Zemplén, 1895. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1895-11-10 / 45. szám
mosabb léptekkel halad a teljes tökéletesedés felé ; amidőn hazánk zengzetes magyar nyelve a felvidék szláv ajkú lakosai között is örvendetesen terjed; szomorú színben tűnik fel a v i körjegyzőség külső községeiben ural- • kodó teljesen elhanyagolt tanügyi helyzet. Napról-napra alkalmam van tapasztalni, hogy a gyermekek, a haza fejlődő polgárai, nemcsak hogy nem haladnak, de napról-napra inkább visszafelé esnek. Szivemen hordva népem szellemi és erkölcsi érdekeit, erről a tűrhetetlen helyzetről a következőkben bátorkodom jelentést tenni és gyökeres orvoslást kérni. 1. Cs ............tisztán tót ajkú község tanítója egy már idős egyén, ki csak tótul beszél, az iskolának helyisége egészen kezdetleges berendezésű. A nép Írni, olvasni nem tud. 2. NI. szintén tisztán tót községben tanító már több mint egy éve nincs, a gyermekek, ami keveset tudtak, azt is elfelejtették, az iskola is sok kívánnivalót hagy hátra. 3- NI. K. tót községben iskola nincs, a j gyermekek járnak, ha az idő megengedi, a szomszéd község iskolába nagy hó és sár idején ez is lehetetlen. 4. K. községben van egy tanító, ha ugyan annak nevezhető, oklevele nincs, magyarul gyengén beszél; de ha meg is felelne a tanító, az iskola helység rósz, szűk, egészségtelen, nedves, sötét, egyáltalában hasznavehetetlen és az abban végzett tanítás többet ront a gyermekeken egészségileg, mint használ nekik szellemileg. 5. T. I. községben egy oklevél nélkül fiatal tanító működik, ki magyarul csak nehézkesen és hibásan beszél, pndig a nép rendkívül fogékony a magyar nyelv elsájátitására, igy azonban az eredmény gyenge. Az iskolahelyiség minden kritikán aluli 6. T. I. községben tanító nincs, egy közönséges tót paraszt oktatja a gyermekeket tót nyelven a bibliára. Amit az előbbi kifogástalan tanító alatt elsajátítottak, azt most elfelejtették, de a tanító fizetése is oly csekély, hogy abból tisztességes ember meg nem élhet. 7. NI .. .-án még talán legjobb a helyzet, de az sem kielégítő, mert a gyermekek egy részről nem látogatják az iskolát, más részről pedig a tanító a csekély fizetés mellett más jövedelmi forrást is kénytelen igénybe venni, Mindezekből meggyőződhetik a tek. főszolgabíró ur arról, hogy eme községeim szellemi haladására, nemcsak hogy kilátás nincs, de még napról-napra az alábbszállástól kell tartani, hiszen már is oly alacsony fokán álla nak a műveltségnek, hogy egy kiadott rendelet, avagy törvény megértéséhez szükséges felfogással sem bírnak, s ebből kifolyólag megmérhetetlen azon kellemetlenségek száma, melyet eme tudatlanság a népnek magának, a jegyzőmére Emil és Thuránszky Tihamér bíráskodása mellett igy folytak le : S o o m nek és a hatóságoknak okoz. Ami a nép mulasz'ását illeti, nem róható fel nekik, mert szerény tehetségükhöz képest ők fizetik a tanítót, de egyrészt igen-igen szegények, másrészt pedig a lélekszámúk oly csekély, hogy egy rendes tanítói fizetést fedezni képtelenek lévén, holmi jött-ment tanitófélékkel kénytelenek beérni, ha ilyet egyátalában valahol nagy nehezen kaphatnak, akiknek maguknak is tanulni keltvén, a gyermekekkel keveset törődnek és a tanító nevet csak bitorolják. A legmélyebb tisztelettel arra kérem ezekből kifolyólag a tek. főszolgabíró urat, méltóz tassék ezen ügyben a tek. vármegye közigazgatási bizottságához jelentést tenni és tekintettel a közelgő és minden honpolgár szivében lélek.emelőleg ható millénáris ünnepségre, kérni a vm. tek. közig, bizottságot, hogy ezen emlékezetes időt, akként tegye ezen nép előtt örökké emlékezetessé, hogy kieszközölt állami, pótolva vármegyei segedelemmel egyrészről az iskolákat rendezné, másrészről rendes tanítók alkalmaztatását tenné lehetővé a nép nagyobb meg- terheltetése nélkül. Hisz ezen elhagyott békés tót nép épen oly hűségesen fizeti adóját és viseli egyéb terheit, mint a legtermékenyebb magyar vidék népe és elképzelhető, hányszorosan keservesebben és milyen nélkülözések árán. E hivatalos jelentésemnek tudomásul és figyelembevételét, annak pártoló és véleményes jelentéssel a tek. vármegye közig, bizottsághoz leendő felterjesztését és ezek után mielőbbi érdemleges intézkedését kérve alázatosan, kiváló tiszteletem nyilvánítása mellett vagyok tek. főszolgabíró urnák alázatos szolgája: F. P. körjegyző. íme tehát napnál fényesebb bizonyság ez is adminisztrációnk kellő és ügybuzgó voltáról. / En meg vagyok győződve, hogy e nemes hévvel irt felterjesztés a maga fórumain felmegy egész a magas kormányig, csak ott és egyesegyedül ott szerezzenek majd neki érvényt. Adja az ég, hogy a megérdemlett figyelemben részesüljön. gseltvay §ogddn. Vármegyei ügyek. A kir. belügyminister Zemplén-vármegye területére újabban kinevezte a nagy-kázméri anyakönyvi kerületbe anyakonyvvezetővé Gazdag Kálmán segédjegyzőt; a homonnai anyakönyvi i kerületbe anyakönyvvezetové Goocs József községi jegyzőt, a tolcsvai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Szűcs István helyettes aljegyzőt, a gálszécsi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Bohdcsi Kálmán segédjegyzőt, a t.-terebesi anyakönyvi kerületbe anya- könyvvezető helyettessé Makranczy Károly áll. tanítót, a bánóczi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Orbán Dezső jegyzői írnokot, a m.-laborc vidéki anyakönyvvi kerületbe anyakönyvvezetö helyettessé Állein Zsigmond dr. körorvost, a csebinyei anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Vogler Zenó kir. postamestert, a homonna-vidéki anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Durcsinszky Gyula rendőrbiztost, végre a viravai anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé Buday Sándor uradalmi tisztet. fcjO V N ^ ^ N N & £ a 2* *cJ *<« • *- o ^ & £•« « < u .O cS £ H? U O <U >5 >» g Ä u, £ u 5 2« 0 tq űui flu pq 0 0 4$ 1 U1 £ £ *5 •cl O H •+J ‘rt vü O >. u . N B ♦H «/I •—* *03 B ít. M 0 H N ífl ín NJ su o cn .0 £ rt <u v in t u 0 A Sólyom vitte nevének megfelelő gyorsaságával az első dijjat egy ezüst teás szervizt. Mivel pedig az egyesület határozata szerint az egyesületi tiszteletdij csak első dijul szolgálhat, de az egyesületi elnök részéről adott vándordíj is csak az első agárnak adható ki, mert ugyan- egy agár tulajdonosnak egymásután háromszor kell agarával kivívnia, hogy az övé legyen; a vándor dijjat is a Sólyom vitte. így vitt el egy agár két billkomot, meghagyván a második legjobbnak a tétek felét. T. Ii. A tarczali állami kőzúzó telep, mely Tarczal határában, a Meleg-máj, a Bányaoldal és a Tárczy- köz szomszédságában, az úgynevezett »Ördög- kőbánya« tövében, körülbelül 200000 ftnyi tőke- befektetéssel épült, éppen most van felülvizsgálat alatt s pár hét múltával megkezdi a vármegye közgazdasági életének fejlődésére nagy hatást gyakorló működését. — A telep tüzetes ösmertetését, egyéb, időhöz kütött közlendőink felhalmozottsága miatt, lapunk jövő számában fogjuk közzé tenni. Hírek a nagyvilágból. Lueger polgármesterségét őfelsége nem hagyta helyben 1 Ez az esemény képezi most közbeszéd tárgyát Bécsben. Lueger-1, tudvalévő, hogy a birodalmi város tanácsának antiszemita tagjai I kik most nagy többségben vannak, választották J polgármesterré. — Magyarországra ez az esemény j azért bir kiváló politikai érdekkel, mert Lueger 1 Magyarország iránt is nagy gyűlölettel viseltetik. A japánok, véres csaták után, Formosa szi- ! geten meghódították Katolii kikötő-várost. A fe kete-lobogósok helyzete kétségbeejtő. I Arábiában zavargások törtek ki. A török ' hadügyminister a helyőrségi városok megerősítésére sürgősen csapatokat küldött. — Kis-Azsiában a helyzet, hasonlólag, igen válságos. A török kormány itten 60,000 főnyi csapaterősitést vont össze. — Szíria egész területen az ostromállapotot kihirdették. Wolseley tábornok, az ángol királyné parancsának engedelmeskedve, átvette a főparancsnokságot /nglia összes hadserege fölött. Fránciországban az uj kormány, Bourgeois elnöklete alatt, bemutatkozott. Az uj kormány bemutatkozása a parlamenti pártok többségét hidegen hagyta. Oroszország Románia észkai határszélén és Besszarábiában nagyobb haderőt mozgósított. A zsidók Palesztinában kényelmetlenül érzik magukat azért, mert a török kormány megtiltotta, hogy a külföldi zsidók ott állandóan megtelepedjenek. A kormány rendelete ügy szól, hogy a külföldről a szent helyek látogatására jött zsidók csakis 30 napig tartózkodhatnak Palesztinában. Hallil Rifaat pasa belügyi ministert a török szultán nagyvezérré nevezte ki. Hírek az országból. Ottó főherceg Sopronba érkezett és az ott állomásozó huszár-ezred fölött megint átvette a parancsnokságot. Darányi Ignác dr., országos képviselő, a képviselőháznak volt alelnöke, Festelils Andor gróf helyébe földmivelésügyi kir. ministerré neveztetett ki. Széchenyi-ünnep. Mint minden évben, f. hó 4-én az idén is megünnepelte az Akadémia nagy alapítójának, Széchenyi István grófnak emlékezetét. Ezúttal Lipthay Sándor, műegyetemi tanár, mondotta az emlékbeszédet, méltatván a halhatatlan nevű grófnak közéleti működését, főleg pedig azokat a nagyszabású műszaki alkotásokat, melyek Magyarországot nemzetgazdasági téren is a modern államok sorába emelték. Beszédét igy végezte a szónok: »A kiegyezéskor Széehenyi-kotszaka. megújult. A modern Magyarország, amely az ő eszméinek diadalát hirdeti, egyenesen az ő nagy szellemének apoteozisa. Ne felejtsük el soha, hogy az ő eszméi vezették a nemzetet a békés és biztos haladás útjára. — Legyen Széchenyi kultusza ezentúl is az a fénylő fáklyánk, amely nemzetünket, az időnkénti bonyodalmak útvesztőjéből, végre is nagy álmaink teljesüléséhez elvezesse 1 — Áldjuk és ápoljuk Széchenyi emlékezetét!« —A beszédet az előkelő közönség hosszantartó éljenzéssel fogadta. I Pap Kovács Gábor, | a Dunán-tuli egyházkerület kálvinista püspöke, főrendiházi tag, a legtisztább magyar hazafmi szellemnek egyik láng- lelkü apostola, a magyar nemzeti szabadé vüség- nek egyik vezérlő harcosa, komáromi lelkész, elköltözött ama jobb, ama szebb hazába, hol megszűnik minden véleménykülönbség, lehetetlen minden további harc, mert ott az örök igazság, az örök béke eszméje és elve szab törvényt mindenek felett. . . . Egy jó hazafival, egy minden izében becsülete-*, hazáját mindenek fölött és teljes önzetlenséggel szerecő jó magyar emberrel lett szegényebb a közélet. Halála nemcsak Komáromban, de az egész országban általános, őszinte és mély részvétet keltett, mely a temetés alkalmával impozáns módon nyert kifejezést. Áldás emlékére I »Ős Budavára.« A nép is »Tör-kvilág Magyarországon« néven nevezi azt a végzetes, viszon- tagságos kort, amely a magyar nemzetet oly nehéz próbára tette. Egy uj lovagkor ez, mely nem ismétlődött sehol, csak nálunk. E másfélszázados török invázió alatt csak az a hires magyar virtus tartotta fenn a nemzetet. Nemes ifjak lóra ültették jobbágyaikat és apró seregekké verődve, kétségbeesett harcot folytattak a török maitalócokkal, akik végigpusztitották az országot, kincset rabolva, népeket rabláncra fűzve, az Alsó-Dunától, föl egész Buda váráig, ahol Magyarország akkori ura székelt: a budai basa. Szerencsés gondolat volt, hogy a kiállításra tervezett Ös-Budavár építői a Törökvilág Magyarországon címet is felvették, mintegy prográmot adva ezzel és élőre jelezve, hogy Ös- Budavára érdekes épületeiben ennek a kornak sajátos életét kívánják bemutatni. Alkalmasabb helyen, mint Ös-Budavárában ezt nem is tehetnék. Ez volt annak a kereskedelemnek a középpontja, melyet a nyugattal folytattak a törökök. Hajóik gályáik itt kötöttek ki. Minden hadiműveletnek Budavára volt a biztos támasztópontja. Idehordták harácsolt kincseiket és a világ minden zagyva, prédalesö népe itt találkozott Ös Budavára piacán. A török terjeszkedés ez előretolt bástyája, mely mint egy sarkantyú, merészen belevágódott a tes- pedő Európa testébe, a török birodalomnak leg- ekszponáltabb pontja volt, melyet, mint a tengerparti sziklát, minden oldalról vert a nyugati civilizáció hulláma. Itt ütközött össze valósággal a ke'et a nyugattal. Aki a történelemben némileg jártas, hamar tisztában van azzal, hogy Os-buda- várában a kiállítás idején mily érdekes csoporto- zatokat, felvonulásokat, ünnepségeket képes bemutatni a szakemberekből álló rendezőség, melynek e célra mintegy 300 ember áll rendelkezésére, a Folytatás a mellékleten.
