Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-15 / 50. szám

I. Melléklet a „Zemplén" 50. számához. zóinknak s magasztalja előttük jól ápolt oltványán s mindent igérö alanyfajait; vélvén jó fejős tehén Magyarország, hadd fejjen addig, mig lehet, Az oltványoknak előtérbe való tolása neui más, mint a legkevesebb realitással biró, de nagyon is jövedelmező üzlet. Hogy az, kitetszik már abból is, hogy sok szakavatott szőlőbirtokos a maga szőlejét szénkénegge! tartja fönn, nemcsak a laza, de a kötött nyirok s kavicsos talajban is,5) oltványt azonban a világért sem ültet bele, mások számára pedig százezreket olt. Oltvány és szénkéneg két külön irányú ut Róma felé. Az első Konstantinápolyon át a másik, — hogy tengert is lehessen látni — Velencén keresztül vezet Rómába. Tessék választani! Mathiász József. Vármegyei ügyek. A kereskedelemügyi kir. minister az ország valamennyi kereskedelmi és iparkamarájához, az összes ipartestületekhez és társulatokhoz felszólítást intézett, hogy az ipari segédszemélyzetet a jövő év julius 15-én kezdődő és egy teljes hónapon át tartó időleges kiállításon tömeges részvételre buzdítsák. A kir. belügyminister értesítette a várme­gye közönségét, hogy a mllléniomi bandériomok központi egységes szervezésére és irányítására hi­vatott bizottság megalakítására Orczy Béla báró országbírót és Andrássy Tivadar gróf orsz gy. képvi­selő valóságos belső titkos tanácsosokat, úgyszin­tén Eszterházy Mihály gr. orsz. képviselőt kérte föl. Az általános tisztújító közgyűlés nálunk holnap d e. 9 órakor kezdődik. A kilátások maradtak, mint voltak ma egy hete, mikor azt irtuk, hogy nagyobb szabású mérkőzés, alkotmányos harc az urnák körül, csakis a szerencsi járás főszolgabírói állásá­ért lesz. Ezért az állásért ugyanis Matolay Béla főszolgabírónak népszerűségét össze kell mérnie Gaizler József br. újhelyi járási I. szolgabiró s tb. fő­szolgabíróval, kit a Szerencsen dec. 12-én megtartott értekezleten résztvett 21 bizottsági tag egyhangú­lag jelölt és jelöltjéért kiadott körlevelével vár- megyeszerte akcióba lépett, Gaizler báró a jelölt­séget elfogadta és reménynyel, bizalommal indul az alkotmányos küzdelem porondjára. — A vár­megyei pénztári ellenőrségért Kapás L. Aurél tb. aljegyző és ellenőr, továbbá Kltmó Menyhért tb. árvaSz. ülnök és jegyző, — végre Rimay Lehel árvaszéki igtató a pályázók. Ki lesz úgy az egyik, mint a másik cél irányában a nyertes — és ki lép a nyertes fél nyomába: elválik majd rövid 24 óra múlva. — Ha a választás eredménye úgy ütne ki, hogy szolgabirót is kell választani, akkor pá­lyáznak : Bajusz József ifj. tb aljegyző, — Dóbé István tb. szolgabiró Kir.-Helmeczről, — Pilissy rj Kötött talajban, mint a tapasztalás igazolta, a szén- kénegezés abszulute semmit sem ér, — a laza, száraz talajban kitűnő eredménye van, mert ott gázzá válhatik és mint ilyen a parazitákat kiméletleniil öli, pusztítja. A laza talajban is haszon­talan költség és fáradság a szénkénegezés, ha a laza talaj nedves, mert a nedvesség betömi a gléba pórusait és igy a szénkéneg gáza nem hatolhat be a gyökér élősdijeihez, hogy azokat elpusztítsa ! Szerk. Nándor dr. tb. szolgabiró és Takács István tb; szolgabiró Homonnáról; ha pedig az árvaszék1 jegy-őség is megüresedik, abban az esetben: Ba' jusz József ifj. tb. aljegyző, — Némethy Géza tb- aljegyző, — Pilissy Nándor dr. tb. szolgabiró és Zombory Zoltán tb. szolgabiró lesznek a pályázók. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint, melyet Mauks Endre pénzügyi titkár s pénzügy- igazgatóhelyettes olvasott föl a dec. 10-iki köz- igazgatási bizottsági ülésen, az egyenes adók be­fizetése november hó folyamán kedvező volt; de kedvező volt a befizetés az 1895. év jan—nov. folyamán is, mert a múlt év tizenegy hónapjához viszonyítva, most több folyt be 42,285 ft 95 krral. Hátralékban maradt egyenes adó volt nov. 30-án: 725,190 ft 78 kr. — S. A.-Ujhelyben a házbér­jövedelem összeírása, mindenkor a felek bemon­dása alapján, befejeztetett. Emelkedett bérjöve­delmek leginkább a főúton lévő házaknál és üz­lethelyiségeknél mutatkoznak, ellenben leszállások a város külső részében s mellékutcaiban fordulnak elő. Általános szemlélete az adóöszzeirásnak, hogy az adók főösszegükben alig fognak figyel­met érdemlő összeggel emelkedni; ellenben a munkálat alapul fog szolgálni az ádóterheknek arányos megosztásához és első lépést képez ahhoz, hogy a vagyonnal biró jómód igazságos megadóztatása mellett a mindennapi létért küzdő szegénység adó­tétele megfelelő méltányos eljárásra találjon. A Szerencs székhelyivel létesített adóhiva­tal kerületébe a következő községek osztattak be : Bekecs, Berzék, Csanálos, Gesztely, Girincs, Golop, Hernád-Kak, Hernád-Németi, Kis-Csécs, Kis-Dob- sza. Köröm, Legyes-Bénye, Mád, Megyasszó, Mező-Zombor, Monok, Ond, Rátka, Sajó-Hidvég, Sajó-Kesznyéten, Sóstófalva, Takta-Harkány, Tak- ta Szada, Tállya és Tisza-Lucz. Hírek a nagyvilágból. Erzsébet királyasszonyunk téli tartózkodás céljából, Cap Martinba, Fránciaország területére, érkezett. Ferenc Ferdinánd, a várományos trónörökös, egészségének helyreállítása végett Egyiptomban tartózkodik s most nagyobb utazást tesz Afrika belsejébe a Nílus folyamon. Abdul Hamid török szultán megengedte, hogy az európai nagyhatalmak második állomás­hajót is küldhessenek a Dardanellákra. Ez az eredmény nem kicsinylendő az európai béke fen- tartása érdekében 1 Az olaszok Afrikában, Abisszinában, súlyos vereséget szenvedtek a benszülöttektől. Megerő­sítik a hirt, hogy az olaszok vesztesége halottak­ban és sebesültekben 2000—3000 ember. Kisázsiában, Trapezunt környékén, a törö­kök megrohantak egy örmény klastromot és fel­gyújtották. Bentégett egy örmény püspök és hat szerzetes. Ezek után Trapezunt környékén is remegnek az emberek, hogy örmények és törökök között nagy vérengzések fognak következni. nehezen gyökeredző*) vesszején 30—35% tökéletes oltványt kapunk. Igen, csakhogy azt mondják ’ a Jaquezt megeszi a fi okszera, de meg ám a ripariákat is, csak ne gondozzuk. Az van mondva a »Serkentő szó«-ban, hogy egyedül az oltvány s egyedül a Portálison oltva van hivatva visszaadni Hegyalja régi fényét, di­csőségét ; mert ez a csodaszülött Hegyaljának mindennemű talajában dúsan nő s rendkívül buja gyókérzete a reá oltott nemes tőkének termését megkétszerezi. Hogy minden hegyaljai talajban kitünően növekednék a fölmagasztalt Portalis, már csak kétessé teszi az is, hogy a legkitűnőbb bortermő helyeket — ott ahol a telepítés megindult — nem szölővesszővel, hanem mandulacsemetékkel telepitik be.2 3) Hogy a szőlőoltvány termékenyebb az ön­álló tökénél, az nem a Portális alanynak érdeme, hanem annak, hogy oltvány. Tessék csak furmint­ban furmintot oltani s látnivaló lesz, hogy e fajta oltvány is jobban fog teremni, mint a nem oltott. Mindez tisztán a rég ismert növényélettani tör­vényen alapszik, amire nézve Portálisnak semmi különös kiváltsága nincsen. Tagadhatatlan, hogy az oltványokkal tele­pített szőlő, ha gondosan van művelve s különö­se 1 okszerűen metszve, bőven fizet a reáforditott fáradságért; tartóssága azonban problematikus s pusztulás esetén pótlása az alany tulbuja gyökér­zete miatt csaknem lehetetlen. Ennél sokkal több garanciát nyújt nekünk a szénkénegezett szőlő. De hiszen azt mondják, hogy a szénkéneg ölő méreg ; megöli a tökét s tönkreteszi a talaj tápláló erejét. Mese beszéd 1 Hát a legkitűnőbb koncentrált műtrágya, amely, különösen külföldön, a terméshozam fokozására a növénytest gyarapí­tására nagy elterjedésnek örvend, nem öli-e azt meg ? Meg bizony, mikor egy marék helyett rocskával adunk belőle a töke nyakára. De kellő mértékkel s helyesen alkalmazva kitűnő eredmé­nyeket érünk el vele ; ilyen hatású a szénkéneg is. Jegyezzük meg jól magunknak, hogy a szén­kéneg legújabb időben nemcsak mint kitűnő rovar-, penész-, gomba- és üszők irtószernek bizonyult be, hanem egyúttal fölölmulhatatlan műtrágya is,4) amelynek hatása, úgy a termés hozam fokozásá­ban, valamint a növénytest bujitásában megbe­csülhetetlen. Fránciaországban nem szorul ki a szén­kéneg ; ellenkezőleg százszorta nagyobb mértékben használják most, mint valaha. Használják pedig nemcsak a filokszeras, hanem a visszaaesö oltvány­szőlőkben is, még pedig a termés és a szőlőtest gyarapítása céljából ; ezenkívül kiváló szerepet játszik a zöldség termelésénél. Természetes, hogy az élelmes fráncia nem köti orrunkra mindezeket ; hanem mutogatja uta­2) De itt sem szabad elfelejtenünk, bogy a zsáké csakis meszes talajban érzi magát jól. Újabban kezdi kiszorítani a Rupestris mcaticula, mert ez még több meszet bir el, mint a zsáké. Nagy, mondhatjuk alig korigálható hibája a zsáké" nak, hogy belőle gyökeres ótványt előállítani igen bajos- Ezért egész Magyarországban nincs is zsaké-telep. Szerk. 3) Például mégis hol ? Szerk. 4) A szénkéneg csak annyiból műtrágya, hogy a talaj­beli álcákat, bogarakat elpusztítja. Maga Oberlän is akinek felfogását t. cikkíró barátunk követi, csak oly értelemben te­kinti műtrágyának a szénkéneget, hogy a növénygyökér ellen­ségeit gyériti, de magát a növénytestet trágya módjára nem b n j i t j a. Szerk. biztosítsa. Az igazgatósági épület mellett van a rendőrkapitányság épülete, egy dunai halászcsárda, az akvárium, a kereskedelmi tengerészet és a folyamhajózás helyiségei, mely utóbbi számára az eddigi uj korcsolyacsarnokot alakították át. Visszatérve az erdészeti csoport végállomá­sához, a területen egymás mellett találjuk a me­zőgazdaságból fejlődött két hatalmas iparágnak pavillonjait; a cukor-iparét s a malom-iparét. A Ganz gyár paVillonjával kezdődik az ipari csoportok bemutatása. A nagy Ganz-féle gyár, mely a vas-, fém- és gép-ipar, az elektrotehnika s a vagongyártás terén fogja hatalmas erejét feltüntetni, méltóképen kezdi meg az ipari cso­portokat. Körülötte sorakoznak a bihar-szilágyi petróleomipar, a budapesti ásványolaj s a magyar petróleom-ipartársulat apró pavillonjai, melyeknek tartalma szintén uj és érdekes lesz a szemlélő nagy közönségre rézve. A régi iparcsarnok megújítva és kibővítve foglalja magába a nagy ipari csoportokat, u. m. az élelmi cikkek és szeszes italok, a vegyészet, az agyag- és üveg-ipar, a bőr-, ruházati- és szövő­iparok, az arany ezüstművek és apró-áru ipar, végre a bútor ipar és dekorativ lakásberendezé­sek nagyarányú csoportjait. A kiállítás baloldali területén is folytatódik a hazai iparnak bemutatása. A közlekedési csarnok, mely a magyar ál­lamvasutak kiállítását is magában foglalja, főleg a vasutak terén oly érdekes és tanulságos gyűj­teményt mutat be, mely iránt a szakkörök már most is méltán érdeklődnek. A kazánház mögött a 14,000 ms területű vasbordázatra épült gépcsarnok a hazai mező­gazdasági és ipari gépeken kivül a kétoldalt el­futó karzaton a munkagépeket fogja működésben bemutatni. A magyar államvasut gépgyárának pavillonja e hatalmas ipartelep sokoldalúságát és sikereit fogja föltüntetni; a papíripar és a sok- szorositó-iparágak (könyvnyomtatás, fényképészet stb) pavillonja számos gépet fog a közönségnek bemutatni. Evvel majdnem szembe kerül a sajtó-pavillon, mely az egész kulturális csoportot (irodalom, kóny- vészet, tudományok, irodalmi és kulturális egye­sületek és intézetek, statisztika és sajtó) felöleli. A sajtó munkásai számára külön kényelmesen berendezett dolgozó- és fogadóhelyiségek lesznek rendelkezésre. A terület csúcsába esik az épitő-ipar csarnoka, mely az utolsó időben oly nagy mértékben fej • lödött épitő-ipar és a vas- és fém ipar befoga­dására van szánva. Ekörül sorakoznak a járóművek csarnokai, a posta-, táviró- és telefon-pavillon s a nagyarányú bányászati és kohászati csarnok, mely utóbbi a vas-, fém- és kőszénbányászat ered­ményeit fogja elénk tárni. A bányászati és kohá­szati csarnok kiegészítéséül szolgál többek között a Nobel-dinamitgyárának a pavillonja is. A közoktatásügyi csarnok, egy szép görög stilü nagy épület, mutatni fogja, hogy a tanügy terén az utolsó negyedszázadban mily rendkívül sokat haladtunk. Idetartozik még a közelben lévő tornacsarnok a a faluban elhelyezett minta-nép­iskola. A közoktatásügyi csarnok mellé került az igazságügyministériom pavillonja, mely a fegy- házi ipar, a börtönrendszerek 'feltüntetése, főleg pedig a törvénykezés palotáinak feltüntetése terén og sok érdekes látnivalót nyújtani. Ugyanezen a tájon lesz a vidéki sörgyárak kóstoló-fülkéje, kapcsolatban a hazai szalámi­gyárak termékeinek áruba bocsátásával. Az egészségügy a régi műcsarnokba kerül, e mellett a mentők' pavillonja, a balneológiai pavilion, a gyermeknevelésügy pavillonja és a mentők pavillonja együttesen fogják az egészség- ügyi csoportot képezni, s mindegyik a saját külön­legességeivel kiapadhatadan forrása lesz az érdekes látnivalóknak. Itt fölemlítjük, hogy a kiállítás igazgatósága három irányban is gondoskodott arról, hogy a gyermekek örömüket leljék a kiál­lítás látnivalóiban. így pl. a gyermek-pavillon- ban lesz óriási karácsonyfa, a gyermekjátékok ezerféle faja: kard, puska, csákó, ólomkatona, bútor, főzőszerszám a leánynak. Azután szórakozó és tartózkodóhely is kellett a gyermeknek. Erre való lesz a pavilion tágas udvara. A falakat vad szőllő futja be, a földet száraz lágy homok födi. Két bódé lesz az udvaron, az egyikben játékokat árulnak, a másikban gyümölcsöt, süteményt, tejet. Igen csinosnak ígérkezik a gyermekpavillón két másik szobája is : a kalotaszegi és a békésmegyei. Ezeket az említett vidékek szokása és ízlése szerint rendezik be, odavaló holmikkal, s hogy szemrevalóbb legyen a két szoba, megfelelő ruhába bujtatott bábukkal fogják élé'nkiteni. A békésmegyei szobában épen karácsony ünnepét tartják, a szoba közepén karácsonyfa lesz, a békési szokások szerint földiszitve. Hátra van még a kiállítási korzó ismertetése. Ez az igazán nagyszabású disztér a közönség szórakoztatására van szánva. Az iparcsarnok előtt hatalmas ballusztrádok emelkednek, Az e között

Next

/
Thumbnails
Contents