Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-09-25 / 39. szám
szerekben segítséget igényelnének az ilyen családok, azt a vármegyénk áldozatrakész főurai és tehetősebbjei megadnák. Ily vállvetett munka mellett egy évtized alatt be lenne fejezve a vármegye megmagyarositása, különben pedig évtizedek munkája kell hozzá. Most mig időnk van rá, most a békés fejlődés napjaiban kell követnünk azt az utat, melyet a lángész prófétai ihletéssel kijelölt számunkra : erősítsük, fejleszszük a nemzetet és közértelmességet. Ne engedjük a nemzeti erő szétforgácsolását, mert ez a nemzet erőtlenedésére vezet; a magyarság bármely polcon emelkedjék fel, vagy szálljon le egymáshoz, csak együtt legyen ; tartson össze a nemzet s ne legyen közönyös sorsa iránt. <§yulai Sándor Vármegyei ügyök. A vármegyei közegészségügyi bizottság f. hó 27-én d. e. 9-kor, Andrdssy Sándor gf. dr. elnöklete mellett ülésezik. Az ülésnek egyik tárgyát fogja képezni a bizottsági jegyzó választás. Az állandó választmány f. hó 26-án, d. e. 9. órakor ülést tart. Hivatalvizsgálat. Főispán Öméltósága, titkárától kisérve, a múlt kedden váratlanul N.-Mihályba érkezett az ottani járási szolgabirói hivatal megvizsgálása végett, Öméltósága evvel az alkalommal kiterjesztette figyelmét a törvényhatósági útadó befizetése érdekében tett hatósági intézkedések számonkérésére is és megfelelő módon gondoskodott, hogy az igen tetemes hátrálékok a lehető legrövidebb idő alatt befolyjanak a vármegye közúti pénztárába. Hírek a nagyvilágból. Sándor, szerb király, országában tett körútjáról székvárosába, Belgrádba, visszaérkezett. Kőrútjában a nép mindenütt lelkes tüntetésekkel fogadta. Az ország kormányzói evvel a ténynyel is akarják tanúsítani a világ előtt, hogy nem igaz az a híresztelés, mintha Szerbiában forradalom kitöréstói lehetne tartani. Varsóban megint igen sok letartóztatás történt, minthogy a rendőrség összeesküvést fedezett fel, mely a cár ellen irányult. Hátsó-Indiában a fráncia lobogó ellen fellázadt dahomeiek és Dodds ezredes tábora közt igen véres összeütközés volt. A felkelők, hir szerint, 1500 emberéletet vesztettek.® A fránciák f. hó 22 én nagy nemzeti ünnepet ültek, a köztársasági kormány-iorma létesítésének 100-ik évét; 1792. szept. 22-én kiáltotta vígjátékot rendeztek volna a nászünnep emeléséhez. Csaknem ujjongtam örömemben, hogy a természet e vad játékát láthattam; de azt hiszem, hogy az e vonalon rendesen közlekedő hajók utasai nem voltak velem egy véleményen, mert hala- ványan, elfanyarodott ábrázattal vánszorogtak ki a hajókról, annak örülve meg, hogy szilárd talajt éreznek a lábaik alatt. Midőn a tenger leveti haragos zöld színét s nem sáppadoz a hegyi források szennyes árnyától, hanem felölti szelíd kék ruháját és csöndesen lebegnek rajta a vitorlás csolnakok, mint kiterjesztett szárnyú fehér galambok : ilyenkor nekünk is kedvünk kerekedik bárkába ülni s átevezni Vég- Fára. Ez a sziget úgy terül el Crkvenica előtt, mint egy óriási polip kinyújtott karjaival, melyek közt számos kis öböl csillog. Másfél órai csolna- kozás után egy ilyen kis öblöcskében kikötöttünk s tiz percnyi kapaszkodás után a rudinai cseppkőbarlang torkolatához értünk. Útközben isztriai öreg vizhordó asszonynyal találkoztunk, ki hallva, hogy a barlangba akarunk menni, szörnyen elcsodálkozott bátorságunkon. Ó, úgymond, hatvan esztendeje jár erre, de még közel sem mert ahhoz menni. Mivel pap volt a vezetőnk, szentül hitte, hogy valami ördögűző járatban vagyunk s nagyban ve tette utánunk a keresztet, az égiek oltalmába ajánlva bennünket. És bizony később hálásan is gondoltunk reá ezért, midőn a lejtős, sikamlós, senkitől nem gondozott utakon mászkáltunk. A nagyobb szakadékokat egy-egy szál nyirkos, félig korhadt deszka kapcsolja össze, mit hihetőleg valamely ide tévedt természetbarát helyezett el. Midőn kéz és lábtörés kockáztatásával csúszkáltunk rajtok, eszembe jutott az a vaskos közmondás, hogyha bizonyos állatnak jó dolga van, jégre megy. A barlang elég tágas, érdekes képződményekkel; de iszappal ellepve, azért nem is nevezhető szépnek, Négy fülkénél tovább nem lehet menni, mert ki a nemzet-gyűlés a köztársaságot, mely rövid életű volt; 1848. febr. 24-én vette kezdetét a második éra, mely 1851. dec. 2-án ismét helyet engedett a második császárságnak; végre 1870. évi szept. 4-én a szedáni csatavesztésből kelt életre a harmadik köztársaság, melyet ma országszerte határtalan nagy lelkesedéssel ünnepelnek a fránciák. Hírek az országból. Ófelsége a király és Erzsébet királyné f. hó 21-én hosszabb tartózkodásra Gödöllőre érkeztek. Kossuth Lajos születésének kilencvenedik évfordulóját, szept. 19-ét, vallás-és pártkülömbségre való tekintet nélkül mindenütt kegyeletes örömmel ünnepelték meg. A magyar államkincstár 30.521,959 frtnyi tényleges fölösleggel zárta le tavalyi számadásait. Reiszig Ede dr., Békés-vármegye főispánja, kereskedelemügyi minstériumba államtitkárrá neveztetett ki. Az uj államtitkár most negyvennégy éves. A kolera rohamosan közeledik felénk. Jelenlétét kétségtelenül tapasztalták e héten Krakó egyik külső városában, Podgorzé-ban, hol először is egy Amerikából Hamburgon át haza érkezett asszony esett kolerába. Színház. S.-A.-Ujhelyben tegnap kezdte meg működését az őszi’szezon alkalmával Halmay nak télére szervezett társulata a kedves zenéjü, kacagtató me- séjü, de nálunk már igen is ösmert Madarász szál. Lapunk az előadás kezdete előtt már megjelenvén, a darabról, illetve annak lefolyásáról még most kritikát nem írhatunk. Majd jövőre. Most csak jóakaratu figyelmeztetésül egykét szót a színigazgatónak és a színészeknek. Színházlátogató közönségünk, mely éppen Halmay-va\ szemben mindenha szívesen hozott áldozatot, elvárja és megkivánja, hogy ne elcsépelt operetteknek fantazmagórás bohózatoknak, férc- népszinmüveknek, egyszóval : silány daraboknak szinrehozásával tegye próbára türelmét; ne is kerüljön, mint a múltban, egy és ugyanazon darab többször egymásután, egy szezonban színre; ne is lássa a korhű jelmezeket és díszleteket majd eme majd ama darabban disztelenkedni. Közönségünk esztétikai ízlése sokkal fejletebb e tekintetben is, semhogy reszensult nem szülne benne a visszás eljárás. Volt alkalmunk nem egyszer hangoztatni, de úgy tapasztaltuk szavunk a pusztában kiáltó szava volt, hogy, mert a színigazgató és a közönség kölcsönös viszonyban állanak egymással, jogos kívánalmai lehetnek és vannak is mindkét félnek. E kívánalmak kielégítése, és pedig alapos kielégítése, hozza aztán magával azt, hogy mindkét fél teljesen megelégedett lesz. Sapienti sat 1 A játszók javarésze ismerősünk. Ami jót a múltban ismerni tanultunk bennük, azért ma is beljebb minden segédeszköz megtagadja a szolgálatot ; pedig az üreg még tágasnak és mélynek látszott a fáklya fényénél. Különben az egész sziget, melynek hossza harminc, szélessége pedig húsz kilométer, sok érdekeset rejt magában, azonfelül • tizennyolcezer embert táplál, a kik jobban élnek, mint a partlakók általában. Pedig Crkvenicdról kopár szirtnek látszik az egész sziget. De a túl oldalon sok a termő föld s a nép inkább azt miveli, semmint a halászatot, melyben járatlanok. Csúfolják is őket a partlakók, azt mondva róluk, hogy nekik a skomber-hal egy-egy budoliba kerül. így csúfolják itt a férfiakat, budolinak nevezett bő bugyogójuk ról. A szigeten az asszonyok is megtartották eredeti viseletűket: a rövid, de széles fekete szoknyát, a hasonló szinü kötőt és dolmányfélét. Homlokuk és álluk, valamint fejük búbja, sötét-sárga sállal van körülkerítve úgy, hogy a rojtos végek a konty felett fityegnek; e felé jön a nehéz tiroli- forma fekete nemez kalap. Lábukon hatalmas, kivágott fekete cipő kétujjnyi széles zöldszalaggal körülszegve, s abból a fehér vagy fekete harisnyába húzott hosszú sovány lábszár úgy áll ki, mint egy árbocrud. Festőinek nem lehet nevezni ezt a viseletét. Nőknél a fekete ruha általános a Quarneron. A hagyomány szerint az utolsó Frangepán kivégeztetésével vette eredetét, mert akkor megfogadták volna a nők, hogy örökké fogják gyászolni ezt a jótékony oligarkát, ki az egész vidéken ural kodott. E fogadalomból később megszokás lett, annyira, hogy most már a fiatal leány is óvakodik a rikitó szinektől, mert abban hivalkodónak, ledérnek tartanák. Érdekes Veglidban az aratás. Nálunk gyom- lálásnak neveznék, mert szálanként húzzák ki a búzát gyökerestől s keresztek helyett kis bokrétákba kötik. A crkvenicai, mert soknak van Végj lelkesedünk; ma épp oly örömmel látjuk őket viszont, mint aminö fájdalommal nélkülöztük őket egy ideig. De ne éljenek vissza e szinpátiánkkal, ne ragadtassák magukat a világot jelentő deszká kon kedélyeskedésekre egymás között. Mi részünkről Ígérjük, hogy méltányos bírák leszünk. Pártatlanok a nagy közönségtől és a játszóktól. Toliunkat csak az igazság fogja vezetni. Mi a legjobbat hiszszük és reméljük, hogy nem is csalódunk. Úgy legyen 1 IKTÓpéKülöofélék. (Személyi hírek.) József Ágost főherceg őfensége Mármarosból, hol pár napot vadászattal töltött, visszautaztában f. hó 20-án reggel 7 órakor érintette városunkat is. — Oberschdll Adolf, a kassai kir. tábla elnöke, a kir. törvényszék működésének s ügyrendjének megvizsgálása végett f. hó 18-án városunkba érkezett. Tudósítónk irja: A táblai elnök Öméltósága előtt a s.-a.-újhelyi ügyvédők küldöttsége, melyet Ambrözy Nándor kamarai al- elnök vezetett, f. hó 22 én tisztelgett. Öméltósága a tisztelgők szónokának üdvözletére nagyon nyájasan válaszolt, kiemelvén, hogy az igazság és jogszolgáltatás felé haladó útjukon bíráknak és ügyvédüknek mindig karöltve kell haladniok. A tisztelgés során, mely egy negyed óráig tartott, Öméltósága a küldöttség tagjaival barátságosan társalgóit, végül pedig arra kérte őket, hogy üdvözletét adják tudtára küldőiknek is. Öméltósága tiszteletére az ügyvédöi kar tegnap este a Magyar Király szálló étkező termében gazdag banketet is rendezett. — Kocsis János dr., okleveles tanár, Budapestről a s. a.-ujhelyi k. r. főgimnáziumhoz a természetrajz tanárává neveztetett ki. Most már a tanári kar létszáma teljes. — A középkereskedelmi és polgári iskolához igazgatóul Homonnára Szombathelyről Szavcsuk Józsefet helyezte át a vall. és közokt.-ügyi minhter. (Az időjárásról) kevés jót mondhatunk. Rósz benne, hogy a szokatlan nagy íorróság még egyre tart. Ma egy hete délben 27 R. fokot mutatott a hőmérő, délután 2 órakor rohamosan kezdett ha- nyatlani a rekkenő hő ereje s úgyszólván varázslatra hatalmas szél kerekedett, nyomában boru- lat, villámlás és dörgés közt estefelé megérkezett a zuhogó eső is, mely kisebb-nagyobb szüneteket tartva, jól megáztatta a földet. Azt hittük, hogy »hivatalosan« is beköszöntött az ősz, de már másnap s azóta minden múló nappal jobban és jobban kiábrándultunk s kénytelenek vagyunk bevallani, hogy a nyár az ö szenvedhetetlen szárazságával és forróságával még egyre tart. (Egészségügyi óvóintézkedések.) Buzinkay Gyula közegészségügyi orsz. felügyelő, Chyzer Kornél dr. vm főorvos, Szepessy Arnold dr. városi orvos és Schmidt Lajos rendőrtanácsos kíséretében, Uj- hely város utcáit és közhelyeit köztisztasági és közegészségügyi tekintetből ma egy hete szemlélte meg. Amint értesülünk, határozott kifejezést adott annak, hogy Ujhelyben, a köztisztasági viszonyokat illetőleg, a pár év előtt talált állapotokhoz mérten általában haladás konstatálható. Elismerését fejezte ki lián földje, csolnakra rakja a bokrétácskákat s úgy szállítja a partra, honnan a nők hátukon cipelik lakásukra. Ok is elmondhatják, mint az egyszeri vidéki nemes, ki valami tisztelgés alkalmával a termés felől kérdezősködő királynak azt válaszolta, díszes ruhájának árát értve alatta, »Felség!, az egész évi termés rajtam van.« Az asszonyok ugya ■ nis itt nehéz teherhordáshoz lévén szokva, nagy részük egyszerre íelnyalábolja az egész termést. A csómocskáról aztán baltával lecsapják a gyökeret, a mit alomnak használnak fel a teheneket pótló juhok és kecskék alá. Azután fával kitilolják. Akár kézzel is ki szemelhetnék, bizony meggyőznék. Mivel a népélet némely sajátosságán kívül egyéb benyomást Crkvenicáröl, ez uj tengeri fürdőből nem igen vihetünk magunkkal : gyakran teszünk kellemes kirándulásokat. Hisz előttünk a hajó s az egész Quarnero. Az áthajózás innen Fiúméba két órába és csak harminc krajcárba kerül. Majd minden vendég többször meg is teszi ezt az utat, mert Fiú mét méltó sokszor megnézni. Már a megérkezés is a szép tágas kikötőbe kellemes benyomást tesz. Nagy és kicsiny gőzöseivel és vitorlás hajóival, olyan, mintha egy lengő palotákból és házakból álló városrész volna: a sok ember mint a méhraj zeng, zug, bong benne. A sürgő-forgó matrózok hadarásába belevegyül a rakodópartok munkásainak lármája. Ennek a bábeli nyelvzavarnak hallatára elmondhatjuk mi is ez uj »magyar« területen, a mit Tóti Dorka mond »A peleskei nótárius«-ban a régi Magyarországra, hogy »laknak itt mindenféle népek, még magyarok is, beszélnek mindenféle nyelven, még magyarul is.« Mert a magyar elem bizony elenyésző kis számot képez itt. A ki máshol még nem látott tengert és kikötőt, nem könnyen bir megválni ettől az eleven képtől és sorra járja a régi és uj mólokat, a hulFolytatás a mellékleten
