Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1892-08-14 / 33. szám
kát, kiknek én még nevüket sem hallottam, hiába emlegettem Iheringet és Saiignyt, Triboniánust, Kujáciuszt és egyébb jogtudósokat, hiába hivatkoztam az Egyetemi Lapok-b&n kifejtett irodalmi működésemre, el kellett ösmernem a blamázst, melyet műveltség dolgában egy gyermekarcú, vidéki lány előtt kellett szenvednem. De talán épen ez a blamázs okozta, hogy más szemmel kezdtem a kis szomszédnőmre tekinteni. Eleinte azt akartam, hogy én imponáljak neki, s most ő kezdett nekem imponálni. De a vereség érzetébe bizonyos gyönyör vegyük és élvezettel tűrtem az engem érő nyelvszurások seregét. S mikor végre a vereség fájdalmának enyhítésére egy vörös béke-rózsa került a gomblyukamba, oly tel jessé vált megelégedettségem, hogy nagyon nehezemre esett elhagynom azt a széket, melyre egy óra előtt csakis azért ültem, mert nem volt más üres hely az asztal körül. Mielőtt leültem, üres volt a szék és bizonyos szempontból üres volt a szivem is; de a különbség lényege az volt, hogy amikor fölkeltem, a szék újra megürült, szivem azonban sehogysem akarta visszanyerni régi könnyedségét. (Szivemmel egyidejűleg telt meg a medaillonnak eddigelé üres része is.) Mikor aztán teli szívvel a nyeregbe kapaszkodtam, valami őrült vágy fogott el, hogy itt az ö színe előtt egy lovashőstettet produkáljak. Végig is húztam szent elkeseredésemben a paripámon s csak a szegény pára tisztes korán és fáradtságán múlt, hogy hősiesen elterüljek 5 előtte a pázsiton. A füstbement hőstett után lassan, döcögve haladtam hazafelé s behunyt szemmel magam elé varázsoltam azt a naiv arcocskát, melynek hatását lelkemben oly mélyen éreztem. Valami uj, előttem eddig ismeretlen érzelem fogott el és dominálta kedélyemet, az a kép, melyet magamban őróla alkottam. Mint hogyha lelkem magasabbra emelkedett volna, mióta megérezte annak a kis lánynak hatását, mintha tisztább és Jnemesebb érzelmek la koznának azóta benne és boldogabb volna, mint azelőtt. Materialista voltam és megvetéssel néztem mindent, ami regényes; még a történet világából is ki szerettem volna zárni a szerelmi rajongást és az őrültségnek egyéb nemeit. Nem tudtam fölfogni azt a lelkesedést, melylyel a szerelem és a nő fogalma iránt viseltetnek az emberiség milliói, s nem tudtam megérteni azt az eszményi emelkedettséget, melyen erről az érzelemről »holmi bolond poéták« zengenek. És most egyszerre én is beállók azok közé a rajongók közé, én is fölismerem azt a magasztosságot, mely egy ifjú és szép nő fogalmában rejlik és az én prózai gondolkodásomat is áthatja az a poézis, mely a szerelem érzetében rejlik. És ezen előttem uj érzelmek zavarából las sankint valami édes összhang fejlődött, a melyről azelőtt fogalmam sem volt s a mely elárasztotta mostan lelkemet. S mig a lovam nyugodt, egyforma totyogással haladt a jól ösmert utón, én kimondhatatlanul boldognak éreztem magamat abban az ideális átszellemültségben, a melyet azelőtt nem értettem és kinevettem. De bár belvilágomból egy kis lányka hatása ki tudta üldözni a materializmus ördögét, kívülem és körülettem mégis csak az ahyagiság maradt az uralkodó és lovam, a bennem lángoló lelkesedés dacára is, prózai gyávasággal megijedt és felugrott valami zajtól. Ez az ugrás fölrázott engem is és visszaterelt a reális világ körébe. A paripa gyorsabban kezdett ügetni és fejemből lassankint kiröppentek az ábrándos köd utolsó foszlányai. Midőn félóra múlva, a teljes józanság határáról még egyszer visszapillantottam az elhagyott ideálvilágba : szinte önkénytelenül kezdtem el du- dolgatni a Sekkingeni Trombitás bucsudalát, hogy ,Szép álmom volt De gyorsan múlt.« . .. Eddig tartott az első rózsalevél hatása. Maga az álom gyorsan múlt el, de a levélke még most is kiváló helyet foglal el a medaillon emléktárgyai közt, s ha néha egy-egy órácskát a reminiszcenciáknak szentelek, nagyon élénken beszéli el a hozzáfüződő kedves emlékeket. (mi.) GONDOLATOK Halj meg inkább mosolyogva az előtt, kit szeretsz, sem hogy könyes szemmel lásson és tudja, hogy miatta könyezel. * Egy nő igen gyönge, ha szeret, de igen erős ha gyűlöl. * A férfi a kényur, a nő a rab. Ha boldogságunk elmúlt; ha már nincs többé mit remélnünk: megmarad az emlékezet. * A női szív csak akkor tudja, hogy mit bir ki, ha már átélte szenvedéseit. * Az embernek első szerelme úgy megmarad szivében, mint a fiatal fába mélyen bevésett név. Akármilyen nagy fájdalmad és bánatod van, ne mutasd azt senkinek; mert csak az a valódi nemes és erősiziv, mely a saját fájdalmait leküzdi és mást bánatában vigasztal. Anna. UIVAT4LO» rtJÉSZ. 14235. számhoz. Zemplénvármegye alispánjától. A községeknek tudomás végett kiadom. S.-A. Ujhely, 1892. aug. 5-én. az alispán szabadságon: Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. A kereskedelemügyi m. kir. ministeriummal egyetértőleg. 36,955/111—8. 1892. Állategészségügyi érteútó. 110. szám. Bulgária. (Házi állatok és állati nyerstermények be-, át- és kivitelére vonatkozó intézkedések.) A cs. és kir. közös külügyministerium f. évi julius hó 7-én 26,330/9. sz. a. kelt értesítése szerint a házi állatok és az állati uyerstermények be-, át- és kivitele tekintetében Bulgáriában életbeléptetett törvény és az erre vonatkozó végrehajtási rendelet határozmányai lényegileg a következők: A) A törvény intézkedései. 1. §. A házi állatok és ezek nyersterményei csak a következő feltételek mellett vihetők be Bulgáriába : a) ily szállítmányok az illetékes egészségügyi hatóság által kiállított származási igazolványokkal látandók el; b) az állatok és állati nyerstermények állatorvos által raeg- vizsgálandók, mely alkalommal megállapítandó, hogy az állatok közül egy sem szenved ragadós betegségben és ilyen betegségről gyanúsnak sem találtatik; továbbá, hogy járványmentes helyről származnak és úgy az állatok, valamint az állati nyerstermények teljesen ép állapotban vannak és igy a közegészségre nem veszélyesek. 2. §. Az állatorvosi bizonylatok, valamint a behozatalra kerülő állatok és állati nyerstermények fölülvizsgálata külön e célból szervezett hivataloknál történik, az egyes vámhivatalokon és belépő állomásokon. 3. §. Az 1. §-ban említett származási igazolványokon eltüntetendő, hogy az állatok és állati nyerstermények származási helye és ennek 30 kilométeres kör- nyülete 40 nap óta, az illető állatfajra nézve, ragályos állati betegségtől mentes és hogy azok a helyek is, melyeken keresztül az állatok hajtattak, járványmentesek, Ezen igazolványok francia vagy bolgár fordítással látandók el és az illetékes hatóság által hitelesítve kell lenniök. 4. §. Az állatok megvizsgálásáért a következő dijak fizetendők; 1 —10 db. nagy állat megvizsgálásáért 2 frc, — 10 dbon felül darabonként 20 cent. 1 —100 db. apró marha megvizsgálásááért dbként 5 cent. nagy állat bőrének megvizsgálásáért dbkint 2 */2 cent. kis állat bőrének megvizsgálásáért dbként 1 cent. Friss hús megvizsgálásáért 25 kgig 50 cent, 25 kgtól—100 kgig kilogrammonként 2 cent, 100 kilogrammon felül kgként 1 cent. Szárított, vagy feldolgozott húsért ezen illeték fele fizetendő. Szarvak, csontok, körmök megvizsgálásáért 100 kg.-ként 15 cent. Hordókba vagy zsákokba, vagy egyébként becsomagolt nyers terményekért csomagonkint 50 cent. Ezen illetékeket a vámhivatalok az esedékes egyéb illetékekkel együtt szedik be. 5. §. A Bulgáriából kivitelre kerülő állatok és állati nyerstermények a határon ismételten állategészségügyi vizsgálat alá vétetnek, föltéve, hogy ezt az illető állam, melynek e tekintetben Bulgáriával egyezménye van, határozottan követeli. B) A végrehajtási rendelet intézkedései: 1. §, Az állatok és állati nyerstermények megvizsgálását a határszéli állatorvosok végzik. 2. Állatok és állati nyerstermények Bulgáriába, csak az alább felsorolt vámhivatalokon át, vihetők be: a) a romániai határon: 1. Widdin, a widdini-, 2. Kula, a widdini-, 3. Lom, a lomi-, 4. Szisztovo, a szisztovói-, 5. Nikopul, a szisztovói-, 6. Rakova, a wratsai-, 7. Ruszcsuk, a ruszcsuki-, 8. Tutra- kan, a ruszcsuki-, 9. Szilisztria, a szilisztriai-, Csifot Kjvisk, a várnai kerületben, b) A nyu gáti határon: 1. Czaribrod, toni kerületben, 2. Duscsevo-Lladen, toni kerületben. 3. §. A be vitel a határ egyéb pontjain keresztül, csak a belügy- és pénzügyministeriumok különös engedélye alapján történhetik. 4. §. Bulgária területére való bebocsájtás előtt, minden állat vagy állati nyerstermény, az említett belépő állomásokon, állatorvosi megvizsgálás alá vétetik. 5- §• E vizsgálat és a vámkezelés egy időben foganatosítandó. 6. §. Az állatorvosi vizsgálatnak napvilágnál kell történni. Vasúttal szállított állatok megvizsgálása mindenkor a vasúti kocsin kívül eszközlendő. 7. §. Szarvasmarha-szállítmányok vagy nyerstermények, melyek nincsenek származási igazolványnyal ellátva, vagy amelyek darabszáma az igazolványban feltüntetettel nem egyezik, — megvizsgálás nélkül visszautasitandók. Ézen szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha a szállítmány tulajdonosa a mutatkozó eltérés tekintetében, az illetékes egészségügyi hatóság által kiállított bizonylattal képes igazolni azt, hogy a különbözet nem valamely ragadós betegség, vagy egyéb gyanús körülmény folytán állott elő. 8. § Oly állatszállítmányok, melyekben beteg, vagy ragadós betegséggel való fertőzés gyanújában álló állat találtatnék, — kivéve a 10. §-ban felsorolt betegségek eseteit — visszautasitandók. 10. §. Ha a határszéli állatorvos az állatszállítmányokon keleti marhavészt, takonykórt vagy ragadós tüdőlobot állapitana meg, az egész szállítmány azonnal oly helyre szállítandó, honnét a járvány elhurcolásának veszélye ki van zárva, s a továbbhurcolás megakadályozása céljából szükséges minden intézkedés megteendő. A mondott betegségek valamelyikében betegnek talált állatok azonnal elkülönitendők és kiirtandók, s bőrük és húsuk megsemmisítendő. Ha azonban e betegségeknek csak gyanúja forogna fenn, az állatok vesztegzár alá helyezendök. Az ilyen, csak gyanúsnak talált állatok, további eljárás végett, származási helyük hatóságának is átadhatók. 11. §. A 10. §-ban megjelölt okokból kiirtott állatok tulajdonosait kártalanítás nem illeti meg, ezenfelül a vesztegzárolás, elkülönítés és a szükséges fertőtlenítés költségei is őket terhelik. 12. $. Állati nyerstermények csakis e törvény 3. §-ában előirt származási bizonylatokkal s csak akkor bocsájtatnak be, ha a vizsgálat alkalmával megállapittatik, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelelők. 13. $, Romlott vágy az egészségre ártalmas fogyasztási célokra szánt nyerstermények elkoboztatnak és elásás utján meg- semmisittetnek. Másféle, nem élvezeti célokra szánt állati nyerstermények, ha azok az egészségre ártalmasoknak találtatnak, szintén elkobzandók, megsemmisítésük azonban csak az egészségügyi igazgatóság hozzájárulásával történhetik. 14. §. Elvezeti célokra szolgáló besózott vagy füstölt állati nyers- termények megvizsgálása, ha azok erősen csomagolva és ólomzárolva küldetnek, rendeltetési helyükön történik. 15. §. Zárt bádogdobozokban szállított kivonatok, conservek, főzött vagy nem főzött húsárúk vizsgálat alá nem vétetnek; úgy hasonlókép mentesek a vizsgálat alól az utazók által magukkal vitt élelmi cikkek is, föltéve, hogy azok mennyisége a 2 kg.-ot meg nem haladja. 16. §. A szabályszerű vizsgálat megtörténtéről, a határszéli állatorvos a tulajdonosnak egy 50 cent. bélyeggel ellátandó bizonyítványt állít ki, melynek alapján neki a bevitel megengedtetik. 17. §. Az átvitelre szánt állatok és állati nyerstermények ugyanazon eljárás alá kerülnek, mint azok, trelyek az országba bevitetnek. Az átvitel megengedése tekintetében a bulgáriai közegek által kiadott igazolványok, az illető állatok és nyersterményeknek az országból való kivitele alkalmával, a kilépő határállo náson az ottani állatorvos vagy a vámhivatali főnök által ismét visszavétetnek. Bpesten, 1892. évi julius hó 16-án. Földmivelésügyi ni. kir ministerium. 363/92. ebadó. sz. Zemplénvármegye alispánjától, valamennyi községi bírónak a vármegye területén. A vármegye területén kiosztott kutya-bár- cák közül Kis-Rozvágy községben a 6832. és 6940. sorszámú bárca és S.-A -Ujhelyben a 133. sor sz. bárca az illető kutyák nyakáról elveszett, s kellő bejelentés után. a számvevőség által uj bárcákkal, melyek más sorszámokkal bírnak, pótoltattak. Az elveszett bárcák ezennel érvényteleneknek nyilváníttatnak. Felhívom a községi bírókat, hogy ha a fent elősorolt bárcák valamelyikét használatban lévőnek találnák, az illető ebtulajdonostól kobozzák el, s az esetről, a büntető határozatok alkalmazása végett a járási főszolgabírónak azonnal jelentést tegyenek. S.-A.-Ujhely, 1892. augusztus hó 12. alispán szabadságon: Dókus Gyula, főjegyző. 13864. sz. Zemplén-vármegye alispánjától. Ezen kormányrendelet a járások főszolga, biráinak alkalmazkodás és közzététel céljából kiadatik. S -A.-Ujhely, 1892 jul 30. alispán szabadságon : Dókus Gyula, főjegyző. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 40515. VI. szám. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak. A volt földmivelés-ipar és kereskedelem ügyi minister által 1876 évi 2162. sz. a. a vendéglőkben és korcsmákban használt palackok és poharak megjelölése tárgyában kiadott rendelet kiegészítéséül, úgy is mint pénzügyminister, a következőket rendelem. 1. Az idézett rendelet, valamint a jelen pótrendelet hatálya mindazon helyiségekre kiterjed, melyekben az 1888 évi XXXV. t. c. értelmében kiadott italmérési engedély alapján italmérés gyakoroltatik. 2. A boros poharak az idézett alaprendelet 3. $-ában megállapított méreteken kívül 0.3 liter mérték szerint is készíthetők akkép, hogy a mérték megjelölésére szolgáló vonás és a pohár széle közt 12 milimé- ternyi szélességű tér maradjon. 3.) Az italmérési jog tulajdonosa a rendőrhahatósággal szemben felelős a mértékek helyességéért, miért is, ha hiányos, vagy a fennálló rendelet határozmányainak meg nem felelő palaczkokat és poharakat használ, kihágást követ el és a szabályellenes edények elkob zásán felül 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel és az italmérési jog megvonásával is büntetendő. Az
