Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-07-28 / 30. szám
Sátoralja-Ujhely, 1895, julius 28. *o. (1334). Huszonhatodik évfolyam, ELŐFIZETÉS ÁEA : Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. Negyedévre 1 ft 50 kr Bérmenteilen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám árt. 15 kr. ^ nyílttérien minden gar- mond sor dijja 20 kr. ZEMPLÉN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN VÁRMEGYÉNEK HIVATALOS LAPJA. ivíEiEGKriEijESsriK: nvEiasriDiEiasr vasAenap. EIEDETÉS DIJA hivatalos hirdetéseknél; Minden szó után l kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 8 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések ős pénzküldemények a kiadóhivatalhoz intézendök. Meghívó. A s.-pataki állami kísérleti és mintaszőlő- telepre, továbbá az úgynevezett »halászhomoki« szőlöojtvány-telepre és dr. L á c z a y László úr telepére, az érdekeltek társaságában, tanulmány- kirándulást rendezek a f. év ata.grvLszfu.s Hó e-án amelyre van szerencsém ezennel szívesen meghívni. E tanulmány-kirándulásnak célja, Tarczalon múlt évben szerzett tapasztalatok alapján a már negyedik éves állami kísérleti telep folytatólagos munkálatainak elbírálása, dr. Láczay László úr magántelepén a munkálatok tanulságainak levonása ; végül az ojtványtelep berendezésének, szaporított szőlőfajtáinak megtekintése s a mindezek folyamán felmerülendő kapcsolatos kérdéseknek lehető tisztázása. A részletes programmot ezekben adom : Találkozás a fennebb említett napon reggel 728 órakor Sárospatakon a vasúti indóháznál, ahonnan kocsikon dr, Láczay László úr magán telepére és az állami kísérleti és mintatelepre rándul ki a társaság. Visszaérkezés Sárospatakra 'Ijio órakor; a nagy vendéglőben félórai pihenés és tetszés szerinti reggelizés. ío(tiz) órakor tovább indulás kocsikon az u. n. halászhomoki állami szőlöojtvány-telepre és ott tartózkodás ’|4i2 óráig, amikoron is a társaság a sárospataki vasúti állomáshoz vissza s innen a '|4x órai vonattal hazaindul. A Tokaj-Hegyalja községeit ezennel különösen felkérem, hogy közönségükből 2—3 képviselőt ezen tanulságosnak Ígérkező kirándulásra küldeni szíveskedjenek. Felkérem, hogy megjelenésére vonatkozó becses elhatározását f. évi aug. hó 3-ig velem közölni szíveskedjék. Hazafiui üdvözlettel S.-A,-Ujhely, 1895. julius 25. Molnár István főispán, Kitett gyermekek. (B.) Az emberiség teremtő zsenijének nincs szebb alkotása a haza eszméjénél. Nemcsak a faji és nyelvi összetartozás tudata van kifejezve ebben, hanem kölcsönös jogvédelem, s mindazok a nagy erkölcsi és anyagi előnyök is, amiket csupán a társulás közössége nyújthat. Nagy célokért csak egyesitett erő küzdhet; s midőn megtanulták az emberek, hogy közös érdekeiket eszményi kapcsokkal kössék öszsze, ezzel megvetették alapját az állam eszméjének. Minél szélesebb körben mozog a modern állam eszméje, annál szükségesebb felölelni neki mindazokat a kötelességeket, melyek az ember összes életviszonyaira kiterjednek. S miután az egyházat leszoritota lassanként a humanitárius feladatok teréről s a közoktatás-iigygyel kapcsolatosan kezébe ragadta a közművelődést és az emberbaráti feladatokat: méltán megvárhatjuk tőle, hogy ezen a téren kifogástalanul állja meg a helyét. Különben csak mi vesztettünk a cserével! Sajnos, hogy nálunk az államnak a hurná- nitárius dolgok iránt való érzéke még kellőleg nincsen kifejlődve, sőt a feladatokat még nem is illesztette bele munkakörébe. Ráutalja egyszerűen a társadalomra és leggyakrabban segedelem nélkül hagyja azokat, akik leginkább reászorulnának a támogatásra. Hogy csak többet ne említsünk, ilyen rendezetlen állapotban sínylődik hazánkban a szegényügy és főleg elhanyagolt az úgynevezett , léiének érdés*, vagyis z. kitett gyermekek sorsa. Ki tudná megszámlálni, hány szerencsétlen gyermek pusztul el évenként védtelenül, a legszánalomraméltóbb nyomorban, akiknek összes bünük születésük volt!! Pedig ez a kitett vagy szülőitől elhanyagolt gyermek talán még szerencsétlenebb tagja a társadalomnak, mint az apátián vagy az anyátlan árva. Nincs a világon kultur-állam, hol a kitaszított csecsemőknek menedékhelyet ne nyújtanának. Csak nálunk vannak kitéve védtelenül a nyomornak és az elpusztulásnak. Pedig nincs inhumánusabb dolog a világon, mint mikor egy ártatlan gyermeknek könnyei az éhség miatt hullanak. Magyarországnak nincs egyetlenegy olyan állami intézete, hol a kitett gyermekeket gondoznák és fölnevelnék. E tekintetben még a Balkán-államok is jobban megbecsülik az emberanyagot s Eszak- Oroszország magasan áll felettünk a kitett gyermekek istápolásában. Nálunk még életük jogát sem védi a törvény. Kiszolgáltatjuk őket minden ellenőrzés nélkül a társadalmi .könyörületnek. így nevekednek azután minden gondozás nélkül a tolonc-házakban és kerületi börtönökben, ahol testileg is, lelkileg is idejekorán tönkrejutnak. Pedig a társadalomnak nem volna joga az állami és erkölcsi törvények áthágásáért büntetni azt a tagját, a kit ezeknek tisztelésére meg nem tanítottak. A kitett gyermekek, az u. n. lelencek szomorú sorsát legjobban illusztrálja a statisztika, hol a házasságon kívül született gyermekeknek százaléka megdöbbentő adatokat mutat fel. A legnagyobb rész már csecsemő korában elpusztul. S talán ezek a szerencsésebbek. A többi minden gondozás és szeretet nélkül növekszik fel, hogy átka legyen idővel önmagának és a társadalomnak. Mert hogyan hordjon szivében nemesebb érzéseket az emberiség iránt az, kiben a társadalmi kötelesség eszméjét soha nem istápolták? A ki soha nem találkozott gyengéd érzésekkel s még azt a szelídítő szeretetet sem ismeri, a melyik lágygyá teszi a koldusgyermek fekőhelyét és bearanyozza pólyáját ? Más államok milliókat költenek a veszendőbe menő emberanyag megmentésére. Építenek lelenc-házakat, „créche^-eket (bölcsődéket) rongyos-iskolákat, csak nálunk T A ft C K München. — A ^Zemplén« eredeti tárcája. — A felnémettől a bajorig jó távolság mind a vasúton, mind jellem tekintetéből. A bajor szemfülesebb s talán épen azért bátrabb, nyíltabb, bizalmasabb és barátságosabb. Már a beszédje hangmenetében érezhető a valódi jóindulatú készség. Ha alkalom kínálkozik rá, nem mulasztja el a szóbeli érintkezés megkezdését, anélkül azonban, hogy a tolakodásnak csak árnyéka is férne hozzá. Könnyedebb, de fölületesebb is, mint a felnémet. München körülbelül harmad-, a lakosság számát illetőleg pedig csak negyedrésznyi Berlin ; de a forgalom arányában nincs oly nagy különbség köztük. A köztisztaság, a rendezett és szabályozott építkezés tekintetében Is Berliné az elsősóség. De meg kell adni, hogy München középületei mind stíl, mind nagyság tekintetében éppoly kiválók s meglátszik rajtuk, hogy nem csupán az időleges szükség kielégítésére, hanem a jövőre is számítottak velük. Nemzeti és egyetemes műgyüjteményei pedig valóban ritkítják párjukat. Kivált a régi, nevezetesen az antik műkincsek és remekek gyűjtésében mutatkozó finom műérzék és hangyaszorgalom kelti föl az ember bámulatát. A Glyptothékd-ban az assyriai, aegytusi, a legrégibb görög és etruscus szobrászat alkotásai igen szépen áttekinthető s a rendszeres tanulmányozásra nagyon alkalmas sorrendben vezetik be a későbbi görög szobrászati stíl tanulmányozását. Mindezek 7 termet foglalnak el. A következő Göttcr-Saal és Trojaner-Saal, valamint előtérniük freskói 1820—1830 közt készültek Cornelius- tói s a görög mythologiát mutatják be egyes alakcsoportokban, melyek közül mind az alakok nagyobb száma, mind a csoportositásban nyilatkozó inventio által különösen három emelkedik ki az u, n. Götter-Saal három oldalfalán. A negyedik oldalon e festmény-keretekhez hasonló nagyságú és alakú (félellipsis) ablak van, mely a teremnek a világosságot szolgáltatja. Az ablaktól jobbra eső oldalon lázszik az Olympos. A csoport középpontját Zeus és Héra teszi. Mind a kettő trónon ül, mely megett, virágokból font diadalivezet alatt, a Charisok (Gratiák) bájos kara összefogódzva foglal helyet. A trón alján Ganymedes eteti az égi sast. Két oldalt istenek alakjai alkoltnak félkört éspedig balról, ahol Héra ül, Hephaistos (Vulcanus) balján Aphrodité-va\ (Venus), aki Erőst tartja ölében s bal felé visszahajolva Ares-szál (Mars) társalog. Hátuk megett áll még .dres-son kívül Hermes (Mercurius) és Demeter (Ceres). Ezen oldalról a félkört Dionysos (Bacchus) és Ariadne kísérete rekeszti be. E kíséretben látható egy tigris, 3 satyros s legszélről Silenos, aki bortól teljesen elázva nyugtatja jobb lábát a még elég duzzadt tömlőn s egy satyros, aki mellett a menethez tartozó szamár feje látható, hasztalanul próbálja fölcipelni a földről. A jobb félkört az öreg Poseidon (Neptunus), Diana és Athena (Minerva), majd Apollo csoportja teszi, aki maga lantján játszik, mellette Pan sípon, Pales (?) fuvolán játszik s a háttérben két Múzsa egész odaadással figyel. E félkör előtt lép föl Herakles, kinek Hebe épen a halhatatlanság italát tölti. Rájuk irányul Zeus tekintete, valamint úgy sandán a Héráé is, aki félig a Venus-esoport felé fordul el tőlük Heraklesre való neheztelése miatt. Az ablakkal átalellenben a tenger birodalma látható Poseidon-nal s Ampithitrite-ve 1 és kisére - tűkkel. Kagyló-kocsijukat két tengeri paripa huzza Eros tói (Amor) kormányozva. Körülötte Tritonok és Nereiddk. Elől egy delphinen ülve Árion játszik lantján. Oldalt a parton Thetyss látható, mint a menet szemlélője, tekintetét épen Árion felé irányozva. Végre az ablaktól balra eső festmény Hades (Pluto) országát mutatja be. A középpontban Hades és Persephone ül a »másvilág* trónján. Jobbjukon Minos, Radamnthys és Aiakos székel s készül ítéletet hozni a holtak lelkei felől, akiket Hermes (Mercurius) kíséretében épen akkor szállított át Charon a Styxen. Egy gyermek lép csak közülök — az Ítéletet be sem várva — előbbre, hogy a háromfejű Kerberos-1 egy darab kenyérrel engesztelje. A trón baloldalán elől az Eumeniddk (Fúriák) csoportja, megette a Danaidák. A háttérben egyfelől a Styx alakja, amint egy vederből a vizet önti, fölötte Medusa.; másfelől Sisyphos borzasztó büntetésének munkájával elfoglalva. — Orpheus lantjának hatása alatt van az egész birodalom. A lantos bal lábával a trón alsó lépcsőfokára lépve áll, előtte Eros a szavakat sugallja mintegy a dallamhoz. Legnagyobb meghatottság látszik Persephonén, aki jobbjával Hades átnyújtott A Zemplén mai száma nyolc oldal. *^1
