Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1895-11-24 / 47. szám

sen. Itt tehát nem marad légcsatorna az ótvány belsejéhez, nem állhat elő tehát a szuvatodás. A tőkéből előtörő nedvek pedig a vessző mindkét oldalán egyenarányban hizlalván a nemes vesszőt, a tőkefej vastagodása egyenlően történik és oly szabályos alakot nyer, amely biztosítékát képezi szabályos életműködésének s igy hosszú életének. E példa is mutatja, hogy a tapasztalat köny- nyen legyőzi az utunkba gördülő akadályokat s hogy a tőkék rövid élettartama iránt manapság táplált nézet a lomtárba kerül nem sokára. Pan- csóván láttam Hauser János 15 holdas telepén e tőke kiéltség kárait. De már négy év óta ripária portalis alanyon foganatba vette az ótványok ki­cserélését és saját kijelentése szerint alig fogja megérezni kárát, mert szőlője igy is mindig tisz­tességes termést ad, öngyártotta ótványaiba pe­dig most már az eltanult uj módszerek nyomán teljes bizalmat helyez. E négy esztendő eredmé­nye meglátszik az egész telepen ; a portalis ala­nyon már dús, haragos zöld lombozatok tarkítják egész területét s az átmenet nehány év alatt be- végzett ténynyé válik. A tőkének élettartama különben az uj kul­túrában nem is visz oly döntő szerepet, mint hinnők. Látjuk hogy az amerikai növény dús gyökérzete fokozott termésre kényszeríti a nemes vesszőt. E dús termés egyrészről rohamosan tölti a gazda erszényét, ugyde másrészt épp oly ro­hamosan zsákmányolja ki a talaj termő erejét is. És igy legyünk tisztában azzal, hogy azok a bő­séges szüretek a talajjavítás mérvével fognak lé­pést tartani. Aki tehát kincses bányáját épségben akarja tartani, bizony minden negyed ötöd évben meg kell ásni a gödröt az. eltemetendő trágyá», nak s ha már ezt megtette, nem nagy dolgot ad neki iskolájából egy fiatal uj tőkének helyére tétele, hogy szőlője igy mindig ifjú erőben szol­gálja gazdáját. Hiszen a múltakból is tudjuk, hogy aki elhanyagolta, nem homlittatta, nem trá­gyázta szőlejét, bizony ráfizetett arra. A vinclér kézre bízott távolvidéki urak nagy pariagai kiáltó bizonyságot tettek erről. De hát e talajjavításra már nemcsak ösztönt, de módot is ad majd ne­künk a jövedelem. Itt a Hegyalján mi nem fél­hetünk a világ túltermelésétől. Amit évszázadok tapasztalata megállapított, amit se amerikai, sem fráncia szellem és leleményesség lecáfolni nem tudott: igazság marad az, hogy a tokaji bort utánozni és más égöv, más vidék klímája és ta­laján előállítani nem lehet. Nekem tehát erős a hitem, hogy a mi szölőtöveink élettartama arány­ban álland az előállitására és ápolására fordított gondossággal, azonban rövidebb élete is oly ered­ményt szolgáltatand, melynél gazdája számítását bizonyosan megtalálja. Nézzünk most már szét idehaza, minő képet fest szőlökulturánk eddigi fejlődése, váljon jó nyomokon indultunk-e, váljon vannak-e biztató jeleink arra, hogy az ige többé nem kiáltó szó a j pusztában. Erről azonban ismét, a jövő számban akar­nék szólani, ha a szerkesztő szóáradatomnak helyt adni szives leend*)-. Láczay László. Vármegyei ügyek. Pénztárvizsgálat. Főispánunk Öméltósága tegnap váratlanul megjelenvén a vármegyei pénz­tárban, az alispán, az árvaszéki elnök, a vármegyei •) A legszívesebben. Szerk. ..... in—mii Ml «Ilii BwniiMi 11» 'irm rendszerinti főjegyző, tiszti főügyész, a főszámvevő és II. alszámvevő, úgyszintén a főispáni titkár és a küldöttségi jegyzők jelenlétében és közreműkö­désével a vármegyei és a gyámpénztár minden számadási ágazatára és az egyesügyesetek legapróbb részleteire kiterjedő pénztári, pénz- és ügykezelési vizsgálatot tartott. A d. e. 9-től 12-ig foganatosított vizsgálat és számonkérés befejezésével Öméltósága a főispán úgy a főpénztárosnak, az ellenőri és könyvelői osztályok vezetőinek, mint a pénztári segédszemélyzetnek is, a tapasztalt rend és pon­tosság fölött megelégedését nyilvánította. — Úgy értesülünk, hogy Öméltósága, a főispán, élénken ér­deklődik a községek pénzkezelésmódja iránt is és már legközelebb S.-A.-Ujhely város közigazgatási ügymenetét s ez irányban a város háztartásának el­lenőrzését is vizsgálat tárgyává teszi. Nyugdíjalapok vágyónké üzlete. Érdekelni fogja a közönséget, hogy többek közül, a vár­megyei tisztviselők, segéd- és kezelői személyzet nyugdíjalapja, a tegnap megtartott pénztári vizs­gálatkor, 116,987 ft 40 krt, — a községi illetve kör­jegyzők nyugdíjalapja pedig 31,084 ft 45 krt érő vagyonkészlettel bir. Hírek a nagyvilágból. Ferdinánd bolgár fejedelem, Civil herceg születése alkalmából, a török szultántól üdvözlő táviratot kapott. — Ctril, az újszülött fejedelmi csemete, Bulgária második koronázó városa után a preslawi hereegi cimet kapta. Miklós orosz cár Ferdinánd bolgár fejede­lemnek kegyteljes szavakban felelt arra az üd­vözlő sürgönyére, melyet Olga nagyhercegnő szü­letése alkalmából pár nap előtt küldött a cárhoz. Battenberg Sándor, volt bolgár fejedelem halálának évfordulóján, f. hó 17-én, Szófiában gyászistentisztelet volt, melyen jelen voltak Ferdi­nánd fejedelem, a ministerek, a képviselők, katonai és polgári nagy kisérette). Viktória angol királyné Currie nagykövetével levelet küldött a szultánhoz Konstantinápolyba. Kisázsiában a forradalom egyre vészesebb jelleget ölt. A fellázadt kurdok vagy 20—25 ör­mény falut feldúltak és a lakosságnak azt a részét, mely elmenekülni nem tudott, lemészárolta. Az életben maradt lakosságot éhínség fenyegeti. Az európai hatalmasságok bíznak abban, hogy Török­ország saját katonai erejével képes lesz a forra­dalmat lecsöndesiteni. Hírek az országból. Erzsébet királyasszonyunk nevenapja alkalmá­ból f. hó 19-én ünnepies hálaadó istentiszteletet tartottak. Erzsébet királyné magánpénztárából IOOO ftot küldött Budapest szegényei között leendő ki­osztás végett. Bánffy Dezső br. ministerelnök a törökor­szági bonyodalmak felől hozzá intézett kérdésre felelvén, kijelentette, hogy »örvendetes a hatal­maknak a tekintetben nyilvánuló egyetértése, mely- lyel Kelet békéjének fentartására törekszenek. A hatalmak támogatják a török kormányt, hogy a kisázsiai tartományokban megzavart rend helyre­állítására irányuló törekvése sikeres legyen.« Darányi Ignác dr. földmivelésügy i kir. mi- nistert kerülete a székesfővárosban újonnan és egyhangúlag megválasztotta országos képviselőjévé. Különfélék. (Erzsébet királyné) felséges asszonyunk név­ünnepét f. hó 19-én hagyományos módon megünne­pelték. A középületeket kivétel nélkül fellobogóz­ták. Lengyel Pál r. k. plébános pedig, három káp­lánja segédletével a plebánia-templomban nagy misét mondott. Az istentiszteleten Molnár István főispán Öméltósága vezetése alatt megjelentek tes­tületileg az összes vármegyei, állami és városi tisztviselők, nemkülönben a honvédség, csendőr­ség tisztikara és sokan a tartalékostisztek közül. A róna. kát. és főgimnáziomi ifjúság tanárjaikkal jelentek meg a misén,, amelynek ünnepi hatását nagyban emelte Krafcsik Ferenc rendkívül szép orgonajátéka és a főgimn. ifjúsági énekkarnak kórusban előadott templomi énekei. Mise végén a nemzeti himnuszt énekelték szépen és [haza­fias lelkesedéssel (Személyi hírek.) Jablánczy Sándor, tábornok, dandárparancsnok, f. hó 18-án a honvédzászlóalj megvizsgálása céljából városunkban időzött, — Wollenhoffer Emil honvédezredes ezredparancsnok tegnap és tegnapelőtt tartott szemlét az újhelyi zászlóalj fölött. - Zeller Alajos tüzézredes, Merhet Lajos főhadnagygyal, vármegyénk alsó részétől, Tisza Lucztól Pelejtéig tanulmányozza a terepet, hogy a tüzérségnek alkalmas céllövő tereket szemeljen ki. (Kinevezések.) Az igazságügyminister Oláh Béla nagymihályi ügyvédöjelöltet az abauj-szántói járásbirósághoz aljegyzővé kinevezte. — A Parnó anyaközséghez tartozó szécs-polyánkai másodtanitói állomásra Leskó Nándor neveztetett ki. (Jenő-napja.) Juhász Jenőt, mint az önkén­tes tűzoltó egyesület főparancsnokát, ma egy hete, nevenapja alkalmából, az önkéntes tűzoltók a gyár­telepi tűzoltósággal szép ovációban részesítették. A mondott nap estéjén, ugyanis, lámpionos fáklyás menettel és a gyári tűzoltók zenekarával sikerült szerenádot rendeztek tiszteletére, melyen két számmal szerepelt a tüzoltóegyesület kebeléből alakult daloskor is. A tisztelgő tűzoltók nevében Hlavathy Elek, egyes, titkár, üdvözölte az ünne­peltet, aki a nern várt szép meglepetésért szives köszönetét mondott. A szerenád után az őrtanyán leleplezték Juhász főparancsnok arcképét és vé­gezetül a I?oc£-vendéglőjében késő éjjelig tartó banketet ültek. (Egyházi uj főgondnok.) A sátoralja újhelyi róm. kar. egyháztanács f. évi november hó 21-én d. u. tartott népes ülésében az elhalt Román János helyébe egyházi főgondnokká Pólányi Gyula tisztelt barátunkat, lapunk munkatársát, választotta meg egyhangúlag. Benne az egyház egy világo­san gondolkozó, tapintatos, akarni és tenni kész főgondnokot nyert. Részünkről a megválasztás alkalmából nemcsak megválasztott t. barátunknak, hanem az egyháztanácsnak is őszinte szívből gra­tulálunk 1 (Meghívó.) A s.-a.-ujhelyi izr. szegény isko­lázó gyermekeket segítő egyesület f. hó 30-án, a Takáts János földszinti helyiségeiben, zártkörű táncestét rendez. Kezedte 8 órakor. Személy-jegy 2 ft, családjegy 4 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Pénzkülde­mények Haas Fülöp, egyesületi pénztároshoz cimzendők. (Esküvő.) Tóth Miklós, vámos-ujfalusi kör­jegyző f. hó 19-én esküdött örök hűséget Pelejtén Pekáry Róza kisasszonynak, Pekáry Antal ottani birtokos szép leányának. gokat; a török szultán, a Vatikán, az olasz király, a német császár, az orosz cár s a temérdek kül­földi muzeum mind kitűnő előzékenységgel mutatja erre az alkalomra a kiállítás rendelkezésére, a mi magyar műkincs, ereklye, emlék ma már az ő tulajdona. S mindenekelőtt ott lesz minden ma­gyar ember összes magyar vonatkozású, féltve őrzött drágasága, legyen az kép, vagy szobor, vagy ékszer, vagy ruha, vagy fegyver, A vajda-hunyadi vár földszintjén levő lovag­teremben pedig a hadtörténelmi emlékek gazdag csoportját találjuk a magyar hősökről maradt ereklyékkel együtt; a többek közt például II. Lajosnak, a mohácsi nagy csatában elesett ifjú magyar királynak a páncélöltözetét. S ennek a romantikus izü, de teljesen igaz alapokon nyugvó történelmi csoportnak a kiegé­szítéséül lesz a milléniom folyamán egy a maga nemében még eddig a földkerekségen páratlanul álló olyan diszmenet Budapesten, amelyre bi­zonynyal egész életében visszaemlékezik majd a ki megnézi. A Vágó Pál festőművész tervezte milléniáris történelmi nagy díszmenet ez. Egy hatalmas, gyönyörű, komoly felvonulás a múlt nagy alakjainak a személyesitésével. El­kezdve Árpádtól, akit a hét vezér s a kacagányos magyar leventék kisérnek lóháton, ezer év előtti korhű öltözetben. Maga a honfoglaló vezér hófehér lovon, körülötte a pusztaszeri vérszerződés alkot­mányos bajnokai. Azután az első magyar király, oldalán Asztrik püspökkel, a nagy hittérítővel; Folytatás a mellékleten. ságos vendégszerető magyar fővárosunkba, hiszen ezer év történelmének a kézzelfogható jelei, meg- elevenült maradványai ily nagyszabású csoporto­sításban tultehetnek érdekesség dolgában minden képzelhető fajtáján a müzeomok rendszerint egy­oldalú s amellett mindig temetőjellegü gyüjte- ményein. Avagy, hol van a világon állandó gyűjtemény, amelynek ötszázhuszezer négyszög-méter terület kellene a befogadására, mint ahogy kell a jövő évi magyar millénáris kiállításnak, amely terület­nek a beépítése ötödfélmillió forintnál jóval töb­bet nyelt elf Tudtunkkal nem volt még sehol a világon országos kiállítás, amelynek ily területre lett volna szüksége, de nem is volt még ország, amelynek az jutott volna eszébe, hogy kerek ezer év fotográfiáját teremtse meg egy ilyen millénáris kiállításban. S ezen a csinos területen százhatvanöt különféle csarnok és egyéb kiállítási épület van, legnagyobbrészt igazi paloták. Kétségen felül áll, hogy a magyarok jövő évi nagy kiállításának a legnevezetesebb része a j történelmi kiállítás leszen, amelynek egészét a ki- j állítás első főcsoportja öleli fel, mig a második főcsoport a jelenkor vívmányait fogja elhelyezni egymás mellé. E a történelmi főcsoport mindenek előtt arról nevezetes, hogy a hazai építészet fejlődését feltüntető oly épületekben lesz elhelyezve, amelyek már maguk is megannyi emlékei a magyarság múltjának. A tizedik századtól, a román építészeti ízléstől kezdve a mai napig minden fáziását fel­tüntetik ezek az épületek a magyar építészet ha­ladásának. Az egész épületcsoport az úgynevezett Szé- chenyi-szigeten van, amelyet tiszta vizű szép tó vesz körül, úgy, hogy a néző már messziről egy külön világot sejt abban a regényes csoportban, amelynek középkori vára, kastélya, temploma megannyi remek utánzata egy-egy meglevőnek, amelyhez a valóságban a magyar nép múltja fű­ződik. Ott lesz a byzanczi román ízlésű csarnok, amely a magyarok első felkent királyának, szent Istvánnak a korát jellemzi (ebben fogadja majd a király a hazai és külföldi küldöttségeket); ott lesz a vajda-hunyadi vár csodás hüségü utánzata, amely elénk varázsolja még restaurált állapotában is a nagy törökverő Hunyady János országkor­mányzó emlékezetét: a XIV—XV. század ez egyetlen megmaradt nevezetes épülete után a XVI—XIX-ik század építészeti emlékei következ­nek: a régi gazdag magyar főurak ősi kastélyai. S ezekben az érdekes s a múltból ide vará­zsolt épületekben lesz benne mindaz, ami emlék a megfelelő korszakból, mint történelmi kincs megmaradt nekünk, magyaroknak. Itt lesznek a régi magyar királyok kincsei, úgy az anyagi, mint a szellemi értékűek, minők a nevezetes tör­ténelmi okmányok és könyvek, ez utóbbiakból például a hires korvinák. Összegyűjtjük itt a király kincstárának min­den magyar eredetű, nagyhírű kincseit; megtalál­juk idegen uralkodók szives jóvoltából a hozzájuk, külföldre vándorolt magyar származású drágasá-

Next

/
Thumbnails
Contents