Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1895-03-17 / 11. szám

gyűlt vizet elvezethessék és a Tisza, illetőleg a Bodrog folyóknak átadhassák. A tiltók könnyen kezelhetők az őrök által s nehány óra leforgása alatt felnyithatók és lezár­hatók, különösen a mióta a telefon berendezés által a közvetlen s gyors érintkezés lehetővé té­tetett. A tiltóknál alkalmazott őrök gondoskodnak a csatornák, a hidak, tiltók jó karban tartásáról. Ezen beosztás mellett a csatornák tisztán tartása nemcsak, hogy kiadást nem okoz, sőt a csator­nák mentén kiadott fübérletek célszerű beosztása mellett, még jövedelmi forrást is képez. Ezen tiltó-rendszer mellett a Bodrogköz ta­laja három csoportba osztható. Az első csoporthoz tartoznak a magasabban fekvő részek, melyekről a belvíz mindenkor lehu- zódhatván, őszi szántás-vetésre alkalmasak, mig a Il-ik csoportbeli mélyebben fekvő területek a ta­vak környékét képezik, melyek belvizes idősza­kokban habár rövid időre, több nedvességet vesz­nek fel és tavaszi szántásra, de különösen rétek­nek használhatók. A III-ik csoporthoz számítjuk a tulajdonké- peni víztartó tavakat és ereket, a minők a Török-ér, a Karcsa-ér, a Dallagcsa, Mokcsa és a karádi s egyébb tavak, melyek a belvizeknek lebocsá- tása után részben szintén használhatók, mint megöntözött rétek és legelők. Fentebbiekből látszik, hogy a csatorna rend­szer megállapításánál a természet törvényei lettek követve. Addig ugyanis, a mig a folyók magas víz­állásai miatt a csapadékvíz a Bodrogközből le nem folyhatik, ezen vízmennyiségek az ezen cé­lokra legalkalmasabbnak talált s legkevesebb kárt szenvedő helyeken raktározódnak. Azon szabályozási társulatoknál, amelyek a belvizet az árvizek idejében le nem vezethatik, hacsak megfelelő nagyságú szivattyúkat nem alkal­maznak, a csapadék vizek azon része, mely nem szivároghat és nem párologhat el, múlhatatlanul raktározódik valahol; ott azonban, ahol a tiltó rendszer behozva nincs, nem épen azon helyeken, melyeken azt még a legkönnyebben eltűrnék, hanem gyakori esetekben épen az értékesebb területeket teszi tönkre. Hasonló viszonyok találhatók mindazon csa­tornáknál, melyek a belvizet a talaj magassága fölé felduzzasztó töltések között vezetik a zsilipekhez. Ezen csatornák környékén szintén raktáro­zódik a csapadék és talajvíz, sokszor nagy káro­kat okozva és csak akkor vezethető le, amikor a csatorna vizszine már kellőleg leapadt. A csatornák és karádi zsilip elkészülte után az 1884-ik év óta belvizbajok — legalább nagyobb mérvben — nem is fordultak elő. Panaszok leginkább ott emel­tettek, ahol a víztartó tófeneket felszántották, de különösen a hol még a mellékelágazások és magán- csatornák kiásva nincsenek. Aránylag véve legkedvezőtlenebbek a víz­viszonyok a Törökéri zsiliphez vezető csatorna mentén, mivel ezen zsilip kapuk a Bodrog folyó- nak visszafejlődése folytán huzamos ideig zárva tartandók még akkor is, amikor a karádi zsilip már nyitva van. A társulat ez irányban is megtette intéz­kedéseit és gondoskodik még a jelen évfolyamán számos csatorna kiásatásáról, melyek közül fel­említem a Dobra-Semjéni,Rozvágyi, Szentes-Géresi, Rad-Szomotor-Ördögere és az Alsó-Sárospataki csatornákat. Kiváló fontosságúak a jelenleg már építés alatt lévő vajdácskái és füzesséri csatornák, melyek hivatva vannak a Bodroghoz csatlakozó törökéri csatorna vízgyűjtő területén képződő csapadékvíz nagy részét a karádi zsiliphez elvezetni. A bodrogközi Tiszaszabályozás fentebbi — dióhéjba szorított — rövid ismertetése, mely a jelen napokig elvezetett, mindenesetre igazolja, hogy a Bodrogköz a csatornák kiegészítése óta lényeges átalakításon ment keresztül és pedig azon értelemben, mely az ügy érdekében kívá­natos s mely a társulatot céljához nagyon közel hozta. Nagyon közel, mint mondám, mert a célhoz még nem juthatott. Minden érdekelt láthatja, hogy a nádasok és mocsarak majd egészen eltűntek (a vadkacsák is nagyon meggyérültek) s azok helyén a szorgalmas kéz, a jóságos anyaföld termékeit ápolja s élvezi s ha sok pénzbe került is a mai állapot megteremtése, legalább tudja, mert érzi s éreznie kell, hogy a változás a jobb idők kétség­telen zálogát képezi. Az a rög, az a földdarab, az a ház, mely őt a vidékhez köti, anyagi oldaláról is becsesebbé vált, mert értéke nagyon is észrevehetőleg emel­kedett. De mindamellett a célhoz csak akkor juthat a társulat, ha a haladás útját követve azon jelen­leg csak tanulmány tárgyává tett feladatok meg­oldását is napirendre tűzi, melyek fokozatos telje sitése a szabályozás harmadik stádiumát fogja képezi. Értem a gőzerővel hajtott szivattyú-telepek és az Öntözési berendezések létesítését. Tény, hogy egyes tiszai társulatoknál még a csatornák sincsenek kiásva, s igy ezeknek még sok tenni valójuk van, mig odáig jutnak, ahol jelenleg a bodrogközi társulat van; de viszont vannak más társulatok, igaz, hogy elég kevesen, amelyek e téren is számbavehető eredményeket tudnak felmutatni. így például az Aranka-vidéki belvíz levezető társulat 188,147 hold területhez 307 lóerejü gőz­gépet alkalmaz, továbbá a titeli társulat, mely 45,318 hold terület lecsapolására 160 lóerejü szivattyú-telepet működtet. Gróf Mailáth József. Vármegyei ügyek. A % állami anyakönyvi kerületek beosztása és az anyakönyvezetők kijelölése tárgyában készült ter­vezetet, az 1894. évi XXXIII. t. c. 3 §-ának ren­delkezéséhez képest, tegnap tartott ülésében tár­gyalta és fogadta el vármegyénk közigazgatási bizottsága. A főjegyző által előterjesztett tervezet szerint lenne Zemplén-vármegye területén összesen százhúsz anyakönyvi kerület, és pedig az újhelyi járásban: 2 önálló, 11 csoportosított, — a sze­rencsi járásban: 11 ö. á. 6 cs. — a tokaji j.-ban : 3 ö. á. S cs. — a bodrogközi j.-ban: 2 ö. á. 14. cs. — a gálszécsi j.-ban : 1 ö. á. 10 csoportosí­tott, — a n.-mihály-b&n: 11 cs. — a varannai j.-ban: 10 cs. — a homonnai j.-ban: 1 ő. á. 15 csoportosított, — a szinnai j.-ban: 10 cs. — a a sztropkai j.-ban : 8 cs. Anyakönyvezető lenne : *3 főszolgabiró. 4 szolgabiró. 83 jegyző 3, községi biró, 9 magánegyén, 18 tanító. Helyettes anya­könyvvezető javasoltatott 12 kerületbe. Az állam pénztárának hozzájárulása kitesz évi tiszteletdijak­dájuk teli torokkal kinálgatja silány portékáját, amely az ő állítása szerint mesés finom és aranyakat érő. A harmadik utcaszegleten egy olasz madárkeres- kereskedő árulja a szingazdag tollazatú papagá­jokat, melyek a legkülönbözőbb nyelven köszöntik vagy rágalmazzák az embert, hihetetlen rosszakat kiabálva az arrajárók után. A járó-kelőkkel együtt sétál le és fel az osztrigaárus, aki addig dicséri osztrigáját, hogy milyen jó, milyen fris, milyen nagy, milyen olcsó, amig rá nem un az ember és egy hatosára osztrigát föl nem szippant. Az em­bertömeg között nyüzsögnek a koldus-gyerekek is, akik addig szaladgálnak az ember után, akik addig kéregetnek vékony, siralmasan hangzó hangokon : »signor prego unó soldi, prego unó soldi* (uram kérek egy krajcárt, kérek egy krajcárt), amig egy­két krajcárral le nem rázza nyakáról az apró to­lakodókat. Az utcán hullámzó emberáradat csak néha néha állapodik meg egy-egy pillanatra, amikor a közlekedést egy utcai bohóc arcfintorgatásaiban és tagficamitásaiban gyönyörködő és köréje cso­portosult embertömeg egy-egy kis időre megakasztja, de kis vártatva ismét helyreáll a régi rend és menetközben vesznek, eladnak, isznak, esznek, mu­latnak, zajongnak egész késő alkonyig, migcsak a mindinkább beálló sötétség a hazatérésre nem kény­szeríti őket. Ez a tulajdonképeni belváros és a benne uralkodó utcai élet, amely annyira elütő a kikö­tőtől és a hozzá tartozó városrésztől és az abban uralkodó életmódtól, hogy szinte rosszul hat az emberre a hirtelen változás, mert nekem mindig úgy tűnt föl a dolog, mintha keletről minden átmenet nélkül a legelőbbre haladott nyugati földrész egy gyárvárosába kerültem volna. A kikötőhöz tartozó városrész egyetlen ut­cából, az úgynevezett Arsenal-Strasse-ból áll, a melynek egy darabon az egyik oldalát a móló, a másik oldalát pedig rendszeresen egymás mellé épített és modern stilü épületekből álló házsor képezi, amelynek földszinti részében pazarul be­rendezett kávéházakat, borbélymühelyeket és minden igénynek megfelelő kereskedéseket talál a szórakozni és vásárolni vágyó közönség. Az utca egy része gyönyörű fasorban vezet, mely egy szépen gondozott parkba torkollik, melynek aranyhalas tavacskái, szőkőkutjai és fehér kavi­csos sétautjai majdnem meghazudtolják az előbb leírtakat. A parkból kivezető ut már a nyílt ten­gerpartra megyen, melyen az egy bizonyos rend­szerben szétszórt villák gyönyörű kertecskéikkel, laivn-tennis-jÁtékra. berendezett udvaraikkal, tor­nyos házfedeleikkel, kiugró erkélyeikkel elragadó látványt nyújtanak. A kikötő két részből áll, úgymint a ke­reskedelmi és a hadi kikötőből. A kereskedelmi kikötő egészen nyitott, oda futnak be az összes érkező kereskedelmi hajók, az összes trabakkulák, onnan indulnak ki, oda érkeznek vissza és ott állanak éjszakánkint a halászbárkák, a mólóhoz láncolva ringatódznak, a kikötőt látni óhajtó jö­vevényeket hordozó jollék és vitorlás kutterek. A kereskedelmi kikötőben állanak a fölnyergeit szamarak, melyeken a hajókkal és vonattal érkező turisták kirándulásokat tesznek a régi római em­lékekhez, melyeken a látnivágyók kinyargalnak a Kaiser-Wald-ba, melynek tetejéről oly tündéri ban 24. 000 ltot. A javaslat, melyet módunkban volt látni, azt a hatást gyakorolta reánk, hogy a köz­ségek helyzete anyakönyvezés tekintetében sokkal kedvezőbb lesz, mint eddig volt és sehol sem lesz kedvezőtlenebb, mint volt eddig. A javaslat, úgy­szintén az anyakönyvvezetőségekért benyújtott fo­lyamodások megállapítás, illetve végleges elhatá­rozás céljából felterjesztettek a belügyi kir. mi- nisterhez. — Az ülésnek egyéb tárgyairól jövő számunkban fogunk referálni.. Magyar állami alapítványi helyek katonai intézetekben. A m. kir. honvédelmi minister pá­lyázati hirdetményt tett közzé : a hadsereg katonai nevelő- s képző intézeteiben rendszeresített s az 1895—96. iskolai év kezdetén betöltendő magyar állami alapítványi helyekre. A 120 alapítványi hely közül az idén előreláthatólag 11 és fél hely fog megüresedni a Kőszegen, Kismartonban, Kas­sán és Szt.-Pöltenben létező katonai alreáliskolák I. és III. évfolyamaiban, a bécs-ujhelyi M. Terézia féle katonai akadémia és a bécsi műszaki akadé­mia I. évfolyamában, végre a fiumei hadtengeré­szeti akadémia I. évfolyamában. Az akadémiákban (esetleg a katonai reáliskolákban) félfizetéses helyek is fognak adományoztatni. — A pályázati feltételek az alispáni hivatalban, úgyszintén a já­rások fószolgabiráinál, nemkülönben szerkesztősé­günknél is megtudhatók. — Ugyancsak közzété- tetett az általános pályázati hirdetmény: a had­sereg katonai nevelő- s képző intézeteibe, valamint a katona tiszti leányok nevelő intézeteibe való felvétel tárgyában. Jtt körülbelül 275 egész és féldijmentes (a közös hadügyi tárcából javadal­mazott) kincstári, illetőleg alapítványi és fizetéses hely fog betöltetni. A földmivelésügyi kir. minister az 1883. XVII. t. c. alapján alakított »országos filokszera- bizottság«-ot újjászervezvén, az uj bizottság tagjaivá vármegyénkből: Andrássy Sándor grófot, Bernáth Bélát és Hammersberg Jenőt nevezte ki. A földmivelésügyi kir. minister tudatja, hogy a törvényhatóság területén letelepülő olyan állat­orvosok és gyógykovácsok, kik okleveleiket kihir­detés céljából be nem mutatják, kihágást követ­nek el és 100 ftig terjedhető birsággal sujtandók. A kereskedelemügyi kir. minister meghagyta, hogy már most tavaszszal a vasutaknak erre a célra alkalmas helyein faiskolák alakíttassanak és a vasutak mentének befásitása a már rendelkezésre álló fákkal s, ahol lehet, gyümölcsfákkal, még ez idén megkezdessék. A magyar államvasutak e te­kintetben hazafias célt is szolgálnak, mert szép példát mutatva a népnek, serkenteni fogják az amúgy is nagyon lassan haladó gyümölcsfa-tenyész­tésre, ami egyes vidékek lakosainak anyagi hely­zetén is nagyot lendítene. Hírek a nagyvilágból. XIII. Leó pápa f. hó 2-án ülte meg pápasá­gának tizennyolcadik és születésének nyolcvan­hatodik évfordulóját. Erzsébet királyasszonyunk a »Miramare* tengeri gőzösön Nápolyból Korfuba utazott. Kantu Cézár most elhunyt nagyhírű történet­tudóst, kinek 16 kötetes világtörténelme magyar látvány nyílik a városra, a kikötőre, az öbölre, az öböl bejáratánál szétszórt szigetecskékre és az azokon felállított, raéhköpűhöz hasonló citadellákra, a nyílt Adriára, a szürke sziklás dalmát hegyekre és a havas ormu Monte Magiórá-xa, hogy az em­ber elfeledi minden búját, minden bánatát, csak élvezni tudja a jelent, a gyönyörű látványt és áldja végzetét, mert megengedte neki, hogy ebben az elragadó panorámában gyönyörködhessen. Oly megkapó a természet eme tündéri pano­rámája alkonyaikor, mikor a lenyugvó napnak tűz- veres tányérja már egészen eltűnt az Adria kék tükrében, mikor a kikötőben álló hajók fekete pán­céltestei már homályban vannak, mig az árbóc- kosarban lévő matrózok szinte meg vannak ara­nyozva a nap végső sugaraitól, amikor a kikötő városra már alkony borul, mig a Karszt-ok havas ormai még aranyos fényben úsznak, hogy a leg­prózaibb lélekre is örökké feledhetetlen benyomást gyakorol. A kereskedelmi kikötő nyugati mólóján fek­szik a vasúti állomás, honnan egy sínpár van le­fektetve a kereskedelmi kikötő mólóján végig a hadi kikötőben, mely sínpáron halad végig a királyné külön-vonatja, amikor Pólában száll hajóra, egész a Móló-Belloná-\g, hol a termes kocsiból kilépve, úgyszólván belép a mólónál reávárakozó gőzcsol- nakba, mely sebesen hasítva a gyengén fodrozott habokat, viszi fölséges terhét a világnak egyik leg­fényesebben berendezett yachtjára, a fehér falu, ara­nyos ciráeával díszített Miramáre-ra. A vasúttól befelé jövet gyönyörű kilátás nyílik a hadikikötőre, melyben az egymás mellé állított páncélosok, vitorlás fregattok, torpedó- bótok és Folytatás a mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents