ Megvetett, mert elbukott,

Ü hogy újra fölemelje.

Adott neki egy zugot.

üli, kicsiny, de áldott menhely Szeretettel hő szivünk;

Lángja oktat jóra, szépre S áld, ha benne meghiszünk,