Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-02-07 / 6. szám

N.-Géres, K.-Rozvágy, N.-Rozvágy, Ag-Csernő, Bély és K -Dobra községek csoportosításával rend szeresitett, évi 400 ft fizetés, 100 ft lakbér, 200 ft úti átalánynyal, Kir-Helmecz székhelylyel egy­bekötött agárdi körorvosi állomásnak választás utján leendő betöltés e /. évi február hó 15-ének d. e. p órája K. Helmeczre tűzetvén ki, felhivatnak a pályázni szándékozók, hogy megfelő okmányaik­kal felszerelt pályázati kérvényeiket alulírotthoz a választási határnap előtt benyújtani saját érdekük­nek ösmerjék. K-Helmecz, 1892. jan. 20. Bencsik, főszolgabíró. 23387. sz. Zemplén-vármegye alipánjától. Közhírré tétel végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1892. január 5-én. jj alispán h, Horváth h. főjegyző. Máidat. Földmivelésügyi magyar kir. minister 70525. III/8 1891. sz. valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásul vétel és közhírré tétel végett értesí­tem a közönséget, hogy az appelni kir. kormány folyó évi nov. hó 32-án 922 sz. a. kelt értesítése szerint az osztrák-magyar monarchia területérő származó élő sertések Szczakóván keresztül, az osztrák-magyar monarchia területéről származó élő szarvasmarhák pedig Oderberg. Dzisdety és Szczakóván keresztül az ismert eddigi feltételek mellett Tarnovitz város közvágó-hidjára bevihetők. Budapest, 1891, dec 10-én. A minister magbizá- sából Kovácsy s k. 463. sz. Zempténvármegye alispánjától. A 10 járási főszolgabírónak. Köröztetés végett tudatom, hogy Ölbey János nagy-rozvágyi lakosnak 189I. évi decz. hó 20 án egy 1 '/a éves, fennálló szarvú, fehér szőrű, bélyegtelen, illetőleg a balcombon kettős kereszt, ökör tinója elveszett. S.-A. Ujhely, 1892. évi jan. hó 21-én, Matolai Etele, alispán. 440. sz./I. 892. A tokaji járás főszolga bit áfától Radeczki János b.-kisfaludi lakos szekerékez folyó hó i-én a m.-zombori határban az országúton egy szamár-csikó csatlakozott és jelenleg is nála van felügyelet alatt. Tokaj, 1892. évi február hó 5-én. Füzesséry Ödön főszolgabíró. 95./IV. 92 sz. A s.-a.-ujhelyi j. főszolgabirájától. Köröz vény. Viczmándy Ödön s.-a.-ujhelyi lakos tulafdonát képező 1 db. 8 hónapos, szőke szőrű, mangalica fajú, kövér kan malacz a tegnapi napon elveszett. Ennélfogva felhivatnak a községek bírái, hogy azt kellőleg nyomozzák s eredmény esetén ide jelen­tést tegyenek. S.-A.-Ujhely, 1892. február 6. Urbán Ferenc, tb. főszolgabíró. 1698./II. 892. sz. A m. k. pénzügyigazgatóságtól. Körrendelet. Zemplén-vármegye valamennyi községi, Illetőleg kör­jegyzőjének. S.-A.-Ujhely községben 1867. évben született Csernyő Demeter szolga hadköteles innét ismeret­len helyre távozott. Utasitattik a cím, hogy nevezett egyénnek jelenlegi tartózkodási helyét a községben és terü­letén nyomozza és feltalálása esetén ide azonnal tegyen jelentést. S.-A.-Ujhely. 1892. január 29. Kecske, kir. pénzügyigazgató. GAZDASÁGI ÉRTESÍTŐ. Rovatvezető: KOSSUTH JÁNOS dr. Néh. Andrássy Manó gr. emlékezete. (Folyt, és vége.) Különösebben tanulmányozta a vasipar fej­lesztésének módozatait és nem sikertelenül, mert habár édes apja után csak egy vasolvasztót örö­költ, ezen iparágat Gömörben ő annyira fejlesz­tette, hogy halála után 8 vas-olvasztó kedvező üzemben állott. De a vasipar érdekében, mély belátása prak­tikus észleletei alapján, ö már az 1861. évi or­szággyűléshez egy általános figyelmet érdemlő s az akkori körülmények között, a hazai vasiparra nagy fontosságú memorandumot is terjesztett elő. — Mert a vasipar fejlesztésével ő nemcsak önmagá­nak, de Gömör, sőt Szepes, részben Borsod vár­megyéknek is, kiszámíthatatlan hasznára élt. Nevezetesen: az 18701k évben a Szepes- vármegyei Rosteken és vidékén, vasbányák kiak­názása céljából, az osztrák-magyar vaskohó tár­társulatot alapította, amely a Markusfalva-rosteki bánya-vasűtat k'épitette és Osztrauban 2 vasko­hót felállított. A Rima-murányi Concordia-vasgyár-egylet alapításának egyik főtényezője volt, s a salgó-tar- jáni vasfinomitó gyárat ő alapította. Befolyásának, fáradhatatlan tevékenységének és áldozatkészségének tulajdonítható hazánkban a vasipar korszerű fejlesztése; — különösebben áldással emlékezhetik reá Gömör vármegye, mely­nek vasiparát ő teremtette. Sőt az 1873 — 74 ik években, az akkori pénzügyi válság közepette, a gömöri ipar-vasút az ő nagylelkű közreműködésének köszönheti létrejöttét, mely mű által a válság közé jutott ottani vasipar uj lendületet nyert. A borsod-vármegyei Rudabanya telekesi vas érc bányák gazdag ércelő fordulatának feltárását is az ő kutató s nyugtot nem ösmerő lelkének köszönheti. — ö alapította a borsodi vasérc hasznosító bányatársulatot is, amely 16 kméterre terjedő bánya-vasútat építtetett s évenként 20 millió mm. vasércet szállít. Gróf Andrássy Manónak alkotó és építő szellemével a közgazdaság minden ágában talál­kozunk. — Ott látjuk őt a tiszaszabályozási és Felső-Bodrog-szabályozási társulatok működésénél is, amely ármentesitő műveletek létrehozása és fentartársa körül nem csekély tevékenységi kör jutott neki osztályrészül. Habár a milliókat érő ingatlan vagyona feletti intézkedésnek ő volt a vezérlő szelleme; -- habár iparvállalatainak kereskedelmi, sőt üzemi részleteivel is önmaga foglalkozott, erős akarata, de még inkább szellemi ereje képesítették őt arra, hogy több emberbaráti intézménynek ő legyen a lelke, maecenása. Több társulat és vállalatnak, mint pl. a baki műmalom részvény társaságnak és a salgó-tarjáni vasfinomitó társulatnak is ő volt 1 az elnöke, sőt még a rozsnyói lövész egyletnek főlövészmestere. Mindezeken kivül és legfőképen kiemelen- dönek tartom azonban én azon hervadhatatlan és reánk nézve legközvetlenebb érdemét, hogy, amint előbb mondám, ő alkotta meg a zemplén várme­gyei gazdasági egyesületet, — 30 éven át elnöke, lelke, vezére, intéző szelleme volt ő ezen egye­sületnek. Mert habár azon időtől, amióta t. gazdatár­saim bizalma engem emelt az elnöki székbe s elnök-társául méltatott, az egyesület közvetlen vezérletével nem foglalkozott ugyan, de nem volt oly momentumosabb körülmény, amelynek alkal­mából az egyesület működésében tényleg részt nem vett volna, vagy legalább bölcs tanácsaival az egyesület tevékenységét ne istápolta, alkotá­sait, vagy az országos gazdasági érdekek képvi­seleténél irányelveit, jóakaratú bírálatában, esetleg meleg támogatásában ne részesítette volna. Szellemes, kedves nyájasságával meghódí­totta gazdatársainkat; áldozatkész, jóindulatával pedig lekötelezte. Áldozatkészségéről tanúskodnak kiállítása­ink, melyeket mindenkor több száz forintokkal segélyezett. A marha tüdővész kiirtására, — a gazdasági egyesület által a gazdák részére beszer­zett marhák és juhok beszerzési árára a legna­gyobb készséggel áldozatokat hozott. Élére állt, a néhány évvel ezelőtt tartott kiállítás alkalmával, a gazdasági egyesület által kezdeményezett szövetkezés eszméjének. Az intensivebb és a kor színvonalán álló gazdálkodást behozta uradalmaiba. A marha-te­nyésztést praktikus irányban fejlesztette s külö­nösen a tejgazdasággal foglalkozó gazdatársaink e téren tőle sokat tanulhattak. Nála Parnón volt az első tejtelep, melynek vállalkozóját jóakarat­tal, sőt anyagilag is gyámolította, amiért a gyenge kezdeményezés azon szerencsés eredményre jutott, hogy a gazdasági egyesület közreműködésével létrehozott több tejszövetkezet által is gyámolitva, jelenleg az a legkeresettebb és legnevesebb hazai sajtkészitő telepnek mondható. De ő nemcsak a praktikus gazdálkodás terén képez utánzandó példát, de széles tudomá nyos ismeretei, mély belátása, kutató elméje és bölcs Ítéleténél fogva szaktekintély volt ő a pénzügy és különösen a közgazdasági tudomá­nyok terén. A gazdasági egyesületek szövetkezetének közgyűlésein gyakran hallottuk őt. hogy mint egyesületünk képviselője fontos közgazdasági kér­désekben, hatalmas szavát felemelte, és többször találkozhattunk nevével, különösen az Egyetértés napilcup hasábjain, midőn hazánkra nézve fontos, sőt életbevágó közgazdasági kérdéseket alapos bonckés alá vett. Tudományának és tapasztalatainak gazdag tárházát a hazára nézve hasznosítani épen oly nemes feladatai közé sorozta, mint azokkal vár- megyéje gazdasági egyesületének javára lenni. Irántunk való szeretete és bizalma őt a gaz­dasági egyesülettel oly szoros összeköttetésbe hozta, mint a minőben él egy szeretve tisztelt atya gyermekei között. De mi is szeretettel és hálával ragaszkodtunk hozzá és ennek leginkább kifeje­zést adtunk azzal, a midőn 25 éves jubileumát i886-ik évében disz-közgvüléssel megünnepeltük és egy gyönyörű albummal ajándékozta meg őt egyesületünk, a melybe az egyesület tagjainak nagyrésze sajátkezüleg irta nevét hálás tiszte­lete emlékéül. Az 1881 ik évben a rozsnyói kerület orsz. képviselőjéül választatván, ezen állását haláláig megtartotta. 1887-ik évi májns hó 26-án hazafias, sok oldalú érdemei méltánylásául ó cs. és apostoli kir. Felsége valóságos belső titkos tanácsosává nevezte ki. Röviden még megemlitendőnek tartom, hogy Gróf Andrássy Manó özvegyet: Pálfy Gabriella grófnőt, 4 leányt (u, m. Herceg Eszterházynét, Herceg Odeschalkynét, Gróf Karácsonyinét és Gróf Széchenyinét) hagyo't hátra. És maradt egyetlen fia: Géza, kit ő bálványozásának egész hevével szeretett és a kit a gondviselés egy lelkes magyar four nemes érzelmeivel és a ter­mészet minden ékességeivel megáldott azért, hogy atyjának méltó utóda lehessen. Az elmondottak csak rövid vonásokban képezik tisztelve szeretett elnökünk életrajzát, de befejezem talán így is hosszabbra nyújtott sorai­mat ; mert a modottakból is magasan kiemelkedik sorainkból a férfiú, kit tőlünk a kérlelhetlen halál oly váratlanul elragadott. Elmondhatjuk róla, hogy hazafias erények­ben Nagy ! Magyar nemzeti szellemével és mély belá­tásával kimagasló I Szorgalmas, munkásságával gazdagnak és szegénynek egyaránt például szcfgáló föurat vesz­tett benne hazánk, nemzetünk 1 Teremtőjét, jóttevőjét, vezérét gazdasági egyesületünk 1 Hálás tisztelettel emlékezünk reá ! Legyen áldott emlékezete I! ! Viczmándy Ödön. A földmivelési m. kir. földmiveiésügyi minister kör­rendeleté a bortermelő vármegyék közönségének. A múlt év szomorú tapasztalatai meggyőz­hették a szőlőbirtokosokat és a szőlőmivelőket arról, hogy a Peronospora viticola nevű élősdi által okozott szőlőbetegség, ha kifejlődésének az időjárás kedvez, a szőlő termését veszélyeztető, esetleg teljesen megsemmisítő oly általános csapás gyanánt léphet fel, amelynek nemcsak a szüret, hanem a szölővessző is áldozatul esik. Alig lesz már az országban csak egyszerű józan értelemmel biró szőlőbirtokos vagy szőlő- mivelő, aki kételkednék a baj létezésében s aki okulva a múlt évi tapasztalatokon, be ne látná, hogy e baj ellen saját érdekében védekeznie is kell. A védekezés a [szőlőtőke leveleinek réztar- talmu folyadékkal való megpermetezéséből áll. A permetezés évenként rendesen háromszor alkalmazandó, s annak teljesítéséhez : a) A permetező készülék. b) A réztartalmu folyadék szükséges. Folyadékul az ez idő szerint legkönnyebben előállítható úgynevezett bordaux-i keverék hasz­nálható, mely a szükséghez képest erősebb vagy gyengébb réztartalommal készittetik. Egy kataszteri hold eggszeri megpermetezé- séhez szükséges keverék elkészítéséhez 6 90 kgr. rézgálic s ugyanennyi égetett mész kívántatik. A mész helyett a keverék elkészítéséhez 8.60 kgr. szóda is használható. A Vermorel-féle Éclarit nevű, eddig leg­jobbnak ismert permetező készülékkel, szorgal­mas munka mellett egy munkanap alatt átlagban egy kataszteri holdat, sőt ügyes és gyors mun­kások alkalmazásával többet is lehet megperme­tezni, s minthogy a permetezésnek kellő időben, ideje korán megkezdése és rendszeres végrehaj­tása mellett egy-egy permetezési időszakra 12—14 nap áll rendelkezésére, egy permetező készülékkel ugyanennyi, esetleg több holdat lehet kezelni, úgy hogy helyes munka felosztás és idő felhasz­nálás mellett 100 kát. hold kezelésnél öt-hat per­metezővel be lehet érni, A rézgálic kicsinyben vásárolva kilogram- monkint 35—36 krért, a szóda kilogrammonkint 7 krért kapható, a permetező készülék ára pedig darabonkint 24 ft. Készséggel hajlandó vagyok az ország szőlő- birtokosainak a Peronospora viticola elleni véde­kezésben azzal segítségre lenni, hogy a szükséges szerek és készülékek tömeges megrendelésével a védekezési anyagok megszerzését nekik megköny nyitsem s olcsóbbá tegyem. Minthogy azonban a Kisebb szőlőbirtokosok egyenkint a szükséges permetező készüléket talán még ezen az utón sem, vagy csak bajosan szerez­hetnék meg, a kívánt siker csak az esetre bizto­sítható, ha : 1. a védekezési eljárás alkalmazása általá- nosittatik és 2. ha a védekezés akár a közigazgatási szer­vezet kötelékében, akár szabad társulás utján vétetik foganatba. Ezért felhívom a vármegye közönségét, hogy ott, ahol a viszonyok kívánják, vagy az egyéb­ként célszerűnek látszik, a Peronospora elleni vé­dekezésre saját önkormányzatában szabályrende­letet alkosson, vagy ahol ez intézkedés a helyi

Next

/
Thumbnails
Contents