Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-07-28 / 30. szám

nincs hajléka az utcáról felszedett ember­hulladéknak. Az összes, amit érdekükben az állam tett, hogy a talált gyermekek gondozását az illetékes községekre bízza Még jó, ha az ille­tékességet idejében meg tudják állapítani, mert kétes esetekben évekig kisérik íaluról- falura azokat a szegény gyermekeket, hogy végre is a tolonc-házakba kerüljenek. Ho- mér születéséért hét város versenygett, — az ilyen talált gyermek megtagadásáért sok­szor fél Magyarország versenyez. E szánalmas helyzetnek valóban véget kellene már egyszer vetni. Itt a legfőbb ideje, hogy az állam kezébe vegye az u. n. lelenc-ügy rendezését. Pozsony-vármegye pár évvel ezelőtt megindította a mozgalmat, hogy a felső vidéki talált gyermekek meg­mentésére alkalmas telepet állítson fel. De ezt a humanitárius eszmét is, mint sok más egyebet leszorították a napi rendről. Újabban vármegyénk lelkes társadalma is mozogni kezd. Óhajtandó, hogy e rész­ben tett eltökéllései mihamarább teljese­désbe menjenek. Vármegyei ügyek. A t, vármegye közig, bizottsága legköze­lebbi rendes havi ülését aug. hó 5-én (ötödikén) d. e 9 órakor tartja. A sertésvész kitörését Gömör-Kirhont vár­megyeterületén hivatalosan megállapították. Ennek következtében Gömör-Kishont alispánja, várme­gyéje területén, betiltotta a sertésvásárok tartását és Gömör-Kishont vármegye területéről a sertések kivitelét. Az anyakönyvi kerületi felügyelők már meg­kapták kinevezéseiket Perczel belügyministertől. Abba a kerületbe, melyhez Hajdú- és Szabolcs- vármegyékkel együttesen Zemplén-vármegye is tartozik, Dumbrava Lászlót, Kolozsvármegye al­jegyzőjét, Nyíregyháza székhelylyel, —■ a Bereg-, Ung- és Máramaros-vármegyékből alakított kerü­letbe pedig, Beregszász székhelylyel, Ferenciy Elek dr.-t, Zemplén-vármegye tb. főjegyzőjét, ne­vezte ki a belügyminiszter. Hírek a nagyvilágból. Szulejman basa csapatai Macedóniában szét­verték a lázadó bandákat. Nehány nap óta szá mos szökevény felkelő tér vissza Bulgáriába, egy részük sebesülten, mindannyian pedig a legszánan- állapotban. Más forrásból eredő hirek szerint a lázadás rohamosan terjed. Mária Lujza, bolgár fejedelemné, férje láto­gatására Karlsbadba utazott. A fejedelmi pár vissza akart térni Szófiába, azonban Sztojlov mi­niszterelnök a leghatározottabban javasolta, hogy ez időszerint hazamenniük nem tanácsos, mert Szófiában s Bulgáriának több más helyén is ko­moly tüntetések voltak Ferdinánd fejedelem ellen. Sztambulov özvegye, minthogy Szófiában lépten-nyomon bántják, hazájából ki fog vándo­rolni s kis fiával és Sztambulov nővérével együtt Budapesten szándékszik letelepedni. Honig báró, az osztrák-magyar főkonzul, megjelent Sztambulov özvegyénél s közölte vele királyunknak legmelegebb részvétét. A román király s Battenberg Henrik her­ceg is legmélyebb részvétükről értesítették az öz­vegyet. Zichy Jenő gróf, f. hó 16-iki kelettel leve­let irt Ázsiából s arról értesít, hogy a magyarok őshazája után kutató munkájuk fényes eredmény­nyel jár. A nemes gróf és honfitársai remélik, hogy legkésőbb a jövő hó 20 ig visszaérkezhetnek Magyarországba. Hohenlohe német birodalmi kancellár lseid­ben látogatást tett királyunk őfelségénél, mely alkalommal megbeszélték a jelenlegi külpolitikai helyzetet is, mely több tekintetben kellemetlen Ausztria-Magyarországra nézve. Hírek az országból. Őfelsége a király biztos kilátásba helyezte, hogy még ez év folyamán, okt. hó közepén,megláto­gatja Horvátországot. Zágrábban már is nagy előké­születeket tesznek a felséges ur fogadtatására. Erzsébet királyasszonyunk folyó hó 22-én elutazott a bártfai fürdőből. A felséges asszony meg volt elégedve bártfafürdői tartózkodásával, mit az is bizonyít, hogy pár nappal tovább ma­radt ott, mint eleinte gondolta. A csorbái tóhoz tervezett kirándulása a beállott zivatar miatt el­maradt. Frigyes főherceg egész családjával Alsó- Tátrafüreden tartózkodik. A föhercegi családot elbájolta a vidék szépsége. Ha az idő engedi, mindennap ellátogatnak a környéknek egy-egy nevezetesebb pontjához. A napokban Pátra-Lom- ntezon, a Szepességnek e kiváló szépségű fürdő­telepén voltak. Frigyes fhg., mikor a mintaszerű uj szanatóriumot megnézte, igy szólott: »Valóban mintaszerű. Most már nem lesz szükség arra, hogy valaki Magyarországból a külföldre menjen gyó­gyulást keresni.« Különfélék. (Halálozások.) Hlavathy János, ügyvédő, f. hó 23-án, 73 éves korában meghalt. A mégboldogult ismert alakja volt közéletünknek. Különösen a múltban sokat foglalkozott a közügyekkel, mint várm. bizottsági tag, városi képviselő és egy íz­ben ügy is, mint az újhelyi ref. egyház gondnoka. Ezeken felül haláláig igazgatósági tagja volt a Népbank-nok. Általában közbecsülésnek örvendett sok sorscsapás miatt különben vissza vonult életű János-bátyánk. Gégesorvadás okozta ha­lála mindenfelé részvétet keltett. Kulin Ödön, kir. táblai biró és Moldoványi Géza adópénztáros apósát gyászolja az elhunytban.— A gyászoló család részéről kiadott jelentés igy szól: Kulin Udönné szül. Hlavathy Ilona, Hlavathy Regina úgy a ma­guk, mint az unokák s számos rokonaik nevében is fájdalmas szívvel jelentik a felejthetetlen édes atya és jó nagyapa : Hlavathy János köz- és váltó­ügyvédőnek élete 73 ik évében, S.-A.-Ujhelyben folyó hó 23-án reggeli 8 órakor történt csendes elhunytát. — Másnap temették el Kazinczy-utcai házából. A temetés szertartását Mitrovics Gyula, a sárospataki főiskolának nagyhírű lelkésze, végezte gyönyörű szónoki lendülettel előadott, mindenkit mélyen megható gyászbeszédet mondván. A ref. egyház énekkara, Vágó Gyula karnagy vezetése alatt, több gyászdalt adott elő. A szabadságharc- beliek pedig, élükön Matolai Etele alispánnal, 48-as zászlójukkal jelentek meg hajdani bajtársuk teme­tésén; úgyszintén a Népbank igazgatósága és tiszti­kara testületileg vett részt a végtisztesség meg­adásában. A számos koszorútól borított érc­koporsó fölött a sír szélén, mint egykori baj­társért az 1848/49-es honvédek nevében Matolai Etele alispán mondott hazaszeretettől lángoló búcsúbeszédet. A temetést az énekkar gyászdala zárta be. — Varannóról írják júl. 25-iki kelettel: Ma temettük el K/ancsek Károlyt, városunk és a takarékpénztárnak 24 év óta híven szolgáló pénz­tárosát, az egész város impozáns részvéte mellett. Legyen neki könnyű a föld ! (Katonai átvonulás.) A jövő augusztusban, úgy 20-ika táján, nagyobb szabású katonai átvo­nulás, illetőleg beszállásolás lesz ismét Ujhelyben. A csapatok egy-két napon át itt fognak rostokolni. Értesülésünk szerint öt zászlóalj közös gyalogosból, egy század huszárságból és két üteg tüzérségből fog állani a gyakorlatra menő sereg. Az egyénenkénti beszállásolásuk céljából szükséges intézkedések már folyamatban vannak. (Nyári mulatságok.) Az újhelyi kereskedő ifjúság aug. 3-án, az Abonyi-féle kerthelyiségben, fogja nyári mulatságát megtartani. A meghívókat a szép sikerűnek ígérkező mulatságra már szét­küldtük. — A s.-a.-ujhelyi iparosok önképz'ó-egyesülete mához egy hétre, vagyis augusztus hó 4-én, a »Torzsás«-on tréfás játékokkal egybekötött zárt­körű nyári táncmulatságot rendez. Belépődíj: személyjegy x ft, családjegy 1 ft 50 kr. — Akik tévedésből meghívót nem kaptak s erre igényt tartanak, szíveskedjenek eziránt az önképzö egye­sület elnökségéhez fordulni. — A czigándi fiatalság folyó 1895. év augusztus hó 4 én, a nagyezigándi füzesben, jótékonycélu zártkörű bátyus táncmu­latságot rendez. Kezdete d. u. 5 órakor. Belépő­díj : Személyjegy 2 korona, családjegy 4 korona. (Csillaghullások.) Egy érdekes tüneményt jelzünk, mely a még hátralevő, forró júliusi estéken bizonyára számos »ingyenes« nézőt fog a szabadba csalni, hogy e látványosságnak szemtanúi legye­nek. E hónap vége felé ugyanis, eleinte ritkábban, később mind sűrűbben csillaghullások lesznek, melyek idővel, különösen pedig augusztus első felében, oly gyorsan követik majd egymást, hogy bármikor és bármerre fog a szem tekinteni, mindig és mindenütt csak hulló csillagokkal fog találkozni. (Véres bíróválasztás.) Megyasszón, írja leve­lezőnk, f. hó 23-án, mint a községi tisztujitásra kitűzött napon, Matolay Béla, szerencsi főszolga­bíró, személyesen megjelent. Szokott óvatosságból már előbb kiküldött Szerencsről Megyasszóra négy csendőrt is. hogy azok a tisztujitás folyamán meg­kívántaié csend és rend íentartásáról gondoskod­janak. Szokatlanúl nagy érdeklődés közt kezdődött a tisztujitás, legelsőben is a bíróválasztással. A főszolgabíró észrevévén, hogy a kedélyek izgatott­ak, a lehető legszelídebb szavakkal és a lehető legtapintatosabb módon szólott elnöki székéből a néphez, különösen pedig a választó-polgárokat figyelmeztette törvénytiszteletre és felhívta, hogy önkormányzati jogaikat teljes szabadsággal gyako­rolják. A bizalmi férfiak megválasztása után Balázsi Jánost, Gombos István községi pénztárost és Olasz Lajos volt bírót jelölte ki biróválasztásra a főszol­gabíró. Erre a kijelölésre a nép N. Balogh Miklós szűnni nem akaró éltetésével válaszolt. Az éktelen zaj és illetlen kiabálás közepette Matolay főszolga­bíró három ízben is figyelmeztette a larmázókat, hogy Balogh Miklóst a jelen alkalommal azért sem jelölhette, mert ellene mezőrendöri kihágás követ­keztében fenyitő eljárás van folyamatban. Erre az izgatottság még magasabb fokra hágott, mire Ma­tolay főszolgabíró az illé'tlénkedöket kiparancáolta a teremből, a csendőröknek pedig utasításul adta, hogy a terem ajtaját állják el — egyszersmind a szavazást megkezdette. A közönség többsége a termet elhagyván, hangosan kiabálta, hogy ha Balogh-ra nem szavazhat, akkor senkire másra szavazni nem fog. A bent maradottak Balázsi Jánosra leszavaztak, mire a főszolgabíró Balázsi-1, mint törvényesen megválasztott bírót, legott fel­eskette. Erre a kint egyre vadabbul üvöltő soka­ság a zárt ajtókat kővel kezdte dobálni. A csend­őrök felszólítására, hogy távozzanak, a kolompo- sok erősen zajongtak ugyan, de azért tettleges- séghez senki sem folyamodott. Délére járván az idő, Matolay főszb. és Jászay Zoltán községi jegyző a jegyzői lakásra eltávoztak. Egy jó negyedóra múlva az előcsahosok, a csendőrség ellenkezése dacára, benyomúltak a jegyzői irodába, s mikor onnan nagy ügygyel-bajjal kiszorittattak, kint arra ösztökélték a népet, hogy a segédjegyzőt húzzák ki az irodából. Érre a felizgatott nép az ablako­kat kövekkel bezúzta és a zárt ajtót döngetni kez­dette. A közápor közepette egy ökölnyi nagyságú kődarab a csendőr-őrsvezető arcát találta, mire ez tüzet vezényelt s három csendőr a nép vezéreire lőtt. Az egyik, Juhász József, kit a csendőr go­lyója halántékon talált, azonnal meghalt; Buzi József és Terhes Gábor, amaz vállán, emez az al- has tájékán megsebesültek s másnap reggelre mind a kettő kimúlt. Egy negyedik ember gyenge arcsebet kapott. Most már a nép iszonyúan za- jongva és fenyegetőzve eloszlott. A főszolgabíró, a jegyző és segédje csendőrfedezet alatt rögtön elhagyták Megyasszót. Másnap a környékről össze­vont csendőrség, melynek parancsnokságát Bariss fligy. vette át, megszállotta Megyasszót. A vizsgá. Folytatás a mellékleten jobb kezét fogva csüggeszti le fejét. Euridyke jobb könyökét a trón oldalán megtámasztva s jobb kezén fejét nyugtatva meghatottan és megszaba­dulásába vetett bizodalommal nézi és hallgatja Orpheust. Nagyon érdekes az uj Pinakothéka Antiqua- riuma becses antik agyag-, ezüst-, bronceszközeivel, edényeivel és ékszereivel; van egy pár aranyból való is. Szobrocskái az ókori görög ruházkodásra és színezésre nézve tanulságosak. Sírkövek, sarko- phagok, sőt egy pár egészen ép múmia is vannak a gyűjteményben. A régi Pinakothéka majd más­félezer festményt tartalmaz 12 teremben s több mint 20 mellékhelyiségben, iskolák és mesterek szerint elrendezve. Azonkívül rendkívül becses és szép váza-gyűjteménye van (kbl. 1500 drb.) itáliai, görögországi és siciliai leletekből. De ki győzné gyűjteményeinek gazdagságát feltüntetni. Én csak épen vázlatosan mutatom be azokat, melyekkel rövid idomhoz és célomhoz képest legtöbbet foglalkoztam. Érdekeltek természetesen tanintézetei is. Csakhogy megtekintése nem megy olyan köny- nyen, mint nálunk. Már Berlinben tettem kísérle­tet a kívánt ministeri engedély kieszközlésére, de a ministerium azt kívánta, hogy a nagykövetség vegye kezébe ügyemet. Ezt a hosszadalmas utat nem követhettem. Különben is meglátszott rajtuk, hogy le akarnak rázni a nyakukról. Azért is em­legették, hogy mire a ministeri engedélyt meg­kapom, akkorra a nagy hőség miatt talán be is szüntetik az előadásokat. A bajoroknál már köny- nyebben ment. Ott sem nyitnak ugyan meg mi­nisteri engedély nélkül egyetlen egy ajtót sem az idegen látogatónak; de mikor aztán az enge­dély megvan, minden kitárul előtte. Én egyik gymnasiumi igazgató közvetítésével, Schätz tanácsos támogatásával, jutottam a minister elé, aki minden legkisebb vonakodás nélkül megadta a szóbeli engedélyt a gymnasiumok látogatására. Sorra is vettem mind a négyet, melyek közül kettőt a modern követelmények szerint megfelelőnek talál­tam. A másik kettő azonban mind helyiségei, mind fölszerelése tekintetében nagyon kezdetleges fokon áll. Hallgattam előadást is, Az általános benyomás szerint ítéletem az, hogy mi iskolák és tanítás dolgában semmivel sem állunk hátrább.*) —cf. *) Heiyre kell igazítanom a múltkori levelemben fog­lalt amaz áliitást, hogy Németországban az iskolai nagy szü- ‘ net aug. 15-től kezdődik. Információm nem volt helyes. Az I iskolai évet julius közepén zárják be s szeptember 18-án kez- I dik meg. , —*í-

Next

/
Thumbnails
Contents