Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-05-26 / 21. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1895, május 26. ®i- (1326). Huszonhatodik évfolyam, ■ - J"' J . „ 'j ^ J, _ . _ ■ ^ . .... , , 1 1 — _ ' ■ 1 Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉN VARMEGYÉNEK HIVATALOS LAPJA. megwelesíTXk: n^niasriDEisr -v-a-sA^^t-a-ie5. előfizetés ÁEA: Egész évre 6 ft. Félévre 3 ft. Negyedévre 1 ft 50 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám árt. 15 kr. A nyílttérijén minden gar- mond sor dijja 20 kr. HIEDETÉS DIJA hivatalos hirdetéseknél; Minden szó után i kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Petitnél nagyobb, avagy diszbetükkel vagy körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden négyszög centim, után 8 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. ! Hirdetések és pénzkülde- i mőnyek a kiadóhivatalhoz intózendök. A munkácsi görög katolikus egyházmegyének papi erényekben kimagasló, hazafiúi érdemekben gazdag föpásztora, Firczák Gyula püspök Öméltósága, apostoli látogatás céljából, székhelyéről, Ungvárról, tegnap délután vármegyénk fővárosába, Sátoraljaújhelybe érkezett. Igaz szívvel, a hazafias örömnek őszinte melegével csatlakozunk azokhoz az ezerek- hez, konfesszió szerint híveihez es nem híveihez, kik öt egyező szívvel, a közöröm lelkes hozsánájával üdvözölték érkezése percében és akik szünetlen éljenzéssel kísérik nemzeti zászlók dísze közt vezető útjában. Ungvár kitűnő püspöke előtt hódolattal hajtjuk meg a »Zemplén* zászlaját és tisztelettől megilletődve mondjuk: Isten hozta szerencsésen — édes mindnyájunk szerető körébe — igaz örömünkre! Mi, Zemplén-vármegye gyermekei, kik ebben az ethnikai egységben magyar, vallás- és felekezet- és faj- és nemzetiség- és pártós állás- és osztály különbsége nélkül édes- mindnyájan atyafiságos egyességben élünk, mozgunk és vagyunk: a testvéri szeretet melegével üdvözöljük az orosz magyarok kitűnő püspökét, Firczák Gyulát, a szó legnemesebb értelmében »sacerdos magnus*-t, ki nemcsak a lelkiekben, de a magyar hazafiság dolgában is föpásztora az ő nyájának. Ismételjük, hogy testvéri szeretettel üdvözöljük; mert az a frigy, melynek díszét ő most közöttünk képviseli, a frigy magyarok és magyarországi oroszok között, immár ezer éve köttetett. TÁJ OÁ SCHÖN VILMOS dr. — Ötven éves jubileomára. — Holnap lesz ötven éve, hogy Schon Vilmos dr., a köztiszteletben élő közkórházi igazgató-főorvos, városunkban működik. Tisztelettel állunk meg minden érdemes férfiú előtt, kinek feje fölött évek hosszú sora vonult el. Tiszteletet parancsol a kor. Egy kőhalmaz is becsesebb lesz, ha századok tekintenek le róla és az ember is kedvesebbé válik, ha rég elmúlt idők romboló hatása közben ép maradt. Mennyivel inkább fogunk tehát meghajolni oly férfiú előtt, ki, mint Schön Vilmos dr. is, egy félszázadon át köz- becsülést és köztiszteletet szerzett az orvosi névnek és a társadalomnak, eszmények megvalósitását célzó mozgalmaiban kitartással, lelkesedéssel, s ami fő, eredménynyel fáradozott. Ami csak városunkan ötven év leforgása alatt a közügyek és a közművelődés terén előfordult, az benne mindig a legbuzgóbb pártolóra talált. Aki valaha városunk kulturális mozgalmait leírja, aki majdan azon jeles férfiak önzetlen és fáradhatatlan működéséről, kik mindenkor egy erkölcsileg is szellemileg magas fokon álló város eszméjéért lelkesültek, említést fog tenni: hisz- szük, hogy ama jeles férfiak közt a Schön Vilmos dr. neve mindig kiváló helyet fog elfoglalni. Vájjon ily önzetlen működés pusztán a köEzer év tanúsítja, hogy az a frigy felbonthatatlan. Ezer év bizonyítja, hogy az a frigy, égben köttetett. És ezer év klasszikus tanúsága, a nemzeti történelem szól amellett, hogy az a frigy, melyet még Almos kötött magyarok és oroszok között s melyet a szerződő felek hazafiui vérrel pecsételtek meg, boldog is volt, mert a szertehúzásnak soha még csak a látszatát sem mutatta. És Álmos és Árpád népeire, magyarokra és oroszokra, kiket egy ezredév láncolt ösz- sze, egyesített gondolkozásban, érzelemben, a dicsőség és a szenvedés közösségében, az öröm és bú kölcsönösségében, a múlt emlékeiben, a jelen szeretetében, a jövő közös reménységében, — Firczák püspök, kit magasan szárnyaló lelke a messze jövendőbe látásra képesít s azt akarja, hogy amint volt a múlt ezerben, akként legyen a jövendő ezerben is, áldást kér a béke és az egyesség istenétől. Hogy a magyar nemzeti kultúra terén mit akar ő s mit kér; hogy miben látja legbiztosabb zálogát orosz-ajkú hívei és a magyarság legbensöbb egygyé formálódásának: mindazt ö maga mondotta el egyik körlevelében, úgyszólván napiparancsot tartalmazó körözvényében, melyet, mint fővezér törzskarhoz, ő, a főpap, egyházmegyéje alpapságához intézett. A fenkölt lélekböl eredt föpásztori körlevél im itt egész terjedelemben : A magyarországi rutén népet, mint a politikailag oszthatatlan egységes magyar nemzet tagját, a nemzettest törzséhez, a honalapító s vezérlő magyar fajhoz, a testvéri érzület s hálás elismerés kötelékei csatolják. Őseinek egy része ugyanis, szabad elhatározásból, rokonérzelmeitől indíttatva, csatlakozott egy évezreddel ezelőtt, Kievnél, a honkereső magyarokhoz s a honfoglalás fegyvertényének részesévé lett, másik ága, mint benszülött, a honfoglalás dicsteljes művében felismervén e telesség teljesitése-e ? Nem 1 Ez érdem, ünneplésre méltó érdem és azért ragadja meg holnap az érdemes férfiú minden tisztelője, szives készséggel, az alkalmat, hogy jubilánsunk iránt érzett őszinte tiszteletének és szeretetének méltó kifejezést adjon. A már megállapított prográm főpontját az a »társadalmi összejövetel* fogja képezni, melyet a »zetnplénvármegyei orvos-gyógyszerész egyesület* holnap délután 4 órakor a vármegyeháza nagytermében a jubiláns üdvözlése céljából rendez. Nevezett egyesületen kívül a jubiláló főorvost üdvözölni fogják még: A városi képviselő- testület, — az izr. hitközségi iskolaszék és tanítótestület küldöttsége, — továbbá a »Chevra Kadisa* (Szent egyesület), — a szegény izr. gyermekeket segítő egyesület, — az izr. népkonyha egyesület — és még más egyesületek és testületek. Erős meggyőződésünk, hogy az ünneplés méltó kifejezése lesz annak a tiszteletnek, mely- lyel a közönség a jubiláns irányában és a közügyek terén kifejtett érdemei iránt viseltetik. A jubiláns férfiú 50 éves orvosi működésének évforduló örömnrpját örökemléküvé akarván tenni, a helybeli iskoláknak e lapokban már említett jelentékeny pénzadományokat juttatott és több alapítványt is tett. * A jubiláló főorvos bölcsője Sátoralja-Ujhely- ben ringott. Született 1821-ben. Az elemi népiskolát és a gimnáziom hat osztályát itthon, szülővárosában, a két felső osztályt pedig Budapesten végezte. vitéz, lovagias s nagylelkű nemzet politikai misz- szióját, készséggel bízta sorsát ennek vezetésére, mig a harmadik csoport Nagy Lajos királyunk idejében, Koriatovics Tódor vezetése alatt e hazában szives fogadtatásra talált s az északkeleti Kárpátok tövében kellemes otthont nyert. Ily történelmi előzmények után mi lehet természetesebb, mint az, hogy e nép szívéhez más érzelmek sohasem férkőztek, cselekvésének irányt másnemű aspirációk soha sem szabtak azokon kivül, melyek a honalkotó s Európa szivében vezérszerepre hivatott magyar faj bölcs vezetése alatt politikai viszonyaink konszolidálását s ősi alkotmányunk keretén belül az egységes s oszthatatlan magyar nemzet hatalmassá s boldoggá fejlesztését célozzák ? Mi természetesebb, mint az, hogy a rutén nép saját érdekeit a magyar faj érdekeivel mindenben s mindenkor azonosította s hogy valahányszor nemzetünk létérdeke úgy kívánta, ezzel együtt küzdött, együtt vérzett ama alkotmányos szabadságért, amelynek gyümölcseit a nemes magyar fajjal egyenjogulag élvezi ? A honalkotás bölcsőjéig visszanyúló tradícióink, érdekeink híven ápolt közössége, a vett jótétemények reminiszcenciái s az a természetes ösztön, mely az egyedet úgy, mint a nemzeteket szakadatlan fejlődésre serkenti, egyaránt sür- getőleg követelik, hogy a nemzettestet, melynek tagjai vagyunk, amelyben s amely által magunk is nagygyá s tiszteltté lenni kívánunk, minden oly törekvésében híven támogassuk, amely törekvés diadalra jutása a nemzet önbizalmát fokozza s erkölcsi súlyának gyarapítására alkalmatosnak mutatkozik. A történelem tanúsítja s fényes, élő példák igazolják, hogy az államok kulturális fejlődésének s a nagyszabású nemzeti eszmék megvaló- sithatásának egyik alapíöltétele, hogy ugyanazon állam polgárainak, ha egyébként több nyelven beszélnek is, legyen egy oly közös nyelvük, amelyen szólva egymást megérthessék, egymás szivéhez s értelméhez könnyebben hozzáférkőzhessenek. E cél lebegett törvényhozásunk előtt, midőn áz 1879-ik évi XVIII törvénycikkben a magyar nyelvnek, mint az állam hivatalos nyelvének a népoktatási intézetekben való tanitási kötelezettségét kimondotta. Ily meggyőződéstől áthatva siettek a munkácsi s eperjesi gör. szert. kát. egyházmegyék akkori hazafias érzelmű püspökei, még az idézett Már deákkorában kitűnt tanulótársai közül szellemi tehetségével. Az elemi iskolában épugy mint a gimnáziomban jeles tanuló volt. 1839-ben a bécsi orvosi egyetemre ment, hol a tudományszomjas 18 éves ifjút az akkor még asszisztensekül működő Nagel és Patrubán tanárok vezették be az ö legkedvesebb tanulmányába, az anatómiába. A szigorlatokat jeles sikerrel tette le. A bécsi egyetemet 1845 év végén, mint orvostudor, három oklevéllel hagyta el, a negyedik diplomát pedig a budapesti orvosi egyetemen a következő évben szerezte meg. A legfőbb igényeknek megfelelő és a leghíresebb bécsi mesterektől beszerzett mütőszerek gyűjteményével és az orvosi tudomány nívóján álló könyvtárral ellátva, 1846. március 8-án szülővárosában telepedvén le, kiváló szakismereteivel és finom bánásmódjával legott az előkelő közönség kegyeltje lett. A helybeli izr. hitközségben már akkor is fennállott »Chevra Kadisa* izr. betegsegitö egyesület a hitközségbeli szegények orvosának választotta s midőn 1847-ben az ő iniciativája folytán ennek az egyesületnek a kórháza felépült, ott főorvos is lett s ezt a tisztet ma is viseli. A zemplénvármegyei közkórház akkori főorvosa, az öreg, beteges Steiner dr., a legnyájasabban fogadta a törekvő fiatal orvost és csakhamar a veztését is reábizta a kórháznak, melyben, főképp, a mütősebészetet és a szemészetet a legjobb sikerrel gyakorolta. Steiner dr,-nak 1862-ben bekövetkezett halála után a kórházi bizottság, 4 pályázó A Zemplén mai száma tiz oldal.
