Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-12-15 / 50. szám
aki a maga és családja eltartása végett napi keresetére van utalva s igy a nyerendő kölcsön-előlegben egyszersmind az életfentartás eszközeit is bírhatná. A megszavazott kölcsön egyes részletének terjedelme az időnként szükséges telepítési munkálatok költségeihez lenne viszonyítandó. — Az első évben, midőn a földforgatásra szorítkozik a munka, holdanként 300 ft lenne kiutalandó; a második évben azonban, amidőn a nemes vessző vagy oltvány beszerzése és kiültetése, a karó költsége is előtérbe tolul, 1000 ft hol- dankénti maximális összeg s végre harmadik évben a míveltetés és pótlások költségeire 200 ft szolgáltatnék ki. Ezek az összegek azonban a legmagasabb mértékét képviselik az igénybe vehető kölcsönnek s igy mindenkinek, aki magán viszonyai s gazdai körültekintése folytán olcsóbban véli feladatát megoldhatni, valamint a kézimunkájukat befektető telepítőknek jogukban áll egy kisebb kölcsönnel megelégedni. igaz ugyan, hogy egy felújított szőlő már a harmadik évben is hozhat bizonyos termést és igy némi jövedelmet; mindamellett . tanácsosabb a kamat és az amortizáció megkezdését a hatodik év kezdetére halasztani, hogy igy a szegénységre jutott szőlőmiives ne taszittassék rögtön fizetési zavarokba, de inkább két szüret eredményének felkezelése utján anyagilag res- tauráltassék. Minden mellékkörülmény tekintetbe vételével egy jől megépített, közép minőségű talajjal biró egy hold szőlőnek évi átlagos termését 10 hordó borra bízvást fel lehet venni. Ebből tehát 2—3 hordó bornak ára már fedezi a kamat és amortizáció költségeit s a 7 hordó marad mun- káltatási költség és birtokosának boldogulására. E javaslataim megbeszélése alkalmával azt az ellenvetést haliám, hogy a filokszera által elpusztított szőlőterületeink önmagukban nem elégségesek a nyújtandó beépítési kölcsön jelzálogi biztosítására. Ennek ellenében én itt ismételve kiemelem, hogy ez a kölcsön azáltal, hogy a munka előrehaladásához képest részletekben utaltatnék ki, mintegy önmagának teremtené meg a jelzálogi biztosítékot. Mert például, ma egy hold puszta szőlőért 200—400 ftot is fizetünk, s igy ha erre az első évi földforgatási célokra kiadott 300 ft esetleg csalárd szándékkal nem fordittatnék rendeltetésére, az állam kockázata nem oly nagy s még az ily kivételes esetekben is megleli a kincstár TA ft C A, Az ezredéves országos kiállításról— Töredék. — Az Andrássy-utról jőve, a kiállítás területére széles vashid vezet. Ez a hid már maga is érdekes egy tárgya a kiállításnak. A kiállításnak területe nem kevesebb, mint fé\ millió Q mtr, ebből a beépített terület 119,000 Q mtr, melyen 170, legnagyobb részében már kész palotaszeru épület áll A hídtól balra terül a hadügyi kiállítás nagyszabású csoportja, mely a hadászat összes eszközeit és segédszereit együttesen mutatja be oly gazdagságban, aminőt még eddig kiállítások nem mutattak. A sziget két partja haióhiddal lesz összekötve. Ebből a kiállításból a közönség meg fogja ismerni a hadsereg óriási szervezetét és órapontosságu gépezetét. A Nádor-szigeten egy kis vendéglőn kívül három nagyobb épület vonja magára figyelmünket. Ezek: Budapest székesfőváros pavillonja, a kereskedelem-, pénz- és hitelügy pavillonja és a József Jöherceg pavillonja. Budapest székesfőváros nagyszabású csarnokában be fogja mutatni á szellemi és anyagi fejlődésére vonatkozó, nemcsak rohamos fejlődését, hanem az emberiségi és a kulturális intézményeit dicsérő tanúbizonyságokat is. A kereskedelmi csoportban először szerepel majd nálunk a kereskedés minden fontosabb seaz ő equivalens értékét a szőlő talaj értékében ; azt pedig tudjuk, hogy az állam érti azt, miképen kell a leggyorsabban pénzéhez jutni. A további részletek a teljesített szölőépités arányában utaltatván ki, ezek már teljes fedezettel bírnak, amennyiben a szőlőterület értéke az építkezés minden előrehaladó stádiumában hatványokban emelkedik. Egyébként én okadtolbató nézetet fejezek ki akkor, midőn állitom, hogy az ily rosszakaratú esetek csak a legritkábban fognak előfordulni. E vidék lakosságával való sűrű érintkezésem közben tapasztaltam annak becsület- s tisztességérzetét; nem ritkán eladtam igás marhákat egészen szegény viszonyok között tengődő földműveseknek, minden kezesség nélkül, tisztesség- és becsületérzésükben bizva meg; vagy nyújtottam ugyanígy nekik olykor marhák vételére kamatmentes kölcsöusegélyt és mondhatom, hogy soha eset nem volt reá, hogy a szegény emberek meg nem feleltek volna. Bizonyára felemelő tanuságtétel ez vidékünk lakosságának jelleme mellett, amely tanúság különben nem is áll magában, mert meg- megerösitését bíróin annak nem egy vidékbeli nagybirtokos hasonló nyilatkozataiban. Régi krónikák regélik, sőt a történelmi buvárlatok be is igazolják azt, hogy a megelőző századokban, amidőn Tokaj- Hegyalja bortermelése, részint hasonló szőlőbetegségek, részint a csaták dúló vihara által teljesen megsemmisült, a magyar királyok voltak azok, kik bölcs és előrelátó gondoskodással e kitűnő hegyvidék szőlőterületeit uj szőlőfajokkal ideédesgetett olaszhoni gyarmatosok által az állodalom költségén beültették s a bortermelést uj felvirágzásra emelték. És hogy mily nagy arányokban mozgott amaz állami segély- actio : mutatja az, hogy annak nyomai máig sem mosódtak el, ma is több községünk és városnnk viseli a nagy olasz gyarmatosítás jeleit nevében is, mint Bodrog-Olaszi és Olasz-Liszka, de sőt erkölcseiben és szokásaiban is. Tállyán p. 0. sok olasz jellegre akadunk. De egyébként ha elgondoljuk, ■ hogy oly nagyszabású telepítések Olaszország távoli messze vidékről mily óriási áldozatokkal jártak : ez állami tevékenység mértéke felől fogalmat nyerhetünk. No már ha a régi, még bölcsőjében ringó Magyarország Tokaj-Hegyalja szőlőművelését ily mértékben látta szükségesnek felkarolni, bizonyára felösmeri ennek kimaradhatatlanul kényszerítő szükségét a modern Magyarország is. gédeszköze, fökepen pedig a pénz- és hitelügy lehetőleg történeti fejlődés szerint bemutatva József főherceg igen díszes s az ezredéves ünnephez méltó pavillonjában föl fogja tüntetni uradalmai termelésének eredményeit. Mielőtt utunkat tovíbb folytatnék, tegyünk sétát a Széchenybszigeten, melyet kizárólag a történelmi főcsoport a kiállítás koronája, foglal el. Az épületcsoport, ered-tis ge mar messziről magara vonja figyelmünket. Századok története latszik rajta mar kívülről is Mutatja Szent-Istvántó1 kezdve a kozelniul'ig a hizai építészet torténemi fejlődésének legkiemelkedőbb mozzanatait, az Árpád-kori templomot (jaaki templom) egy klastrom földszintjét, a középkori lovagvárat (Vajda-Hu- nyad), a közelmúlt renüssance-épületét s az átmenetekben és diszitésekben nevezetesebb építészed alkotások emlékezetes maradványait, u. m. a segesvári vártornyot, a csü'örtökhelyi kápolnát, a bártfai városházát, a fricsi-vár. a Thökoly- vár, stb. stb. egy-egy érdekes motívumát. A renaissance-udvart remek szobrocskák díszítik, melyek mindannyian egy-egy eszmét, egy-egy jelvényt képviselnek. A csarnokok belsejének csudálatosán változatos tartalma pvdig elénk tárja majd az ezer év kultúrtörténetét egyes kimagasló eseményeiben. A múlt dicsőséges emlékeinek méltatása után elhagyjuk a szigetet, hogy megismerjük a mai Magyarországot. A Nádor-szigetre vezető ódon hídon áthaladva, felkeressük a kiállítás felső zugát, a kiállítás faluját az ő érdekes csárdájával, templomával, községházával, iskolájával, kórházával s tűzoltóReméljük tehát, hogy a mi itteni szőkébb otthonunk vezér-egyéniségei, igen érdemes honfitársaink, kik nemes versenynyel áldozzák tevékenységüket a haza üdvére: hathatós befolyásukat oly irányban fogják érvényesíteni, hogy ennek a teljesen tönkre jutott hegyaljai lakosságnak nem is kegyadományt, de állami kölcsön- segélyt nyújt, mely által lehetővé válik régi jólétének kiapadt forrását újra megnyitni, hogy igy a haza és társadalom boldog és megelégedett tagjai lehessenek!*) Sító tyfaldbott frigyes. Észrevételek a „Serkentő szó szőlőbirtokosainkhoz“ cimű cikksorozatra. A .Serkentő szó® ke lerne« szerenádképen hangzott el az alvó leányzó — a Hegyalja felett ; de amint a leányzó folnyitá szemei', a szerenád keltette boldogító érzelmei illúziókká valtak ; mert a vélt kedve* ölelő kaiok helyett a prímás kinyújtott karjat látta, kérvén a jól megérdemelt bért Hát bizony ezt a cikksorozatot a legmodernebb reklám szelleme tölti el; igen, reklámot csap a szőlők újonnan alakításánál csalhatatlan sikereket Ígérő Portalisnak. Igaz, Portalis kiváló alany faj, mert vesszeje egyenletes növésű, sok drága vesszőt termel, kony- nyen gyökeredzik s jól adoptálja a nemes oltógallyat ; de azért 7O°/0 tökéletesen megforrt oltványt még a legügyesebb mesterkéz alatt sem ad s nagyon kitűnő eredményt érünk el már akkor is, ha 100-ból 45 helyre való oltványt kapunk. De mindezek a jó tulajdonai még nem bizonyítják azt, hogy az ős anyjat, Sauvageot, ki kell lökni, mint teljesen haszontalan alany tájt.1) Mert vannak ám Sauvagenak is igen acceptábilis tulajdonai : jól vegetál a kevésbé kövér talajban, keményebb szöveténél fogva a portálisnál nagyobb ellenállási képessége van és habár az oltvány megeredés valamivel kevesebb százalékú rajta, de tartósabb amannál. Akinek tehát Sauvegeja van, az ne lökje ki, de használja fel bátran oltványalanyul, ha már oltványt telepit. A Hegyalja betelepítését nem Sauvage hátráltatta, hanem a régi kényelmes szőlőművelésből való nehéz kivetkezés, tájékozatlanság és a szakértelemnek teljes hiánya. Nem adok neki 5 esztendőt sem és a Portális divatját múlja s egy újabb fajta lesz proklamálva, mint a Hegyalja egyedüli megmentője. Az amerikai termők sem mind kidobni valók. Különösen Jaquez nem, mert gyökeres Jaquezen IO°/0 kai több és tökéletesebb oltványt kapunk, mint a ripáriákon, sőt gondos kezelés mellett a *) L á c z a y László dr. úrnak, ki soraimat legnagyobb előzékenységgel volt szives németből magyarra fordítani, ezennel legőszintébb köszönetét mondok. Br. IV. ') Ezt senki sem mondta, annál kevésbbé vitatta. Még mi, laikusok is, jől tudjuk, hogy a siovirs nem egyébb, mint portílls, csakhogy vad, műveletlen állapotában. Aki a srovíist elveti: el kellene vetnie a portális is. A tapasztalat pedig azt mutatta meg, hogy természetükhöztill6|glébában sioiiisnsk és por- tills-nak egyenlően jó a tenyészetük. Szeri telepével. Ezek a különlegességek részben történeti érdeküek, főleg azonban minta gyanánt szolgálnak arra nézve, hogyan építsen a legkisebb falu kórházat, tűzoltó-telepet, községházát és iskolát. A háziipart külön csarnok mutatja be, a templom körül felállítandó vásárbódék pedig a) kaimat fognak szolgáltáéi majd nevezetes háziipari különlegességeink forgalomba hozatalára. A fiúban látni fogjuk Magyarország néprajzát, az egy<s vidékek típusait, amint ezek a nép hamisítatlan otthonában kifejezésre jutnak. A háziipari csoportok után következik az őstermelés az ő számtalan csarnokaival és pavilonjaival. A határmesgyét azonban Boszuia és Her- czegovina külön kiállítása foglalja el igen nagy területen. Egy nagy iparcsarnokon kívül kisebb, az etnográfia feltüntetésére alkalmas épületek is lesznek a bosnyak terű eten. A bosnyák kormány kiválóan nagy gondot fordít Bosznia és Her- czogovina művelődésének és haladásának bemutatására. Az őstermelés (földmivelés, baromtenyésztés, halászat, vadászat, erdészet, bányászat stb.) befő gadasara külön-külön pavillonok szolgálnak. Ezek között legimpozánsabb a borászati pavi Ion, melynek képét önök ösmerik már a »Zemplén« 1896. évi kalendárjomából. A horvátoknak itt is megkülönböztetett helyzetük lesz. Külön borászati* egyszersmind borkóstoló pavilloujuk van. Lejebb haladva a kényelmesen berendezett igazgatósagi épület felé, útban találjuk a szivaty- tyu'epet, melynek az a rendeltetése, hogy a tűzvédelmi intézkedéseket a legnagyobb mértékben Folytatta az l-sö maliókletan.
