Zemplén, 1895. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1895-04-07 / 14. szám
I-ső Melléklet a „Zemplén“ 14. számához. árvizet. A Latorcza-folyó partján elterülő hét község u. m. Kaponya, Lelesz, de leginkább Lelesz-Pó- lyán, Szolnocska, Boly, Zétény, Rád, Szt-Mária és Szinyér lakosaira a megpróbáltatás nehéz lapjai várnak. 1888-ben ledőltek házaink, kenyerünket elvette az ár, marháink elpusztultak ; most hasonló nyomorúság környékez bennünket. Három oldalról rohan határunkra a vizáradás: a Ticzáről, a Latorcáról és Szolnocskától. Töltésünk nincs. Dacára, annak, hogy az évenkint ezerekre menő ártéradókat már 40 esztendeje űzetjük, a szabályozótársulat eddig egy kapavágást sem tétetett a mi érdekünkben. Ha az áradás még csak 24 óráig is igy tart, mi, a Latorcza-folyó mentén lévő lakosok, a szabad ég alá kerülünk s elpusztult marháink bőrét használhatjuk majd vánkosul, takaróul ... és a sorstól üldözött Latorcza-vidéki 6000 lelket számláló hét község nyomorultjai hová fogják ügyüket apellálni f r. I. — Ladmócz községből irja levelnzőnk ápr. 3-iki kelettel : Határunknak »Alsómező * és »Városutalja« részét a Bodrog- folyó teljesen elöntötte. Több ezer forint értékű repce- és buzavetés áll a viz alatt. Zempléntől Málcza, Nézpest, Abara, Deregnyő felé nézve, sze műnk egy sik» tengert lát, melyben a községek mint. szigetecskék feketéllenek, A Ladmócztól Szöllöske leié vezető útvonalon a közlekedés teljesen megszűnt, Szőllőskénél a törvényhatósági közúton is keresztül csapott már az ár. Szerencse, hogy ez időszerint nem árad. r. I. — Időjárásunk, irja varannai levelezőnk, négy öt napja állandóan ködös, enyhe. Legutóbb eső hullt. A Tapoly-folyó színig teli, itt ott kiáradt, de még jobban megdagadtak a belé omló patakok, melyek már eddig is, igen sok kárt okoztak, r. I. — A Bodrog folyó, írja b.-zsadányi levelezőnk, e hét folyamán nemcsak hogy az alacsonyabban fekvő réteket s vetéseket elborította, hanem Borsi, Ardó, Sárospatak, B.-Halász, Olaszi, Zsadány, Vámos-Újfalu, Liszka, Szegi és Bodrog-Keresztúr községekben az alantabb fekvő épületekbe is behatolt. A tűzhelyéről kiszorult lakosság emelkedettebb fekvésű helyeken keres menedéket, de a takarmányt és szalma- neműeket az ár magával ragadja. Sára községben már a házak padja.ua hurcolóskodtak, s ha tovább árad: ember, állat élete veszedelemben forog. Az ár nemsokára eléri az 1888 iki árvizet. A Bodrog védőtöltése véghosszáfcan őrökkel van megrakva. — O-Lisikáról jelentik nekünk ápr. 5-iki kelettel: A viz még mindig duzzad. Immár majd oly magasra emelkedett, mint volt 1888. év tavaszán. A lakosok a Bodrog-szélről és az alsó útcákból a magasabban fekvő udvarokra hurcolkodtak. A város alsó végén már csak ladikkal lehet az utcán közlekedni. Az állami közúton O. Liszka alatt a 49—50 klmtr. között már áthágott az ár, miért is ott a közlekedést elzárták. A hajlék nélkül maradt szegény nép közsegedelemre szorul*) r. I. — Az al- vidéknek a felvidéktől, írja levelezőnk, most nincs mit félnie, mert a Beszkid-hegységből már nagyob- bára eltűnt a hó, anélkül, hogy árvíz vagy csak nagyobb viz is lett volna belőle. A takarmány szűkében lévő községeken, úgy reméljük, rövid időn segítve lesz, mert az erdők alján és a tisztásokon már megindult a fűnövés. A dombos helyeken megkezdték a szántást, r. /. (Katonai lóvásárok.) Folyó hó 6-án katonai lóvásár volt Ujhelyben. A Hecske volt a vásár szintere, hova a vidékről 78 darab lovat állítottak ki eladásra, melyből a huszártisztekből és katonai állatorvosból álló bizottság 320—340 ftnyi árban mindiössze 14 darabot vásárolt meg a katonai kincstár számára. — T..Terebesen f. hó 2 án volt a katonai lóvásár, melynek eredményéről a következő tudósítást kaptuk : A most tartott katonai lóvásár oly szép eredményt mutatott, hogy ehhez hasonlót még sem itt, sem máshol, sem mennyiség, sem minőség tekintetében nem értek el. Elővezettek összesen 224 drb. lovat. Az elővezetett lovak legnagyobb részt Zemplén-vármegye Hardicsa. Kazsu, Garany, Bodzás Újlak, Cselej, M.-Izsép, Isztáncs, Kis-Azar, Zebegnyő, Uper és Velejte községeiből kerültek ki, kevés számmal Ungvár- megyéből is. Az elővezetett lovak közül összesen 58 db lovat vett meg a katonai kincstár. A lovak közül 4 db 3 éves, a többi 4 éves volt. A vételár 315—375 közt ingadozott, r. I. (Értesítés.) Rózsa János méhészeti vándor tanító, folyó hó 22-én Deregnyőn, 23-án Abarán, 24-én Bodzás-Ujlakon, 27-én Sárospatakon (áll. tanítóképzőben) 28 án Tolcsván, 29-én Tállyán, 30-án Tarczalon (vincellér-képzőben) az okszerű méhtenyésztésről szakelőadást fog tartani. A kir. tanfelügyelőség ezúton is felkéri a tanítókat, úgyszintén az érdeklődő közönséget, hogy a jelzett előadásokon minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. (Rövid hirek.) Szerencsétlen esés. Szmutkó József, a Korona vendéglős házi szolgája, e napokban az emelet nyílt folyósóján ruhatisztitással foglalkozott, miközben, saját vigyázatlansága folytán és mert szokása szerint jól felöntött a garatra, a vas korláton keresztül a földre zuhant és súlyos *) Vármegyénk főispánja ebben az érdekben tegnap sürgős fölterjesztést intézett a belügyministerhez. Sierk. zuzódást szenvedett. Kórházba szállították. — Zsebtolvaj. A múlt pénteki hehivásáron Horvát Sándor vilyi ismeretes tolvaj-cigányt épp akkor csípték nyakon, mikor egy vidéki atyafi zsebéből a pénzes zacskót kicsente. Dutyiba került. — Meglopott vásárosok. Két szilágymegyei, vászonnal kereskedő oláh házaló emelt panaszt a rendőrségnél, hogy a »Fenyvesihez címzett korcsmában 29 darab törülközőjüket ellopták. A nyomozás eredménye szerint a lopást az enyves kezükről hírhedt lukaiak lopták el és ez irányban tették meg a törlők és a tettes kézrekeritése iránt az intézkedéseket. (Betöréses lopás.) Az újhelyi orsz. vásárt megelőző nap éjjelén, f. hó 3-án, Teich Ignác vásártéri bódéját, melybe az eladásra szánt' ruhákat a nap folyamán beszállították, még eddig ismeretlen tettes feltörte és onnan több öltöny ruhát és egyéb női ruhadarabot ellopott. A tettest a csendőrség és rendőrség nyomozza. (Választás.) A gálszécsi közs. óvónői állást, írja levelezőnk, e hó i-én töltötték be, 16 pályázó közül ismét Marikovszky Margitot, a volt óvónőt, válaszván meg a bizottság. Marikovszky Margit k. a. annak idejében azért mondott le, mert menyasszonya volt Fodor Istvánnak, S.-Patak város e napokban elhunyt derék első jegyzőjének. Most, hogy az óvónői állásra ismét pályázott, nagy örömmel választottuk meg újra és egyhangúlag, r. I. (Petróleom-lámpa áldozata.) Szedliszke községben, írja tudósítónk, múlt hó 31 én este egy részeg paraszt suhanc, Banyik János, Blum Ignác korcsmájában a függő petróleom-lámpát botjával széttörvén, a kiömlött petróleom meggyuladt s az ott kiszolgáló 13 éves Blum Herminát, a korcs- márosnak gyönyörű szép lányát, annyira összeégette, hogy kevés remény van életéhez, r. I(A csanálosi iskola jótevői.) Csanálos község, írja tudósítónk, mikor a hatvanas évek elején a Hernád jobb partjáról, Abaúj-vármegye területéről, a bal partra, Zemplén-vármegye földjére áttelepült, mert amott való továbbmaradását a rakoncátlan folyó nem engedte,Vert falból épített magának iskolát, mely abban az Időben még megjárta, de ma, ütött- ! kopott, düledező állapotában könnyen az ér-mihály- falvi iskola sorsára juthat, amelyről csak e napokban olvastuk, hogy a tanítót hetvened magával romjai alá temette. Erről a csanálosi iskolaházról is el lehet mondani Tompával: »Alázatosság jelszavam és erre a mestergerenda emlékeztet derekasan«. . . . Szóval düledező rom. És ebben az odúban 90—95 tanuló szorong, kivált téli időben, mikor bizony keserves állapot benne a megférés. Ezer és egy oka van ennek a nyomorúságos állapotnak. Legfőbb ok a szegénység. Hálás köszönet illeti Kóczán Miklós gesztelyi nagybirtokost, ki az egyházlátogatáskor látván az iskolának elárvult helyzetét, iskolánk felépítésére 100 ftot ajándékozott. Hálás köszönet illeti a vall. és közokt. nagy- mélt. m. kir. ministert, aki iskolánk részére 47 ít 50 krt érő taneszközöket adományozott. Köszönet illeti Nagy Sándor drt, kerületünknek országos képviselőjét, ki a jobb tanulók részére, mint minden újévben tenni szokta, most is becses könyvbeli ajándékokat küldött, r. /. (»Szent Péter.«) Nem legenda, hanem valóságos igaz történet, amit most elbeszélni akarunk. — Egyik felvidéki községben ezelőtt két évvel történt, hogy egy jómódú özvegy asszonyhoz, ki akkoriban elhalt urával a legjobb egyetértésben s jó módban élt s kit e miatt sokáig mélyen gyászolt, egy éjjel 12 óra tájban bekopogtatott egy tulvilági öltözetben lévő, torzonborz ősz hajú bajuszu és szakálu alak s kísérteties hangon elkezdett vele beszélni a következő módon : »Asz- szony I Én most a túlvilágról jövök. A nevem : Szent Péter. Beszéltem az uraddal, ki véghetet- lenül sajnál tégedet. Azt üzeni neked énvelem, hogy földi gyarlóságaiért a purgatóriumban nagy kínokat kell szenvednie. Kínjaitól csak úgy szabadulhat meg, ha azt az összeget, melyet reád hagyott, neki elküldöd énvelem 1« Az asszony hajlandó lett volna átadni a kérdésben levő pénzt, ha nála lett volna, de el volt helyezve a »Munkácsi Takarék€-ben. Megegyeztek tehát abban, hogy az asszony másnap bemegy a városba, a 700 frtnyi összeget felveszi s másnap éjjel a kisértetek órájában »Szent Péter urnák átadja.« — Úgy is történt. Az asszony bement a pénzért. Azonban, mint együgyü asszony, midőn a »pénz- ügyminister urak« kérdezték tőle, mi célból veszi ki összes pénzét, minden tartózkodás nélkül elbeszélte ott az esetet, hogy a pénz meghalt ura lelki üdvösségének megváltására szükséges. Az urak nem szóltak semmit, a pénzt kiadták s békével útnak eresztették az asszonyt, azonban hirt adtak az esetről a csendőrségnek. Az özvegy ezalatt szerencsésen hazaérkezett a pénzzel s szent áhitatosság és imádságok között várta az éfjélt. Mikor aztán a lelkek órája elérkezett, nagy csörömpölés, dörömbözés, kulcscsörgés és más kísérteties tünetek közt megjelent az ajtóban. »Szent Péter úr‘-nak tiszteletet és félelmet gerjesztő alakja, s miután az ajtókat óvatosan bezárta maga után s meggyőződött arról is, hogy a házban rajtuk kívül egy lélek sincs jelen, nagy ünnepies szertartások közt készült átvenni a pénzt. Azonban »ember tervez, isten végezi* Alig kezdtek hozzá a pénz olvasásához, dörömbözés hallatszik az ajtón, ily szavakkal: »Szent Péteri Nyisd ki az ajtót, mert Mihály és Gábor árkangyalok szeretnének bemenni 1« Mivel pedig a felhívásra az ajtó nem nyílik vala meg, sőt »Szent Péter úr* sáfrányszagot érezve, menekülésre gondolt, hirtelen betörték az ajtót és belépett Mihály és Gábor árkangyal — két csendőr képében, kik is »Szent Péter ur*-at azonnal alapos vallatás alá fogván, kisült, hogy a hatalmas ur nem más. mint az asszony férjének egyik ismerőse, ki meglehetős szélhámos tehetséggel bírván s a viszonyokat is jól ismervén, ily módot eszelt ki, hogy könnyű szerrel pénzhez juthasson. A törvényszék két évi börtönre Ítélte a fon- dor lelkületű csalót, kit most, hogy fogságából ki- szbadult. »Szent Péter«-nek nevez a faluban mindenki, még a zsidó korcsmáros is. (Magyarország gyöngyei) közé bátran sorozható a regényes fekvésű Bártfa-fürdő. Ózondus levegő, kitűnő gyógyitóvize, könnyű vasúti közlekedése, olcsó és kellemes vendégfogadói már is az előkelő és polgári osztály kedvelt fürdői közzé helyezte. Május havában Murányi Ármin dr., a »Képes Családi Lapok« felelős szerkesztő tulajdonosa, egy uj családi házzal szaporította Bártfa fürdő vendégfogadóit. És erre az indította, hogy az uj vasút megnyitása óta a tömegesen érkezett fürdő vendégek nem kaptak a fürdőhelyen lakást. Az uj vendégfogadó 60 konfórral berendezett szobával van ellátva, amely egy szakavatott és előzékeny ügyvezető, Kálossi M. kezelése alá helyeztetett. Aki tehát május havától Bártfa gyógyitó- fürdőt választja nyári tartózkodása helyéül, forduljon máris bizalommal a »Képes Családi Lapok kiadóhivatalához (Budapest, Vadász-utca 14 szám), honnan minden felvilágosodás és értesités nyerhető. („A Kert“,) melyet hírneves hazai magkereskedőnk, Mauthner Ödön ad ki; április i-én megjelent 2-ik számival a tartalom változatosságát illetőleg még érdekesebb s vonzóbb, mint a minő az első száma volt, melylyel a magyar irodalomban egy csapásra kivívta a polgárjogot. Kertészettel foglalkozóink csak most látják be, midőn ,A Kert* praktikus irányban szerkesztett lapjait forgatják, hogy ezideig minő hasznos útmutató nélkül foglalkoztak tárgyukkal: a kertészettel! Mauthner Ödön hazafias missiót teljesít, midőn egyrészről fajtiszta kitűnő magot ad, de másrészről »á Kert*-ben meg is magyarázza miként tereljük kertészetünket a haladás és fellendülés ösvényére ? Ni kertészkedjünk, mig »é KerU-et ít nem lapoztuk 111 A kiadó- hivatal (Andrissy-ut 23.) mutatványszámot kívánatra ingyen küld. (Időjóülat április 7-ére.) Száraz, hő- emelkedés. Irodalom. Nyilvános nyugtató. A „Zemplén“ ünnepi számaiért e hét folyamán hozzánk beérkezett: Bárczy Benedektől Sztropkó 1 ít 50 kr., Pollák Lajostól Kolozsvár 50 kr„ Farkas Bertalantól K.-Helmecz 1 ft. Ha- raszthy Miklóstól Homonna 4 ft. összesen : 7 ft. Csoportképért. V. Krüzselyi B Üinttól M.-Sziget 1 ft. XIV. közlemény: 8 ft. A múlt számunkban kimutatott 277 ft 60 krral együttesen: 285 ft 60 kr. A »Zemplén* kiadóhivatala. A Pallas Nagy Lexikonának füzetes kiadásából megkaptuk a in—-115. füzeteket, vagyis a VIII. kötet 6—10. füzeteit. Ehhez az 5 füzethez, melyek a Grimma és Hajólastrom közti anyagot ölelik fel, a következő mellékletek vannak csatolva: Görög szobrászat 3. lap, Gőzhajók 2. lap, Gyikok 1. és 2. lap (az utóbbi sziunyomat,) Győr város tervrajza, Györ- vármegye térképe, Gőzkazánok i—3. lap, a m. kir. államvasutak menetrendábrája, Guritópálya a háromszéki havasokban, Gyors- Írási rendszerek, Gyámkövek, Könyvnyomtató szorssajtó, Gőz- kocsik, Hajdú-vármegye térképe és a Hajók 1. lapja; a szövegben pedig 83 szép ábra van. Tisztelt közönség 1 Az 1894, október hó i-én kibocsátott XXXVII-ik törvényeik intézkedik arról, hogy kik jogosultak előfizetni a Kakas Mártonra. E törvény egyike a volt Wekerle-kormány legszebb és legliberálisabb alkotásainak. Ennek bizonyítására citáljuk egyes paragrafusait. A Kakas Mártonra előfizethet: 1. Minden magyar állampolgár, aki életének 24 ik évét betöltötte. 2. Minden magyar állampolgár, aki nem töltötte be életének 24-ik évét. 3. Minden külföldi állampolgár, aki birja a magyar uyelvet. 4. Minden külföldi állampolgár, aki nem birja a magyar nyelvet. A »Kakas Márton* előfizetése egész évre 4 forint. Előfizetni lehet a kiadóhivatalnál Budapesten, Vili. kerület. Rökk Szilárd-utca 4. szám alatt. Mutatványszámok ingyen. A »Vasárnapi Újság* márc. 31-kl száma r5 képpel, s a következő tartalommal jelent meg : »Kántorné.* Hegedűs Lóránttól. (Kántornénak,) az első magyar tragikának most fölfedezett egykorú festménye után készült arcképével.) — Költemények: »Mért szeretem?* Mares Ödöntől; »Bánkódó legény,* Színi Pétertől; »Visszhang.* Nekraszov költeménye, oroszból fordította Beszkid István — »Regénytár : * »Egy diva a század elején.* Elbeszélés, Zöldi Mártontól (Goró Lajos rajzával;) Verne Gyula »Autifer mester csudálatos kalandjai« cimü uj regénye, (a fráncia kiadás eredeti illusztrációival.) — »A Majornoky kisasszonyok.« Elbeszélés Irta Mikszáth Kálmán. — »A tarantella.« (Képpel. Llovera I. spanyol festő festménye után.) — »Pör a király ellen.* — »A nemzeti színház újdonságai.« — »Kőtélvágás.* (Képpel Dudits Andortól.) ,A szerencsejátékok tilalmazása Amerikában.« — »Szabadságon,* Életkép. Szívós Bélától. (Képpel.) — »Rossi Ernő.« (Képekkel: Rossi nevezetesebb szerepeiben.) — »Magyar orvosok orosz szolgálatában.* Schwarz Ignácztól. — Rendkívül nagy sörényű ló.« (Képpel.) — *P árisi divatlevél.* (Divatképekkel.) — Irodalom és művészet, Közintézetek és egyesületek, Sakkjáték, Képtalány, Egyveleg, stb. rendes heti rovatok. — A »Vasárnapi Újság* előfizetése negyedévre 2 forint, a »Politikai Ujdon- ságok«-kal együtt 3 forint. Megrendelhető a Kranklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt