Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-06-12 / 24. szám

derengni kezdett az ég, a mi jó Vilmos barátunk is egyre vigabb és vigabb lett. Az idő megemberelte magát. Pontban kilenckor Mányi rázendítette a ma­gyarnak való igaz nótát, a kigyult lampionok százai mellett. Csak az *Ezeregy éjszakái -ban leirott dolgok hasonlíthatók a látottakhoz. Örömláng mindenütt Öröm a szivekben, szemen és szájon. Ezrekre menő közönség nézte és gyönyörködött a kivilágitásban, mit impozánsabbá s fénylőbbé tett a helylyel-közzel feltűnő bengáli tűz, római gyertya és több ilyen szemnek való Benn, a parkban, hová csak 30 krajcáros belépő-jegyekkel lehetett" jutni, körülbe­lül 100 ember sétált alá s fel. Városunk intelli­genciájának javarésze ott volt, Férfi’ aligá hölgy annál több. Itt adtak találkát, akik a dísz-előadást nézték végig a színházban azoknak, kik oda el nem mentek. Aki a disz-elSadáson nem volt: ne igen bánja. Ez a Várady-féle ünnepi (sic!) darab megpróbálta a türelmét annak a 25—30 embernek, aki ráadta a fejét, hogy végignézze. Rakodczay-tói mi többet vártunk, mert előzetesen jó hire jutott hozzánk. Ezúttal nem írunk a darabról, illetve az előadásról kritikát. Az enyhe, szélcsendes idő kedvezett még a Kopaszkán és a várhegyen kigyult máglyaszerű örömtűznek is, valamint a másodszori kivilágításnak, mit a park­kal szomszédos lakók ma este ismét rendeztek. Ez alkalommal is legszebb volt a három Szent- györgyi lakás és a Tomcsányiék dekorációja A park tündéri látványosságát csak emelte az említett kivilágított és feldíszített lakások szép­sége, s a mi Vilmosunk megelégedetten dörzsölte kezeit idves és szép munkájának sikerültén. Bol­dogítsa öt a tudat, hogy amit tett, azt soká, soká megfogják emlegetni, mert ilyen impozáns látvány nem igen akadt Ujhelyben, s valahányszor ez ün­nepséget emlegetni fogják : vele kapcsolatosan az ő neve is, mint kié az oroszlánrész, említésbe jön. Tíz óra után a közönség oszladozni kezdett, a zene hangjai elnémultak, a lampionok ki lettek oltva; csend borult a tájra, csend, mit a holdvilág ragyogása olyan kedvessé tett. Leültem egy padra. Gondolataim messze, a lefolyt nap jetentőségén, kalandoztak, S amint magam elé néztem s szőttem gondolataimat: mint egy üdítő és éltető fénysugár lépett előtérbe egy alak, egy szellem, egy isten, vagy mit is tudom ? és felém közelgve, rám veté mélységes tüzü fekete szemét, azt a beszédes, okos szemeket és megszó­lal a : Én virrasztók e nemzet fölött! E látomány alakja a Géniusz vala. * A vidékről beérkezett trdósitások igy szólnak : Mádról Írják: A koronázás 25 éves jubile- omát az egyes felekezetek és a népiskolák itt is lelkesen ünnepelték meg. Junius 8-án d. e. kilenc órakor mindegyik vallásfelekezet a maga templo­mában istentiszteletet tartott. Az izraelita temp­lomban, mely nagyon szépen volt feldiszitve, Schwarcz Nátán főrabbi mondott alkalmi beszé­det, szépen fejtegetvén, hogy O felsége iránt való ragaszkodásunk, hódolatunk és jobbágyi hűségünk nem a félelemnek, hanem a jó király iránt érzett őszinte és rendíthetetlen szeretetnek szüleménye. Beszéde végeztével áhitatos imában fohászkodott a Mindenhatóhoz: tartaná meg boldogságban a királyt, a királynét és az uralkodó családot. Az állami népiskola tanítványai, a katolikus és ev. ref. felekezeti iskolák tanítványaival együtt, a ta­nítók és tanítónők vezetése alatt a vendéglő nagy termében ünnepelték meg a koronázás 25-ik év­fordulóját. A karénekekből és szavalmányokból álló tárgysorozat második pontja értelmében Pá- lóczy József ev. ref. lelkész mondott alkalmi beszé­det. Az általánosan elösmert jó szónok hazafias beszédét a termet zsúfolásig megtöltött közönség lelkes és szűnni nem akaró éljenzéssel jutalmazta. A tárgysorozat bevégeztével Zimmermann Zsig- mond mondott a hallgatóság részéről köszönetét a tanítói és tanítónői karnak az ünnepség által nyújtott élvezetért. A délutánra kirándulással egybekötött mulatság tervét elmosta a rósz idő, W. M. * O -Liszkán, Írja levelezőnk, Éljen a király l feliratos nemzeti zászló hirdette a városházáról, hogy eljött a koronázás 25 éves emlékünnepe. A lakosság, őszinte örömének nyilvánításául, jún. 7-én a házak ablakait kivilágította, s dacára a szitáló esőnek, benépesítette a főutcát, sokáig gyönyör­ködvén a kivilágításnak itten szokatlan s a jelen alkalommal igazán szép látványában. Június 8-án hálaadó istentisztelet volt a róm. kát. templomban. * B.-Keresztárban is megünnepelték a koro­názás emlékünnepét. Öröm, lelkes öröm sugárzott az arcokon és ünnepi díszt öltött magára az egész város. F. hó 8-án reggel a ref. egyház hívei Hubay József lelkész magasztos imájával kérték az egek urát, hogy szeretett királyunkat népeinek boldo- gitására még igen sokáig tartsa és éltesse. — A róm. kát. templomban Bret Gyula plébános magas szárnyalású beszédben fejtegette a mai nemzeti ünnep fontosságát. A zsinagógában Weinberger Sámuel, főrabbi, igen szép beszédben remekül tár­ta elő a királynak főnkéit egyéni tulajdonságait, mire a hallgatóság szűnni nem akaró éljen ek kö­zött oszlott szét. W. 11. * Mező Laborczon, a Kárpátok tövében is meg­ünnepelték a koronázás 25. évfordulóját. Már jú­nius 7 én fellobogózták nemzeti zászlókkal a va­súti állomás és az állami iskola épületét ; este pedig az egész község lakossága kivilágította ab­lakait. Gyönyörű látványt nyújtott a vasúti álló más kivilágított épülete Éljen a király felírással, továbbá a Horák íéle emeletes ház, nemkülönben az állami iskola impozáns épülete, melynek két középső ablakában őfelsége a király és királyné arcképe volt látható. Junius 8-án d. e. 9 órakor ünnepies hálaadó istentisztelet volt a görög. kát. templomban, melynek tornyán szintén nemzeti- szinü zászló lengett. Az istentiszteleten az állami iskola növendékei, Kiss István áll. tanító vezetése mellett, egy szép magyar király-himnuszt énekel­tek. D. u. az állami iskolában a tanítótestület gyermek-szinielőadást rendezett, melyre szépszámú közönség gyűlt egybe. Három ifjúsági színmű került színre. Mindenkit meglepett s örömmel töttött el, mily szabatosan s zengzetesen pattog­tatták a kis tanulók a szép magyar nyelvet. Meg­lepő látványt nyújtott a csinosan feldíszített szín­pad hátterében Szt. István birodalmának uj fali­térképe felett a királynak megkoszorúzott nagy arcképe. A tanító és tanítónő iránt, kik minden alkalmat megragadnak és semmi fáradtságot nem kiméinek, hogy a fogékony gyermek- szivekbe itt a felvidéken a hazaszeretet szent érzelmét beplán­tálják, a jelenvoltak szép tanujelét adták elösme- résüknek. * Gálszécsről jelentik tudósítóink, hogy f. hó 6-ikán már korán reggel lobogó díszbe öltöztek a főutcai házak. Mindegyiken lengett egy-két nem­zeti trikolor. Kedden, a nap tiszteletére, az összes harangokat meghúzták, este 8 órakor az ablako­kat kivilágították. A tervezett fáklyás menet, mert szakadó eső volt, elmaradt. A kivilágítást, dacára a rósz időnek és nem törődve a sárral még esteli IO óra után is seregestül élvezte a járó-kelő közön­ség. A Bocskay-tér több száz színes lampion­nal gyögyörüen volt feldiszitve. Szerdán, reggeli 9 órakor, ismét megszólaltak az összes haran­gok és minden templomban, a zsinagógában is, siámosan gyülekeztek egybe a hálát adó isten- tisztelet meghallgatására. A r. kát. templom­ban a járásbíróság, a városi képviselőtestület, a tak. pénztár, a posta és táviró stb. hivatalok személy­zete nagy számban jelent meg s a köznéppel együtt megtöltötte egészen az egyházat. Gay plébános, a kassai püspök pásztorlevelének felolvasása után, nagy misét mondott. Délután a szünetelő iskolák ifjúsága és a nép részére a közeli erdőben mulat­ságnak kellett volna lenni, ami azonban a kedve­zőtlen idő miatt elmaradt, helyette az állami is­kolában volt felolvasás, szavalás- és alkalmi be­szédből álló megemlékezés. — Ugyancsak Gál- szécsből jelentik: Az izraelita hitközség gyönyö­rűen földiszitett és kivilágított templomát jun. 8-án, d. e. 9-kor, • szinte a szorongásig megtöltötte az ünnepet ülő közönség. Az iskolás gyermekek kis lobogókkal kezeikben, ünneplő ruhában párosával érkeztek az iskolából tanítóik kíséretében a tem­plomba. A hálaadó istentisztelet Stern Géza zsol­tár-éneklésével kezdődött, Reinitz Samu rabbi pedig hatásos alkalmi beszédet tartott. A tanítók Bauer Jakab tanító vezérlete alatt a királyért, a király­néért és az uralkodó családért fohászt mondottak, befejezésül Liszauer kántor énekelt alkalmi zsoltá­rokat. Az istentisztelet végeztével d. u. '/a 1 óra­kor a közönség egy része banketre gyülekezett, hol egymást érték a hazafias pohárköszöntők. Az első toasztot a királyért Schwarcz Ignác dr. kör­orvos mondotta, melyet a közönség háromszoros éljennel fogadott. A mulatság esteli 8-ig tartott s avval a közóhajtással végződött, hogy felséges ki­rályunk érje meg a koronázásnak 50-ik évforduló­ját is 1 * Tokajból jelentik, hogy ott a város lakossága a körülményekhez képest fényesen ülte meg az országos király-ünnepet Junius 7 én este a tűz­oltóság, a szakadó eső dacára, nagy néptömeg ki- retében fáklyás zenével vonult végig a városon, élén­ken éljenezve a királyi párt. A főutcán valameny- nyi ablak ki volt világítva és élő virágokkal vagy lampionokkai díszítve. A kereskedők vetélkedtek egymással kirakataik feldíszítésében. Minden ki­rakatban látható volt a királyi pár arcképe)élő vi­rágokkal vagy babérkoszorúval övezve. A város háza, nagy vendéglő és az épülőben levő izr. templom homlokzatán díszes traszparentek is vol­tak ; 8-án reggel a városi képviselőtestület disz ülést tartott, jegyzőkönyvben örökitvén meg a nem­zet élettörténetében oly nevezetes nap emlékezetét Innen a képviselő-testület, egyesülve a hivatalnoki karral, a r. k. templomba ment hálaadó istentisztelet­re. Minden feleketeti templomban volt hálaadás és alkalmi beszéd, melyekhez méltóan sorakozik a nem régen idejött izr. rabbi emelkedett szellemben tartott hazafias beszéde, avval újabb fényes tanu­jelét adván jeles szónoki tehetségének. Este a város intelligenciája banketre gyűlt össze a városi vendéglőben. Az első felköszöntőt Bergler Gyula prépost mondta a királyi párra. * Homonnáról tudatják velünk, hogy a város­nak minden rangú és rendű közönsége, valláskü lőnbség nélkül, hazafias kegyelettel ünnepelte meg a koronázás 25 éves évfordulóját. Junius hó 7-én d. e. 10 órakor a homonnai polgári és középke­reskedelmi iskola tantestülete s tanulóifjúsága rendezett egy lélekemelő iskolai ünnepséget, ha­zafias dalok, alkalmi beszéd, szavalatok mellett ; ugyanezt folytatta d. e. 11 órakor az izr. hitközség elemi iskolája. Mindkét helyen díszes és nagy közön­ség jelent meg. Ugyanaznap estve 8 órakor az első taracklövésre a város minden lakosa tőle kitelhető fénynyel világította ki házát s zeneszóval, éljenzés­sel járta be az utcákat. Junius hó 8-án délelőtt a róm. kát., gör. kát. ev. ref. és az izr. templom­ban a hatóságok, tantestületek, tanulóifjúság és a nagyközönség tömeges részvételével hálaadó istenitiszteletek tartattak alkalmi szónoklatokkal. Isten tiszteletek alatt egész délelőtt a kereskedők boltjai zárva voltak*). Az ugyanazon nap délután­jára tervezett ifjúsági majális és népünnep a nagy esőzés miatt elmaradt; de általános volt a lelke­sedés s ezrek ajkairól hangzott: Éljen a király! — Éljen a haza I Éljen az alkotmány 1 * Sárospatak város is lelkesen ünnepelte meg a király-koronázás 25 éves jubileomát. A főiskolá­ban ugyan nem lehetett külön emlékünnepet tar­tani, mert a tanuló ifjúság ekkor még pünkösdi szünidőn volt; de a városi polgárság teljes részt vett az ország örömében. Kedden este a város ki volt világítva ; különösen szép látványt nyújtott a kollégium nagy épülete ; szerdán d. e. 9 órakor valamennyi felekezet templomában hálaadó isten- tisztelet tartatott. Az állami tanítóképző d. u. 3 órakor hazafias emlékünnepet rendezett, melyen a városi közönség is szép számmal volt jelen. Az ifjúsági énekkar megnyitó éneke után Veres Ferenc tanítóképző s.-tanár tartott felolvasást, méltatva a nagy nap jelentőségét, hódolattal emlékezve meg őfelsége alkotmányos érzületéről s hazánknak e századnegyed alatt tett nagy elhaladásáról. Befeje­zésül az ifj. zenekar játszott egy darabot. * Klrály-Helmeczről írják lapunknak, hogy a koronázás jubileomát az ottani értelmiség s polgár­ság is fényesen ünnepelte meg. Reggel hálaadó istentisztelet tartatott, melyen a helmeczi összes hivatalnokok s tisztviselők megjelentek. Egész napon át taracklövések hirdették az örömünnepet. Estve az egész város ki volt világítva, a város feletti hegyen álló várromon fáklyák gyultak ki, a hegy csúcsáról pedig impozáns máglya-tüz vilá­gított be az éjszakába. Az önkéntes tűzoltók ve­zetése s cigányzene mellett a nemzeti trikolor alatt körmenet tartatott, ezután a városház termében társas vacsorára gyűltek össze, melyen az értelmi­ség s a polgárság legnagyobb része jelen volt, sőt még vidékiek is résztvettek benne. A neveze­tes évforduló jelentőségét az agg Balázsházy József ecsetelte, majd utána Farkas Bertalan szavalta el alkalmi költeményét; szónokoltak még Somogyi Gerő k.-helmeczi- s Lencsés János leleszi plébáno­sok, mindannyian a felséges uralkodópárra s csa­ládjára. A vígan mulató társaság az éjféli órákban oszlott szét. Az ünnep fényét igen emelték a tűz­oltók, kik a tulajdonképeni rendezésnek főtényezői voltak, s akik ily kis városban, mint Kir.-Helmecz, a derék parancsnokság ügyes vezetése mellett, hivatva vannak arra, hogy minden humánus tár­sadalmi mozgalomban élénk részt vegyenek. • Csertészen, vármegyénknek eme legéjszakibb csúcsán is, írja tudósítónk, a koronázás 25. évfordu­lóját lehetőleg ünnepiesen ülték meg, A helybeli gör. kát. lelkész, Sztavrovszky Gyula, még a pün- kösti ünnepek alkalmával a templomi szószékről kihirdeite híveinek, hogy junius 8-án nagyíontos- ságu nemzeti örömünnep lesz Magyarországon, melyet az ország minden polgárának, ki hazáját, ennek alkotmányát és királyát szereti, teljes benső áhítattal meg kell ünnepelnie. Június 7-én este félórai harangzúgás jelezte a másnapi örömnapot ; a községi elöljáróság pedig dobszóval arra szólí­totta fel a lakosságot, hogy a nagy napot valódi ünnepnapnak tekintse s az istentisztelet végeztéig lehetőleg minden munkától tartózkodjék. Junius 8 án azután a falu apraja-nagyja mind ünnepi ru­hába öltözve sietett a gör. kát. templomba, ahol a hívek nagy tömegén kívül a községi elöljáróság, az egyházi tanács és iskolaszék, valamint az isko­lai ifjúság teljes számban résztvettek az ünnepies hálaadó istentiszteleten. A szent-mise végével a a görög egyház rítusa szerint megzendült a nagy hálaadó dicsének (Te Deum), melynek megható dallama alatt a gyülekezet minden tagja égő gyertyát tartott kezében. Ezután következtek a jubiláló apostoli király és királyné ő Felségeik *) A polgári s középkereskedelmi iskola jubiláris ün­nepségéről szóló tudósítás lapunkról lekésett. Szerk. Folytatás a mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents