Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-14 / 33. szám

kát, kiknek én még nevüket sem hallottam, hiába emlegettem Iheringet és Saiignyt, Triboniánust, Kujáciuszt és egyébb jogtudósokat, hiába hivat­koztam az Egyetemi Lapok-b&n kifejtett irodalmi működésemre, el kellett ösmernem a blamázst, melyet műveltség dolgában egy gyermekarcú, vidéki lány előtt kellett szenvednem. De talán épen ez a blamázs okozta, hogy más szemmel kezdtem a kis szomszédnőmre tekinteni. Eleinte azt akartam, hogy én imponáljak neki, s most ő kezdett nekem imponálni. De a vereség érzetébe bizonyos gyönyör vegyük és élvezettel tűrtem az engem érő nyelvszurások seregét. S mikor végre a vereség fájdalmának enyhítésére egy vö­rös béke-rózsa került a gomblyukamba, oly tel jessé vált megelégedettségem, hogy nagyon ne­hezemre esett elhagynom azt a széket, melyre egy óra előtt csakis azért ültem, mert nem volt más üres hely az asztal körül. Mielőtt leültem, üres volt a szék és bizonyos szempontból üres volt a szivem is; de a különbség lényege az volt, hogy amikor fölkeltem, a szék újra megürült, szivem azonban sehogysem akarta visszanyerni régi könnyedségét. (Szivemmel egyidejűleg telt meg a medaillonnak eddigelé üres része is.) Mikor aztán teli szívvel a nyeregbe kapasz­kodtam, valami őrült vágy fogott el, hogy itt az ö színe előtt egy lovashőstettet produkáljak. Vé­gig is húztam szent elkeseredésemben a paripá­mon s csak a szegény pára tisztes korán és fá­radtságán múlt, hogy hősiesen elterüljek 5 előtte a pázsiton. A füstbement hőstett után lassan, döcögve haladtam hazafelé s behunyt szemmel magam elé varázsoltam azt a naiv arcocskát, melynek hatását lelkemben oly mélyen éreztem. Valami uj, előttem eddig ismeretlen érzelem fogott el és dominálta kedélyemet, az a kép, melyet magamban őróla alkottam. Mint hogyha lelkem magasabbra emelkedett volna, mióta megérezte annak a kis lánynak ha­tását, mintha tisztább és Jnemesebb érzelmek la koznának azóta benne és boldogabb volna, mint azelőtt. Materialista voltam és megvetéssel néztem mindent, ami regényes; még a történet világából is ki szerettem volna zárni a szerelmi rajongást és az őrültségnek egyéb nemeit. Nem tudtam föl­fogni azt a lelkesedést, melylyel a szerelem és a nő fogalma iránt viseltetnek az emberiség milliói, s nem tudtam megérteni azt az eszményi emel­kedettséget, melyen erről az érzelemről »holmi bolond poéták« zengenek. És most egyszerre én is beállók azok közé a rajongók közé, én is föl­ismerem azt a magasztosságot, mely egy ifjú és szép nő fogalmában rejlik és az én prózai gon­dolkodásomat is áthatja az a poézis, mely a sze­relem érzetében rejlik. És ezen előttem uj érzelmek zavarából las sankint valami édes összhang fejlődött, a melyről azelőtt fogalmam sem volt s a mely elárasztotta mostan lelkemet. S mig a lovam nyugodt, egy­forma totyogással haladt a jól ösmert utón, én kimondhatatlanul boldognak éreztem magamat abban az ideális átszellemültségben, a melyet az­előtt nem értettem és kinevettem. De bár belvi­lágomból egy kis lányka hatása ki tudta üldözni a materializmus ördögét, kívülem és körülettem mégis csak az ahyagiság maradt az uralkodó és lovam, a bennem lángoló lelkesedés dacára is, prózai gyávasággal megijedt és felugrott valami zajtól. Ez az ugrás fölrázott engem is és vissza­terelt a reális világ körébe. A paripa gyorsabban kezdett ügetni és fejemből lassankint kiröppentek az ábrándos köd utolsó foszlányai. Midőn félóra múlva, a teljes józanság hatá­ráról még egyszer visszapillantottam az elhagyott ideálvilágba : szinte önkénytelenül kezdtem el du- dolgatni a Sekkingeni Trombitás bucsudalát, hogy ,Szép álmom volt De gyorsan múlt.« . .. Eddig tartott az első rózsalevél hatása. Maga az álom gyorsan múlt el, de a levélke még most is kiváló helyet foglal el a medaillon emléktárgyai közt, s ha néha egy-egy órácskát a reminiszcen­ciáknak szentelek, nagyon élénken beszéli el a hozzáfüződő kedves emlékeket. (mi.) GONDOLATOK Halj meg inkább mosolyogva az előtt, kit szeretsz, sem hogy könyes szemmel lásson és tudja, hogy miatta könyezel. * Egy nő igen gyönge, ha szeret, de igen erős ha gyűlöl. * A férfi a kényur, a nő a rab. Ha boldogságunk elmúlt; ha már nincs többé mit remélnünk: megmarad az emlékezet. * A női szív csak akkor tudja, hogy mit bir ki, ha már átélte szenvedéseit. * Az embernek első szerelme úgy megmarad szivében, mint a fiatal fába mélyen bevésett név. Akármilyen nagy fájdalmad és bánatod van, ne mutasd azt senkinek; mert csak az a valódi nemes és erősiziv, mely a saját fájdalmait leküzdi és mást bánatában vigasztal. Anna. UIVAT4LO» rtJÉSZ. 14235. számhoz. Zemplénvármegye alispánjától. A községeknek tudomás végett kiadom. S.-A. Ujhely, 1892. aug. 5-én. az alispán szabadságon: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. A kereskedelemügyi m. kir. ministeriummal egyetértőleg. 36,955/111—8. 1892. Állategészségügyi érteútó. 110. szám. Bulgária. (Házi állatok és állati nyerstermények be-, át- és kivitelére vonatkozó intézkedések.) A cs. és kir. közös külügyministerium f. évi julius hó 7-én 26,330/9. sz. a. kelt értesítése szerint a házi állatok és az állati uyerstermények be-, át- és kivitele tekintetében Bulgáriában életbe­léptetett törvény és az erre vonatkozó végrehajtási rendelet határozmányai lényegileg a következők: A) A törvény intézkedései. 1. §. A házi állatok és ezek nyersterményei csak a következő feltételek mellett vihetők be Bulgáriába : a) ily szállítmányok az illetékes egészségügyi hatóság által kiállított származási igazolványokkal látandók el; b) az álla­tok és állati nyerstermények állatorvos által raeg- vizsgálandók, mely alkalommal megállapítandó, hogy az állatok közül egy sem szenved ragadós betegségben és ilyen betegségről gyanúsnak sem találtatik; továbbá, hogy járványmentes helyről származnak és úgy az állatok, valamint az állati nyerstermények teljesen ép állapotban vannak és igy a közegészségre nem veszélyesek. 2. §. Az ál­latorvosi bizonylatok, valamint a behozatalra kerülő állatok és állati nyerstermények fölülvizsgálata külön e célból szervezett hivataloknál történik, az egyes vámhivatalokon és belépő állomásokon. 3. §. Az 1. §-ban említett származási igazolványokon eltüntetendő, hogy az állatok és állati nyerstermé­nyek származási helye és ennek 30 kilométeres kör- nyülete 40 nap óta, az illető állatfajra nézve, rag­ályos állati betegségtől mentes és hogy azok a helyek is, melyeken keresztül az állatok hajtattak, járványmentesek, Ezen igazolványok francia vagy bolgár fordítással látandók el és az illetékes ható­ság által hitelesítve kell lenniök. 4. §. Az állatok megvizsgálásáért a következő dijak fizetendők; 1 —10 db. nagy állat megvizsgálásáért 2 frc, — 10 dbon felül darabonként 20 cent. 1 —100 db. apró marha megvizsgálásááért dbként 5 cent. nagy állat bőrének megvizsgálásáért dbkint 2 */2 cent. kis állat bőrének megvizsgálásáért dbként 1 cent. Friss hús megvizsgálásáért 25 kgig 50 cent, 25 kgtól—100 kgig kilogrammonként 2 cent, 100 kilogrammon felül kgként 1 cent. Szárított, vagy feldolgozott húsért ezen illeték fele fizetendő. Szarvak, csontok, körmök megvizsgálásáért 100 kg.-ként 15 cent. Hordókba vagy zsákokba, vagy egyébként becso­magolt nyers terményekért csomagonkint 50 cent. Ezen illetékeket a vámhivatalok az esedékes egyéb illetékekkel együtt szedik be. 5. §. A Bulgáriából kivitelre kerülő állatok és állati nyerstermények a határon ismételten állategészségügyi vizsgálat alá vétetnek, föltéve, hogy ezt az illető állam, melynek e tekintetben Bulgáriával egyezménye van, hatá­rozottan követeli. B) A végrehajtási rendelet intéz­kedései: 1. §, Az állatok és állati nyerstermények megvizsgálását a határszéli állatorvosok végzik. 2. Állatok és állati nyerstermények Bulgáriába, csak az alább felsorolt vámhivatalokon át, vihetők be: a) a romániai határon: 1. Widdin, a widdini-, 2. Kula, a widdini-, 3. Lom, a lomi-, 4. Szisztovo, a szisztovói-, 5. Nikopul, a szisztovói-, 6. Rakova, a wratsai-, 7. Ruszcsuk, a ruszcsuki-, 8. Tutra- kan, a ruszcsuki-, 9. Szilisztria, a szilisztriai-, Csifot Kjvisk, a várnai kerületben, b) A nyu gáti határon: 1. Czaribrod, toni kerületben, 2. Duscsevo-Lladen, toni kerületben. 3. §. A be vitel a határ egyéb pontjain keresztül, csak a belügy- és pénzügyministeriumok különös engedé­lye alapján történhetik. 4. §. Bulgária területére való bebocsájtás előtt, minden állat vagy állati nyerstermény, az említett belépő állomásokon, állat­orvosi megvizsgálás alá vétetik. 5- §• E vizsgálat és a vámkezelés egy időben foganatosítandó. 6. §. Az állatorvosi vizsgálatnak napvilágnál kell tör­ténni. Vasúttal szállított állatok megvizsgálása min­denkor a vasúti kocsin kívül eszközlendő. 7. §. Szarvasmarha-szállítmányok vagy nyerstermények, melyek nincsenek származási igazolványnyal ellátva, vagy amelyek darabszáma az igazolványban fel­tüntetettel nem egyezik, — megvizsgálás nélkül visszautasitandók. Ézen szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha a szállítmány tulajdonosa a mutatkozó eltérés tekintetében, az illetékes egész­ségügyi hatóság által kiállított bizonylattal képes igazolni azt, hogy a különbözet nem valamely ragadós betegség, vagy egyéb gyanús körülmény folytán állott elő. 8. § Oly állatszállítmányok, me­lyekben beteg, vagy ragadós betegséggel való fer­tőzés gyanújában álló állat találtatnék, — kivéve a 10. §-ban felsorolt betegségek eseteit — vissza­utasitandók. 10. §. Ha a határszéli állatorvos az állatszállítmányokon keleti marhavészt, takonykórt vagy ragadós tüdőlobot állapitana meg, az egész szállítmány azonnal oly helyre szállítandó, honnét a járvány elhurcolásának veszélye ki van zárva, s a továbbhurcolás megakadályozása céljából szüksé­ges minden intézkedés megteendő. A mondott be­tegségek valamelyikében betegnek talált állatok azonnal elkülönitendők és kiirtandók, s bőrük és húsuk megsemmisítendő. Ha azonban e betegségek­nek csak gyanúja forogna fenn, az állatok veszteg­zár alá helyezendök. Az ilyen, csak gyanúsnak talált állatok, további eljárás végett, származási helyük hatóságának is átadhatók. 11. §. A 10. §-ban megjelölt okokból kiirtott állatok tulajdonosait kár­talanítás nem illeti meg, ezenfelül a vesztegzárolás, elkülönítés és a szükséges fertőtlenítés költségei is őket terhelik. 12. $. Állati nyerstermények csakis e törvény 3. §-ában előirt származási bizonylatok­kal s csak akkor bocsájtatnak be, ha a vizsgálat alkalmával megállapittatik, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelelők. 13. $, Romlott vágy az egészségre ártalmas fogyasztási célokra szánt nyerstermények elkoboztatnak és elásás utján meg- semmisittetnek. Másféle, nem élvezeti célokra szánt állati nyerstermények, ha azok az egészségre ártal­masoknak találtatnak, szintén elkobzandók, meg­semmisítésük azonban csak az egészségügyi igaz­gatóság hozzájárulásával történhetik. 14. §. Elvezeti célokra szolgáló besózott vagy füstölt állati nyers- termények megvizsgálása, ha azok erősen csoma­golva és ólomzárolva küldetnek, rendeltetési helyükön történik. 15. §. Zárt bádogdobozokban szállított kivonatok, conservek, főzött vagy nem főzött húsárúk vizsgálat alá nem vétetnek; úgy hasonlókép mentesek a vizsgálat alól az utazók által magukkal vitt élelmi cikkek is, föltéve, hogy azok mennyisége a 2 kg.-ot meg nem haladja. 16. §. A szabályszerű vizsgálat megtörténtéről, a határszéli állatorvos a tulajdonosnak egy 50 cent. bélyeggel ellátandó bizonyítványt állít ki, melynek alapján neki a bevitel megengedtetik. 17. §. Az átvitelre szánt állatok és állati nyerstermények ugyanazon eljárás alá kerülnek, mint azok, trelyek az országba bevitetnek. Az átvitel megengedése tekintetében a bulgáriai közegek által kiadott iga­zolványok, az illető állatok és nyersterményeknek az országból való kivitele alkalmával, a kilépő határállo náson az ottani állatorvos vagy a vám­hivatali főnök által ismét visszavétetnek. Bpesten, 1892. évi julius hó 16-án. Földmivelésügyi ni. kir ministerium. 363/92. ebadó. sz. Zemplénvármegye alispánjától, valamennyi községi bírónak a vármegye területén. A vármegye területén kiosztott kutya-bár- cák közül Kis-Rozvágy községben a 6832. és 6940. sorszámú bárca és S.-A -Ujhelyben a 133. sor sz. bárca az illető kutyák nyakáról elveszett, s kellő bejelentés után. a számvevőség által uj bárcákkal, melyek más sorszámokkal bírnak, pótoltattak. Az elveszett bárcák ezennel érvénytelenek­nek nyilváníttatnak. Felhívom a községi bírókat, hogy ha a fent elősorolt bárcák valamelyikét használatban lévő­nek találnák, az illető ebtulajdonostól kobozzák el, s az esetről, a büntető határozatok alkalmazása végett a járási főszolgabírónak azonnal jelentést tegyenek. S.-A.-Ujhely, 1892. augusztus hó 12. alispán szabadságon: Dókus Gyula, főjegyző. 13864. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. Ezen kormányrendelet a járások főszolga, biráinak alkalmazkodás és közzététel céljából kiadatik. S -A.-Ujhely, 1892 jul 30. alispán szabadságon : Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 40515. VI. szám. Valamennyi magyarországi törvényha­tóságnak. A volt földmivelés-ipar és kereskedelem ügyi minister által 1876 évi 2162. sz. a. a ven­déglőkben és korcsmákban használt palackok és poharak megjelölése tárgyában kiadott rendelet kiegészítéséül, úgy is mint pénzügyminister, a következőket rendelem. 1. Az idézett rendelet, valamint a jelen pótrendelet hatálya mindazon helyiségekre kiterjed, melyekben az 1888 évi XXXV. t. c. értelmében kiadott italmérési en­gedély alapján italmérés gyakoroltatik. 2. A boros poharak az idézett alaprendelet 3. $-ában meg­állapított méreteken kívül 0.3 liter mérték szerint is készíthetők akkép, hogy a mérték megjelölésére szolgáló vonás és a pohár széle közt 12 milimé- ternyi szélességű tér maradjon. 3.) Az italmérési jog tulajdonosa a rendőrhahatósággal szemben fele­lős a mértékek helyességéért, miért is, ha hiányos, vagy a fennálló rendelet határozmányainak meg nem felelő palaczkokat és poharakat használ, kihá­gást követ el és a szabályellenes edények elkob zásán felül 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel és az italmérési jog megvonásával is büntetendő. Az

Next

/
Thumbnails
Contents