Zemplén, 1891. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1891-09-13 / 37. szám

Melléki et a „Zemplén“ 37-ik számához. Magyarosodó horvátok. A zágrábi érseki főegyházmegye nevében Gasparics, fölszentelt püs­pök, felkérte a budapesti középponti papnevelő- intézet igazgatóságát, hogy a kiképeztetés végett oda küldött horvát kispapokat szigorúan szorítsa a magyarnyelv megtanulására. A szigetvári hős, Zrínyi Miklós, halá’ának évfordulóját e hó 6-án hagyományos kegyelettel ünnepelte meg Szigetvár és vidékének hazafias közönsége. Különfélék. (Személyi hírek.) Andrdssy Géza gf. parnói birtokáról Radványba utazván f. hó 11-énS. a.-Uj- helyben félnapi pihenőt tartott s jó ismerőseit sorra látogatta. — Párvy Iván dr., kir. főügyész Kassá ról, e napokban Ujhelyben járt, akir. ügyeszet és a börtönhelyiségek megvizsgálása céljából. — Ru- zsieska Kálmán dr., Zalavármegye kir. tanfelü­gyelője, hosszabb ideig élvezte vakációját édes anyjánál S.-a -Ujhe ly ben.E napokban székhelyére, Zala-Egerszegre, visszautazott. — Pdkosy Paxy Károly, altábornagy, honvédkerületi parancsnok, f. hó io-én a honvédségi céllövő tér építésének megszemlélése céljából városunkban időzött. (Kinevezések) Hammersberg Jenő, a s.-a.- ujhelyi törvényszék elnöke, a budapesti kir. kúria birájává kineveztetett. — Ifj. Vályi István, kir. törvényszéki jegyző, a szerencsi kir. járásbíróság­hoz albiróvá kineveztetett Gratulálunk 1 (Városi ügyek) A képviselő-testületnek folyó hó 5-én tartott közgyűlésében következő tárgyak fordultak elő: az 1891 évi kiigazított költségvetés, a számvevő-bizottságnak véleményes előterjesztése alapján, 26,784 ft 39 kr. bevétellel és 58,955 ft 86 kr. kiadással raegállapittatván, a 32,171 ft 47 kr. hiány fedezésére a földadó után 44u/o és a többi adónemek után 43%-°s községi pótadó fog kivet­tetni. — A főgimnázium 7-ik osztálya fűtéséhez 3 öl tűzifát kiadatni rendeltek. — Az utcák öntö­zésére és a köztisztaság fentartása céljából meg­bízták a város főbíráját, hogy még két lovat és egy szekeret szerezzen be. — A sertésvágó-híd hiányait pótoltatni és szombati napokon a sertésvágás idejét meghosszabbitani rendelték. — Nagy felháborodást keltett Rakmdnyi János jegyzőnek íelebbezése azon határozat ellen, melylyel a főbíró őtet az útadó ellá­tására utasította ; s miután házi intézkedésben fe- lebbezésnek helye nincs, azzal elutasittatott s eziránt kitanittatni rendeltetett.—A Rákóczi-utcai csatorna kitisztítása, munkaerő hiányában, eszközölhető nem lévén, Margitai József dr. és a város fobírájából álló bizottságot a kellő rabmunkaerő kieszközlésével megbízták. — Pataky Miklós jelentése következtén elrendelték, hogy jövőre a házadómentességben ré­szesült házak után is fizettessék községi pótadó. (Az időjárás) meg mindig olyan, hogy azok is, kik e nyáron a fürdőben teleltek, most itthon megnyugvással nyaralhatnak benne. A hőmérő teg­nap délben még 22 fokos meleget mutatott, de az esték már hívesek, s az éjjelek pedig hidegek. (Lakadalom.) Frommer Mór, újhelyi fiatal ke­reskedő, f. hó 9-én esküdött örök hűséget Friss Fanni kisasszonynak, Friss Herman kávéháztulaj - donos kedves leányának. A népszerű kávés ez al­kiált fel azután. Nagysád is utazik. Szabad kér­deznem, hogy hová ? Valóban nagyszerű . .. mond­hatom : pompás egy játéka a véletlennek . . . Együtt utazhatunk. Szabad segítségére lennem ?. . S feleletet sem várva, a kocsiba segité Leó- nát, aki alig tud magához térni meglepetéséből. Várhegyi Béla régi ismerőse ; de most ezt a találkozást elengedte volna. Annál jobban kapott rajta a fiatal ember, aki alig várja a perceket, melyeket a szép nő tár­saságában eltölthet. Várhegyi a mai Don-Zsuánok ama példánya volt, aki mérföldeket szalad, ázik, fázik, párbajt vív, öl, vág, gyilkol — két szép szemért. Hátha még szemtöl-szemben érzi magát egy oly gyö nyörü teremtéssel, mint Leóna 1 . . Ej: már aztán valósággal észbontó állapot Leónának pár év előtt udvarolt is. De nem tudott »zöld ágra« vergődni. . . Lelkében most a múlt emlékei rohamosan támadtak fel. . . — Egyedül utazik — gondolá magában. Mit jelenthet ez ? Hiszen alig nehány hónapja, hogy az ő szomorúságára férjhez ment. Elhelyezkedtek a kupéban. — Nagyságos asszonyom ! adós maradt a felelettel — szól könnyeden. Nem mondá : hova utazik. ?.. — S ön ? kérdezé Leóna. — Én csak időtöltésből . .. egyszerű kedv­telésből ... céltalanul, mint a bolygó zsidó — vá aszol Várhegyi. — Boldog ember. Kedvtelésből utazgatni... , Irigylésre méltó. . . •— Ön asszonyom, százszorta boldogabb. — önnek van, aki szeresse., . nekem nincs .. . Ez a nyilatkozat oly hirteleni s váratlan volt, hogy Leóna önkénytelenül kérdőleg tekint úti tár~­kalomból nagy lakzit csapott. Vendégek százait látta szívesen a színházteremben, hol a társaság bor és tánc mellett reggelig mulatott. (Halálozások) Mezőssy Gusztáv, Kesznyéten községnek közbecsülésben állott jegyzője, f. hó 5 én, Gyarmathy Jenő pedig, egykor járási csend­biztos, utóbb szolgabirói végrehajtó, szintén ked­velt egyéniség, Tokajban folyó hó 9-én elhalt. A »jó Guszti-íácsi*-ró\ érdemes följegyezni, hogy 30 évi jegyzősködése a'att soha egyetlenegy zálo- golási jegyzőkönyvet sem vett fel, de azért az adót évröl-évre mindig a legpontosabban szállí­totta be, s az állami adó főkönyvet évvégével mindig hátrál ék nélkül zárta le. — »Jenő-bátyánk* pedig (mint ösmerős körben nevezni szokták) arról volt ösmeretes, hogy ő meg igen is sok zálogolási jegyzőkönyvet vett fel, de árverést egyet sem foganatosított, kötelességének mégis minden­kor hiven és becsületesen eleget tett. Temetésük általános részvét közt ment végbe. Isten nyugtassa őket haló poraikban I K. K. — Teich Mór, Teich Ignác újhelyi ruhakereskedő fia, f. hó 7-én 20 éves korában tüdősorvadásban meghalt. Másnap temet ték e! nagy részvét mellett. (Színház.) Kömley Gyula, jónevű színigaz­gató, Ecscdi Kovács Gyulának, a most élő legjobb drámai színésznek, iró- és mübirálónak, a Pe- tőfi-társaság rendes tagjának, mint vendégnek, felléptével három estére terjedő előadást tart városunkban. Szombaton Kcan Edmound, va sárnap Othello és hétfőn Bánk ián, mind a három világhíres színdarab kerül színre s mind a három Kovácsnak virtuóz-szerepe. Örömmel vesszük a de­rék igazgató elhatározását, melylyel alkalmat nyújt városunk müértő és pártoló közönségének, hogy hazánk kiváló művészének remek alkotásaiban gyönyörködhessék. Megemlitjük itt egyúttal, hogy sokan tudják a »Kétszer is nyit az ákácfa virágát című dalt; de kevesen vannak annak tudatában, hogy azt a körünkben időző E. Kovács Gyula irta. Sokan ismerik e dal első versszakát, de kevesen az egész dalt. Azért adjuk itt, amint eredetileg irva van, a következőleg : Kétszer is nyit az ákácfa virága, Megbánod még galambom, de hiába ! Megbánod még, visszasírsz még engemet; De a szívnek kétszer nyitni nem lehet. Egyszer borult az én szivem virágba, Csalfa leány te voltál napvilága; Esztendőben egyszer nyit a kikelet, Én is egyszer voltam boldog teveled ! Bérezi lelkem zokogtasd a nótámat : Csalfa lányért bolondság is a bánat . . . Csalfa leány kósza levél módjára, Köti magát minden bokor aljára. Sohse tudom az elmémből kivetni, Soha, soha végképen eltemetni, Azt szeretem, a ki megcsalt, kijátszott, Az igaz szív mindig egyszer virágzott. így érezni, igy dalolni csak igazi művész 'képes. És Kovács igazi művész, kinek játékában gyönyör­ködhetünk; aki megindítja sziveinket a szépre, jóra és nemesre; aki páratlanul áll mai napság a maga nemében. Isten hozta körünkbe 1 sára, mintha azt fürkészné, nem sejt-é az valamit abból, ami vele történt, ami háborgó keblében még egyre tombol... — De csak hamar össze­szedte magát s csípős gunynyal, nyomatékosan viszonozza : — Ah, önök ahányat látnak, annyit szeretnek. — Asszonyom! eltalálta, szól Várhegyi, ki a szép személy sugarától mindinkább neki mele­gedett — mi férfiak a női bájaknak, a női kellem­nek képtelenek vagyunk ellentállani. — — Mert ledérek egytől-egyig — veté oda, Leóna s fitymáló tekintettel mérte végig a fiatal embert. . . — Nagyságos asszonyom ! ne vegye tőlem indiskrét kérdésnek; különös megjegyzései által feljogosítva érzem magamat: ön talán — csaló­dott szerelmében ? . . A szép asszony felsziszszent ; — érre a merész kérdésre éppen nem volt elkészülve. Várhegyinek gyakorlott szemei voltak : csak­hamar, átlátta, hogy a Leóna egyedül való uta­zása, sajátságos magaviseleté valamely rendkívüli esetnek a következménye. — — Aligha nem történt otthon valami — gondolja magában. Ez az izgatottság, ez a nyug­talan magatartás . .. azok a különös megjegyzések — mind, mind azt árulják el. — De még mos- tanig sem mondá, hogy hová utazik, pedig azzal minden meg lesz fejtve. . . S ezt gondolva olyan egyenesen intéz kérdést Leónához, hogy az ki nem térhetett többé előle s némi vontatottsággal feleié : — Azt kérdi, hova utazom ? Anyámhoz. — Ah 1 tisztában vagyok magácskával, ked­ves kis aranyos madaram — gondolja Várhegyi barátunk. — Egyedül utazni a házas élet mézes hó­napjaiban, — a férfiakra azt mondani, hogy ledérek .. (Szörnyű halál.) Drotár György, vasúti nap­számos, f. hó 6-án este, a vaspályaudvarban, ször­nyű véget ért. Kocsitolás közben, saját vigyázat­lansága miatt két »kosfej« közé került, mely mell­kasát teljesen összelapitotta, úgy hogy a boldog­talan egy jajszó nélkül kimúlt. (Husár-megállapitás.) S -a.-Ujhelyben a mar­hahús árát kilográmonkint 42 krban állapította meg a hatóság. A mészárosok ezt az intézkedést meg­apellálták ugyan, hanem a ministerium a hatósági árszabást helybenhagyta. (Tolvaj munkás.) A vasúti pályaudvarban gyakori eset volt, hogy egy vagy más holmi el- vészett, vagy pedig hogy a feladott és raktárilag kezelt árukat dézsmálták meg. Végtére e napok­ban az egyik raktáros éjjel rajtacsipte Malc.ánszki Jánvs kocsitolót, amint a rakodóra helyezett hordó fenekét kifúrta, s abból bort lopott. Letartóztatták és a rendőrséghez kisérték, ahol bevallotta, hogy megtette biz ö ezt máskor is, még pedig mindany- nyiszor többedmagával Társai kihallgattatván, ta­gadták bünrészességüket. Az ügyet a kir. törvény­szék fogja befejezni. (Poszkiszli.) A sárospataki póstahelyiségbe f. hó 9-ére virradólag ösmeretlen tettes behatolt, a Wertheim-szekrényt saját kulcsával, melyet após- tamester hivatalos asztala fiókjában elzárva őrzött, felnyitotta sa benne talált 2756 ftnyi pénzkészle­tet eltolvajolta. Különös, hogy a Wertheim-szek- rényben elhelyezett és másnapi kikézbesítésre váró pénzes leveleket a szerény tolvaj érintetlenül ott hagyta. Nyomban megindították a vizsgálatot s remélik, hogy a körmöníont tolvajlás titka mielőbb nyilvánosságra jut. (Égő kaszárnya.) Őrmezőről Írják: Alig múlt négy hete, hogy községünkben 20 ház leégett, e hó 5-én, szombaton, éjjeli 2 órakor ismét tűzi lár­mára ébredtünk. A kaszárnya istálója két helyen kigyuladt s lángba bontotta a tetőt. Igazán csoda, hogy az óriási szélvészben az egész község porrá nem égett. A szél szüntelen szórta a szikrát az át- ellenben fekvő szalmafedelü házakra, de az emberek vizes ponyvákkal szerencsésen eloltották Rémes látványt nyújtottak a fel és lefelé vágtató huszár­lovak, melyeket alig lehetett megakadályozni, hogy az égő istálóba vissza ne rohanjanak. A huszárság derekasan működött a mentésnél; egyedül nekik köszönhető, hogy a kaszárnyának többi épületei épen maradtak. — Jellemző, hogy az előbbi tűz alkalmából semmi vizsgálat, semmi közbiztossági intézkedés nem történt, pedig a közhiedelem az, hogy akkor is. most is gyújtogatás okozta a tüzet. Úgy látszik felsőbb fórumnál kell kérnünk a bete­ges állapotok orvoslását. (Tűzvész). Folyó hó 9-én virradóra Károly­falva községnek fele elhamvadt. A falu éjszaki végén, mint sejtik gyújtásból, támadt a borzasztó tűz és a romboló elemnek elég volt nehány pillanat, hogy egy egész utcasor 44 lakóházzal s vagy 80 mel­léképülettel lángokban álljon. Mentésre, oltásra az erős szélben, gondolni sem lehetett, mindenki saját életét mentette. így történt aztán, hogy temérdek életnemű, takarmány, szarvasmarha és sertés pusz­tult el. Az épületek nagy része biztosítva voltak. A kár azonban így is óriási. (Új zenemű-szerzemény.) Polonyi Elemértől a mamácska szárnyai alá menekülni . - . durcás- kodni . . . felszissszenni . . . megrezzenni . . . Ah 1 .. ah!., ah!., kishamis jószág... soha kinálkozóbb alkalom ennél, hogy a szivecskédhez férkőzhessünk, hogy magunkat lábacskáidnál lát­hassuk, hogy . . . hogy . . . hogy dobogó szi • vünkre ölelhessünk . . . Várhegyinek mindezt végiggondolni egy pil­lanat műve s azonnal készen volt tervével. . . Megostromolja a szép nő szivét, — még, ha — életébe kerülne is. . . Es valóban hozzá is fog. Pedig nem minden­napi udvarló volt. Mesteri ügyességgel szövi a szálakat s közelébb-közelébb vonja össze a szép asszony körül, kinek elméjét ez alatt ezer meg ezer gondolat cikázta át . . . keblében, szivében a tiszta nemes szűzi érzelmek az aljas, a hitvány gondolatokkal valóságos harcot vívtak. . . Itt a kínálkozó alkalom I . . gondolá a nő. Most bosszút állhat azon, aki őt oly rútul meg­csald. . . Kálmánra gondolt. — Megérdemli . . . megérdemli — susogd mélázva — s önfeledten nyujtá kezét a fiatal em­ber felé, ki azt a legjobb jelnek magyarázva, hé- vesen emeli ajkaihoz. . . A kézcsókoktól megrázkódik a magával küzdő szép teremtés; tagjain mintha jéghideg bor­zalom futott volna végig. . , Mit művelt ?.. hová ragadta ez az átkozott pillanat ? . . ót, őt, aki idáig szent imádattal csüg- gött szeretett férjén . . . aki neki eszménye . . . bálványa volt. . . S most egy hitvány, egy érzé­kiségtől vezérelt világfi által engedi magát elszé- dittetni. . . És ő . . . ö . . . szegény Kálmán . . . otthon talán most is róla gondolkozik 1 . , Fájhat neki, hogy ott hagyta, hogy elhagyta . . . Talán könyezik is utána . . . talán sir is 1 . .

Next

/
Thumbnails
Contents