Zemplén, 1892. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-14 / 33. szám

italmérési jog megvonását az illetékes pénzügyi hatóságok mondják ki. 4. Az első pontban meg állapított büntetéssel fenyitendő az az italmérö is, a ki a gyárosnál vagy üvegkereskedönél hamis jelzéssel ellátandó üvegedényeket (poharakat, palackokat) rendel. Azon gyáros és üvegkereskedő, aki hamis jelzéssel ellátott üvegeket szállít mint bűnrészes büntetendő. 5. A pénzügyi közegek a jövedéki felügyelet gyakorlása alkalmával egyúttal ellenőrzik azt, váljon az italmérési helyiségekben használt üvegmértékek a helyes mértéket mutató jelzéssel vannak-e ellátva s átalábau az 1876 évi 2162 sz. és a jelen pótrendelet határoz- mányainak megfelelnek-e ? Felmerülő áthágás esetében a nevezett pénzügyi közegek tényleirást vesznek fel, a hiányos vagy hamis jelzéssel ellátott üvegedényeket lefoglalják és ez eljárásra hivatott elsőfokú rendőrhatóságot értesítik. 6 Az 1876 évi 2162. szám alatt kelt földmivelés-ipar és kereskedelemügyi ministeri rendeletnek a jelen rendelettel nem ellenkező többi határozmányai, továbbá az italmérésekben használt üvegedények facultativ hitelesíttetését engedélyező 1890 évi 10357 sz- a^att kelt rendeletem intézkeeései továbbra is érintetlenül hagyatnak 7. A jelen rendelet 1892. évi augusztus hó i-én lép hatályba — Budapest 1892 évi julius hó 9-én. Wekerte s. k.

14684. sz- Zemplénvármegye alispánjától.

A járásifőszolgabiráknak, (a n.-mihályi kivételével)

A n.-mihályi főszolgabíró jele ntését körzés s jelentés tétel végett kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1892. aug. 2-án.

alispán szabadságon ;

Dókus Gyula, főjegyző.

Másolat.

2107./ki. 90. Tek intetes alispán ur ! A nagy- ráskai biró jelentése szerint Nagy-Ráska község határában egy 1 napos méncsíkó egérszinüórán széles fehér esik egész a homlokáig, bitangságban találtatott, miután mind ez ideig nem sikerűit gazdáját kinyomozni, ugyan azért van szerencsém ezen állat leírást körözés végett beterjeszteni. N.-Mihály. 1891. jul. 28. Füzesséry s k. főszolgabíró.

14931 SZ./1892. Zemplénvármegye alispánjától A járási 10 főszolgabírónak.

Az erdőőri szakvizsgáknak e f. évi október hó 24-én és az erre következő napokon leendő megtartására vonatkozó hirdetményt közhirrététel végett kiadom.

S.-A-Ujhely, 1862. aug. 5.

alispán szabadságon: Dókus Gyula, főjegyző.

Másolat.

39569. sz./I—4. Hirdetmény a folyó 1892. évben megtartandó erdőöri szakvizsgák ügyében, Az erdőőri szakvizsgák f. év. október 24. és az erre következő napokon Budapesten, Pozsonyban Beszterczebányán, Miskolczon, Kassán, Mármaros Szigeten, Debreczenben, Kolozsvárott, Székelyud varhelyen, Brassóban, Nagy Szebenben, Temesvá rótt, Zomborban, Pécsett és Szombathelyen, a vármegyeházában délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni. -- Felhivatnak mindazok, kik az erdőöri szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítványokkal felszerelt folyamodványaikat a vizsgák székhelyére nézve illetékes kir. erdőfelügyelőhöz nyújtsák be. — Budapest, 1892. julius 5-én. Földmivelésügyi m. kir Ministerium. Bedő sk.

3383/I. sz. A s.-a.-ujhelyi j. főszolgabir áj ától.

M. Jesztreb községben f. év julius hó 28 án egy veres szőrű, előre álló szarvú, riska tehén gaz dátlanul találtatván, befogatott. Igazolt tulajdonosa f. év augusztus hó 31-ik napjáig átveheti; azontúl csak a vételárból felmaradt összegre tarthat igényt.

A gazdátlan jószág elárverezése napjául 1892. évi augusztus hó 31-ének d. e. 10 órája Magyar- Jesztreb községébe kitüzetik.

S.-A.-Ujhely, 1892. aug. 9.

Bart hős főszolgabíró.

3651./I. 3652./I, 892. szám.

A s.-a újhelyi járás fÖszolgab ir áj ától.

Hirdetmények.

Tóth (Kloczik) János s.-a.-újhelyi lakos az 1882. évi junius 20-án nyert 75. számú cselédkönyvét úgyszintén, — Harmann János az 1890. évi ápril 20-án 73. szám alatt nyert cselédkönyvét elvesztette. Ennélfogva felkéretnek az egyes hatóságok s magánosok, hogy megtalálás esetén azt ide juttatni szíveskedjenek.

S.-A.-Ujhely, 1892 augusztus 12.

Urbán Ferenc, t. főszolgabíró.

1432. sz. Zemplén-vármegye kir. tanfelügyelőjétől.

Az állami- és községi iskolák t. elöljáróságának és a tanító urakhoz.

A nagyméltóságu vallás- és közokt. m. kir ministerium megbizásából Kölzel és társa magya.

földrajzi intézete (Budapest)egyKogutovicz Manó ál tál újonnan tervezett » Palesztina« térképet adott ki.

Felhívom azért a t. iskolai előljáróságokar, hogy a vezetésök alatt álló intézetek számára ez, uj beosztású és célszerű térképet mielőbb megszerezni, a netalán meglevő régi kiadásuakat pedig kiküszöbölni törekedjenek.

S. A.-Ujhely, 1892. augusztus 6-án.

Nemes Lajos,

kir. tanácsos, tanfelügyelő.

22237./II. sz- 1892 .Am. kir. pénzügyigazgatóságtól.

Körrendelet.

I.

Valamennyi község és körjegyzőnek Zemplénvármegye területén

1889. évben katonának besorozott, 1891. évben onnan elbocsátott 1865. évben S. A.-Uj helyben született Réz Antal cipészsegéd i lletöségi helyéről ismeretlen helyre távozott.

Ennélfogva haddijai megrovatása céljából meghagyatik, miszerint nevezett tartózkodást helyét területén nyomozza s feltalálása esetén ide f. é. augusztus 3-áig jelentést tegyen.

S.-A. Ujhely, 1892. junius 24.

(P. H.) Becsike Bálint s. k,

kir. pénziigyigazgrtö.

26573 szII.

Zemplénvármegye valamennyi községi Illetőleg körjegyzőjének.

Réz Péter özvegye sz. Kiss Julianna volt s.-pataki lakos dohányjövedéki kihágás miatt elítéltetvén. S.-Patakról ismeretlen helyre költözött.

Utasittatik a cim, hogy nevezett egyénnek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és területén nyomozza és feltalálása esetén ide azonnal tegyen jelentést.

S. A.-Ujhely, 1892. julius 28.

Becske, kir. pénzügyigazgató.

GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ.

Rovatvezető: MÁRTON MIHÁLY.

HIVATALOS RÉSZ.

Felhívás!

a szarvasmarha-tenyésztő gazdaközönséghez.

A zemplénvármegyei gazdasági egyesület a szarvasmarha-tenyésztő gazdaközönség buzdítása és ezáltal az álattenyésztés emelése céljából Ho- monnán folyo évi szeptember hö 6-án és Varanaón ugyanazon hó "j-én d. e. 11 órakor dijjazással egybekötött szarvasmarha kiállítást rendez.

Ezen kiállításban részt vehet minden zem- plénmegyei szarvasmarha-tulajdonos, úgy a saját nevelésű, mint vétel utján szerzett szarvasmarhával.

A nagy- és középbirtokosok által kiállítandó állatok csak disz-oklevelet nyerhetnek és csak azon esetben, ha azok minden tekintetben kifogástalanoknak fognak elismertetni. Bikák is kiállíttathatnak, díszoklevelet nyerhetnek, esetleg megvétetnek.

A kisbirtokosok : papok, tanítók és földmives gazdák által kiállított állatok pénzbeli jutalmat (dijjazást) nyerhetnek akkor is, ha azok csupán viszonylagos becscsel biéóknak táláltatnak és pedig:

I. A saját nevelésű állatok közül jutalmat

nyer :

egy-egy db. tehén : 15, 10 és 5 ftot.

egy egy db. előhasu : 15, 10 és 5 ftot.

egy-egy drb. két éves üsző 10, 7 és 4 ftot.

egy-egy db. egy éves üsző: 10, 7 és 4 ftot.

II. A nem saját nevelésű állatok közül jutalmat nyer:

egy-egy db, tehén: 10, 7 és 4 ftot.

egy-egy db. előhasu : 10, 7 és 4 ftot.

egy-egy db. 2 éves üsző : 7, 5 és 3 ftot.

egy egy db. 1 éves üsző : 7. 5 és 3 ftot.

A mely tehén borjával állittatik ki, az előnyben fog részesülni.

Kelt Velejtén, 1892. julius 18.

elnöki megbízásból:

3~4

Márton Mihály, e. titkár.

35843./II. 92. Földmivelésügyi m. kir. ministérium.

Felhívás.

A földmivelésügyi magyar kir ministérium országos lótenyésztési osztálya részéről ezennel felhivatnak mindazon tenyésztők, kiknek birtokában három és fél évet betöltött, de a nyolcadik évet még meg nem haladt ménló van és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat annak kitüntetésével, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban községben vagy pusztán áll, továbbá az eladási árt is az alólirott osztálynál (50 kros

bélyeggel ellátott beadványban) legkésőbb f. évi augusztus 20-ig jelentsék be.

Az eladandó mének a bejelentések mérve tekintetében létrejött egyezkedés után azonnal megvásároltatni és átvétetni; 165 centiméternél alacsonyabb mének, tekintettel a méntelepekben már meglevő anyagra, vásároltatni nem fognak, kivéve ha az egyed kitűnő minősége a megszerzést kívánatossá teszi. A megvásárolt mének vételára csak 1893. évi január hö első jelében fog azon adóhivatalnál utalványoztatni, melyet az eladó a vásárlás alkalmával kijelölend.

A Királyhágon-tuli megyékből bejelentendő mének, úgy mint tavaly is, az erdélyi gazdasági egyesület által folyó évi augusztus 28. 29. és 30 án rendezendő kiállítás alkalmával, tehát csakis Kolozsvárott, éspedig a lókiállitás első napján fognak szemle alá vétetni, a melyre tájékoztatásul a nevezett egyesület részéről közzéteendő prográmm szolgál and.

Budapesten, 1892. évi julius 5-én.

3—3 Földmivelésügyi m. kir. ministerium.

Hirdetmény.

Gróf Andrássy Sándor velejtei uradalmában a községtől x/4 órai távolságban s vasúthoz közel, van eladó:

500 erdei öl tölgyfahasáb, és 500 „ » botfa

továbbá:

2 db. hasas , berni* tehén, és 2 db. 1 éves »berni« bika.

Az eladó állatok eredete Puszta-Kamut, Békésmegye. Felvilágosítással szolgál az uradalmi tiszttartósági hivatal. 2—3

IEH HIVATALOS RÉS/.

A hazai tőzegtelepek kutatása ügyében.

(Folyt, és vége.)

9. Hány réteget lehet a lápban megkülönböztetni ?

10. Nőnek e a láp felszínén fák és milyenek

11. Milyen növények tenyésznek leginkább a lápon ?

12. Találnak-e a tőzegben fatörzseket vagy fatuskókat f A láp melyik rétegében fordulnak azok elő ? Ha egész törzsek vannak benne, csúcsúkkal egyformán íeküsznek-e ugyanazon táj felé ?

13. Milyen a tőzeg különböző rétegeinek színe?

14. A tőzeg melyik rétege a legjobb? A legalsó, középső vagy a felső ?

15. Van-e a láp legalsó rétegében sajátságos rugalmas, májszinü vagy szürkés barna, gyakran földdel kevert tőzeg ?

16. Mutatkozik-e a tőzeg falainak hasadé kaiban vagy alul erekben, vagy lészkekben fekete, rugalmas, egynemű anyag, a mely nedvesen megaludt vérhez hasonlít és a levegőn fekete, fényes vagy üvegnemü darabokra esik szét ?

17. Előfordulnak-e a lápban homok , agyag-, márga- vagy mészturfarétegek is ?

18. Tud-e valamit mondani a láp vizének változó állásáról nyáron és télen ?

19. Milyen színe van a lápból kifolyó víznek?

20. Élnek-e a láp vizeiben állatok ?

21. Van e a víznek valami sajátságos ize?

22. Előfordul-e a lápban vaskő? Felhasználják-e azt valamire ?

23- Előfordulnak e a lápban még egyéb ásványi anyagok ? Szuroknemüek, vagy sók-e, például keserüsó, vasvitriól ?

24. Milyen altalaj van a tőzeg alatt ? Agyag, homok vagy kő ? Látni-e ott nagyobb köveket, kavicsot ?

25. Találtak-e már a lápban ősrégészeti tárgyakat ?

26. Fólhasználják-e már a tőzeget valamire ? Milyen módon készítik elő a tőzeget felhasználásra ? Áruba bocsátják-e a tőzeget ? Mi az ára ? Van-e ugyanazon lápban drágább, meg olcsóbb tőzeg ?

27. Vannak-e a lápban olyan helyek, melyek már ezelőtt kivágattak, híhasittattak és azóta ismét benőttek ?

28. Van-e lakóhelyének környékén rét, legelő vagy szántóföld, melyről tudva van, hogy ezelőtt láp volt ? Van-e tudomása arról, hogy mi módon alakitották át a lápot termőfölddé ?

29. Van-e tudomása valami mondáról, mely a vidékbeli láphoz van kötve? Ismer-e e vidékről régi följegyzéseket vagy térképeket ? Előfordulnak-e a vidék lakosainak nyelvében a lápra vonatkozó hely- vagy személynevek ?

Ezeken kivü szükség van még próbákra is

A gyűjtött próbák gondosan csomagolandók, faládában olyformán helyezendők, hogy szállítás közben össze ne rázódjanak.

Minden küldemény és irat a Kir. Magyar Természettudományi Társulathoz (Budapest, V., Eötvös-tér 1. sz.) küldendő, a mely a fentirt kérdéseket kívánatra könyvecske alakjában is megküldi azoknak kik, tüzetesebben óhajtanak szives feleleteikkel ez ügyhöz járulni.

A szállítás költségeit a társulat viseli,