Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-11-24 / 47. szám
Melléklet a „Zemplén“ 47. számához. (Az első hó.) A köszvényes időpróféták már csütörtökön este jósolgatták, hogy reggelre leesik a hó, valószínűleg abból a feltétlenül mindig igaznak bizonyult axiómából kiindulva, hogy >ha a macska sokat ásitozik, az idő vagy úgy marad, vagy megváltozik.* És csakugyan péntekre virad- va 2 fokos hidegben kezdtek szállingózni a hó- pelyhek és az idöpróféták nagy örömére csakugyan megérkezett az első hó, mely ugyan csekély gyakorlati eredménynyel járt, mert még az utcai gyalogjáróhelyet sem tudta benedvésiteni. De hát kezdetnek mégis beillett és remélhetőleg a java csak ezután következik. (Eljegyzés.) Cserneczky Gyula, pénzügyőri szemlész f. hó 17-én eljegyezte Knkbaum Mariskát, Krikbaum Gyula, tisztelt polgártársunk kedves, szép leányát. (Nem jön a cirkusz.) Lapunk ma egy heti számában említettük, hogy Könyöt Lipót cirkusza Ujh.lybe jön és a színházban fogja előadásait tartani Most arról értesülünk, hogy hozzánk már nem jön, mert a város által elébe szabolt nehéz feltételeket el nem fogadhatta. Kapunk azonban a cirkusz helyett állatseregletet. (Talált hulla,) Ujhely város utcai alakjainak ismeretes példánya volt Balogh Endre, sárospataki származású, hajdan, jobb napokat élt, volt adóvégrehajtó, később fürge lábú »küldönce, utóbb azonban már csaknem alamizsnán tengődő 60—65 év körüli férfi, aki kissé meghibbant elméjével leginkább az itt időző színtársulatokhoz szegődött és ott végezte a könnyű szolgálatok legkülönfélébbjeit. Nehány hónap óta már nagyon el- betegesedett, elnyomorodott és csak nagy nehezen vánszorgott az utcákon. Egyszerre csak, lehet vagy két három hete, eltűnt. Nehány nap előtt azután a rendőrségnek hírül adták, hogy a Kossuth- utcai, Dókus Ernő-féle elhagyott ronda belsőségen épült faházban egy teljesen feloszlásnak indult emberi hullára akadtak. Az orvosrendőri szemlénél megállapították, hogy Balogh Endre hullája, aki betegen odahuzódva már 10—14 nap előtt meghallhatott. Miután megállapították, hogy bűnös eset fen nem forog, c'földelték. (Kézrekerült zsivány) Szopkó András sáros- vármegyei származású kocsis az itteni zálogházban e napokban egy 50 ft értékű aranyláncot akart elzálogosítani; ott gyanúsnak tűnvén fel a dolog, rendőr után küldtek, aki Szopkót, bár futásnak iramodott, bekísérte és bár váltig erősítette, hogy a láncot, találta, később mégis kiderült, hogy a láncot, három aranygyűrűvel, Silberger itteni fiá- keres lakásáról lopta. A további nyomozás során aztán kiderült az is, hogy a jómadár Sárospatakon előzőleg betöréses lopást követett el. A tettest a törvényszékhez kisérték. (A törvényszékről) Olvasóink közül bizonyára még sokan visszaemlékeznek arra a nyáron történt végzetes szerencsétlenségre, mikor a honvédlaktanyával szemben levő korcsmában, Oravecz> vasúti ka'auz 9 éves fia, a Herskó Pál szabómester, (szabad óráiban azonban vadász) lócára helyezett töltött lankaszter fegyverét véletlenül elsütötte, úgy, hogy az egész töltés Krébner Gusztáv, Zombory János ácsmester hatalmas, izmos testalkatú 28 éves pallérjának térdébe fúródott, minek következtében Krébner harmadnapra a kórházban meghalt. Ebből az esetből folyólag a törvényszék Herskó Pál ellen, gondatlansága miatt, az eljárást nyomukban a szent kereszt alatt vonuló procesz- szió, amely magával ragadja a pogány magyarságot s a keresztnek nyeri meg a nemzet fiait. Megelevenül az egész magyar történelem ; ami dicső, kimagasló volt benne, azt álmodjuk újra és látni fogjuk nagy királyainkat, amint egymás nyomdokaiba lépnek és újra letűnnek, mint hulló meteorjai az évszázadoknak. Ott lesz Nagy Lajos, ott lesz Hollós Mátyás király, ott lesznek a Habsburgok, a hadverő vitéz fejedelmei Erdélynek. S meglátjuk újra ezernyolcszáznegyvennyolcat, a magyar nemzet szabadságharcának a kimagasló alakjaival ; aztán következik a nagy kibékülés a király és a nemzet között: az 1867-iki kiegyezési... Ezer esztendőt nem támasztottak még igy fel sehol a világon 1 S ehhez a nagyszabású történelmi színjátékhoz az egész Magyarország minden vármegyéje beállítja fiai közül a résztvevőket, a szereplőket ; ott lesz a menetben ur és paraszt; ott lesz az egész ország. A gazdag ur maga állítja ki pompás, költséges ruháját; az egyszerű nép fiairól a vármegyék gondoskodnak. Minden lovas, aki ott szerepel, becsületére fog válni annak a közmondásnak, hogy lóra termett nemzet a magyar. Az urak mind hires lovasok ; a többiek mind kiszolgált huszárok, vagy hamisítatlan magyar csikósok, akik úgy jönnek majd ide a pusztákról a maguk sárkányvérü lovaival. Ezért a látványért csak érdemes lesz a külföldnek elfáradni hozzánk 1 megindította és a tegnap délelőtt tartott végtárgyaláson tettéért öt napi fogságra Ítélte. — Az ügyész a büntetést enyhének találván felebbpzett, ellenben a vádlott az Ítéletben megnyugodott. (Zártkörű táncmu'atság.) Bodrog- Keresztárról írja alkalmi tudósítónk: A Wolkenstein Oswald grófnő ő>iagyméltÓ3ága pártfogásának örvendő kis- dedovó javára f. hó 17-én sikerült táncmulatságot tartottunk. A kedvezőtlen idő dacára fényes közönség gyűlt össze, melyet fesztelen jókedv tar tott együtt kivilágos kivirradtig. Emelte fényét a mulatságnak különösen Wolkenstein Oswald grófnő őnagyméltóságának megjelenése, aki a szűnóráig szintén résztvett a mulatságon. — Őnagyméltósá- gán kívül jelen voltak a hölgyek közül: Billy Károlyné és leánya Ida, Baráth Ferencné és leányai Irén és Elise, Belánszky Gyuláné, Csink Gyuláné és leányai Aranka és Margit, Cscrge Mariska, Fuchs Mórné és leányai Serena és Vilma, György Mózerné, Hauser Gabriella és Hermine, Holtmann Anna, Hubay Józsefné, Hubay Kálmánná, Jablonszky Ilona, Kesső Irma, Littván Fáni, Irma és Teréz, Mogvoróssy Jánosné, Reincz Dezsőné. — Urak: Ifj. Wolkenstein Oswald gr., Breth Gyula. Billy Károly, Belánszky Gyula, Erős Antal dr., Fábián Aladár, Formády Lajos, Fuchs Mór, Fuchs Sándor, Fuchs Bertalan, György Mózes, Hubay József, Hubay Kálmán, Keseő Géza dr., Kovács Gábor dr. Kertész Károly, Kollarich Antal, Kmety Béla, Mogyoróssy János, Mihályi Sándor, Pap Antal, Reincz Dezső, Rauch Konrád, Rothfuchs József, Schuszter Ottó, Dudás János és Schos= József. — Az első négyest 24 pár táncolta. — Felülfizettek: önagy- méltósága Wolkenstein Oswald grófnő, Füleky László, Keseő Géza dr., Csink Gyuláné, Hubay József, Hubay Kálmán, Belánszky Gyula, Mogyoróssy János, Breth Gyula, Fuchs Mór, Erős Antal dr., Kovács Gábor dr , Rothfuchs József, Szabóné, Schuszter Oltó, Fuchs Sándor, Fuchs Bertalán, Dudás János, Papp Antal. — Fogadják a felülfizetők a rendezőség hálás köszönetét. S. J. (Ováció.) A tokaji járás intelligenciája Tokajban, Írja levelezőnk, f. hó 16 án, Ödön-napján, ritka szép ovációban részesítette a járásnak szeretett és általánosan tisztelt főszolgabiráját, Füzesséry Ödönt. Közel 10 évi itt működésének, éspedig áldásos működésének megünneplésére gyűlt egybe, mintegy varázsütésre, a tokaji járásnak s jegyzői karának kezdeményezésére az egész járásnak színe-java. Az előkészületekről sejtelemmel sem biró főszolgabíró meg volt lepve, midőn a jegyzői kar testületileg megjelent üdvözlésére s kérte, hogy a nagyvendéglő étkezőjében tiszteletére rendezett társas vacsorán szíveskedjék megjelenni. Kudász Kálmán, Tokaj város főjegyzője, mondta az első toasztot az ünnepeltre, kiemelvén az ő ritka munkaszeretetét, általánosan ismert példás becsületességét s mindezek mellett szerénységét és azt, hogy bár szigorú, de mindig igazságos feje a járásnak és igazságos bírája a közönségnek. A jegyzői kar csaknem minden tagja más-más jó tulajdonságát emelte ki toasztjában az ünnepeltnek. Főispánunk Öméltóságára, mint a vármegyei közélet vezérfér- diára, a közönség igazságos atyjára is esett ez alkalomból egy zúgó éljenzéssel fogadott toaszt. Sokan toasztoztak még, többnyire az ünnepeltet éltetve; de akik fel sem szólaltak, mindnyájan egy szívvel és lelkesedéssel éltették az est hősét, (Tüzek.) Lueszről Írják lapunknak : A f. hó 18-iki országos vásár elmúltával este 7 óra tájban a város déli végén tűz »ütött ki s két ház leégett, szerencse, hogy szél nem fújt. — F. hó 21-én ismét kiütött a tűz az úgynevezett Hadabuda városrészen és nem kevesebb, mint hnszonöt lakóház égett le sok melléképülettel együtt. A szegény népnek mindene, elesége, takarmánya mind elpusztult ; a nagy szélben a'ig lehetett oltani. Az oltásnál a prépostság és ’Sennyey Béla báró gazdatisztjei, úgyszintén a szomszédos községek lakosai szivattyúikkal hathatósan működtek. — Az itteni önkéntes tűzoltóság feloszlott jelenleg tehát vizfecskendőnk van, de tűzoltóságunk nincs. Már többször kértük a közig, szolgabiróságot, hogy alkotná meg a kötelező tűzoltóságot, de biz erre még eddig idő nem jutott. Minek a drága fecskendő, felszerelés stb., ha vész idején nincs a ki azzal elbánjon. Bizony a mi közbiztosságunk a lehető legrosszabb. Csendőrőrs 1 Jöjjön el a jte országod 1 r. I. (Betörés.) Parnó községben, írja tudósítónk, eddig ösmeretlen tettesek betörtek az ott lakó boltos házába, s onnan 70 ftot, valamint egy pár ékszert elemeitek. A tettesek minden valószinüség szerint az ott kóborló ergányok voltak, kiket a csendőrség most üldözőbe vett. (Vásári tolvajok.) Leleszről jrák nekünk: Városunkban f. hó 18'án örszágőT vásár volt. Az Ung-vármegyei felvidéki szegény tótoktól, kik gyártmányaikkal a vásárra most is ellátogattak, loptak el a vásárra viradó éjjelen 36 drb. gubát. A kár összege 180—200 ít körül jár. / Irodalom. Milléniomi történet. Az Athenaeum r.-társaság kiadásában megjelenő A magyar nemzet története cimii üz kötetes nagy munkának (milléniomi kiadás) az imént megjelent 45. és 46, füzeteivel a harmadik kötet («Az Anjouk kora») folytatása rövid időre megszakittatott a mennyiben 47. és 48. tűzetek a félben maradt második kötet (, Az Árpádok kora*) folytatását képezik. Az Athenaeum r. társaság azonban akként intézkedett, hogy úgy a második, mint a harmadik kötet rövid pár hőnap alatt teljes befejezést nyerjen. Ezekben a második kötethez tartozó füzetekben Marczali Henrik egyet, tanár III. Béla uralkodásának ésjesaládi összeköttetéseinek ismertetésével veszi fel az Árpádházi királyok történelmének megszakított fonalát és a következő V. fejezetben (III, könyv) Halics elfoglalását és a keresztes hadjáratok történetét ismerteti. A IV. könyv jA rendi alkotmány kezdete* címet viseli és Magyarország állami, társadalmi és gazdasági életének uj korszakába vezet bennünket. Ezekhez a füzetekhez, amelyeknek szövege is igen érdekes, pompásan sikerült műmellékletek vannak csatolva, így a 47-ik füzethez van csatolva a budai várkápolnában őrzött »Szent István jobbja ereklyetartöjának« bámulatos tökéletességgel előállított színes fénynyoraata és a XIII. század legfontosabb okmányának, melyben ^1290 augusztns 31-én Habsburgi Rudolf Magyarországot fiának Albertnek adományozza,« — sikerült hasonmása szövegolvasással és magyar fordítással. Ennek a nagybecsű okmánynak eredetije tudvalevőleg a bécsi udvari leveles tárban őriztetik. A 48-ik füzethez a derzsi unitrius templom XIII. századbeli falfestményének »Szent-László párbaja a kun vitézzel« — színes másolata van csatolva remek kiállításban. Ugyancsak itt találjuk »III. Béla és hitvese sírjában talált királyi jelvények* fényképét a Magyar Nemzeti Muzeúmban őrzött eredetiek után. Ezekben a füzetekben is egymást érik a szebbnél szebb szövegképek, amelyek közül ki kell emelnünk a legrégibb magyar kódexnek, melyben egyszersmind a legrédibb magyar nyelvi emlék a »Halotti beszéd« foglaltatik, a deáki misekönyvnek kánon előtti képét és annak a lapjának fénynyomatát, melyen az ősrégi naptár augusztus hava van, már Szent-István magyar király neve napjával. Az egyes füzetek ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12 fűzet) 3 ft 60 kr., félévre (24 füzet) 7 ft 20 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. A Magyar Nemzet Története c. műből, Szalay József és Baróti Laj os kitűnő munkából, most kaptuk a 27-ik füzetet, mely folytatólag tárgyalja. Hunyady János nyolc éves kormányzóságáról és V. László uralkodásának öt esztendejéről. A füzethez csatolt műmelléklet Székely Bertalan „Nándorfehérvár alatt* cimü gyönyörű freskóját ábrázolja, mely tudvalevőleg a pécsi székesegyházuak legfőbb ékessége. A többi között kiemeljük a következőket: V. László arcképét, melynek eredetijét a bécsi udv. múzeumban őrzik, Konstantinápoly látképét, egy 1493-ban megjelent mű nyomán. II. Mohamed szultán arcképét, egykorú éremről. Nándorfehérvár látképét egy XVI. századbeli metszet után, Kapisztrán János arcképét. Vivarini olajfestménye után. Kapisztrán szószékét a bécsi István templomban, Arany pénz Hugyadi János aláírása. A Rigómezei csata. Ezüst pénz Hunyadi János kormányzósága idejéből. Hunyadi János megbövitett cimere. II. Mohamed. A munkát, mely a legnagyobb pontossággal és a lehető leggyorsabban halad befejezése felé, ismételve a legmelegebben ajánljuk. Egy füzet ára 30 kr. Megrendelhető Lampel R. (Wodianea F. és fiai) udv. könyvkeresoedés Bpest Andrássi-ut 21. szám. Egyesületi élet. Nyilvános nyugtató. S.-A.-Ujhelyt a »Korona«-utcában f. évi okt. hó i-én éjjel történt tüzeset alkalmával a s.-a.-újhelyi önkéntes tűzoltó egyesület működését az Első Magyar Általános Biztosító-társaság 25 ft összeggel jutalmazta. Ezen összeg átvételét az egyesület nevében köszönettel nyugtázom. S-A.-Ujhely, 1895. november 7.^) Juhász Jenő, főparancsnok. *) Irományaink közt eltévedvén, csak most közöljük. Szerk. Tanügy. Kaesztenbaum Márton emlékezete. ötven évvel ezelőtt az izr. népnevelés nálunk a legsanyarubb állapotban volt. A népnevelés barátja a szánalomtól áthatva, undorral fordult el vidékünk zsidóságának »chéder« (zugiskolai) rendszerétől. Az izraelita gyermek a »chéder«-ben a héber tantárgyakon kívül mitsem tanult. A szerencsétlen izr. gyermekek azt sem tudták, van-e magyar nyelv a világon. Városunk azon nehány művelt család gyermekein kivül, kiknek számára házitanitót tartottak, vagy akik a gimnáziomba jártak, hasztalan kérdezték akkor a zsidó gyermekektől, nevezze meg például az országot, melyben lakik, ő szegény nem adhatott választ, ő reá nézve Magyarország ép oly »terra incognita« volt, mint Kina birodalma. Minden egyébre tanitották, csak arra nem, melyik haza az, melynek létét köszönheti, melynek keblén növekedik. Végre siralmas sorsunkon könyörült az ég. Bold. Kaesztenbaum Márton, ugyanis,a szegény zsidó gyermekeket a szellemi elsülyedéstől megóvni akarván, az 1825. évi aug. 26 án kelt végrendeletének 6. pontja értelmében egy, S,-A.-Uj. haly városában felállítandó zsidó elemi népiskolára százezer váltóforiot hagyományozott.*) »A rósz embereknek ennyire lett elszaporodását« — igy szól többek közt a végrendelet idézett pontja — >én egyedül a neveltetés és tanítás módjának hiányosságából vélvén származni s hogy *) Kaesztenbaum egyéb jótékony célokra is jelentékeny összegeket hagyományozott. így pl.a'Zemplén-vármegyei kórház javára húszezer váltóforintos, szegény rokonainak segélyezésére és gyermekeik nevelésére pedig százezer váltóforintos alapítványt tett. /
