Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-03-17 / 11. szám
Melléklet a „Zemplén“ ii. számához fordításban nálunk is nagy elterjedésnek örvend, fényesen temették el Milanóban. A japán hadseregek rohamosan haladnak a kinai birodalom székvárosa, Peking felé. Mindazokat a kinai hadseregeket, melyek eddig utjokat állották, vagy levágták, vagy széjjelverték. Milyen lesz a nyár ? Hogy milyen lesz az idei hosszú tél után a nyár, ez a kérdés élénken foglalkoztatja a meteorologusokat. A tapasztalat azt tanúsítja, hogy 1833 óta a tíz legkeményebb teli évad után nyolc évben a nyár hiivös volt, egyben rendes, és csakis egy évben volt meleg. Tiz nagyon hideg tél után hat évben volt nagyon meleg nyár, három évben hűvös és egyben rendes. Hírek az országból. A politikai pártok egyesüléséről Tisza Kálmán, az országgyűlésnek f. hó Ii-én tartott képviselőházi ülésén szólásra kényszerittetvén, esemény számba menő nagy beszédet mondott, mely még ma is élénken foglalkoztatja az elméket. Tisza Kálmán azt tanácsolta az egymással torzsalkodó, de különben ugyanazon törvényes alapon, vagyis az 1867. XII. t.-c. közjogi alapján álló politikai pártoknak, hogy most is úgy, mint 1875-ben a fúzió alkalmával történt, tétessék félre a közjogi kérdések vitatása s oldassanak meg az égető kérdések, . . ,ne azt kérdezzük egymástól: mi a nézetünk a jövő kérdései felől, de kérdezzük egymástól azt, mi a nézetünk a mostani égető kérdésekről ?« Tegyék félre, úgymond, azokat a kérdéseket, melyek még ma meg nem oldhatók és segítsenek a pártok egymásnak az ország bajainak orvoslásában. Ez a fúziónak egyedüli módja. Bubics Zsigmond, kassai püspök, a tud. Akadémián f. hó ii-én foglalta el akadémiai székét »Mars Hungaricus*-ról [Zrínyi Miklós grófról, a 17. század leghiresebb hadvezéréről) szóló értekezésével. A tudós püspök értekezését emelkedett hangú intelemmel végezte. Intelme azokhoz szólt, kik az ifjúságot nevelik, kérvén őket, hogy a szép múlt tanulmányozásán gyújtsák lángra az ifjúság elméjét s félre téve a pártoskodást és visszavonást, iparkodjanak a nemzet tömörítésére és összetartására. Az »Amerikai Nemzetőr* c. New-Yorkban megjelenő magyar lapot államellenes irányzata miatt Magyarország területéről kitiltotta a belügy- minister. Mi a Nemzetőr-rel már régebben megszakítottuk volt a csereviszonyt. Különfélék. (Királyi adományok.) Őfelsége, kabinetirodája utján, Artim Antal boksái, Brinszki Antal rudlyói, Haurin Szilárd szedliszkei és Szeghö Béni zempléni lelkészek 20—20 ftnyi, — továbbá ; Mincsik Mihály felső-csebinyei, Varga József kis- ráskai, Figula János vásárhelyi, Zsatkovics Mihály boksái és Kizák Péter lomnai tanítóknak 15 —15 ftnyi, — végül: Csabinyák János m.-laborczi, Fodor István porubkai tanítóknak, valamint Czir- busz Jánosné sókuti tanító özvegyének 10 —10 ftnyi kegyes adományt küldött. (Személyi hir) Szentgyörgyi Lajos, kir. honvédelmi ministeri osztálytanácsos e napokban Ujágyunaszádok büszkén hirdetik az osztrák és magyar monarkiának aránylag nagy tengeri haderejét. Továbbhaladva a bevezető úton, megkapó látványt nyújt egy régi római emlék, a világ legnagyobb arénájának a maradványa, mely méter széles falaival, óriási oszlopcsarnokaival és boltíveivel, ezernyi márványlépcsöivel, számtalan és hihetetlen nagyságú ablaknyijaival még ma is oly élénken idézi az ember emlékébe a régi rómaiak dicső napjait, hogy valahányszor arra sétálok, hallani vélem a ketreceikből szabadon bocsájtott éhes fenevadak üvöltését, a halálra szánt rabszolgák utolsó hörgéseit és a porondon ember-vérben gázoló fenevedaknál és vérszomjasabb nézőközönség egetverő tapsviharát és örömujjongásban kitörő tetszésnyilvánítását, mikor egy-egy vérfagyasztó jelenet ismét működésbe hozta folytonos kéjtől eltompult idegeiket; szinte látni vélem az embervér szagától még jobban nekidühödt vadak szemeinek tüzét, a porondon maradottak haláltusáját, és összemarcangolt testeit, a küzdőtérnek embervérrel itatott porondját és a főkapun kitóduló néptömeget, amint bő tógáikba burkolódzva, szélednek szét az arénától körben széjjelfutó utcákon. Most pedig csak egy pár vásott utcagyerek kerget egy kiéhezett kutyát a romok között és folytonosan kiabálva »porka bestia, — porka bestia* (disznó vadállat), azután eldöngetik a szegény párának sovány bordáit a lalakból aláhullott kőtörmelékkel — és így tűnnek el lassanként a romok és ezekkel együtt arra a rettenetesen szép időkre visszaemlékeztetö maradványok is. helyben járt, hogy az ujitás- s egyszersmind Zemplén-vármegyében kísérletképpen elrendelt községenként sorozás előmunkálatait megtekintse a szolgabirói hivatalban. A ministeri osztálytanácsos ur, mint értesültünk, teljes megelégedésének adott kifejezést a szép eredmény látása fölött, mely el- ösmerést szívesen Írjuk Gaizler József br. tb. főszolgabírónak, a sorozási ügyek intézőjének, úgyis, mint tisztelt barátunknak a javára. (Uj főesperes.) Őfelsége a király Perlsberg Ede tőke-terebesi rk. plébános alesperest Zemplén-vár- megye fóesperessévé nevezte ki. — Ad multos annos! (Adomány.) Andrássy Dénes gr. a sárospataki ev. ref. egyháznak iskolai célokra 2000 forintot adományozott. (Március 15.) Most van a negyvenhetedik évfordulója. Negyvenhét év óta a legtörvényesebb szabadság napja. Megünnepelheti pártkülönbség nélkül és meg is ünnepli minden magyar ember, aki szereti hazáját, királyát, szereti a szabadságot. Magasztos emléke mély kegyelet tárgya marad. Maradjon is mindörökké! Az évfordulón pedig ujitsuk meg lelkűnkben és erősítsük meg szíveinkben azt a szent tanulságot hogy: . . . »egyszer volt egyetlen egy nap, mikor a magyar nemzet összetartott s akkor nagyszerű hatalmat képviselt“ — 184.8. március] 15-ike l És tegyünk szent fogadást, hogy mindétig híven összetartunk. — Az idei évforduló megünnepléséről a következő tudósításokat kaptuk: A kegyesrendiek vezetése alatt álló újhelyi rk. főgimnáziom ifjúsága, élén a hazafiság tekintetében is mindig elüljáró tanárkarral, az intézet rajztermében fényes sikerű matinét rendezett a március 15. emlékének megünneplésére. Volt felolvasás, dal, szavalat, kjzben-közben zene. Az intézeti ifjúságon és a tanártestületen kívül vendégek kevesen jelentek meg és pedig azért olyan kevesen, mert hirlett, hogy, miért-miért nem, az ünneplést elhalasztották. Az ifjúságnak ünneplés után egész napra szünetet adott az intézet igazgatója. — Homonnáról Írják: A sajtó- szabadság kivívásának nagy napját a homonnai középkereskedelmi iskolának sTrefort-önképzőköret a »dalos és zenekor* közreműködésével rendezett diszülésében hazafias lelkesedéssel ünnepelte meg. Az igen szépen sikerült ünnepségnek ügyesen összeállított prográmja a következő volt: 1. Erkel. Hunyadi induló. Előadta az ifj. zenekar. 2. Inczedi László. Március 15. Szavalta: Gyurócsik Mihály. 3. Ünnepi beszéd. Irta és felolvasta : Kerekes György. 4. Talpra magyar. Előadta: az énekkar. 5. Arany János. A honvéd özvegye. Szavalta : Goics Sándör. 6. Himnusz. Előadta: az énekkar. 7. A szabadságharc dalnoka. Irta és felolvasta : Frisch Mór. 8. Rákóczi-induló. Előadta: az ifj. zenekar. — A nagyszámban megjelent közönség emelkedett hangulatban, ünnepi áhítattal hallgatta a hazafias felolvasásokat és lel kés szavalatokat; a »Talpra magyar* pedig nem egy kőnyüt csalt ki a jelen volt 48-asok szemeiből. — A homonnai izr. népiskola is, mely szintén kitűzte a nemzeti zászlót, megemlékezett március 15-érői. Leitner Samu, igazgató-tanitó a felsőbb osztályú tanulóknak értelmük fokához mért beszédben elmondta a napnak jelentőségét, amely után a tanulók a Himnusz-t elénekelték. — Ugyancsak f. hó 15-én, a hazafias ünnep után, melyen Ugray Lajos, ének- és zenetanár sok tapsot aratott, a zene- és daloskor tanáruk iránt érzett szeretetének megható, szép jelét adta, amennyiben a nevezett tanárt a tanári kar és ifjúság jelenlétében egy értékes, gyönyörű hegedűvel lepte meg, melyet az ifjúság nevében Grünstein Simon III. kereskedelmi isk. tanuló nyújtott át szépen átgondolt beszéd kíséretében. Az ünnepelt tanár a meghatottságtól reszkető hangon köszönte meg az ifjúság ragaszkodásának e szép megnyilatkozását. Tokajból Írják nekünk: A református templomban Horváth János ev. ref. lelkész szép alkalmi imában fejtegette a márc. 15. fontosságát, áldást kívánva a hazára, a királyra, minden rendű lakosra, az egyesség urától. Vele fohászkodott egy kisded gyülekezet, s egy iskolának zsenge növendékserege. — Varannóról Írják: A helyi és közel vidéki intelligencia a március 15-iki nagy nap megünneplésére az előestén gyűlt egybe a »Magyar Korona* vendéglő nagytermében, hol a helyi dalos kör működése mellett ülte meg emlékét ama viszonyoknak, melyeknek hatása alatt nemzetünk újra születet^. Kezdetnek Füzesséry György fó- szolgabiránk elmondta, hogy illő a magyar emberhez, hogy e nagy nap emlékét, melynek ideáit a törvényben nyert kifejeződéskor őfelsége a király szentesítette, — megünnepeljük. Erre rázendítettek dalosaink a magyar ember íenséges imájára: Isten áldd meg. Utána jött a Szózat, aztán a banket. Ötvenen lehettek az asztalnál, kik ez alkalomra összegyűltek. Pereszlényi J. fogott poharat, aztán éltette a lánghazafiságu idők emlékét, majd rátért az azon idők jelenlévő tanúira s nagy éltetés közben kívánt nekik az egektől minden jót. Felkelt utána Füzesséry György, s a szabad ember Szentháromságát: a szabadság, egyenlőség és ' testvériség mindenkitől imádott igéit értelmezte hazafias komoly oldalról is. — Antalóczy Antal volt a harmadik szónok; ez az ifjabb nemzedékhez fordult, s kérte legyenek mindig a hazafiság terén méltók apáikhoz. Tartsák szemeik előtt mindenkor a közérdeket s annak szolgálatában töltsék el életük javát. Közbe-közbe a dalos kör meg-megzendité lantja húrjait, s a hazafiság édes dalait összeol- vasztá a szavak keltette igaz honfiúi érzelemmel. A társaság csak a késő éjjeli órákban oszlott el, mindenikünk vivén magával édes s buzdító emlékeket. r. I. (Ujhely város ügykezelése.) Ujhely város képviselő-testülete f. hó 10 én tartott közgyűlésében határozott az elüljáróság munkakörének az egyes tisztviselők között való újabb beosztása tárgyában. Az e tekintetben javaslattételre kiküldött bizottsági jelentés visszavonásával, Hornyay Béla dr. képv. test. tag különvéleményét emelték határozattá, melyszerint az összes adóügyeket már a folyó hó 16-ától Rakmányi János jegyző fogja ellátni, mig a közigazgatási, kórházi, mezőrendöri stb. ügyeket, a bagatell-pereket, marhalevelek kiállítását, végre a katonaügyeket, melyek eddig a rendőrségnél voltak, Hlavathy Elek jegyző fogja végezni egy írnokkal. (Kövezés.) Ujhely város legszebb utcájának, a Kazinczy-utcának, kövezéséhez ma-holnap hozzáfognak. Ha a kövezeti bizottság javaslatát elfogadják, akkor az utca két oldalán három méter széles beton-gyalogjárót építenek, az úttest pedig tiz méter szélességben (ebből öt métert kockakővel) lett kikövezve. Ezen kivül a kövezet és a gyalogjáró között egy-egy méternyi széles terület marad díszfák ültetésére. (Költözködő városháza.) Hogy a zemplén- vármegyei kaszinó ápril hó 24-ikével uj helyiségébe költözik: és hogy a kaszinó mostani termeit, nemkülönben az összes emeleti részeket a város elüljáróságának hivatalai fogják elfoglalni, természetesen a szükséges átalakítások befejezése után, miket házilag fog az elüljáróság végeztetni, annak idején megírtuk lapunkban. — A mostani városházán a rendőrség marad. Itt is nagyobbszabásu átalakítások vannak tervbe véve; mert a most meglévő két ronda, szűk és egészségtelen zárka helyébe legalább is három uj zárkát és megfelelő toloncházat kell építeni, továbbá a hivatal és rendőrség elhelyezhetése céljából a meglévő helyiségeket szintén át kell alakítani, illetőleg kitatarozni. Ezek a munkálatok előreláthatólag nehány hónapot fognak igénybevenni, úgy, hogy a végleges elhelyezkedés megtörténte csak valamikor őszkorra remélhető. (Halálozás.) Frank Leó, a budai izr. hitközségnek 22 év óta titkára, frank Mihály kir. mérnöknek s lapunk munkatársának édes atyja, mint bennünket Budapestről értesítenek, ugyanott, f. hó 14-én, 59 éves korában elhunyt. Frank Leó a budai izr. hitközséget, mely az elhunytnak mükö dése kezdetén még német volt, teljesen magyar nyelvű és jó magyar érzelmű hitközséggé alakította át. Áldás emlékére 1 (Időjárás.) A Hegyalj ín, írja tudósítónk, az idő melegre fordult. A hó egyenletesen olvad, A Bodrog vize eddig nem indult áradásnak s még a jég is áll, dacára annak, hogy már nagyon meg- véknyult. Átkelni már csak az átvágásokon lehet hidasok vagy ladikok segítségével. (Gyermekgyilkosság.) Szenzációs bűnös eset foglalkoztatja az újhelyi rendőrséget. Zalesznyik János elemi iskolás tanuló 15-én délután épp ekkor haladt el a széphalmi úti izr. temető előtt, a mikor észrevette, hogy két eb ugyan lakmáro- zik valamiből. Közelébb menve, rémülten látta, hogy a konc, melyen rágódtak, egy gyermek holttestének részei. Nyomban összecsöditette a szomszédokat, kik aztán a megmaradt részeket, nevezetesen a koponyát és az egyik láb alsó szárát, rongydarabba kötve nagy bölcsen egy ákácfára tették. A rendőrség erről az esetről, másnap, 16-án reggel értesült. Ezután, Schmidt Lajos rendőrtanácsos a helyszínén rögtön foganatosította a nyomozást és pedig olyan szép eredménynyel, hogy már az előnyomozás kiderítette, hogy abban az esetben minden valószínűség szerint szörnyűséges bűntett, gyermekgyilkosság elkövetése forog fenn. Megállapittatott ugyanis, hogy özv. Farkaim Györgyné, a közelben lakó napszámos asszony, a múlt év nyarán szerelmi viszonyt folytatott Kupecz István napszámossal, a minek következménye gyanánt az asszony áldott állapotba jutott. Utóbb ez a viszony megszakadt, Kupecz szeretőjét faképnél hagyta. Ezenközben kellett a szülésnek bekövetkeznie. Kevés idő múltán Kupecz vele találkozván, látta, hogy Farkalinné a szülésen túl van, a gyermek holléte iránt tudakozódott, a mire kitérő feleletet kapott. Ez még karácsony táján történt. Azóta a dolog abban maradt. A tavaszi olvadás hozta felszínre a rejtett bűnt. A rendőrség gyanúja szerint Farkalinné a karácsony táján megszült gyermeket megölhette és úgy juttatta el az izr. temető iala alá a nagy hóba, ahol addig volt, mig onnét a hó le nem olvadt s a kutyák ki nem kaparták. Ezekután a tagadásban lévő Farkaim Györgynét természetesen letartóztatták s az
