Zemplén, 1892. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1892-05-08 / 19. szám

játékául (bizonyosan zsúfolt ház előtt) Ne hagyd magad Schlézinger, — pénteken: Csizmadia, mint kisértet, — szombaton : Kis »tolnámé, — vasárnap: d. u. 4-kor: Mátyás Diák, este, Halmay-né juta­lomjátékául (legyen ember hátán, ember!), Illés mester, — hétfőn: Ahol unatkoznak, — kedden, bucsufellépésül: Aesopus. —né. Különfélék. (Kegyes adomány). Őfelsége a király, kabi­net irodája utján, Hodersmarszki Chryzanth felső- jablonkai g. k. lelkész részére 30 ft kegyes ado­mányt küldött. (Személyi hir.) Clair Gyula honvédezredes f. hó 2-án, a helyben állomásozó honvédzászlóalj megvizsgálása céljából, városunkban időzött. (Az ínségesek javára) hozzánk küldött és ál­talunk rendeltetése helyére eljuttatott összegekről megérkeztek a nyugtatok >az árvamegyei inségügyi bizotts. elnökétől.« E nyugtatok szerint átvett a bizottság márc. 29 én 7 ftot, ápr. 5-én 55 ft 64 krt, ápr. 22-én 14 ftot, összesen: 76 ft 64 krt. (Időjárás.) Május elseje 25 fokos meleggel köszöntött be. Érdemes feljegyezni az időjárás krónikájában, hogy a folyó vizek mentén annyi fürdő embert lehetett látni, mint akár csak a leg­forróbb kánikulában. Másnap borongós, hűvös, esős idő következet és ilyen is maradt az egész héten, a mezei gazdák nagy örömére, kik már is a fü kaszáltatásával foglalkoznak. (Városi ügyek.) A képviselőtestületnek múlt hó 27-én tartott közgyűlésében következő figye­lemreméltóbb tárgyak merültek fel : a m. kir. honvédségi laktanyának külső meszeltetését és a lábazati falak helyreállítását a képviselőtestület elrendelte. — A kövezeti-vám- és piaci helypénz- szedési jog együttes bérbeadása tárgyában meg­tartott versenytárgyalásról felvett jegyzőkönyv beterjesztetvén. Die Ignácz abauj-szántói lakos ajánlatát fogadta el, s a szerződés megkötésével a város főbiráját bizta meg. — A Virág-utcának a Rákóczi utcával egyidejűleg leendő rendezését elhatározta. — A Pázsit-utcában Fridrich Antal telkének éjszaknyugati sarkán egy utcai lámpa felállítását elrendelte. — Az ivóvíz kérdésében beadott s múlt számunkban ösmertetett szakértői vélemény tárgyalás alá vétetvén, annak végre­hajthatósága tekintetéből, tanulmányozás és jelen- téstélel végett Schön Vilmos dr., esetleg Hor- nyay Béla dr. elnöklete alatt Becske Bálint, Pfeifer Gyula, Székely Elek, Szőllősi Artur, Szepessi Arnold dr., Ujfalussy Endre és Pataky Miklós képviseleti tagokból álló bizottságot küldte ki. — Kellner Sámuel rendőr-őrmesternek 150 frtos korpótlékát i892-ik évre is folyóvá tette. — Az egyes alapokhoz tartozó földek bérbeadása iránt megtartatott árverést jóváhagyta. — Az ó-kaszinó épület átalakítására vonatkozó költség- vetést az árlejtés megtartása iránt a gazdasági bi­zottságnak kiadta. A zónáidé behozatala tárgyá­ban kelt határozat ellen Székely E'ek által badott fellebezést másodfokú elbírálás végett a törvény- hatósághoz felterjeszteni elrendelte. — Végül, a városi orvosnak március haváról beadott köz­egészségügyi jelentése tudomásul vétetvén, a köz­gyűlés esti 6 órakor véget ért. (Szaporodunk.) A május elsejével életbelép­tetett vasúti uj menetrend következéséül a s.-a.-uj- hely-laborczi és a s.-a.-ujhely-kassai vonalokon mozgó pósta személyzetét városunkba helyezte át a kereskedelmi minister, ami azt jelenti, hogy Uj- hely lakossága újabban hat hivatalnoki családdal szaporodott. (Uj tanárok Patakon) A tiszáninneni ref. egyházkerület f. hó 3—4 én Miskolczon tartott közgyűlésén a sárospataki ref. főiskolánál megüre­sedett tanári állásokat következőleg töltötte be. Megválasztatott a jogbölcsészet és jogtörténet tan­székére Zsindely István dr. jelenlegi s. tanár, a bölcsészeti tanszékre Székely György dr. a nagy­kőrösi ref. főgimnáziumnál a német nyelv tanára, a fizikai és matematikai tanszékre Perjési László nagyrőczei polgári és kereskedelmi iskolai tanár. A két utóbbi tanszékre az egyházkerület a véle ményező tanári kar javaslata ellenére választott. A főiskolai gazdasági választmány elnökévé, vagyis az iskola anyagi ügyeinek vezetőjévé megválasz­tatott Nagy Gusztáv teológiai tanár. Ugyancsak a gyűlésen, az egyházaknak az egyházkerületi tanácsbiróra beadott szavazatai felbontatván, a többséget az egyik tanácsbirói székre Radácsi György teol. tanár, a Sárospataki Lapok érdemes szerkesztője, nyerte meg. (Egy házas pár története.) Sem nem fiatal, mézeshetekben élő, sem nem rendes, békés, hanem veszekedő, korhely, foglalkozásra napszámos há­zaspárról van szó, kik között az mereszd a hajam* féle szcéna, csak cirógatás számba ment. Hanem ennél e napokban nagyobb dolog történt. Leskó György uram, a férj, a zsólyomkai part legeslegtetejébe igazán iecskefészekként rakott kunyhószerü laká­suk küszöbéről feleségét úgy találta letaszítani, hogy csak a mély árok fenekén állott meg. Leg­súlyosabb sérülést a fején szenvedett, úgy hogy a rendőrség eszméletlen állapotban szállíttatta kór­házba. A férjet természetesen letartóztatták. (Bucsu-lakoma). Homonnáról írják lapunknak máj. i-röl keltezve: Városunknak s vidékének általánosan tisztelt s mindenkitől hőn szeretett Muki-bácsi-ját, Hesz János kir. sótárnokot, Homon­náról, ahol maholnap negyven éves közszolgála­tából tizenhét évet töltöct, váratlanul Holicsra (Nyitra-vármegyébe) történt áthelyeztetése alkal­mából ma búcsúztatták el lelkes ovációk közt szerető barátai. A bucsu-lakoma, habár minden előkészület nélkül, sőt rögtönözve jött létre, fénye­sen sikerült. Esteli 7 órakor a Gsentko-féle vendéglő­nek étkezőtermében Haraszthy Miklós járási fő szolgabirónak hívására megjelentek az ünnepelt- nek tisztelő barátjai közül a következők : Cseley Gusztáv, Durcsinszky Gyula, Édes Gyula, Géczy István, Glósz Nándor, Haraszthy Miklós, Kelemen Kálmán, Komár Adolf, Kovaliczky Elek dr. Lip- thay Ferenc, Lukovics Géza, Lukovics Ottó, Mándy István, Mauks Elemér. Medgyessy Géza, Nagy Alajos, Pápay Pál, Perzsenszky Lajos, Toronszky Elek dr., Tornallyay Miklós, Szőllősy József és Szűcs István. Az ünnepeltet, mikor a terembe lépett, harsány éljenzés köszöntötte. Azután asz­talokhoz telepedett a társaság. Vidám pohárcsen­gés közt és Dandás Pali ügyes nyirettyűjének felvillanyozó hatása mellett csakhamar megeredt a lelkesedés árja, mely szívből jövő és szívhez szóló pohárköszöntőkben nyilatkozott. Az első felkö­szöntőt Géczv István mondotta taps és szűnni alig biró éljenzések közt az ünnepeltért. Szólot­ták még: Haraszthy Miklós, Lukovics Ottó, Cseley Gusztáv, loronszky Elek, Nagy Lajos mindany- nyian tálalván egy-egy szép eszmét, egy egy kiváló jellemvonást, mely a mi kedves Muki- bácsink énjében, úgy mint igen kevés emberében, megszemélyesülve van. Ezek a lelkes pohárköszön­tők mind megegyeztek abban, hogy Muki-bácsi távozása a mi kisvilágunkra, Homonna társas éle­tére nézve pótolhatatlan veszteség; de egyszersmind bántó hatású is ; o lyan mint drámában a jogos téren álló hősnek, ki jogtalan intrikussal van szemben, meg nem érdemelt lealáztatása. E le- aláztatás azonban csak gondolati dolog, mert tényleg és valósággal a mi jó Muki bácsink, ön­tudatában is, jó barátainak tántoríthatatlan ragasz kodásában is, mindig feltalálja azt, ami megvigasztaló és fölemelő. — Ünnepeltünk megpróbálkozott fe­lelni a tósztozóknak, de e két szónál többet: »Lelkemből köszönöm!« nem birt elmondanikö- nyeitől... Ezekben a könyekben felolvadt és kiürült az ő nemes szivéből még a keserűség is bántói iránt, mert az ő lelkében csakis a szeretet édességé­nek van helye. Késő éjjelre járt az idő, mikor az emelkedett szellemű vigasság véget ért. Másnap d. u. az állomáshoz seregestül tódult ki Homonna intelligenciája, nők is számosán, hogy még egyszer isten-hozzádot mondjanak ott Muki bácsinak és körünkből távozó kedves nejének. Az induló vonat füttyszava és a zokogás, mely a távozókon és az itt maradottakon erőt vett, a cigányzene Rákóczi- indulójának hatalmas akkordjaiba fojtódott. — Muki bácsi! A mielőbbi viszontlátásra 1 (A .Zemplén* feketetáblája.) Rósz szivarok. Különösen az olcsóbb fajtája érdemli meg ezt az epititont. De nem igen csodáljuk, ha megtörténik az, miként meggyőződtünk róla, hogy a kassai dohánygyár a folyó év március havában készült szivarokat bocsát forgalomba. Megengedett eljá­rás-e ez? A’ig hisszük 1 (Halálozás.) Részvéttel vettük és adjuk a a következő gyászos jelentést: — Alulírottak, számos rokonaik nevében is, a szív legmélyebb fájdalmával tudatjuk a felejthetetlen legjobb anyós, testvér, nagyanya és nagynéne Özv. Petrovics Jánosné szül. Boda Ju’ianna úrnőnek május hó 5-én, éjjeli 12 órakor, életének 86-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után végelgyen­gülésben történt gyászos e’hunytát. — Deregnyő, 1892. május 6. — Áldás és béke lengjen a drága halott porai felett ! özv. Petrovics Élekné ssül. Horn Regina menye, Boda Imre testvére, Petro­vics Elek unokája, Boda Mária, Sándor, József és Karolin unokaöcscsei. (Lakmározó vaddisznók.) Vármegyénknek egyik felsővidéki községéből, Leszkócz-ról, panaszol­ják a gazdák, hogy a húsvéti ünnepek előtt elül­tetett krompléjukat a vaddisznók éjjelenkint s foly­tonosan túrják, olyannyira, hogy már alig maradt a földekben valami és emiatt most másodízben kellett krumplit ültetniük. Panaszolják azt is, hogy a vaddisznók elszaporodása miatt nem mernek ültetni kukoricát sem; mert bizonyosra veszik, hogy azt is később a vaddisznók fellakmározzák. Biz ez, édes atyámfiai, igen szomorú állapot, mert jól tudja mindenki, hogy ezen a vidéken a krumpli és tengeri a legszükségesebb élelmiszer. A bajon csakis úgy lehetne segíteni, ha a leszkóczi földes- uraság a saját erdejében, hol a vaddisznók tanyáz­nak és ahol a vadászat tilos, hajtó-vadászatokat tartatna. Úgy a közigazgatási bizottságnak, mint a homonnai vadásztársulatnak is ajánljuk ezt a szomorú dolgot szives figyelmükbe, (Jóváhagyott alapszabályok) A vallás és közoktatásügyi minister az erdő bényei izraelita hitközség helyi alapszabályait jóváhagyta. (Eljegyzés) Bárcziházi Bárczy Lajos, butkai lakos gazdatiszt, e napokban váltott jegyet Payor Bertalan sztrajnyáni körjegyző kedves leányával, Ilonával, (Zsivány asszony.) Boda Jánosné f.-regmeczi asszony, mint a vásároknak tipikus tolvaj alakja ismeretes a rendőrség előtt. E napokban megrög- zöttségében arra vetemedett, hogy Bloch Lipótné Rákóczi-utcai rőfös boltjának ajtajára cégérként kiakasztott kendők közül négyet fényes délben lerántott s már már elinalt volna vele, ha a kis- piacon ülő kofák észre nem veszik gaztettét, kik­nek figyelmeztetésére a közelben volt rendőr be­kísérte (Cigány-gyomor.) A közfogyasztásra szánt sertések húsa, tudvalevőleg, az állatorvos által megvizsgáltatik s ha valamelyik betegségben szen­vedőnek, vagy pedig ami gyakran előfordul, bor- sókásnak bizonyul, rendőrileg megsemmisittetik, t. i. húsát petroleommal leöntik, meggyujtják s a dögtéren elássák. E napokban egy ilyen meg­semmisített borsókás sertés húsát a vágóhíd mellett tanyázó cigányok fö ásták s bár már több nap óta volt a föld gyomrában, az ő gyomruk még is bevette, sőt lakomát ültek mellette. Ámde egy irigy társuk, kinek még a sódarcsonttól nem kopott szép fehér agyara, megvitte a lakoma hírét a rendőrségnek s igy történt, hogy az áldomást a jó pecsenyére a dutyiban itták meg. (Bolt-feltörés.) Liszkai tudósítónk írja, hogy ott május elsejére viradólag a piacon lévő egyik szalonás boltnak kőfalát kibontották s a boltból nagyobb mennyiségű szalonát és zsirt loptak el. Ez a tolvajhistória a mi csendes községünkben esemény számba ment. Napokig csak ez képezte a közbeszéd tárgyát. A helybeli csendörőrs pe­dig szégyelte magát, hogy úgyszólván közvetetten közelében igy esett meg ez az eset. Éjt nappallá téve el is követett mindent, hogy a tetteseket kézre kerítse. Már-már sikertelennek bizonyult minden fáradozása, mikor végre Balogh István csendőr őrmester, maga személyesen látott a do­log után Gyanúba vett egy rovott múltú, V. Új­faluból ide szakadt Boros József nevezetű egyént, kinél házkutatást tartott és nemis eredmény nél­kül, mert padján a széna közé rejtőztetve ta­lált egy olyan zsákot, amely zsíros és sós is volt, mire Borost, ki a szőlőben dolgozott, letartóztatta és bekísérte. Rövid faggatás után Boros kivallotta, hogy a szalonnás boltot csakugyan ő törte föl és hogy ő a keresett tolvaj. Előkerült a lopott holmi is egy hordócskából, mely a lakószoba közepén ásott gödörbe volt elrejtve és tapasztékkal gon­dosan besimitva. A tettes kézrekeritőjét, Balogh őrmestert, egé^z Liszka dicséri. Derék csendőr, megérdemli a dicséretet.! r. I. (Meghívó.) A nagy-rozvágyiak f. hó 15-én Nagy-Rozvágyon az ev. ref. iskola termében a felső magyarországi ínségesek javára batyu-majálist rendeznek, melyre az olvasót tisztelettel meghívja, — a rendezőség. Belépő dij: személyjegy 1 ft., családjegy 1 ft 50 kr. Ä majális kezdete : délutáni 3 óra. (Elvadult bika). Bodrog-Kisfalud volt úrbéres közönsége a felső vidéken bikát vásárolván, annak haza hajtását ma egy hete két pásztor emberre bizta. A kötőfékek nélkül hagyott bika Petrahó község irányában nyugtalankodni kezdett, Bodrog- Olasziba érve pedig már megszilajodott s neki rontott az utcán járó-kelő népségnek. Nágy nehezen, mikor már többeket elgázolt és szarvai­val megtépdesett, beterelték egy csűrbe a szilaj bikát s vártak vele, még lecsendesedett. Azután ismét utnak indították. B.-Zsadány községig bé- kességesen tűrte az ütlegeket, később ismét dühös lett, két kísérőjét menekülésre kényszeritette és Sára község irányában bevette magát egy búzatáblára s ott lefeküdt De csak még ezután kezdődött a hadd el hadd A tolcsvai templomokból jövő sárai és zsadányi ájtatos hívek, semmi roszat nem sejtve, ballagtak hazafelé; de mikor a bika fekőhelye irányába értek, az, mint egy tigris, mely prédájára les, vetette magát a gondtalanul ballagókra, a kik közül többeket feldöfött, sokakat pedig irgalmat­lanul megöklelt s mindenkit halálra ijesztett. Sze- renc-ére egy lovas szekér vetődött arra, mely ma gára vonta a dühös állat figyelmét, békét hagyott a templomosoknak, de a szekeret Vámos-Újfaluig üldözte. Ott aztán akadt egy modern Toldi Miklós, aki tudott a felbőszült bika nyelvén s engedelmes­ségre kényszeritette. Isten csodája, hogy a bika dühének ártatlan emberélet nem esett áldozatul. (Révész Imre) tánctanitó közbejött akadályok miatt tanfolyamát csak junius hó i-én kezdi meg. (A selmeczi pipa védelme.) Minthogy a kereskedésekben igazi selmeczi pipát már nem kaphatni s még Selmeczbányán a »selmeczi pipa« szülőhelyén is jobbára másutt készített olcsóbb és silányabb gyártmányok jutnak kereskedések utján eladásra, Selmeczbányán mozgalom indult meg arra nézve, hogy a fogyasztó közönség a »sel­meczi« névvel mint céggel évtizedek óta folytatott visszaélésekről felvilágosittassék. A mozgalom élén álló Vörös Ferenc lapszerkesztő (lakik Selmecz­bányán) erre vonatkozó'ag arról értesít bennünket, hogy megk resésre szívesen jár közbe díjtalanul

Next

/
Thumbnails
Contents