Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-11-24 / 47. szám
a közönséges tanítás módja ezen tekintetes ns. vármegyében már csak a zsidó nemzetségnél igenis hiányos, világosan látván, meghatározám magamat nemzetemnek ezen hibáján csak valamennyire is segíteni, s ezáltal őket a társaság hasznosabb tagjaivá formálni. . . .« Az iskola létesítése azonban nagy nehézségekre és akadályokra talált; a hitközség jobbjainak ki vánalma nem teljesült, az eszme nem akart testté válni. A haladás ellenségei a Kaesztenbaum-alapit- ványt erőnek erejével oly iskola létesítésére akar ták fordítani, melyben — mint az 1837. febr. 24-én megtartott vármegyei közgyűlésen felvett jegyzőkönyv szóról-szóra mondja—»majdnem kizárólag csak a Tahnudot óhajtanák elöadatni, ’s tanittatni, növendékeikből ’sidó tanítókat, vagy épen Rabbinusokat formáltatni ’s az oskolát inkább Acadé- miának, vagyis fellengősebb Talmudistákat tanító helynek, mintsem nép oskolájának kivánják alakitatni . . .* S ezért diccéretreméltó azon derék férfiak tevékenysége, kik a fanatizmus és tudatlanság leg- szilajabb és legszenvedélyesebb támadásaival mertek szembeszállani, mig végre sikerült nekik az iskolát életbeléptetni. A szept. 4 én tartott vármegyei közgyűlés bold. Schön Mózes ügybuzgó és fáradságtól vissza nem riadó hitközségi elnöknek az iskola életbeléptetését sürgető folyamodását tárgyalván, kimondotta, hogy a Kaesztenbaum végrendelete értelmében létesítendő iskola a zsinagóga szomszédságában lévő Breczenheim Ferdinánd herceg tulajdonát képező épületben, mely hajdan csakugyan iskolának volt építve, ugyanazon év november t-én nyittassák meg. Az iskola alapitója iránt való kegyeletének megőrzése céljából a helybeli „statusquo“ hitközség a minap elhatározta, hogy az örökemlékü hagyományozó halálának évforduló napján ezentúl minden évben emlékünnepséget fog tartani. Az első gyászünnepség f. hó 18 án délután a hitközség zsinagógájában folyt le. A templom intelligens közönséggel telt meg vallaskülönbség nélkül, a vármegyei tisztviselők, élükön Matólai Etele alispánnal és Dókus Gyula főjegyzővel, jelentek meg. Ott láttuk még Nemes Lajos kir. tanfelügyelőt Érti Heribert tollnokával és Kun Frigyest, a Kaeszten- baum-tömeg derék gondnokát, valamint Schon Vilmos dr.-t, ki már a régi Kaesztenbaum-iskolának is buzgó támogatója volt. Az ünnepséget Eibusckütz Izsák kántor szép gyászénekkel nyitotta meg, mire Weiss Mór dr. fiatal rabbi (a helybeli főrabbi fia), nagyszabású magyar emlékbeszédben ecsetelte az alapitványozó nagy érdemeit. A fiatal szónok a szebbnél-szebb eszméknek egész sorát nyújtotta hallgatóinak, úgy hogy a szép magyarsággal előadott remek beszédet a legnagyobb érdeklődéssel hallgatták végig. A lélekemelő emlékünnepséget a kántor megható imája Kaesztenbaum Márton lelki üdvéért zárta be. Kuopficr Sándor. Vármegyei Hivatalos Rész. 284. ein. sz. T. Zemplén■ vármegye alispánjától. Elnöki körlevél. A t. vármegye törvényhatósági bizottságának tagjait a folyó 1895. évi deczember hó 2-án délelőtti 10 órakor kezdetét veendő rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. A közművelődési pótadó 1896. évre leendő megszavazása. 2. A betegápolási pótadó 1896. évre leendő megszavazása. 3. Az alispán időszaki jelentése a köz- igazgatás állapotáról. 4. József cs. és kir. főherczeg köszönő levele. 5. A vármegyei tisztújító rendkívüli közgyűlés kitűzése iránti intézkedés és a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának megállapítása. 6. Az igazoló-választmány jelentése a választott bizottsági tagok választása eredményéről és a névsor bemutatása. 7. A Belügyminister intéz vénye a halottkémek iránt teendő intézkedés tárgyában. 8. A közgyűlésig beérkezendő ügyek. 9. A községek zárszámadásai és költségelőirányzatainak tárgyalása. A állandó választmány t. tagjait felkérem, hogy folyó 1895. évi november hó 30-án délelőtt 9 órakor kezdődő.jilésen megjelenni szíveskedjenek. S.-A.-Ujhely, 1895. évi nov. 15-én. Matolai Etele, alispán. 22834. sz. 7. Zemplén-vár negye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. A.-Galicziábin föllépett cholera elleni védekezés tárgyában kiadott belügyminiszteri intézvényt szigorú miheztartás, a járásorvos és a községi elöljárók megfelelő utasítása végett tekintetes főszolgabíró úrnak lentebbi másolatban kiadom. S.-A-Ujhely, 1895. november 6, Mátolal Etele, alispán. Másolat. Magyar királyi Belügyminister 93,627./VI. a. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. az osztrák cs. kir. belügyminister ur f. évi okt. hó 24-én 31,581. sz. a. kelt átiratában arról értesít, hogy keleti Galicziának, Tarnopol és Trembowla kerületeit, melyeknek számos községében cholera esetek habár csak szórványosan is fordultak elő, cholera-fészkeknek nyilvánította. — Felhívom azért a törvényhatóságot, hogy gondoskodjék arról, miszerint Galicziának nevezett kerületeiből a törvényhatóság területére érkezett utazók, tovább utazásukban és személyes szabadságukban való háborgatás nélkül a cholera fészkeknek nyilvánított helyről való távozásoktól fölszámított 5 napig orvosi megfigyelés alatt tartassanak, ez utazók podgyászai s a cholera fertőzött területről érkező árunemüek az 1894. évi IX. t-czikkben beiktatott drezdai egyezmény I-ső mellékletének IV. és V. czimeiben foglalt rendelkezéseknek megfelelő elbánásban részesitessenek. Figyelmeztetem a törvényhatóságot, hogy a személy és áruforgalom másnemű korlátozásától szigorúan tartózkodjék, másrészt, miután az eddigi tapasztalatok kétség telenül bebizonyították, hogy a szegényebb sorsú lakosság rósz táplálkozásai és lakásviszonyai képezik a cholera legveszedelmesebb talaját, felhívom a törvényhatóságot, hogy ezeket fokozott figyelemmel kísérje s a mennyiben oly hiányokat észlelne, melyek, ha áldozatok árán is, gyorsan elháríthatok, saját hatáskörében tegye meg a kellő intézkedéseket s esetleg előforduló nagyobb mérvű bajok és mulasztásokról hozzám sürgősen jelentést tegyen. A f. évi augusztus 29-én 76,158. sz. a. kibocsátott rendeletén pontos betartását a törvényhatóságnak ismételve szigorú kötelességévé teszem. Tájékozásul értesítem a törvényhatóságot, hogy a most cholera fészkeknek nyilvánított kerületekhez következő községek tartoznak : Tarnopol kerületben Bawarow, Bialoskórka, Czartoya. Grakovicz, Kanopkowka, Kozówka, Krzywki,Ladyczia,Luczka, Luka Wielka, Mikuliwcze, Myszkowicze, Kastason, Proszora, Skomorocky, Smolanka, Suszczyn. Wola, Mazonzecka.Zastowic.Bajkowca Berezowica Wielka Biala, Borki Wielkie, Bucniow, Citron, Chadacz- kow Maly-Chadackow Wielki, Czemieczkow, Czer- nielon, Marowiceki, Czernielow Ruski, Czollhusz- czizna, Orystylon. Denysow, Ditkowce, Dolzanka, Damomozycz, Dragonowka, Dubowcze, Dyczkon, Híadki, Hluböczek Welki, Horodyszcze, Ihrowice, Isypöwec, Iwaczon, Dolny, Iwaczon, Jorny, Jan- kowec, Janowka, Kipiaczka, Kokutkowce, Konstan- tynowka, Krasowka, Kupeczynce, Kurniki, Szlach- cienickíe, Kurowec, Kutkowce, Kozowa.Maleszowce Mszanice, Kosowoe, Obarzance, Ostron, Petrykow, Pleszkowce, Plotycz, Poczopincze, Pokropiwne, Pronsatyu, Romanowka, Rusianowka, Seredynec, Smykowec, Stechníkwce, Stupki, Szlacheincza, Varnopol, Tonstolug, Worobyjowka, Zabojki, Zagrobela, Zerudtié, Zascianka. — Trembowla kerületben : Budzenow, Janow, Robylowloki, Las. kowne, Mlynicska, Mogielnicza, Romanowka, Sk0. morecze, Slobovka, Janowska, Wierbowice, BerI nadoska, Boryczowka, Bry Ruba Nowa, Bry Ruba Stara, Chaiclowka, Dazochow, Dercniowka, Dolhe, Hleszczava, Humniska, Uowcze, Iwanowka, Kro- wiecka, Loczniow, Malow, Naluce, ostrowczyk, Pantalycha, Plebanowka, Godgorzany, Podhajczyki, Ruzdwiany, Semenow. Strisow, Struskowska, Slo- bodka és Olendry Tintkow, Trenbowla. Trembo- welska Volica, Warwarynce, . Zalawit, Zascinoce, Zasdrose, Zubow, — Budapesten, 1895. évi október hó 31 én. Perczel s. k. 22529, szám. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. Hivatkozással folyó évi 11040. szám alatt kelt felhivásomra, tudomásvétel, szigorú alkalmazkodás és minél kiterjedtebb módon leendő azonnali közhírré tétel végett tudatom tek. Főszolgabíró úrral, hogy a ragadós száj- és körömfájás behur- czolásának veszélye miatt kérődzőknek (szarvas- marha, juh, kecske) Alsó Ausztriából, Magyarországból való behozatalát a Nagymélt, Földmivelés- ügyi minister ur folyó évi 83265. szám alatt kelt intézvényével folyó évi november hó i-től további intézkedésig azon megjegyzéssel tiltotta meg, hogy az ezen tilalom ellenére behozott állatokkal az 1888. évi VII. t. ez. 155. §. értelmében kell eljárni. S.-A.-Ujhely, 1895. november hó 5. Matolai Etele, alispán. Másolat. Földmivelésügyi m. kir. minister. 83265. sz. III. Valamennyi törvényhatóságnak. Folyó évi május hó 30-án 35149. sz. a. kelt körrendeletem kapcsán tudomásul vétel és minél kiterjedtebb módon való sürgős közzététel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a ragadós száj- és körömfájás behurczolásának veszélye miatt a kérődzőknek (szarvasmarha, juh, kecske) Alsó Ausztriából Magyarországba való behozatalát folyó évi november hó 1 -töl további intézkedésig megtiltom. Az ezen tilalom ellenére behozott állatokat az 1888. évi VII. t. ez. 155. §-a értelmében kell eljárni. Kelt Budapesten, 1895. évi október hó 29-én. Festetits s. k. 22836. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. Ezen közérdekű intézvény a vármegye hivatalos lapjaban közhírré tétetik. S.-A.-Ujhely, 1895. november 7. Matolai Etele, alispán. Másolat. Magyar királyi belügyminiszter 90678. szám. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Értesítem a törvényhatóságot, hogy a magyar kir. pénzügyminister urnák f. hó 4-én 66304. szám alatt kelt átirata alapján a magyar helyi érdekű vasutak részvény-társasága által kibocsátott 4%-al kamatozó ötven éven belül kisorsolás utján, vagy pedig előzetes fél évi felmondás alapján névérték’ ben visszafizetendő 200, 1000 és 2000 koronáról szóló kötvényei, az 1882. évi 39751. számú körrendelet értelmében és az 1887. évi október hó 7-én tartott minister-tanács határozatában foglalt elvi megállapodáshoz képest a közigazgatás egyes ágazataiban üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadhatók. — Budapesten, 1895. évi október hó 25-én. A minister helyett Latkóczy Imre s. k. államtitkár. 303 i.I. 95. sz. A nagy-mihájyi járás szolgablir áj ától. Korözvény. Görgey Pál lazonyi uradalmi gazdatiszt által kezelt Manó tanyán egy 3 éves világos pej jegynélküli heréit csikó bitangságba vétetett. Tulajdonosa a fent nevezettnél az átvétel végett jelent- kezhetik. Nagy-Mihály, 1895. november 18. Hemes Sándor, szolgabiró. 6212 kig. 895. A bodrogközi járás főszolgabírójától. Körözés. A járásom területén fekvő „őrhegye tanyán f. hó 10-én 2 db ló bitangságban találtatott, az egyik fehér szőrű heréit, a másik sötét pej, szintén heréit és félszemü, mind kettőnek farka hosszú. A lovak az őrhegyi gazdaságban (Őrhegy- tanyán) igazolt tulajdonosa által átvehető. K.-Helmeczen, 1895. november 18 án. Pillssy, szolgabiró.--- vao ■« r f ■ valamint ahoz való selyem, JEAi6ZL gyaPOtt és pamutok, plü" schök, Congre kanevák, női és férfi fehétnemüek, kesztyűk és harisnyák, eső-ernyők, téli alsó-ruhák, blúzok, kö* 2^» tények, leány és fiú gyermekruhák, selyemkendök, schawlok és nyakkendők, toillet czikkek, ruha-, haj- és fogkefék, fésűk és hajtűk, csipkék, hímzések és szallagok és ^3^ sok más e szakba vágó czikkek dús Választékban, szolid kiszolgálát mellett kaphatók: divat- és rövidáru üzletében Rákóczi utcza (Kis-piacz). I
