Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-07-21 / 29. szám
át. Olyan háziszerről van szó, rnely a szeplöket alaposan eltávolítja és amely szer állítólag az egész világot érdeklő »szeplőkérdés«-t megoldja. A tanács a maga rövidségében és egyszerűségében a következő : Fél kocka fehér cukrot, késhegynyi sót, negyed citrom levét fél pohár langyos vízbe kell tenni, jól fólkavarni, kihűlni hagyni és esténként, minden másodnap, vagy ha az arcbőr tűri minden nap két három hétig avval megmosakodni, a nyakat és kezeket is lehet bedörzsölni, hogy a sárga szín lemenjen. A szembe ne jusson belőle, mert csípős. (Tejgazdaság) kibérelésre kerestetik S.-A.- Ujhely vidékein szeptember vagy október i-töl. Cim : a kiadóhivatalban. (Egy teljesen jó karban) lévő és csinos Sa- fety-féle kerékpár eladó, Bővebb felvi'ágositást a kiadóhivatal ad. (Gyakornokul) felvétetik egy jó házból való fiú Szentgyörgyi Vilmos kereskedésében S.-A.-Ujhelyt. (Időjóslat ,j ul ins hó 2I-ére.) Változó felhőzet, helyenként csapadék, zivatarok. Irodalom. Angela, regény, irta Theuriet. Egy fiatal leány története ez, akit egyfelől a művészet csábit, másfelöl a szerelem vonz. Az ntóbinak enged és megtörve, szárnyaszegetten esik le képzelt magaslatáról. A mese rendkívül bájos és éidekes, mert Theuriet azon irancia Írók közé tartozik, akik hívei ugyan az igazságnak, de nem vetik meg a romantikát sem. A két kötetes regény tele van érdekesnél-érdekesebb jelenetekkel és sorrendben látjuk magunk előtt elvonulni a párisi élet különböző alakjait, jeleneteit és a figyelmet lebilincselő helyzeteit. Theuriet ezen regénye Singer és Wolfner kiadásában, az ,Egyetemes Regény*-tárban jelent meg és a két kötet ára piros vászon kötésben I forint. Megrendelhető Uj helyben is a LöVf Adolf könyvkereskedésében. A »Röptében a Nagyvilág Körül« cimü amerikai diszmlinek negyedik füzete a következő 16 fényképet hozza: Rue de Rivoli, Párisban. — Shakespeare háza, Stratford-on Avon, Angolorszig. — Fingalbarlang, Skóthonban. — A királyi vár Stockholmban, Svédország. _ Mauzóleum Charlottenburgban, Berlic mellet. — Mer de Glace, Svájcz. — A Collosseum külseje, Róma. — Firenze panorámája, Olaszország. — Maria de Padilla palotája, Alcazar, Sevilla, Spanyolország. — Palola és hárem Alexandriában, Egyptom. — Kashmir-völgy, India. _Auckiand kikötője, New-Seeland. Havana, Cuba. — Muié-Gletscher, Alaska. — Capitolium, Washingtonban. — New-York és a Brooklin-hid. Mindegyik kép rövid, érdekes magyarázó ■•zöveggel van ellátva, A fényképek tiszták és élethüek. — Az egész mü 256 változatosan összeállított fényképet tartalmazva, nagybecsű gyűjteményt fog alkotni, melyben gazdag és szegény, öreg és fiatal egyaránt élvezetet fog találni. Egy-egy fűzet ára postai küldéssel 35 kr. Megrendeléseket azonnal elintéz az Egyetértés kiadóhivatala Budapesten. A kánikulai melegek sem képesek játékkedvét lelohasz- tani annak, ki a »Zenélő Magyarország*-ot járatja, Hogy is, mikor a most megjelent 13. szám is oly pompás darabokat hoz ; két hangulatos magyar nótát Sas Náci és Kőrössy Györgytől, »Petit chanson damour* végtelen kedves szalondarabot, Mayer Hellmundtól, a hires »Ting-a-ling« kupiét, mely a Somossy mulató csillagának Dr. Armand Árynak legvonzóbb müsorda- rabja volt, s végül a »Bártfai fürdőbe !« cimü kedves polkaindulót Hemerkától. Csupa sláger valamenyi! Előfizetése negyedévre 1 ít melyért 6 füzetben 60 zeneoldalt kapni. Előfizethetni a »Zenélő Magyarország kiadóhivatalánál Budapest Csengery-utca 62. A »Zenélő J Magyarország* zenemű folyóirat julius 15-iki száma páratlanul érdekes hangjegy tartalmával költötte fel az érdeklődők figyelmét. Két szép magyar dalt hoz e szám Angyal Ármánd dr.-tól »Őszi szellő* s Gaál Ferenc hírneves dalköltőnktöl egy »Azt a leveses mivoltát* cimü szép fris nótát. Szent-Gály Gyula jónevü zeneszerzőnktől egy klasszikus szépségű szalon munkát. Brahms János »Kárba veszett éji zene* hires müdalát magyar szöveggel, s végül a század leghíresebb kontrapunktistájának Martininak »A birkák* cimü világhírű gavottéját. A számról számra magasabb művészi nívóra törekvő vállalatot minden zongorázónak saját érdeke megismerni s támogatni, mert az viszont meg a közönségei iparkodik aránytalanul csekély költséggel abszolút értékű zeneszükségleteivel teljesen ellátni. Előfizethetni negyedévre 6 ft, tizoldalos (összesen hatvan oldal) fűzetekre 1 fttal a »Zenélő Magyarország* kiadóhivatalában. (Budapest Csengery-utca 62. a.) honnan, mutatványszámot rendeletre készséggel küldenek. Egyesületi élet. Nyilvános köszönet és nyngtató. A varannai önképző és önsegélyző iparos egyesület köszönettel nyugtatja Gusev Péter urnák az egyesület pénztárába általa befizetett 1 ftott. Kelt Varannón, 1895. julius 14. Csalfa József, Bunyaeziczky József, Cservényák András, pénztáros. ellenőrök. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Névleges intézet.*) Gálszécsen csak névleg van kisdedovoda, tényleg pedig úgy vagyunk vele, miszerint bátran elmondhatjuk, hogy nincs ; mert bár ott áll a szép óvodai épület, de mi haszna, ha hónapok óta szünetel benne az oktatás. Lássuk, mi ennek az oka. A múlt év december hónapjában rendes szünidő volt. December végén az óvónő lemondott állásáról s az óvodai bizottságnak csak április i-én jutott eszébe az óvónői állást betölteni. Az újonnan megválasztott óvónő pedig, miután a megválasztatásáról szoló okmány nagy utánjárás mellett is csak április vége felé jutott kezeihez, csak *) Múlt számunkról lemaradt. Síért. május hó i-én foglalta el állását. Május i-én tehát nagy öröm volt az anyák körében, hogy megkezdődött az óvoda s naponkint legalább néhány órán át biztos és jó helyen tudják gyermekeiket. Azonban nem soká tartott az öröm, mert május 24-én jött az »ukáz« a szolgabirói hivataltól, hogy a járásorvos véleménye alapján az óvoda, a Gálszécsen fellépett vörheny miatt, egy hónapra bezárandó. Teljes félév alatt (dec. 1 -tői, május végéig) tehát gyermekeink épen, 24 napig jártak ez óvodába. Azonban még nincs vége. Egy hónapi zárlat letelte után az óvónő nem nyitotta meg azonnal az ovodát, várt még egy hétig s csak jul. i-én kezdte meg ismét működését. Ismét nagy lett az öröm az anyák körében, siettek is gyermekeikkel az óvodába úgy, hogy a megkezdés második napján már körül-belöl 80 gyermek hemzsegett részint a nagytermekben, részint a tágas s egészséges nagy udvaron. De mi történik ? Május 5-én ismét jön az »ukáz«, hogy az ovódát még nem lett volna szabad megnyitni, mert bár az egy hónapi zárlat már jun. 24-én letelt, de a járásorvos ur még sem engedheti meg a megnyit- tatását, mert erre nézve tőle előlegesen vélemény nem kéretett. Most már ismét ott vagyunk s a járásorvos ur a megmondhatója meddig leszünk abban a helyzetben, hogy gyermekeinknek nélkülözniük kelljen az óvodai felügyeletet. Gálszéesen épen most lenne a legnagyobb szükség az óvodára, mert a tűzvész miatt igen sok család, mely azelőtt kényelmes lakással birt, jelenleg sok esetben egy egy szűk szobácskábán lakik. Az építkezések folytán az utcákon igen nagy a forgalom, mindenütt folyik a munka, minden percben attól lehet félni, hogy valami veszedelem éri gyermekeinket. Ez az idő, melyben a legtöbb gyermek megrontja a gyomrát, mert sok szülő nem képes eléggé őrködni a felett, hogy gyermeke ne menjen a kertbe, s ott éretlen gyümölcsöt ne egyék. Nem volna-e helyesebb egészségi szempontból is ha a gyermekek felügyelet alatt az óvodában lennének, mint hogy egy két vörheny esett miatt attól távol tartatnak? Nem boszantó az, ha egy szülő pl. 3 gyermekéért egy hónapra kifizeti a tandijat s a hónap harmadik napján azzal küldik haza gyermekeit, hogy nincs óvoda ? Különben is tudomásom szerint, a népoktatási intézeteket is csak a törvényhatóság első tisztviselőjének szabad bezárni; nem tudom hát mi jogon intézkedik a szolgabirói hivatal ez ügyben saját hatáskörében, s kérdem, van-e erről az alispán urnák tudomása ? Egy apa. Tanügy. A s.-a-újhelyi rk. »Carolineum* c, leányiskolának 1894 --95. évi értesítőjét Zavatzky Gusztáv intézeti hitoktató adta ki. A leánynövendékek száma volt az év végén, — és pedtg a felsőbb leányiskolának I—IV. osztályában : 66, az externát I—IV, osztályában : 80, a népiskolának I—VI. osztályban: 218, igy összesen: 364, mely szám a dedósokéval 441-re emelkedett. A tantestület 16 tagból állott, ezek között 8 irgalmas nővér a paulai Szt.-Vincéről nevezett szatmári anyaháztól. A jövő tanévre a beiratások szeptember 1—7-ig tartatnak, bezárólag. A s.-a.-ujhelyi rk. elemi fiúiskola értesítőjét az 189415, tanévről lllésházy János igazgató tanító adta ki. Az iskolában vizsgálatot tett 231 tanuló, és pedig közölűk 41 jeles eredménynyel. Az iskola haladása fölött a kir. tanfelügyelő és az iskolalátogatók megelégedésüknek adtak kifejezést. A homonnai áll. faipari szakiskola I. évfolyamába az 1895196. tanévre oly tanulók vétetnek fel, kik valamely közép- vagy polgári iskola 2 osztályát, vagy az elemi 6 osztályát sikerrel végezték ef, vagy ezeknek megfelelő felvételi vizsgálatot tesznek le s 12. életévüket betöltötték.—A tanfolyam négy évig tart, mely idő alatt a növendékek az elméleti tantárgyak tanulása mellett a bútor- és épületasztalosságban, az esztergályozás- ban és a faragásban nyernek teljes kiképeztetést. Évi tandíj 6 ft, de a szegénysorsuak tandij-men- tességben részesülnek, sőt tankönyvekkel, iró- és és rajzszerekkel is elláttatnak. — A intézet növendékei között évenként több 50—100 ftos ösztöndíjat oszt ki, az államvasutak pedig alkalmazottjainak gyermekei számára négy, egyenként 60 ftos ösztöndíjat ad. — A beiratások szeptember i-én kezdődnek meg. — Bővebb felvilágosítást ad : az igazgatóság. A czéki iskola derék tanítójáról, Kovács Endre működéséről nagyterjedelmü tudósítás érkezett szerkesztőségünkhöz. A tudósításból kiadjuk, hogy 1893. év óta, amióta ez a jeles tanító gondozza kiváló szakértelemmel és fáradságot nem ismerő buzgósággal a népnevelés ügyét, Czéke község az ő serdülő nemzedékében rohamosan magyarosodik. Nevezett kántor-tanító ugyanis nem kevesebb, mint 118 templomi éneket és 48 hazafias gyermekdalt tanított be növendékeivel, kik immár nemcsak szinleg, de szívben is magyarok. A gyermekek nagyon elütnek apjaiktól; nemcsak abban a tekintetben, hogy a tót szóról leszoktak, de elütnek a modort és magaviseletét illetőleg is. Maga as iskolaszék elnöke is, Vdrlaky János rk. lelkész akként nyilatkozott, hogy az a szép eredmény, amit Kovács Endre tanitó a magyarosodás terjesztése és a szilaj népszokások szeliditése dolgában felmutat, bámulatos ; pedig a járványos betegségek nem egyszer, sőt egy Ízben hosszabb időre megakasztották a tanítót áldásos ténykedésének teljesítésében. Adjon az isten sok olyan lelkes tanítót vármegyénknek és édes hazánknak, mint aminőt rendelt Czéke községnek Kovács Endre képében. A legnagyobb hálaadásra kötelezett szülék nevében kívánom, hogy ötét az isten áldja és sokáig éltesse 1 r. I. CSARNOK, Fürdő-levél. SiHv&s-fürdö 1895. julius 14-én. Nem valami világhírű, csodákat mivelő gyógyfürdő«-^ zeng ezúttal énekem, hanem egy igénytelen. szerény kis fürdőcskét fogok a szives olvasónak »fölfedezni* ; a kevesektől ismert, bájos »Szilvás* fürdőt, Mád város közvetetlen szomszédságában, a Bacskay-hegy aljában. Ha elleng a rügyfakasztó tavasz illatos szellőinek szárnyain és a bizsergető nap sápadt su ■ garait a perzselő nap sugárkévéi váltjak fel, melyek vajjá olvasztják az aszfaltos trotoárt: akkor, mi pestiek kezdjük magunkat kellemetlenül érezni. Azon gondolkodunk, hogy a gőzfürdővé átváltozott székesfővárosnak hátat fordítva, melyik üdülőhelyen fürödjük agyon a nyári hónapokat. Hát én nem sokát válogattam. Hanem mikor kezdettem megelégelni a világvárosi életet a tikkasztó melegség mián, fogtam magam és elutaz • tam Mádra a Szilvás-fürdőbe. Szinte látom azt az óriási kérdőjelet, mely az olvasó elé rajzolódik. Hogy miért olyan fürdőbe, amely talán még a tőszomszédos falubéliek előtt is ismeretlen ? Mert eme vidékkel gyermekéveim elválaszthatatlanul össze vannak forrva. és Ha a gondolat nyilsebes szárnyain visszalebbenek a múltak emlékébe : megkapóan ragyogó színekben föstődik le előttem az az erdökoszoruzta völgykatlan, a kies fekvésű Szilvás-fürdő, Érdekes kalandokat hajhászó világfinak, kéjes izgalmakban fürdeni szerető kalandornak e helyütt teher az élet. De nagyvárosi emberek, kik a gépek zakatoló lármáját megunták, itt nyugalmat találhatnak, sápadt arcú emberek kifújhatják poros tüdejüket. Művésziesen szőtt virágszönyegeket, mirtus giirlandokkal ékesített és rózsafákkal körülszegett sétálóutakat, melyeken előkelőbbnél előkelőbb közönség hullámzik, hiába kutat a fürkésző tekintet, a szinpompát szomjuhozó szem. Még csak egy borotvált bajuszu, érdeklődő angliánusra sem búk- kanunk az ő hiányozhatlan fotográfmasinájával. Itt csodálkozásunkat csak a szabad természet nyers, de utánozhatlan ereje foglalja el. Lelkünket a fölséges alkotó erő üde frisesége tölti be. Hajnal hasadtától öreg estig barangolok ezen a vidéken és valamint a pásztortilinkó panaszos hangja folyton változó áriákkal andalít el: e zöld ország is más és más színben tűnik föl előttem. Emitt a puszta Bacskay-hegy könyököl a sik fenyvesre, amott a szénaillatot lehelő kaszálót egy ezüstszínű vizszalag választja el a hajlongó, susogó nádastól. Csupa változatosság, csupa élet . . . Még ezt a mesgyét is ott a borháztól le egészen a tágas, szellős fürdöházig annyiszor megjártam már, hogy minden pitypang, minden kikerics meghitt ismerősöm. Csak annak az óriásnak amott fenn, melynek kebelén puszta karók meredeznek égnek, ne égett volna ki a lelke 1 . . . Csak az az isteni ital gyöngyözne még poharainkban, melyet ez óriás nemes gyümölcséből kádainkba s2ürtünk. De az óriásnak kiégett a lelke és kiégett egyúttal a népnek kedélyéből a vidám ság, az öröm. A fürdőcskének fáradhatatlan művészei, a kis tücskök, abbanhagyták már hegedülésüket. Alkonyodik. A lenyugvó napsugarak óriás pírja széjjel- ümlik a tájon. Sürü sötétség száll alá. A mező csillagjai egymásután gyulladnak ki. Fényes ivet imák le a szentjánosbogárkák és letelepszenek valamelyik lüszálra. Úgy ragyognak azok a sápadtzőld bogárkák, mintha a csillagos ég tükrözné magát egy csendes tó sima felületén. A hűvös esti szellő végig surran a ringó, csöndesen zizegő nádason. A falombok szeretettel ölelkeznek, susognak, összesúgnak búgnak ... ki tudja miről . . . tán az epedő, titkos szerelemről. Mintha az a pásztor ott messze megértené a lomb misztikus susogását, oly fájdalmasan, sziv- szakgatóan szól furulyájának elhaló melódiája. Elcsöndesül minden. Álmodik a természet. Aeuvoliner Jenő.
