Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-12-15 / 50. szám

Hírek az országból. Őfelsége a király, Bánffy ministerelnök elő­terjesztése, lnkey József nagybirtokosnak és tör­vényes utódainak a magyar bárói méltóságot és az örökös főrendiházi tagság jogát, — Batch Miklós bárónak pedig az örökös főrendiházi tag ság jogát adományozta. Történelmi műkincsek. A király ambrasi kastélyának műkincseit, nagyszámú és hires csa­tákon megfordult magyar fegyvereket, a törté­nelmi kiállításra már útnak indították. Munkács várában az országos fegyintézetet feloszlatják és helyébe régiséggyüjteményeket fognak elhelyezni. Készülődések a kiállításra. Az ezeréves ün­nepére készülő Magyarország jövő évi kiállításá­nak mintegy a fő dből elővarázsolt remek szép városa Budapest városligetének fasorai között, állandó és alkalomszerű palotáival, remek pavil­onjaival és óriást csarnokaival, jóval félévvel a kiállítás előtt, már csaknem egészen készen áll. Személyesen vólt alkalmunk meggyőződni arról, hogy körülbelül kétszázötven különféle érdekes és Ízléses épület, többnyire már belül is, készen van s éppen csak arra vár, hogy a tizenhatezret meg­haladó kiállítók érdekes, tanulságos tárgyaival benépesedjék és amelyek még épülőfélben van­nak, azok is annyira közelednek befejezésükhöz, hogy mi jubileomi kiállításunk lesz a világon az első kiállítás, mely megnyitásának napján, 1896. május 2-án, valóban és tényleg be lesz fejezve. A magyar nemzet dicső emlékei részére épített hármas történelmi palotacsoport (mely a gót ízlésű Vajda- Hunyad varat, a román stilü jaáki templomot, Magyarország legrégibb Árpád-korbeli román iz lésü épületét és a renaissance-stilt foglalja ma­gában) gazdag falfestményeivel együtt e napokban, amikor teljesen kész lesz, átadjak az ezredéves országos kiállítás igazgatóságának. A királyi pa­vilion berendezésével is már tüzetesen foglalkoz nak. — A hadfelszerelések kiállítása a bécsi Arze­nálban már össze van gyűjtve és oly impozáns, nagyszabású benyomást tesz a nézőre, hogy, szakemberek állítása szerint ilyen hadügyi gyűj­temény, mely a legújabb katonai felfedezések mellett a hadtörténelem emlékeit is oly gazdag gyűjteményben bemutatná, még soha egy kiállí­táson sem volt — Hátha még hozzáveszszük a török szultán Őfelsége részéről a kiállítás rendel­kezésére bocsájtott, Konstantinápolyban őrzött temérdek magyar-nemzeti ereklyét, melyek a há­romszáz éves török-magyar háborúkra emlékez­tetnek 1 Hasonló emlékeket kapunk még a berlini Zeughausból, Pétervárról és Lengyelországból. — Nagyon érdekes az a mozgalom is, mely Ameri­kában kiállításunk jövő évi látogatására vonatko­zólag széles körben megindult és mely abban is nyilvánul, hogy különösen az Egyesült-Államok­ban hazánkról és népünk életviszonyairól minden vidéken ismertető felolvasásokat tartanak. — A külföldi sajtó is, melynek képviselői osak nemrég voltak nálunk vendégek, telve van dicséretekkel kiállításunk elökészélüteiről. — Most készül a a főváros és Pozsony város pavillonja. A kiállítás falujából már egy ház sem hiányzik csak az utcák feltöltése van még hátra s azután már csak a tipikus hazak belső berendezése fog következni. Jedlik Ányos dr., Benczés-rendi áldozó-pap, a magyar tudományos akadémia tagja, Győrben meghalt. Az elhunyt országos hírű tudós az aka démiának' legrégibb tagja volt. Kerekes Sámuel, marosvásárhelyi ko'légiomi tanár, a »Maros-Vidék« szerkesztője, országszerte és a második főbejárat közötti tér remek disz- kertet fog képezni, ahol legjobb kertészeink vetekednek majd egymással művészetük bemu tatásában. Balra emelkedik az ünnepségek csarnoka a nagy ülések, koncertek, esetleg ünnepi bankettek számára. Ugyanebben lesz az előadó-művészet kiállítása csoportosítva. Jobbról és balról a négy kőbányai sörgyár vendéglője, a korzó mentén pezsgőspavillonok, a debreczeni csárda (elfér benne 500 ember), egy elegáns kávéház ; a középen, a zenepavilon körül, apró, stilszerü elárusitó-bódek (szivar, virág, újság stb. számára) s elől a korzó főérdekessége, a „fontaine lumineuse, * (a színes szökőkút), mely nagyobb és impozánsabb lesz, mint az eddigi országos kiállítások hasonló alkotásai és színes villámos fényt szóró sugarai szivárványként fogják esténkint beragyogni az egész kiállítást és ennek közönségét. A kiállítás építkezésének eszmei tagozata tehát ez : I. Történelmi főcsoport. II. Jelenkori főcsoport. Ez ismét a következő alcsoportokra oszlik: Hivatalos építkezések — Néprajzi kiállítás — Horvátország kiállítása — Bosznia és Hercegovina kiállítása — Magánkiálli- tások — Pezsgő, vendéglő és kávéházi csarnokok — Díszítés, kerítés — Administrácionalis épü­letek — Állettenyésztési kiállítás. Mennyibe kerültek eddig a kiállítással járt építkezések ? Kerek számban négy millió 700,000 ftba. Csak maga a történelmi csoport 700,000 ítba 1 ismeretes költő, kit általánosan *rim-király«-nak hívtak, mert rögtönzött humoros pohárköszöntőit mindig rigmusokban mondotta el, meghalt. A jótékonyság pavillonja. Magyarország sok ezer közjótékony intézete külön épületet kap az ezredéves kiállításon. Eredetileg a közművelődés és részben a közoktatás kiállításába szántak a jótékony intézetek és egyesületek kiállítását, de ez is olyan nagyra és izmosra fejlődött, hogy külön hajlékot kell számára emelni. Ebben a legközelebb elkészülő pavillonban lesz a siket- némák, vakok, gyengeelméjüek nevelésére és ok­tatására vonatkozó minden eszköz és adat, árva­házak, szeretetházak, menedékházak kiállítása, a különféle közjótevő intézetek kiállítása, továbbá mindazok az érdekes dolgok, amelyeket maguk a társadalom gyámoltjai készítenek, előállítanak. Az uj pavilion terve a műszaki osztályban készül s rövid időn már hozzáfognak a kivitelhez. Fővárosi hét. (Decemberi hangulatok és képek.) Bupapest, 1895. 'deo. 12. Hát már a hó is esik. Apró. fehér rongyocs- kák először csak lassacskán szállingóznak, a/tán sűrűbben és sűrűbben; a szél is uralkodni kezd, ide-oda repkedő kalapokat gorget a zugó-bugó vihar. Tél van. A vén öreg kiterjesztette szárnyait a hetyke főváros felé és egy rövid éjszaka alatt tor/.onborz, havas mogorva házkolosszussá vará zsolta. Olyan szomorúak vagyunk itt mindnyájan a beköszöntött tél első napjaiban. Mintha egy ruha, bársonyos asszonyi kéz simogatása után egyszerre csak egy nedves, hideg kéz érintené testünket. Valahogy rászállott a tél hidege az őszi sárga verőfényhez szokott kedélyre, mogorvák, komorak lettünk egyidőre és önmagunk elé vetett tekintettel rójjuk az aszfaltot, amelyen pocsolyává olvadt a frissen esett hóréteg. Valóságos világgyülölet szánja meg ilyenkor a fővárosi embert. A kedv elröppen, a szórako­zásra nincsen kedv, a mulatság untat és teljes valóságában kibontakozik az a harc, amely a földet túró napszámos munkásnál éppenugy meg­van, mint Daudet Astier Paul-jánál és ez a létért való küzdelem. Igen, most nincs más gondolata a munkás­nak, aki a felásott közutakon végzi a nehéz föld­munkát, nincs más törekvése a bankárnak, aki rekedtre kiabálta magát a börzén a „hausse és baisse* orditozásánál, mint a kenyér megszerzése. A leesett hó hirtelen túlságosan materialistává változtatja az emberek ezreit, mert ilyenkor mu­tatkozik egész teljességében és sokszor sokaknak egész borzalmasságában: az élet. De ezek a hangulatok, ne gondolják, hogy sok ideig tartanak. Dehogy. Amint az első nap­sugár kezdi bearanyozni az itt-ott havasan csillogó háztetőket, a mi komor gondolataink is felenged­nek és megjelenik a lélek egén a szivárvány. És az a napsugárhozta reakció szüli aztán azt az egész télre való tőkéjét a jó kedvnek, amelyből a fővárosi ember az egész tél folyamán ki nem fogy. Hiába a tél a legérdekesebb időszaka a fő­városnak. A »societé«, az természetes, hogy nem tölti a meleg időszakot a poros piszkos főváros­ban ; hanem csak Így az első hóesés ideje táján szállingóznak vissza az elhagyott Andrássy-uti, Muzeum-kóruti, Nador-utcai palotákba és ekkor nyitják meg szalonjaikat. Mert a szalónélet csak most kezdődik igazaban. Még a múlt hetekben inkább az utcán, a korzón szerepeltek a társaság ««■■»»ti ..................... 11 ■»■i 11 imrn nwammm mu mi mini: Száz-százezernél többe kerültek : Az ünnepségek csarnoka — Az egészségügyi csarnok — A gép csarnok — A közlekedésügyi kiállítás csarnoka — Budapest székesfivaros pavillonja Ezek az 1885-ből felmaradt iparcsarnokkal együtt, melyet tetemesen megbővitettck, a kiállításnak legn 1- gyobb épületei. Utánuk jönnek az 50—80,000 ftos kategóriában : A közoktatásügyi csarnok — A kereskedelmi — A mezőgazda-ági — A bányá szati, kohászati— Építőipari — Horvát ipái csarnok Horvát műcsarnok — Bosznia és Hercegovina iparcsarnoka — A Ganz-féle kiállítás — a könyv- nyomtatás — A magyar allamvasutak gépgyára — A malomipar — Az osztrák-magyar államvasut bányai és hutai kiállítása — A «fontamé lumi- neusse» (ez maga 60 000 ftba kerüli) Az igaz­gatósági épület. — Ezek a száztornyu városnak, a kiállítás városának, egytől-egyig palotaszerü, sőt egyik-másik hatalmas tornyaival, kupoláival, tem- plomszerü építményei, a legváltozatosabb épület­formák remekeinek. íme ez a kiállítás általános képe — egész szárazon rajzolva. Ha azonban a ké zelet segítségével hozzá­varázsoljuk az eleven képet, az életet a ragyogást, a lényt és a szórakoztatást is, melyről kellőképen gonoskodva lesz; magunk előtt láthatjuk az ezredéves ünnep középpontját, mely méltó minden magyar ember s az egész müveit világ érdek­lődésére I tagjai, most azonban a »jourc-ok időszaka követ­kezett be. Ah a zsúrok 1 Önöknek a kis városban alig van fogalmuk mi az egy budapesti as§zony-zsúr. Azért mondom asszony-zsúr, mert a férjek és ál­talában a férfiak — mint tudom —• nem nagy kedvelői ezeknek a »five o clock«-os összejövete­leknek. Pedig pl. az ilyen magamfajta istenadta krónikás rendkívül sokat »szimatolhat« ezeknél a kisasszony-parlamenteknél. Most persze egyébbröl sem beszélnek a zsúrokon, mint a legaktuálisabb kérdésről : a magyar nők emancipációjáról. Cso­dálatos, hogy ebben a kérdésben, amelyhez tán már va'amennyi budapesti asszony hozzászólt, alig találunk opponálókra, (pedig ez Évának kedvenc foglalkozása); mindenütt, asszonytól, bakfistól egyaránt csak dicshimnuszokat hallunk zengeni az „aranyos* vallás- és közoktatásügyi minister úrról. Soha még mimsteri tárca tán ily biztosan nem állott. Hja, asszonyok a támoga'ói! Tehát tél van. Szimptómák : a jégpályához közlekedő lóvasúti kocsik, a kálvintéri szökőkút fakopenyege, a felsőbb leányok korcsolyacsörte- tése (inszcenirozások utánuk jövő kardcsörgeté- sekre), az Erzsébet-tér névtelen volta (a rendez- vous-k télén f dett helyen tartatnak meg 1) stb. De a tél dacara a múlt napokról elmond­hatja a krónikairó, Werescsagint korrigálva, Bu dapesten minden csendes 1 A szenzációk most alusznak, valamint örökre elaludt a hírek atyames­tere futtaki is. Borzalommal látom a jövőt, mikor majd nem kapunk híreket és én kénytelen leszek króuika helyett valami nagyképüsködő tudományos cikkel beállítani a »Fővárosi Hét« rovataba. Isten óvjon ettől 1 ERÉNYI. Különfélék. (Főigazgatói látogatás.) Szieber Ede, kassai tankerületi főigazgató, a fógimnáziom tanitásiigyi eredményének megvizsgálása céljából városunkba érkezett. (Kinevezések.) Bnza Jánost, a sárospataki főiskola jeles tanárát, s neves tanügyi és termé­szetrajzi irót, a kultuszminiszter a sárospataki állami tanitóképzőintézet igazgatótanácsának ren­des tagjává nevezte ki. Gratulálunk az intézet­nek a megnyert uj erőhöz! - Tokajba kir. járás- biróvá Platyh Zsigmond dr., kir. aljárásbiró nevez­tetett ki Breznóbányáról. — Várady Sándor dr. szerencsi kir. aljárásbiró Miskolczra kir. alügyészszé neveztetett ki. — A kir. pénzügyminister Kretovich Kálmán kir. közjegyzői Írnokot a helybeli kir. pénzügyigazgatósághoz ideiglenes minőségű állami végrehajtóvá nevezte ki (Képviselőtestületi tagok választása.) Barthos József főszolgabiró az Ujhely városházánál üre- sedéshe jött képviselőtestületi tagok helyéinek vá­lasztás utján való betöltését f. hó 23fikára tűzte ki. A választás iránt már most nagy érdeklődés mutatkozik, úgy hogy felette mozgalmas válasz­tásra van kilátás. Ez egy város életében minden­esetre örvendetes jelenség és emellett csak az a kívánatos, hogy a beválasztandó tagok ne önös céljaikat, hanem a közérdeket szolgálják! (Jótékonycélu előadás ) A »Po'gári Olvasó­kör« Komáromy Mariska k. a., a népszínház mű­vésznője, Polonyi Elemér zongoraművész s több újhelyi urhölgy és ur s a gyártelepi daloskor közre­működésével este a városi színházban, f. hó 15-én és 16-án hangversenynyel és élőképekkel össze­kötött előadást rendez. A részletes műsor az elő­adás napján fog közöltetni. Jegyek előre válthatók mindkét előadásra Szent&yörgyi Vilmos t. barátunk üzletében és este a pénztárnál. A színház villámos fénynyel lesz világítva es jól brfütve. Jegyarak : Alsó- és közép páholy 9 ft. Oldal-páholy 6 ft. Támlásszék 1 ft. 50 kr. Korszék l ft. Erkeiyszék 40 kr, Karzat 20 kr. Az elöadis kezdete 15 én 7 órakor, 16 an 6 órakor. Az igazán művészi szín­vonalon álló előadásra fiihivjuk S.-A.-Ujhely mű­pártoló közönségének, úgyszintén a varmegyei általános tisztújitas alkalmából S -A -Ujhelybe ér­kező nagy közönségnek becses figyelmét. — Az olvasókörnek 15. és 16 ikara hirdetett hang­versenyét ma és holnap lógják megtartani. A vál­tozatos sorozatú koncert iránt oly nagy érdeklődés mutatkozik, hogy ’a két előadásra jegyeket már alig lehet kapni. Komáromy Mariska kisasszony, a hangverseny főszereplője, Polényi Elemér zongora- műveszszel, ma délután 1 óra 7 perckor érkezik a gyorsvonattal Ujhelybe, Az átlomasnál a mű­vésznőt az olvasókör elnöksége fogadja. (E’jegyzés.) Strausz Dezső, bajai kereskedő, f. hó 11-én eljegyezte Nagy Olga kisasszonyt. Nagy Ármin dr. ügyvédőnek és népbanki igaz­gatónak, kedves, szép leányát. (Felfüggesztett körjegyző.) A vármegye al­ispánja Benyovszky Béla o.-liszkai körjegyzőt, több rendbeli szabálytalanság miatt, állásától felfüggesz­tette és ellene a fegyelmi eljárást megindittatta. A jegyzőség teendőivel egyelőre Tóth Miklós vá- mos-ujfalusi körjegyző bízatott meg. (Színészet) Az újhelyi színházat a jövő ta­vaszi szezónra Csóka Sándor, most miskolczi, jö­vőben a győri színháznak igazgatója nyerte meg. Folytatás a il-ik mellékleten,

Next

/
Thumbnails
Contents