Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-09-25 / 39. szám
Melléklet a „Zemplén“ 39-ik számához. különösen a városi hatóság irányában, mely, mint alkalma volt róla meggyőződni, a viszonyok javítása érdekében a maga részéről minden szükségest megtesz. A közönség irányában, sajnos dolog, nem nyilatkozhatott hízelgőén, mert bizony tapasztalta, hogy sok helyütt még mindig hiányzik a rend és í tisztaság iránt való érdeklődés, amit felébreszteni és ! foglalkoztatni, mint mondá, ha másként nem le- j hét, drasztikus módon is a hatóság feladata. (Hivatal-áthelyezés.) A kereskedelemügyi kir. í minister a kir. folyammérnökség székhelyét Tokajból S.-A.-Ujhelybe helyezte át. (A tállyai Kossuth-templom) felavatása, ritka szép kegyeletes ünnepként, f. hó 19-én, mint Kossuth Lajos nagy hazánkfia születésének évforduló S napján, tengernyi sokaság jelenlétében, a lapunk- j ból is ösmert sorrend szerint ment végbe. A város fel volt lobogózva, az ünnep előestéjén pedig minden lakóházat, még a legfélrébb esőt is, kivilágították. A nemzeti közadakozásból szépen megújított templom felavatását Zelenka Pál, ág. hitv. ev. püspök teljesítette, Farbaky József hegyaljai főesperes és Czékus László szántói lelkész segédkeztek oldala mellett. Lélekemelő mozzanatai voltak az egyház ünnepies ténykedésésének egy ilju inátka-pár összeesketése, úgyszintén egy kis leány- gyermek megkereszteltetése, ki is a nap emlékére Ludovika nevet kapott. Mikor a templomi ájtatos ság véget ért, következett az emlék-márványlap leleplezése. A szép müvfi márvány-lap a templom főbejárata mellett, a jobb oldalba van befalazva s felirata ez: „E templom, melyben 1802 szeptember havában Kossuth Lajos nagy hazánkfia megkeresz- teltetett, épült iypoben, megújíltatott országos közadakozásból 1892-ben s újból felszenteltetett ugyanazon évi szeptember 19-én, Kossuth Lajos 90-ik születése napján." Ennél az aktusnál az alkalmi beszédet Bernáth Béla, a mádi választókerületnek közszeretetben álló országos képviselője mondotta, hatásosan jellemezvén Kossuth-ot, mint a nemzet politikai és társadalmi regenerátorát, ,ki a régi és az új Magyarország, a múlt és a beláthatatlan jövő mesgyéjén határkőként áll« — ,s ki nem is egye seké, nem vallásfelekezeté, nem párté, hanem az egész nemzeté, kinek fiai és leányai politikai pártós valláskülönbség nélkül jelentek meg a kegyeletes ünnepen.« — Délután fényes lakoma volt, melyen több százan vettek részt. Az első felköszöntőt, melyet felállva hallgattak végig, Zelenka püspök mondotta a legelső magyar emberre, a királyra, a másodikat Bernáth Béla Zelenká-ra, a harmadikat Kossuth Lajosra Hézser Emil, a nemes tüzű tállyai ev. ref. lelkész mondotta nagy szónoki hatással. Radványi István, kir. tanácsos, egyh. kerületi világi főgondnok, Kossuth Lajosnak azt a levelét olvasta föl, melyet a mai alkalomra írt Turinból Tállyára, s melynek kapcsolatában 100 ttot küldött a templom alapjának gyarapítására. Ezt az összeget, mint Kossutk-alapot külön fogják kezelni s a banketen megindított adakozásból hamarosan ezer forintra kerekítették ki. Ugyanott adakoztak a templom-torony-alapra is, jmely ez alkalommal szintén szép összeghez jutott. Este hangverseny, ezt követőleg pedig sikerült táncmulatság volt. Kossuth Lajoshoz még a lakomáról üdvözlő táviratot küldöttek. lámtörő védő gátat, melyet még Mária Terézia kezdett építeni, s mely mint hatalmas kar nyúlik a tengerbe, megvédeni a legnagyobb viharban is a kikötőt. A szabad tenger felöl eső oldalán végig óriási kőhalmaz tornyosul, mely olyan, mintha a titánok harci kedvükben a Karszt egy részét felszaggatva ide dobálták volna a sziklatuskókat. De még ezt is, mint a kikötő egyes részeit, folytonosan építik tovább a tengerbe, mely mohón nyeli a köveket és a magyar milliókat. Na de legalább van e nagy áldozatnak láttatja, mert a város nagyban fejlődik s lakosságát munkakedv erősiti. Bizony jó volna, ha a mi csenevészűlő nemzedékünk ifjai közül mentül többen meghallanák a már ötvenéves jelszót: tengerre magyar / Mert Fiúméra sokat költünk, de tősgyökeres magyarjaink annál ke vésbbé foglalnak tért benne. A magyar elem itt igen csekély s társadalmi életében vajmi kevéssé van képviselve. Vannak ugyan itt magyar tanárok és hivatalnokok, de ezek örülnek, ha szerény fizetésükből a maguk kis hajiokában megélhetnek s igy a közéletben vajmi kevéssé mozoghatnak. Egészen máskép volna, ha azon föuraink és jobb módú családaink, kik a zord idő beálltával külföldön keresnek enyhe éghajlatot, Fiúméban telelnének. Hisz az égalj itt olyan kedvező, hogy a legegyszerűbb házat is egy kis kerttel könnyű paradicsommá varázsolni. A többnyire itt telelő József főherceg és családja ebben is nemes példát adtak; kár, hogy nem követik számosán. Akkor, a kor mányzó palotájában ugyisközéppontot kapva köny- nyen teremthetnének olyan magyar társadalmat, mely híveket nyerne a benszülött olaszok közül is, kik még kissé rokonszenveznek velünk, bár az igazi magyarbarátok száma egyre fogy. (Vége köv.) (Halmay Imre színtársulata) Munkácsról, hol előadásainak sikerével a közönség pártfogását a legteljesebb mértékben kiérdemelte, tegnapelőtt érkezett városunkba s tegnap tartotta bemutatkozó előadását. »Színészeink, írja a Munkács, kitűnő játékukkal felmelegítették a közönség érdeklődését, úgyannyira, hogy teljesen telt ház gyönyörködött pompás előadásaikban.« Itt is úgy legyen mindig, t. i. pompás előadás és teljesen telt ház 1 (5653.) Izraelita polgártársaink f. hó 22-én léptek uj esztendejükbe, mely az ő idő számításuk szerint az 5653-ik. Ezt az ünnepet, csak úgy, mint a jövő heti hosszú napot, még azok is megtartják izraelita polgártársaink közül, kik különben a felekezeti szokásokkal szakítottak. Az ismerősök, rokonok, kik levélben, vagy élőszóval boldog új évet kívánnak egymásnak ilyenkor, ezt szokták mondani: Legyen imádságodnak foganatja ! (Naptárunk) hivatalos tartalmának teljessége érdekében ismételve kérjük vármegyénknek ág. ev. hitv. lelkészeit, hogy a lelkészi kar névsorát (mert a tanítók névsora már itt van) a szerkesz tőséghez mielőbb eljuttatni szíveskedjenek. (Esküvő.) Mátray Mihály, hegyii birtokosnak és nejének szül. Lendvay Máriának kedves és szere- tetre méltó leánya, Emma, ma esküszik örök hűséget Báthy Gedeon battyányi uradalmi számtartónak Hegyiben. Az esküvői násznagyok : Lendvay Gusztáv és Geőcze Miklós, nászasszony. Tomcsányi Mártonné, nyoszolyó leányok: Tomcsányi Giziké és Kossuth Ilonka, vőfélyek: Lendvay Géza és Mátray Gusztáv.. (Honosítás.) Henzel Gusztáv tokaji lakos, fel vigyázó az állami vasúti távírónál és bischer Ven-» cél, s.-a- ujhelyi lakos, államvasúti főellenőr, a magyar állam polgárai közzé a kir. belügyminister részéről fölvétetvén, honosíttattak. (Betörés.) Rákóczról írják nekünk: »Rákóczi- rablóvilág“ címet is adhatnék jelen tudósításomnak a folyó hó 22-ének viradójára történt dolgok következtében. A volt Dercsényi-féle kastélyt, mely két Amerikában időző paraszt fiú tulajdonát képezi, két család tartja ez időszerint bérletben, nevezetesen a kastély jobb szárnyát Rozgönyi körjegyző, balszárnyát pedig Balogh Józsefné özv. postamesternő. Az épület közepén nagy terem van, mely most közös tuiajdon, amennyiben a teremből balra a postahivatalba, jobbra a kör jegyzői irodába juthatni. Az 5—6 láb vastag szilárd falakból álló kőalkotmány hozzá méltó vasaj tokkal van ellátva s dacára ennek, e hó 21-én éjjel majdnem betöréses rablás áldozataivá lettünk. Alig hiszem, hogy a betörőknek a jegyzői iroda hátraléktól duzzadó poros adófökönyveire, mint inkább a postahivatal készletben levő pár ezer forintjára fájván a fogak, a rengeteg vastag kőfalon több lábnyi széles lyukat vájtak, melyen igen könnyen belehetett jutni a nagyterembe, s még hozzá a hatalmas vasajtót is kivetették a sarkaiból. A postamesternő segítség-kiáltásainak és Kováts segédjegyző üres revolverének köszönhető, hogy a betörők a legválságosabb pillanatban megugrottak. (Színészet Tokajban) Kárpáthy György társulata, írja levelezőnk, e hó 17 ike óta működik Tokajban. Színre kerültek eddig a Tanfelügyelő, Feneleányok, Szép csaplárné és a Sabinnó'k. — A színtársulat eleinte nem nagy pártolásban részesült, dacára annak, hogy már 3 év óta nem volt ilyen rendes színtársulat városunkban. Reméljük azonban, hogy a derék társulat dicséretes igyekezetével meg fogja nyerni közönségünket. Kiválóbb erői a társulatnak : Kárpáthy György igazgató, a Krassói-pár, Zoltán Olga és Makai Zoltán. (Tűz a vidéken.) O.-Liszkáról kapjuk a tudósítást, hogy ott e hó 23-án déli 12 órakor a város alsó végén tűz ütött ki, mely négy házat és több kazal takarmányt emésztett föl. Dacára á nagy szárazságnak és a hirtelen keletkezett erős szélnek, a város elöljárósága válvetve a polgárság dicséretet érdemlő ügyekezetével, a lángok pusztító hatását rövid időn fékezte és tovaterjedését meggátolta. (A kolera nem ragadós.) Egy boroszlói hires orvos, Rosenbach dr., tudományos cikkelyt ir, melyben azt bizonyítgatja, hogy a kolera nem ragadós, a kolerát nem bacillusok terjesztik s igy a kolera ellen való beoltás is teljesen fölösleges. A félelem terjeszti u. m. a kolerát emberröl-emberre, városról városra. Merész állítás; de Virchow is ugyanazt állítja s azt mondja, hogy a kolera ellen egy szer van, a melyet sajnos nem árulnak a patikában : nem kell félni a kolerától! (Az év utolsó negyede) előtt állunk. A politika, és társadalmi élet uj erővel lüktet; halmozódnak az események, élénkülnek a lapok, melyek nagy ünnepi mellékletekkel kedveskednek olvasóiknak. Nyilvánvaló tehát, hogy most célszerű még azoknak is lapot rendelni, akik az év többi részében azt nem szokták tenni, mert olvasnak ott és azt, hol a mit — utón, fürdőben — elő találnak. Célszerű annál inkább, mert a rendes előfizetők több oly kedvezményben is részesülnek, amit más újságolvasó el nem érhet. Áll ez különösen a Pesti Hírlapról, mely rendkívüli kedvez ményben részelteti rendes előfizetőit. Teljes nagy képes naptárt küld egészen ingyen — bérmentve, minden ráfizetés nélkül — minden előfizetőjének, még a hónapos előfizetőket sem véve ki. Oly naptárt, mely tartalmánál, bőségénél, képei sokaságánál és hasznos közleményei nagy számánál fogva igazán vetélytárs nélkül áll ma a naptárirodalom terén. A legelső és legkedveltebb tárcaíróktól hoz e naptár rajzokat, elbeszéléseket, köztük Jókaitól, Mikszáthtól, (amivel ugyancsak nem dicsekedhetik még egy naptár) s a legérdekesebb képekkel tele 30—40 oldal. Magának a Pesti Hírlapnak dicséretére nincs mit mondanunk; elég tudni, hogy a legváltozatosabb és mulattatóbb újságnak van elismerve. Jókai Mórtól rendkívül érdekes történelmi regény közlését kezdte meg legközelebb »A két Trenk8 cím alatt. Az október elején belépő uj előfizetők a kétkötetes regénynek addig megjelenő részét külön lenyomatban kapják meg. Előfizetni minden naptól kezdve lehet (egy hóra 1 ft 20 krral, két hóra 2 ít 40 krral, negyed évre 3 ft 50 krral). Természetesen a most belépő uj előfizetők is megkapják -karácsonyra a Pesti Hírlap naptárát. Irodalom. Magyarország politikai és mivelődés története dióhéjban c. könyvet irt larnieiy Tivadar, a sárospataki ev. ref. főiskolának egyik tudós tanára. A 32-ed rétnyi, díszes zseb- kiadású könyvecske, mely Osáky Albinná grófné őnagyméltósá- gának, a magyar irodalom és nemzeti közmivelődés országosan tisztelt, lelkes támogatójának van ajánlva s részéről, saját szavai szerint: »igen jónak és célravezetőnek találva8, — mint olyan, bármely zsebben elférő kis Vademecum, Magyárország történetéről rövid kivonatban és kerekded szerkezetben lehető legrövidebb, könnyen átlátható és összefüggő általános képet nyújtván, úgy azoknak, kik Magyarország történetében teljesen idegenek, valamint azoknak, kik azt egy vagy más okból már elfelejtették, rövidsége, kerekdedsége és mégis kellő ismereti tartalmánál fogva melegen ajánlható. A csinos könyvecske ára fűzve: 1 ft. Az előfizetések, legkésőbb folyó évi október közepéig, póstautalványnyal a szerző címére Sárospatakra küldendők. Az Ország Világ, a legelterjedtebb s Benedek Elek által kitünően szerkesztett szépirodalmi lap 37—38-ik száma, mint önálló füzet is megjelent. A kiváló és gazdag tartalom mellett díszes kiállítása és olcsósága teszi mindenek felett ajánlhatóvá e lapot. Előfizetése egész évre 8 ft, félévre 4 ft, negyedévre 2 ft. Egyes szám ára 16 kr., kettősé 30 kr. (Szerkesztőség es kiadóhivatal: Budapest, Erzsébet-körut 12.) Kossntll-emlék címmel Olalr Vilmos hírlapíró emlékkönyvet adott ki, mely 18 képpel illusztrálva behatóan ismerteti Kossuth életét és szereplését a szabadságharcban. Az emlékkönyv igen díszes kiállításban, gyönyörű cimképpel jelent meg, mely Heisler J. budapesti könyvnyomtató intézetében készült. Az emlékkönyv háromféle kiadásban kapható : I ftos, 50 kros és 30 kros népies kiadásban s mint Kossuth-ünnepi emlék, kiválóan ajánlható. Megrendelhető Clair Vilmos hírlapíró címén, Budapest, Üllői-ut 22. sz. alatt. Bodnár István, a »Tolna-vármegye« politikai hetilap főmunkatársa, kit lapunkba irt cikkelyeiből s hangulatos verseiből egyaránt kedvelnek t. olvasóink, Tiszavirágok cim alatt szándékozik kiadni vers-köfetét, melyre példányonkiut I ttjával minél több előfizetést kér. A kötethez Ritkay László, a »Felhő Klári« szerzője irt előszót, s október hó végén kerül ki a sajtó alól. Tiz példány után egy tiszteletpéldánynyal szolgál a szerző s arra kéri itteni jő ismerőseit, hogy a gyűjtő-iveket hozzá október 15-ig beküldeni szíveskedjenek. »A vér« regény egy kötetben irta Benlozkyné Bajza Lenke. Ara csinosan bekötve 50 kr. A jeles Írónő e legújabb müve egyesíti magában mindazokat az előkelő tulajdonságokat, melyek Beniczkinét a magyar olvasó-közönség kedveltjévé tefték. A kiválóan érdekes meseszövés és a bonyodalom ennek a regénynek is számos bámulót és hü olvasót fognak szerezni. »A vér8 az ^Egyetemes Regénytár8 hetedik évfolyamának 18., vagyis befejező kötele. A VIII. évfolyamot Ohnet-nak legújabb regénye »Nimród és társai« fogja megnyitni. Az Egyetemes regénytárra elő is lehet fizetni évi kilenc forintjával 18 kötetre, vagy öt ftjával 10 kötetre, de az egyes müvek külön is megkaphatók Singer és Wolfner kiadócégnél, valamint minden hazai könyvkereskedésben. Egy-egy kötet ára csinos piros vászonkötésben 50 krajcár. A ,Vasárnapi Újság8 szeptember 18-iki száma, Kossuth Lajos go-ik születésnap/ ünnepe alkalmából külön képmellék- leiűl Kossuth nagy ivrét alakú s művészi kivitelű legújabb arcképével s a szövegbe nyomott 1-t képpel jelent meg, a melyek nagy részt szintén Kossuthra vonatkoznak; e szám tartalma a kővetkező: .Kossuth Lajos kilencvenedik születésnapja.8 (Arcképpel.) Baráth Ferenctől. — »Kossuth Angliában: 1. Lord Russel és lord Palmerston levelei. (Lord Russel közelebb megjelent életirásából.) 2. Mc. Carthy történeti müvének Kossuthról szóló szakasza.* — .Tálya és a tályai ev. templom.« Hajász Pál tályai ev. lelkésztől. (Képpel Cserna Károlytól.) — »Kossuth Lajos szülőháza Monokon.« (Képpel Cserna Károlytól). .Kossuth születéséről.8 A .Vasárnapi Újság8 által összegyűjtött adatok.) — .Emlékezések Kossuthról.* — »Kossuth arcképei.8 (Több arcképpel, köztük Irányi Dániel birtokában levő amerikai kép után készült, még kiadatlan arcképpel, és Kiss György uj szobormüvének képével.« — .Kossuth Lajos lakása Turinban.. (Képekkel.) — .Kossuth dolgozószobája Turinban.« — .Részlet a Via del Mille utcából, ahol Kossuth lakik.. — .Kossuth Lajos édesanyja.8 (Egykori olajfestmény után.) Hegyesi Mártontól. — .Kossuth ünneplése.« — .Dzierzon.« (Arcképpel.) — .A méhészeti kiállításból.8 —- .Tamássy József.* (Arcképpel.) — Irodalom és művészet. Közintézetek és egyesületek. Mi újság. Egyveleg. Sakkjáték. Képtalány stb. rendes rovatok. .A Vasárnapi Újság« előfizetése negyedévre 2 ft, a »Politikai Ujdonságok*-kal együtt 3 ft.— Ugyancsak Kossuthnak a Vasárnapi Újság mellékleteként megjelent uj nagy alakú arcképe, külön is megjelent, s a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest, egyetem-utca 4, sz.) 1 ftért megrendelhető. Mikszáth Kálmán összegyűjtött munkáibál Révai testvérek (Budapesten, IV. váci-utca 1.) most küldték meg nekünk a 34—36 füzeteket. A Vli-ik kötet vége és a VÍII-ik kötet első füzete. Ha utána teszszük, hogy a Két koldusdiák befejezésén kívül még A mi a lelket megmérgezi cimü teljes elbeszélést és a Club és folyosó cimü karcolatok izleltetését is e füzetekben kapjuk, — a tartalomnak további birálgatása és részletezése talán már feleslegessé is válik. Igazi csevegő hang, mely a kedély világából eredve, kedélyeinkhez szól, igazi, hamisítatlan humor, mely raegett a finom satira rejlik
